Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-03 / 253. szám

2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Mikszáth-falvak összefogása (Folytatás az 1. oldalról) Az egyházakat, civil szervezete­ket, intézményeket, vállalkozókat, gazdasági társulásokat is bevonják az együttműködésbe. Fajcsik Jó­zsef hangsúlyozta, mindez az eu­rópai nemzetek jövőbeli összefo­gását is szolgálja. Füzesi Hajnalka az 1980-as ha­tár menti együttműködést szorgal­mazó madridi szerződésről ejtett szót, kiemelve Nógrád megye szé­les kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a megyei önkormányzat Besztercebányával való kapcsola­tára. A köszöntőket követően írta alá az egyhangúlag elfogadott szer­ződést az Ipoly két partján lévő te­lepülés polgármestere. ______________________SZ. A. V idék párt - már szervezik NMHhnformáció A múlt év tavaszán megszűnt az a politikai erő a magyar köz­életben, ami hitelesen tudta kép­viselni a vidéket. Erre vállalkozik, ezt tekinti fő feladatának a tavaly augusztusban Debrecenben ala­pított Magyar Vidék és Polgári Párt, amely megyénkben is sze­retné gyarapítani táborát. A szervezés megkezdődött - jelezte a pénteki, salgótarjáni tájé­koztatóján dr. Bánk Attila orszá­gos elnök és a megyei szervező, Betz József. A politikai tömörülés vezetője, képviselői azt vallják: a magyar vidék nagy része sajnála­tos módon még ma is elmaradott és kiszolgáltatott. Elvetik a hagyo­mányos, csak bal- és jobboldali gondolkodásmódot, ezzel szem­ben célul tűzték ki az emberek ügyeinek praktikus kezelését, le­hetőség szerinti megoldását. Sze­retnék elérni, hogy arányos le­gyen a forráselosztás, szűnjön meg a budapesti túlsúly, legyen átfogó felzárkóztatási program, il­letve a vidéki értelmiség helyzete gyökeresen változzon meg. A ma­gyar gazdák, termelők, földvásár­lásának elősegítése, a teljes falusi foglalkoztatás megteremtése is szerepel céljaik között. Betz József az eddigi szervezés eredményéről elmondta: mintegy százan jelezték már belépési szándékukat, köztük volt kisgaz- dapártiak is vannak. ________m^j. HŐSÖ KRE, ISMERETLEN KATONÁKRA EMLÉKEZTEK péntek délelőtt Bátonyterenyén, az id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész által a harmin­cas évek elején kőbe vésett gyönyörű hősi emlékműnél. A Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság minden évben más helyszíneken emlékezik meg az első és második világ­háborúban elesett katonákról. Idén Bátonyterenye, Karancsalja, Egyházasgerge, Karancsság és Szécsény emlékműinél helyezték el az emlékezés koszorúit. Első alkalom­mal tisztelgett közösen a hősi halált halt katonák előtt a hadkiegészítő parancsnokság és a Magyar Tartalékosok Szövetsége. Az 1937-ben felavatott szobor környékét a Fáy And­rás Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium diákjai és közmunkások tették rendezetté. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Bátonyterenye város önkormányzatának több ve­zetője is. Képűnkön: Csank Csaba tartalékos hadnagy, a Matasz megyei elnöke, Somoskői Péter zászlós és Kovács Gábor alezredes kép és szöveg: gyurián SZÓL A HARANG. A település képviselőinek példaértékű összefogásának köszön­hetően október utolsó napjától harang szólhat Magyargécen. A talapzat még tavaly elké­szült, de az önkormányzat szűkös költségvetése nem tette lehetővé hogy harangot is ké­szítessenek - tudtuk meg Velki Róbert polgármestertől. A képviselő-testület egyöntetűen állt ki a harang elkészítése mellett, s felajánlották tiszteletdijukat, így a több mint félmillió forintból az őrbottyáni Gombos Miklós öntötte ki a 62 kilós harangot, amelyet Kovács An­tal plébános szentelt meg a helyi temetőben. OLTÁRSZENTELÉS MÁTRAMINDSZENTEN. A templom több mint 200 éves oltárának felújítási munkálatai a napokban fejeződtek be. Ez alkalomból vasárnap a