Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-20 / 268. szám
Bundáskenyeret süt mama az építőkocka a legkedvesebb játéka, amiből kocsit rak össze. Ha megnő, dolgozni fog, házat épít, mint az édesapja, pénze is lesz, amiből igazi kocsit vesz. Virág Józsefnével, a vezető óvónővel sétálunk végig az óvoda-galérián, amelyet mindig az évszaknak megfelelően rendeznek. Ügy tűnik, Bangó Dávid nemcsak az építőkockát, a színes ceruzát is kedveli. „Képén” már vetkőznek a fák, szinte hallani a hulló levelek nesze- zését. Mögöttük előbújnak a pirosló almák, a hamvas kék szilvák, a napsárga körték és ott a fiúcska, aki éppen arra készül, hogy megszedje a fákat. Virág Józsefné magyarázza, egy őszi kirándulás a közeli Őrhegyen „ihlette az alkotót”. A valóság adta a témát Dávidnak akkor is, amikor megrajzolta, amint „Bundáskenyeret süt mama.” A rajzversenyt az unokák és a Bundáskenyeret süt mama Se kezemfaragta márvány, Se kezem ihlette vászon, Egy messze, távoli jövőbe A nevemmel nem világol, Csak foldom a kicsi ruhákat, Puhára ágyazok este S néha a felhőket nézem, Hogy jönnek, szállnak messze. Az én hadakozásom ennyi. (Várnai Zseni: Csak ennyi) Bangó Dávid hatéves kisfiú. Jövőre iskolába megy, két bátyja a harmadikos Tibor és az elsős István után. De most még a zagyvarónai óvoda udvarán tapossa a bicikli pedálját, ügyesen kikerüli a minduntalan elébe futó pajtásokat.- Szeretsz az óvodába járni? - igyekszem szólásra bírni a meglepett gyereket. Fényesen, fekete fejével sűrűn bólogat, bogárszeme nevet, ahogyan válaszol:- Szeretek...- Aztán miért jó ide jönni? - faggatom tovább.- Hát... - gondolkodik egy kicsit, - mert itt sok a játék..., meg Bogi, a testvérem is ide jár.- Hányán vagyok testvérek?- István..., Tibiké..., Bogi, én, meg Gergőké, - sorolja. - De ő pici baba, most született. Bangó Tibor, Dávid édesapja 30 éves és munkanélküli. Annak idején a honvédségnél megsérült, onnan kap havonta 33 ezer forintot. A szociális segély, a gyes, a családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás, ahogy számolja, majd 130 ezer forint. Ezt kell beosztani, hogy jusson is, maradjon is. Bangó Tibor elvállal minden munkát, amiből pénzt kap a család. Legutóbb, amikor közmunkán volt, patakot tisztított Zagyvarónán. De annak is van már két esztendeje.- Én nagyon szegényesen nőttem fel és azt szeretném, ha a gyerekeknek már más életük lenne... Ők talán már tanulni is fognak és munkát is könnyebben kapnak majd - mondja reménykedve. Két éve kaptak a gyerekek után 2 millió 800 ezer forint szociálpolitikai támogatást, a bátyjáék meg 2 millió 600 ezret és együtt építettek fel egy ikerházat a Huszita utcában. Innen indul reggelenként az óvodába Dávid, aki egy idő után nekibátorodik. Azt mondja, hogy szervezte egy lelkes, nyugdíjas vezető óvónő, Nagy Ferencné. A legjobb rajzokat aztán kiállították Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. A kiválasztottak között volt Bangó Dávid munkája is, elismerést, ajándékot kapott érte. Amikor Bangó Árpádnénak, a nagymamának mesélem mindezt Salgótarjánban, a Dobó Katica út legtetején, majdnem az erdő alatt, el- neveti magát.- Nagyon szereti a bundáskenyeret. De nemcsak ő, mindegyik. Ha összejönnek, felvágok vagy öt kenyeret... Tojást, meg..., nem is tudom, hogy mennyit... A tűzhelyen babgulyás rotyog, egy hatalmas fazékban. Van legalább 15 literes.- Sokan vagyunk, nem is tudok keveset főzni. Ha diós, vagy mákos kalácsot sütök, abból is kell négy tepsivel - mondja, s halvány mosoly suhan át megtört arcán. Most 54 éves, fekete hajában már dér csillan. Felnevelt öt fiút, van 21 unokája és két dédunokája. Nehéz élete volt, gondokkal feküdt, azokkal kelt. Több mint 30 évet dolgozott az öblösüveggyárban, a férjének is a gyár adott munkát. Kettőjük nyugdíja alig lépi túl a 60 ezer forintot. Az eltelt évek alatt beteg lett a karja, a lába, a veséje, magas a vérnyomása, elfáradt a szíve. A harmadfokú rokkantsági vizsgálat eredményét várja, mert a nyugdíjkorhatárt még nem érte el.