Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-20 / 268. szám
2. oldal - Nócrád Megyei Hírlap S Z I R Á K 2003. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEG Y E 2 0 0 3 Járási székhely volt valaha a Bér-patak mellé települt község: a település 1773-ban kapta e jelentős közigazgatási szerepet, és csak 1950-ben vesztette el rangját. Egyébként a környék ősidőktől kezdve lakott hely, már a csiszolt kőkor tárgyi emlékeit is megtalálták itt. Szirák első Írásos említése 1219-ből származik, akkor a jeruzsále- mi Szent János lovagrend itteni rendháza szerepelt a feljegyzésekben. A rendház a XIV. században megszűnt. Szirák pedig az esztergomi János lovagok birtokába került. A helység 1439-ben a bujáki várhoz tartozott, majd 1453-ban Szent- Györgyi Tamás Mohoral Vidfi Jánosnak adta el. 1472-ben a Szobi családnak volt itt nagyobb birtoka. A XVI. század közepétől török uralom következett. A kincstári adóívek megőrizték a birtokosok nevét is: előbb Hasszán Daud, azután Mahmud bin Musztafa volt a földesura. Egy lutheránus püspöki látogatás idején, 1657-ben életképes egyházközséget és működő evangélikus iskolát találtak a községben. Szirák a török kiűzésekor elpusztult. Részben szlovákokkal települt újra: 1715-ben hét magyar és tizenhét szlovák háztartást írtak itt össze. A lalu evangélikus temploma 1788-ban épült. „Örök menedékhely” Bár a „resort” szó az angolban r több jelentésámyalattal is bír, lényegében a megnyugvást megtes- | tesítő pihenőhelyet, menedékhelyet jelenti. A sziráki Teleki- Dégenfeld kastély 1648-as megépülése óta tölti be, szó szerint testesíti meg barokk falaival az idézett fogalmat. A fő épületben négy exkluzív apartman, négy kétágyas, a szárnyépületekben 17 kétszemélyes, elegáns szoba, valamint csodálatos barokk freskókkal díszített tanácsterem várja a vendégeket. A szolgáltatások sorát még hosszasan lehetne sorolni a Forever Resorts üdülési láncolathoz tartozó kastély kapcsán, most | azonban két „aktuálisat” emlí- J tünk. Amint azt a Profitéról magazin | írja: ősi hagyományokat elevení- j tett fel 1985-ben a sziráki gróf Teleki László Lovasklub, amikor elhatározta, hogy egy, a középkorban | méltán népszerű lovassportot, a j vadászlovaglást újra meghonosítja hazánkban. Legutóbb október 18- án rendezték meg - immár 19. alkalommal - a vadászlovaglást. Szintén hagyományteremtő cél- | lal indult a Magyar Bál elnevezésű rendezvény, melyen a hely hangú- j latának megfelelően korabeli ma- | gyár ruhákban (például menté- j ben) jelennek meg a vendégek, s a történelmi hangulatot fokozó magyar zenei dallamokra ropják a táncot. A bált, amelynek vendégei között külföldieket is köszöntének, 2004. február 21-én második alkalommal rendezik meg. ■ Község a Szirák kastélya határainkon túl is ismert, kevésbé azonban a községben élők mindennapjai. Az 1212 lélekszámú település infrastruktúrája ugyan jónak nevezhető, kiépült a villany-, víz-, telefon- és a gázhálózat is, de a 40-45 százalékos munka- nélküliség mindennapos felkiáltójelként szerepel az önkormányzat tevékenységében. Segélyekre 31 millió 509 ezer forintot fizetnek ki évente, ami a költségvetési főösszeg 17,6 százaléka. A megoldandó feladatok közé sorolható a szennyvízcsatornázás is. Ez egy olyan folyamat, amelyben elsősorban Bér, Szirák, Egyházasdengeleg és Héhalom érdekelt, ám Kisbágyon és Palotás csatlakozásán túl az is elképzelhető, hogy a 2006-ig megvalósításra tervezett programban végül is 15-17 település vesz majd részt. Nehézségei ellenére a képviselő-testület eldöntötte, hogy 2004. június 30-ig kastélyon innen és túl fesszor -, és természetesen a helyi lakossággal is. Az időközi választás során Mátis András programjában olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek egyben a mai Szirák hiányjegyzékét is jelentik. Az alábbiakban ezek közül sorolunk fel néhányat, egyben láttatva, hogy milyen fontos feladatokat kell megoldani. A jövőben is foglalkozni kell a Bér-patak tisztításával, folytatni kell a helyi polgárőrség toborzását, a klubkönyvtár megmentését. Má(ti)s utat ajánlott Mátis András kétszer időszakos választás (1996-ban és 2003 júliusában), egyszer pedig, 2002. októberében, az országos önkormányzati választások után került Szirák polgármesteri székébe. Önéletrajza csak a legfontosabb állomásokat említve is több oldalt töltene meg. Teológiai végzettsége és az irányú több szálú tevékenysége mellett nem idegen tőle a gazdaságHizleti