faluba látogatott dr. Beer Miklós váci megyés püspök (jobbra). Az Európában ritkaság- számba menő oltár restaurálásánál 23 szakember közreműködött, a munka másfél évig tartott, s mintegy nyolcmillió forintba került. A felújításban segítséget nyújtott a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács. _______________________________________________________________ FOTÓ: GYURIÁN TIBOR S záz dolgozót bocsát el az öblös Visszahívták a korábbi időszak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait (Folytatás az 1. oldalról) pozíciója folytán elég komoly térvesztést szenvedett, jelentős a piaci oldalról támasz­tott nehézség. Ez sajnálatos módon párosult azzal, hogy hihetetlenül nehéz a beruházá­sok kisebb-nagyobb csúszásai miatt a beru­házási projektet finanszírozni, közben az adósságszolgálatot menedzselni, piaci vesz­teségeket elszenvedni. Idén 600 millió forint veszteség termelődött az első kilenc hónap­ban: ha ezeket a folyamatokat a veszteség- termelés oldaláról nem tudjuk megfogni, ak­kor ez a befektetők tőkevesztését eredmé­nyezi - mondta. A vezérigazgató utalt arra, hogy tulajdo­nosi oldalról egy új ütemet kezdeményez­tek, az igazgatóságot támogatva elhatároz­ták a II. számú reorganizációs fázist. Megál­lapították, hogy ilyen piaci körülmények kö­zött, ilyen költségfaktorok mellett megen­gedhetetlen a nagy számú, jelentősen vesz­teséges termék előállítása, amelyet a pénz­ügyi mutatók egyértelmű romlása is jelzett. Kidolgoztak és elfogadtak egy programot, amelynek során a különböző munkacso­portok a termelés, a kereskedelem, a pénz­ügyi kérdések összes lényeges részét aprólé­kos munkával áttekintették, s ennek ered­ményeként komoly, veszteségcsökkentő po­tenciálokat tártak fel. Ezzel összefüggésben számos intézkedést kell végrehajtani.- Ezek közül az egyik az „E” jelű kemen­ce leállítása: ezen a kézikemencén olyan ter­mékek készültek nagy számmal, amelyek komoly veszteséget hoztak - fogalmazott dr. Benedek János. - Ezt a leállítást az itt foglal­koztatott, illetve kapcsolódó létszámnál százfős létszámleépítés követi. Ennek a munkajogi előkészületei megkezdődtek, ezt a tényt a közgyűlésen is bejelentettük. Ezzel összefüggésben olyan álláspont alakult ki mind a tulajdonosi körben, mind a közgyű­lésen, hogy ez egy kényszerű lépés a na­gyobb veszély, a gyárleállítás megelőzésére, egy pénzügyi ellehetetlenülés elkerülésére, egy kemény, belső reorganizációs program végigvitelével a veszteségforrások leépítésé­vel. A tulajdonos képviseletében arra tettem javaslatot, hogy az eddigi vezető tisztségvi­selőket mentsük fel: egy új korszak követke­zett be a vállalat életében, egy intenzív haté­konyságjavító periódus másfajta attitűddel rendelkező személyiségeket igényel. Vissza­hívtuk a korábbi időszak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait, kivéve a vezér- igazgató asszonyt és a két munkavállalói fel­ügyelőbizottsági tagot, új tisztségviselőket választottunk a társaság élére, megerősítve, hogy hatékony, operatív testületi munkára számítunk.- Jobban örültem volna, ha azt jelenti be a tulajdonos, hogy az öblösüveggyár létszá­mát 200 fővel bővíteni kell - adott hangot vé­leményének Boldvai László országgyűlési képviselő. - De más a politikusi várakozás, és más a reálfolyamatok figyelembevétele. Tudomásul kellett vennem a tulajdonosi jel­zést, amely szerint a 600 millió forintos prognosztizálható vállalati veszteség nem te­szi lehetővé a további, változatlan feltételek­kel történő működtetést. De a választás nem a bővítés vagy a leépítés között van, hanem a vállalat leállítása, ezzel a közel 900 mun­kahely és a salgótarjáni öblösüveggyári munkakultúra elvesztése, vagy a feltétel olyan módon történő átalakítása, amely ma­gában hordozza még 850 fő további foglal­koztatását. Nem örülök ugyan ennek, de