- Azt meg is kell élni. A négy éves kis unokámnak köszönhetem, hogy még itt vagyok, - magyarázza. A cukor miatt bekómált, s a kislány kétségbeesetten szaladt a szomszédba segítségért, jöjjenek, mert meghal a mama. Szereti a gyerekeit, náluknál már csak az unokákat jobban. Születésnap, névnap, mikulás vagy karácsony, nem múlik el ajándékok nélkül. Bármilyen csekély is az ajándék, örülnek neki. Viszonzásul ők is hoznak a mamának ezt-azt.- Nézze, azokat a virágokat, - mutat az asz- szony a tévé tetején tar- kálló csokrokra. - Azokat mind a gyerekek, az unokák hozták. Úgy gondolja, amit tudott megtett, hogy jó gyerekeket neveljen. Segítenek neki amiben tudnak. Fát hasogatnak a fűrésszel, az unokák összetakarítják a konyhát, és ha megszorulnak, pénzt is adnak. Ó azonban úgy van vele, ahogy megkapja a nyugdíjat, adja is vissza. Tudja, ők is nehezen élnek, ahol sok a gyerek, ott kell a pénz. Ők meg szegényesen, de megvannak, s a gondok látogatta hétköznapokon örömük is akad. Különösen akkor, ha jönnek az unokák, akik soha nem azt várják, hogy adjon nekik. Sokszor mondták már:- Mama, nekünk az is ajándék, ha eljössz... Az is sokat ér, hogy élsz.- V. G. Gáz van, de mennyiért? Az Országgyűlés június 16-án fogadta el a földgázellátásról szóló törvényt, amely szerint a belföldi árakat az importárakhoz kell igazítani. A gáz áremelésének jelentős társadalmi hatásai vannak, hiszen a háztartások mintegy 85 százalékában földgázt használnak. A törvény „intézkedik” az áremelések lakossági hatásainak tompításáról is. Ennek megfelelően a háztartási földgáz- és vezetékes propán-butángáz fogyasztók a földgázt október 1-jétől már automatikusan a kedvezményes áron kapják. A kormány döntése értelmében az október 1-jétől a következő év szeptember 31-éig terjedő időszakban - ami a kedvezmény számításául szolgáló időszak - fogyasztott első 1500 m3 földgázmennyiségre a 2003. május 15-től érvényes árakból 6 százalék, ezt követően az 1500-3000 m3 közötti mennyiségre 4 százalék kedvezmény jár. A 3000 m3-es kedvezményes mennyiség elfogyasztását követően további kedvezmény nem jár. A jövő év október 1-jétől a kedvezményes mennyiségek számítása újrakezdődik. A földgázalapú távhőszolgáltatás kompenzációja másképpen történik. Itt a távhőszolgáltatók részesülnek árkedvezményben, a lakossági távhőfogyasztók után, az önkormányzatok ennek figyelembevételével állapítják meg a távhőárakat Ezért itt a végfogyasztói számlák nevesítetten nem tartalmazzák a kompenzációk mértékét, de az árak alacsonyabbak, mintha nem lenne ártámogatás^ ___________ __ ■ V álaszolunk olvasóinknak Kinek jár és kinek nem? Több olvasónk az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos kérdését továbbítottuk Jászberényi Lászlónénak, a Nógrád Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóság főosztályvezetőjének. Közülük az egyik: Hogyan emelkednek az özvegyi nyugdíjak novemberben? Kit illet meg az 5 százalékos özvegyi nyugdíjemelés? Az özvegyi nyugdíj emelése a jelenlegi 20-ról 25 százalékra csak azokat illeti meg, akik saját jogú nyugdíjjal rendelkeznek. Egyik érdeklődő olvasónknak üzenjük, hogy a rendszeres szociális járadék, amelyet ugyancsak a nyugdíjfolyósító igazgatóság folyósított részére, nem nyugellátás. Továbbra is megkapja azonban elhunyt férje nyugdíjának 50 százalékát, mert az előnyösebb számára, mint a rendszeresen folyósított szociális járadék, amely ezután már nem illeti meg. Megilleti