tevékenység sem, melynek szintén diplomás diplomatájává vált. Nyolc gyermek édesapja és számos teendőjének egyik fontos eleme az Európai Unió Régiók bizottságának helyettes megfigyelő tagsági szerepköre. A legutóbbi időszakos választás során összeállított programja Szirák apraja-nagyját megszólítja, s a község patinás múlnának jövőképbe mentését célozza. semmilyen önkormányzati vagyont nem értékesít. Szirák számára a jövő fontos lépései közé tartozik a község rendezési tervének létrehozása. Az építészeti, arculati és sok más egyebet tartalmazó forgatókönyv tárgyalássorozatok eredményeként áll össze. Többek között már egyeztettek a kastély amerikai tulajdonosával, az idetelepült külföldiekkel, továbbá a „visszatelepült”, sziráki gyökerekkel rendelkezőkkel - például közéjük tartozik dr. Lukács Noémi biológus proÖsszesen: 178 887 E Ft Tervbe vették a Csurgó, a Dózsa, a Kertész és Róth Johanna utak felújítási pályáztatását, és egy sok munkahelyes közhasznú társaság alapítását. Készülnek az új ravatalozó tervei is, valamint szeretnék újra alapítani a nagy hagyomány Sziráki Ipartestületet. Szintén tervezik a sziráki gyerekek kedvezményes üdültetését, továbbá a község útjainak fásítását, virágosítását, - arra törekednek, hogy az élet minősége megjavuljon Szirákon. Brüsszelben Évente többször is Brüsszelbe látogat Mátis András, Szirák polgármestere, mint az Európai Unió Régiók Bizottságának egyik helyettes megfigyelő tagja. A bizottságot a maastrichti szerződés konzultatív szerveként hozták létre. A cél az volt, hogy a helyi és a regionális szervek véleményét a rájuk vonatkozó döntések meghozatala előtt megismerhessék az Európai Unió döntéshozó szervei, a Mátis András személyét is érintő kiválasztás kriis otthon van tériumai a szakmai felkészültségből táplálkoznak. Előírás volt például az Európai Unió munkanyelveinek megfelelő szintű ismerete. Mint azt az egyik szaklap sommázza a téma kapcsán: a helyi önkormányzatok képviselőinek részvétele az európai intézményekben a csatlakozás közvetlen és fontos következménye, egy lehetőség, amelynek kihasználása megfelelő előkészítést igényel. A nyűtt vonóból nem lett bot A Kertész utcai házsoron éppen olyan fiatalemberrel találkoztunk, aki Bangó József dédunokája, így aztán teljesen az idős muzsikus ajtajáig kalauzolt. írhattuk volna persze azt is, hogy Bangó József egyik dédunokájába botlottam, hiszen a kiváló zenész 12 gyermeke számos további utóddal örvendeztette meg édesapját. Az, hogy Bangó József, persze nem sokat mond, errefelé sem, de a Göncike név, az valóságos fogalom -, és nem csak itt.- Élt itt, Szirákon, egy báró, akinek a gyerekét, egy igen apró termetű legénykét Göncikének hívtak. Mivel én sem a magas termetemről vagyok híres, engem is elneveztek Göncikének - magyarázza művésznevének eredetét házigazdám. Ha termetéről, sudárságáról nem is, de játékáról méltán vált híressé Bangó József. „Kategóriás”, elismert zenészként számos helyen megfordult és kényeztette el muzsikájával hallgatóságát. Természetesen sokszor késztette csodálatra a sziráki kastély vendégseregét is. Tanítványai közül többen is aktívak még, és olyan is van közöttük, aki Amerikában él. Göncike a 82. életévét tapossa, s bár már megfáradt, járását bot segíti, de vonójából nem lett bot, ma is tisztán szólaltatja meg a legkülönbözőbb zenei irányzatok dallamvilágát. Minden porcikájából érződik, hogy nem csak zenéjének van stílusa. Bangó József, azaz Göncike még napjainkban is szívesen hegedül A Fitopharma jóízű teái A csomagolásra váró különböző teafélék valóságos illatorgiája lengi be a Fitopharma Kft. sziráki telepét. Az 1990- ben alakult budapesti székhelyű kft.-vel egy- időben kezdte meg működését a helyi telep is. Vezetője, Lengyel Istvánná 1992 óta dolgozik itt. A szirákiak gyógynövény felvásárlásával-, feldolgozásával, valamint értékesítésével foglalkoznak. A kezdetekben nagyobb mennyiségben exportáltak a teából külföldre, elsősorban Ausztriába, Németországba és Franciaországba. A természetes (ebb) életmódra törekvés térnyerése óta fordult az értékesítés kockája, s most már inkább belföldre terítik a 128 féle, szinte kimondottan magyar alapanyagú teát. A sziráki telepen tizenketten dolgoznak, közülük tíz helyi, kettő pedig egyházasdengelegi lakos. Az ügyeskezű lányok és asszo- golásig mindent helyben végez- nyok az alapanyag fogadásától a nek el, precízen, szakszerűen. r_1 J _1____í ____1_________a ■: 1 ______ m feldolg ozáson keresztül a csoma-9 Bellus Eva a teacsomagoló gépet kezeli Arcok a településről Jobb sorsra érdemes Olyan ez, mint a mesében. Kinyitnak egy szekrényt, és kilép belőle a történelem. Mi persze csak képletesen léphetünk bele, mert a szekrényben már egy gombostűt sem lehetne leejteni az összegyűjtött dokumentumok között. A mesés szekrényre Laukó László házában bukkantam rá. A jelenlegi helyzeténél sokkal jobb sorsra érdemes Laukó született helytörténész, megszállottsága tárgyának szakavatott gyűjtője - amúgy évek óta munkanélküli. Még „hittanos korában” szerettette meg vele a településtörténetet, s annak szélesívű hátterét Beuer Oszkár, sziráki pap. No de a pásztói Mikszáth gimnáziumban is kiváló tanárok táplálták benne tovább az érdeklődés tüzét. Korpás József és Pintér Nándor máig felejthetetlen útravalót adott a fiatalember számára. Később, ahol Laukó László csak megfordult, mindenütt a történelmet kutatta, a korabeli történelmi, történeti ösz- szefüggések szálait bogozta. Számos újságcikk, tanulmány és tárgyi gyűjtés fűződik nevéhez, és sok-sok olyan írásmű, köztük diplomamunka, amit nem az ő nevével jegyeztek, holott... Laukó ennek ellenére nem panaszkodik, csak szeretne egy kis támogatást, hogy legalább Szirák történetét kiadhassa, a kezdetektől az 1940- es évekig taglalva az eseményeket. A szekrényben rejtőző dokumentumhalmaz, rátermettsége, tehetsége természetesen más, fontos munkák gyűjteményes kiadására is feljogosítaná őt. Talált már ő kelta pénzeket is és a szántások idején mindig kutatómunkát végez, hátha rábukkan a történelem egy-egy darabkájára. Egyszerűen kivételes megérzése van - kár, hogy az illetékesek nem éreztek ő rá kellőképpen. Mint mondja, „nem az eget kémlelem, hanem a földet”. Az iskolateremtő Több tekintetben is iskolateremtő Tóth Imre, a sziráki gróf Teleki József Általános Iskola igazgatója. Pályázat útján került a helyi oktatási intézet élére 1993-ban, miután 10 évig Szeghalmon tanított. Nagy lelkesedéssel kezdett hozzá a nem könnyű feladathoz szintén pedagógus feleségével. Lendülete mit sem kopott az évek során, hiszen a régi, élet- veszélyessé vált iskolából újat, modernet emeltek a kastély melletti tudás dombján. A 8 évfolyamos iskola 102 tanulója számára napjainkban már hagyománnyá vált a “Teleki napok” is. A történet tulajdonképpen az iskola névadásával vette kezdetét. A 2000. évi alapkőletételt követően a 2001. augusztusában átadott iskola gróf Teleki József nevét vette fel. A névadó gróf a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt, illetve az MTA könyvtárának alapítója. A névadó ünnepségen épp ezért a könyvtár képviselői is jelen voltak és segítséget nyújtottak egy kiállítás létrejöttéhez. Az első Teleki-napokat a történelmiség jellemezte Szirák és a grófi család kapcsán, ez évben pedig a - község jelentős részét alkotó - cigányság eredetével, hagyományaival, kultúrájával foglalkoztak fő témaként. A nyelvi labor, a tornaszoba, a számítástechnikai terem mind a felnövekvő ifjúság épülését szolgálja. Meg kell említenünk a pedagógus házaspár tudományos munkásságát is. Tóth Imréné Szabó Erika az egri tanárképző főiskola történelem szakán a Szirák és a Telekiek témakörben, míg férje, a közgazda- sági tudomány egyetem német nyelvű nyelvtanári szakán Teleki László német nyelvű munkáiból készítette diplomamunkáját. A Nógrádi Történeti Múzeum honismereti pályázatára is benyújtott munkákért Tóthné kiemelt első díjban, míg Tóth Imre első díjban részesült. A kultúra mindenese Kulikné Bányász Erzsébet 1977. október 1-jétől vezeti a sziráki kultúrházat, vagy ahogy manapság hívják, a klubkönyvtárat. Az intézmény a rendszer- változás után egy személyessé vált, így aztán bőven akad tennivalója vezetőjének. Ottjártunkkor éppen gyerekek hada vette birtokba a könyvtárat, s azon belül is különösen az a három számítógép volt népszerű, amelyet egy pályázaton nyertek. A klubkönyvtár szerény körülmények között ugyan, de színes könyvvilággal várja olvasóit. A 18 ezer kötetes könyvtárnak kétszáz beiratkozott tagja van, s az iskolai kötelező irodalmat például teljes egészében biztosítani tudják a tanuló ifjúság számára. Mindemellett a klubkönyvtár az az egyetlen hely, ahol népesebb rendezvényeken lehet “összejönni”. November 14-én például ott tartották a falugyűlést. Az intézmény falai között tartja foglalkozásait az idősek klubja és alkalmanként gyermekszínházi előadásokra is sor kerül.