azt az igényt is megfogalmaztam a tulajdonos­sal szemben, hogy a későbbi lehetőségek függvényében további készpénztőke bevo­násával segítse a vállalat reorganizációját. Újságírói kérdésre válaszolva Aranyos Ferencné vezérigazgató elmondta, hogy a kézikemence leállítását november 30-ra ter­vezik. Az érdekképviseletek véleményezése még nem fejeződött be, attól számítva a lét­számcsökkentés bejelentése 30 nap. A lét­számcsökkentés után a vállalat dolgozóinak száma 850 fő lesz. Dr. Benedek János hozzá­tette: nem céljuk a további létszámleépítés, de ha bizonyos tevékenységeket a vállalat­ból „kiszervezett” módon próbálnak igény­be venni, akkor ez a foglalkoztatott létszám további csökkenését fogja eredményezni.- A cél a vállalat megőrzése - hangsú­lyozta a vezérigazgató. - Mi pénzügyi be­fektetőként veszünk részt ebben a folyamat­ban, nekünk egy megtérülést kellene a mi tulajdonosunk irányába produkálni, ami nagy kihívás. HEGE Három pillérre épülő minőségbiztosítás Dr. Havasi Zoltán: Cél a teljes körű kép alkotása a rendőrségi munkáról Amint arról már korábban beszá­moltunk, a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság (NMRFK) 2003- ban indította minőségfejlesztési programját. Amint azt dr. Havasi Zoltán rendőr dandártábornok, Nógrád megye rendőrfőkapitánya elmondta, a TQM-EFQM modell rendőrségre leképezett „rendőrsé­gi kiválósági modell” alapján ké­szülő önértékelés lényege, hogy tükröt tartsanak maguk elé, amely azt biztosítja számukra, hogy meghatározzák jövőbeli stratégiájukat, az ehhez kapcsoló­dó taktikát. NMH-információ- Ez nemcsak olyan tükör, amely a társadalom oldaláról világítja meg és világítja át a rendőrséget, hanem mi magunkat is szeretnénk átvilágítani, a valóságot visszatükröző összegzést ké­szíteni - kezdte dr. Havasi Zoltán. - A Nógrád megyei rendőrség történeté­ben először készül olyan felmérés, amely teljes körű képet próbál meg al­kotni a rendőrség munkájáról. Koráb­ban számos példa volt, hogy a rendőr­ség nem ismert fel olyan társadalmi változásokat, folyamatokat, olyan igé­nyeket, amelyekre azonnal kell reagál­ni. Ez a jövőben elkerülhetetlen: válto­zik a társadalom, az egész szervezet, az emberek. Ezért kezdtünk el komo­lyan gondolkodni abban, hogyan tud­juk a minőségbiztosítást, a minőség rendszerét a magyar rendőrségre átül­tetni. Nem új dolog a minőséggel való foglalkozás, már évszázadokkal ez­előtt megtették, elsősorban a gazdasá­gi szférában. Nagyon sok biztosítási rendszer működik a világban és orszá­gunkban is, de egyiket sem lehet tisz­tán, a rendőrség vonatkozásában al­kalmazni: a rendőrségi tevékenység egzakt módon nagyon nehezen, rész­ben mérhető. A Miskolci Egyetemmel voltak már kezdeményezéseink speci­ális minőségbiztosítási rendszer kidol­gozására. Az idén vettük „saját ke­zünkbe” sorsunk irányítását, elkezd­tünk gondolkodni egy saját program kialakításában.- Mi volt az első lépés?- A minőségbiztosítási kiemelt főre­ferensi poszt létrehozásával megte­remtettük az intézményét, amely kéz­ben tartja, koordinálja ezt a fajta tevé­kenységet. Fontos ebben a tekintetben az elhivatottság, a felkészültség, a kép­zettség. Kidolgoztunk egy három pil­lérre épülő rendszert, amely biztosít­hatja a Nógrád megyei rendőrség jövő­beni tevékenységének meghatározá­sát, stratégiájának és taktikájának ki­dolgozását, azért, hogy a szervezet megfeleljen a társadalom igényeinek. Első körben az önkormányzatoktól kértünk információkat, amelyek alap­pillérei egy demokratikus társadalom­nak. Ők nyilváníthatják ki a lakosság igényeit, elvárásait, értékrendjét, és mindazokat a tényezőket, amelyek fontosak számunkra is, hiszen vissza­jelzést jelentenek. A területeken nem­csak az önkormányzatok működnek, hanem számos olyan intézmény, gaz­dasági, társadalmi, civil szervezet, amelyek a társadalom egészét alkot­ják: véleményük rendkívül fontos ah­hoz, hogy összehasonlítást tehessünk. Kérdőíveket küldtünk ki, amelyekben felhasználtuk egyrészt külföldi - főleg a Hollandiában szerzett - tapasztalata­inkat, de tartalmazta azokat a kérdése­ket is, amelyek már speciálisan Nóg­rád megye közösségére, társadalmára, speciális életviszonyaira épültek.