viszont a 2,2 százalékos nyugdíj-kiegészítés, amelyet visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől megkap. Múló évek írásműpályázat a nyugdíjas életről Az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetség Választmányának lapja, Múló évek címmel írásműpályázatot hirdet nyugdíjasoknak. A pályázat célja, hogy nyilvánossá váljanak a nyugdíjas élet gondjai és örömei. A pályázók írhatnak emlékeikről, gondjaikról, örömeikről, a nyugdíjas évekről, a szakszervezetről, vagy egyéni életükről. A pályázat terjedelme 60-100 gépelt sor lehet. Pályadíjak a következők: I. díj: 70 000,- Ft, II. díj: 50 000,- Ft, III. díj: 30 000,- Ft. A pályamunkákat levélben az alábbi címre kell elküldeni: MSZOSZ Nyugdíjas Szövetség Választmánya, Múló Évek Szerkesztősége, 1086 Budapest, Magdolna út 5-7. A borítékra írják rá: „Pályázat.” A beküldés határideje: folyamatos, legkésőbb 2004. március 31. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2004. május 1-én kerül sor. Támogatni és becsülni kell az öregeket Czervdn Mártonná dr. az idősügyi politikáról Európa öregszik. Az idős emberek aránya a lakosságon belül ma 9 százalék, de a demográfiai előrejelzések szerint 2050-re eléri a 33 százalékot. Magyarországon ma 150 ezerrel több 60 éven felüli és 250 ezerrel több 70 éven felüli ember él, mint 1990-ben. A népességkutatók azt is tudni vélik, hogy 2050-re a 65 éven felüliek össznépességen belüli aránya már meghaladhatja a 25 százalékot. Nógrád megye „üteme” ennél is gyorsabb. A 74 ezer nyugdíjas már a lakosság harmada. Czerván Mártonné dr., az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetség Választmányának elnöke az idősödésről, az idősügyi politikáról beszélt a közelmúltban Salgótarjánban, az Idősek Népfőiskolája megnyitóján. EURÓPA VÁLASZOL- A kihívás nagy, ezért nem mindegy, hogyan válaszol erre Európa?- Az ENSZ, az Európai Unió tagállamai, a különböző nemzetközi érdekvédelmi szervezetek nemcsak egy korosztály szempontjából, hanem társadalmi méretekben vizsgálják az öregedést. Az első ilyen világ-konferenciát Bécsben rendezték, még 1982-ben, ahol az ENSZ tagállamok idősügyi cselekvési tervet fogadtak el.- Mit „mondott” ez a dokumentum?- Azt, hogy valamennyi országban olyan időspolitikát kell kialakítani, megvalósítani, amely biztosítja az idős emberek számára a függetlenséget, az önmegvalósítást, az emberi méltóságot, az anyagi és szociális biztonságot. Figyelemre méltónak tartom, hogy 1999 az idősek nemzetközi éve volt és 2002-ben az ENSZ főtitkára Koffi Annan, a korábbiaknál többet „üzent”. Olyan társadalomról szólt, amely minden korosztály számára lehetőséget ad az élethosszig tartó fejlődésre, amelyben természetesek a generációs kapcsolatok és az idős emberek anyagi, egészségügyi, szociális helyzete megnyugtató módon rendeződik. A madridi világ-konferencián pedig megfogalmazódott az idősügyi cselekvési terv és az az igény is, hogy Európa országaiban hasonló programok készüljenek. A MAGYAR „KINCS”- Úgy hírlik, nálunk a kormány már elkészítette cselekvési programját.- így igaz. Az Országgyűlés már júniusban határozott a nyugdíjasok helyzetének, életminőségének javításáról, az európai uniós csatlakozás tükrében. A közelmúltban pedig elkészült a Kormány Idősügyi Nemzeti Cselekvési Programja, a „KINCS”. Ez már konkrétan megjelöli azokat a teendőket, amelyeket az idős emberek életkörülményeinek javításáért hosszabb távon tenni szükséges. Ennek megfelelően kutatási program-sorozat indul az idősek jövedelmi és lakáshelyzetének, egészségi állapotának, társadalmi és közéleti szerepének, életmódjának vizsgálatára, s ennek alapján teszik dolgukat a szaktárcák. De vizsgálják a nyugdíjrendszer korszerűsítését, a rugalmas nyugdíjbavonulás lehetőségét, s azt is, hogyan lehet megteremteni az élethosszig tartó tanulás feltételeit. Társadalmi feladatnak tartja az idősbarát környezet meghonosítását, az idős emberek anyagi és erkölcsi megbecsülését. A programot megvitatja az Idősügyi Tanács és több nyugdíjas érdekvédelmi szervezet is.- A célok mindenképpen méltányo- landók, ám a munka eredménye csak hosszabb idő múlva várható. A lakást, a villanyt, a gázt, a gyógyszereket meg már holnap fizetni kell.- A nyugdíjas választmány több mint 650 ezer nyugdíjas képviseletében küldte el állásfoglalását az Idősügyi Tanács elnökének, Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ebben többek között a nyugdíjemelés módszerének megváltoztatását, hozzáigazítását az éves nettó béremeléshez, a nyugdíjak érték- vesztésének folyamatos pótlását tettük szóvá. Azt gondolom, hogy határozott fellépésünknek is része van abban, hogy a kormányintézkedések hatására novemberben több pénzt hoz a postás a nyugdíjasoknak. Az idei 8,4 százalékos nyugdíjemelést most 2,2 százalékkal kiegészítik, januártól visszamenőleg. A jelenlegi 20 százalékról 25 százalékra nő az özvegyi nyugdíj és megkapják a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj egy hétre eső részét is. Mint ahogy a 19 ezer forintot is megkaptuk, annak az 52 milli- árdnak a visszapótlásaként, amelyet annak idején az Or- bán-kormány elvett az idős emberektől. Visszaállították a méltányossági nyugellátást is, amelyet a Fidesz-kormány ugyancsak megvont a nyugdíjasoktól. Szükségességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az idén 860 ezer kérelem érkezett a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz. A kérelmezők között viszonylag magas volt azok száma, akik nem feleltek meg a feltételeknek. De 350 ezer nyugdíjas megkapta az emelést és decemberben újabb 130 ezer kérelmet bírálnak el, fizetik ki a méltányosságból emelt nyugdíjat. „HOZOMÁNYUNK” AZ UNIÓBAN- Mit várhatnak a nyugdíjasok a jövő évben? ■ - Jó gyakorlatnak tartjuk, hogy a nyugdíjasokat érintő lényeges kérdésekről, még a döntés előtt konzultálunk az MSZP-frakcióval. Legutóbb az európai alapokmány azon részét beszéltük meg, amelyek a szociális ellátásról intézkedik. Fontosnak tartjuk az idős emberek otthoni ellátását, ápolását, az őket ellátó családtagok díjazását. Kiépül az a jelzőrendszer is, amely segíti, hogy a gondozó a szükséges időben legyen az ápolásra szoruló idős ember mellett. Szeretnénk, ha nálunk is meghonosodna a távmunka és folyamatosan emelkedne a foglalkoztatott nyugdíjasok száma, mert ma mindössze 84 ezren dolgoznak. Természetesen a találkozó témája volt a jövő évi nyugdíj- emelés is. Ez, a tervezett béremelést és az inflációt figyelembevéve várhatóan 6,3 százalék lesz. Bár az Érdekegyeztető Tanács ülésén a bérek magasabb, 7-8 százalékos emeléséről született megállapodás, ebből pedig valamivel magasabb nyugdíj is következik.- A jövő év az unióhoz való csatlakozás éve lesz. Nem kevés azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik tartanak ettől, mert bizonytalannak látják jövőjüket. Ők mit remélhetnek?- Az előttünk járó országok tapasztalataira alapozva okkal várhatjuk, hogy szélesedik a demokratizmus, meggyorsul az ország gazdasági fejlődése és folyamatosan megoldhatjuk az emberek, köztük az idős emberek meglévő gondjait. A gyorsabb fejlődés meggyorsíthatja a bérek és a nyugdíjak felzárkóztatását is az uniós országok átlagához. S még valamit: nem szegény emberként megyünk az európai országok közösségébe. Olyan értékeket viszünk magunkkal, mint a kultúránk, a felhalmozott tudás, a tapasztalat és a tisztességesen végzett munka becsülete. S nem is vendégek leszünk, hanem az Európai Unió teljes jogú tagjai. V. G.