- Milyen a kérdőívek visszaérkezési aránya?- Kiemelkedően jó. Az önkormány­zatoktól 95 százalék érkezett vissza, az összes társadalmi hatásvizsgálatnál 83 százalék az arány. Országosan ez az adat 50-60 százalék. Próbáltuk egysze­rűen fogalmazni, megragadni azokat a fontos kérdéseket, amelyek a biztonság oldaláról megjelennek a társadalomban. Hasonlóan jártunk el a dolgozói önérté­kelésben is: összehasonlítottunk jó pár kérdőívet, amelyeket más országokban is alkalmaznak, sokszor tapasztaltuk, hogy a kérdőívek kitöltése - a kérdések bonyolultsága miatt - még a magasan kvalifikált emberek számára is problé­mát okozott. A társadalmi hatásvizsgá­latoknál a központilag ajánlott kérdőíve­ket adtuk ki, mellé saját magunk szer­kesztettünk egy önálló kérdőívet. A la­kosságinál elfogadtuk az országos aján­lást, mert azt gyakorló rendőrök állítot­ták össze. Teljesen elvetettük viszont a dolgozói önértékelésnél az országos mintát és helyette a holland minta alap­ján készített saját kérdőívet adtuk ki. A második körben a lakosságot szondáztuk: azért vettük külön, mert fontos a visszajelzésük: az egyén tár­sadalomban elfoglalt helye és szerepe mértékadó. Próbáltuk a mintavételhez úgy kiválasztani a válaszadókat, hogy legyenek olyanok, akik már kapcsolat­ba kerültek a rendőrséggel, akár bűn- cselekmény sértettjeként, akár közle­kedési akció részeseként milyen ta­pasztalatokat szereztek. Más jellegű kérdéseket kaptak azok, akiknek még nem volt dolga a rendőrséggel. Érdeke­sek voltak a vélemények, többségük­ben pozitív az értékelés. Nógrád me­gye rendőrsége jó úton jár. Kaptunk visszajelzést olyan területekről is, amelyekre nem figyeltünk eléggé, itt komoly gondolkodásra és előrelépésre van szükség. A harmadik pillér előtt állunk most a dolgozói önértékelés fo­lyamatában, amelyet terveink szerint ez év végén le szeretnénk zárni.- Miben segíthet a három pillérre épülő kérdőíves felmérés?- 2004-ben, még az uniós belépés előtt meg tudjuk határozni legfonto­sabb céljainkat, az önkormányzatok, gazdálkodó, társadalmi és civil szer­vezetek, a polgárok vonatkozásában. Változtatás alapját képezik a rendőri belső szervezet vonatkozásában. Sze­retnénk egy olyan érzékenyen reagáló rendőrséget létrehozni, amely összes­ségében a többség aka­ratát hajtja végre és a többség meg­elégedésére végzi munká­ját. Persze, ez a folyamat so­sem ér a végé­re: el lehet indítani, de sohasem lehet befejezni. Meghatározott időinterval lumonként, tanulva az előző időszak hibáiból, tanulva a gyakorlati alkal­mazás során felmerült hibákból, azo­kat kijavítva fokozatosan kell a rend­szeren korrigálnunk. Csak így lesz le­hetőségünk arra, hogy néhány év múlva egy sokkal jobban működő Nógrád megyei rendőrség álljon a polgárok szolgálatában. Az előzőek­ben említettem az elhivatottság kér­dését, valamint azt, hogy a szubjek­tumnak milyen komoly szerepe van a minőségbiztosítás rendszerében. A minőségbiztosítással foglalkozó mun­katársunk, Pinczésné Kiss Klára rend­őr százados asszony ez irányú elköte­lezettsége fontos záloga minőségbiz­tosítási programunk eredményességé­nek. Tesszük ezt nem azért, mert a minőségbiztosítás divatos dolog, ha­nem azért, hogy az ehhez kapcsolódó tapasztalatok a rendőrség működésé­nek jobbításához járuljanak hozzá Ahhoz az igényhez, amely a valósá­got tiszta, csiszolt tükörhöz hasonló­an torzításmentesen adja vissza. ___________________________HEGEDŰS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents