Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-19 / 267. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 MATRASZELE 2003. NOVEMBER 19., SZERDA Nepomuki Szent János szobra A felújított homlokzatú kultúrház A polgármesteri hivatal épülete A község 1674-ben épített templomát 1907- ben lebontották, a ma is látható római katolikus Isten háza 1935-re épült tel. Autóbuszváró Az Árpád-házi királyok korában Rátét nemzetség birtoka volt a környék, akik Könyves Kálmán (uralkodott: 1096 - 11141 idejében kapták meg a földesúri jogokat. 1304-ben még kél részből állt a falu: egy oklevél Alszeléröl és Felszeléről tett említést, „Zele" alakban. A települést 1384-ben az esztergomi érsekség tized- fizetőjeként vették nyilvántartásba. A birtoklástörténeti adatok szerint 1449-ben a Serkei Lorántttyak tulajdonába került a község. 1548- ban, még a török idők előtt Jánossy Pál és Feleki Lestár voltak a földesurai. A hódoltság alatt valószínűleg elpusztult a község, legalábbis annak jelentős része. A falu lakói 1626-ban panaszkodtak Ozmán nevű hűbérbirtokosukra, meri az az első hódoltság idején bevezetett robotszolgáltatást a többszörösére emelte. Ezt az időszakot nagyon megsínylette a falu, ezért 1662-ben az itt lakók adóterheit jelentősen enyhítette a birtokos Báthory Zsólia. A török és a felszabadító harcok pusztításai után. 1715- ben nyolc magyar és két szlovák, 1720-ban pedig nyolc magyar háztartást vettek nyilvántartásba a vármegyei adóösszeírásban. A XVIII. század második leiében Ráday Gedeon és Györky Pál voltak a település legnagyobb földesurai. A faluban több népi palóc ház maradt fenn eredeti formájában. A hétszázadik év küszöbén Mátraszele, az 1040 lakosú település Salgótarján, a megyeszékhely vonzás- körzetében, csodálatos természeti környezetben fekszik, megőrizve a falura jellemző értékeket. A mai kor kihívásainak is megfelelni igyekvő falu törekszik megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek ittmaradásra bírják az embereket, s komfortérzetük folyamatos javításával, életkörülményeik alapján jól érezzék magukat, szeressenek itt élni. Az elsők között telepítettek ide telefon- központot, s a gáz, víz, szennyvízvezeték, illetve a folyamatos útfejlesztés mellett egyik legnagyobb fegyvertényüknek tartják, hogy 1993-tól visszakerült az általános iskola felső tagozata is, amelyet még 1974- ben körzetesítették be. Iskolájuk, óvodájuk teljes kihasználtságú. Házi orvosi szolgálat működik, fogorvosi szakellátás pedig mátranováki székhellyel gondoskodik a lakosságról. A Művelődési Ház homlokzatát, fűtésrendszerét és vizesblokkját nemrég újították fel, s rendkívül népszerű - különösen a fiatalok körében - a teleház. További terveik szerint - pályázati lehetőségekkel élve - egy közösségi tér kialakítását tervezik a művelődés házában. Mint a legtöbb magyar faluban, itt nő az átlagéletkor, de örvendetes, hogy a fiatalok nem mennek el. Ez nagy jelentőséggel bír, hiszen korábban az aktív lakosság a bányánál találta meg megélhetését, a bányák felszámolása után a környékbeli üzemekben dolgoztak, illetve különféle kisvállakozásokba fogtak, igyekeztek kihasználni az újonnan épülő ipari parkok lehetőségeit. A munkaképes lakosságnak, főleg fiataloknak sikerült időben lépni, váltani. Négynyolc fős közmunkás gárda tevlkenykedik a település rendezésén, szépítésén. Az utóbbi 13 év fejlődésének ütemét szeretnék megtartani, terveik között szerepel az önkormányzati utak további javítása, különösen az átmenő főút felújítását előtérbe helyezve. Kiemelkedik a 2004-es esztendő nagy eseménye: hétZene, informatika, íjászat Vincze László, a mátraszelei születésű, pedagógus feleségével három gyermeket nevelő polgármester - tisztségviselésének negyedik ciklusában - változatlan következetességgel valósítja meg mind a maga, mind a testület munkájában a politikamentes, kizárólag a település, az itteni emberek érdekeit szolgáló tevékenységet. Több felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a hivatásos előadói szférától a különféle műszaki beosztásokig sok-sok tapasztalatot szerzett. Tizedik éve találkoznak a községben az íjászat szerelmesei. Vincze László lelkes amatőrként, s szervezőként is hozzájárul ahhoz, hogy turisztikai szempontból is ismertebb lett a település. száz éves lesz a település, az első levéltári adatok 1304-ből származnak. Az évszázadok legnagyobb, legmaradandóbb értékének tartják a kereszténység fennmaradását, templomuk csodálatos. Gazdagnak és tartalmasnak ígérkező rendezvénysorozatuk záróünnepségén tervezik felavatni, illetve megszentelni a település zászlaját. A községben jelentős a sportélet is: a focicsapat a megyei másodosztályban játszik, a szakosztály vezetője Kormos Gábor, az NB 111-as asztaliteniszezőket pedig Boksa Vilmos irányítja. Tartalmas munka, kincset érő művelők Tóth László, a Közös Igazgatású Közoktatási Intézmények Igazgatója - aki ötödik éve tölti be ezt a tisztséget - magától értetődő természetességgel veszi számba az irányítása alatt működő intézmények eredményeit. Pedig büszke, nagyon büszke is lehetne kis faluja kis iskolájának nagy eredményeire, szellemi gazdagságára. A magyar-népművelő szakos, tánc- és drámapedagógus, tanü- gyigazgatási végzettséggel rendelkező fiatalember a 73 tanulóval, hét állandó pedagógussal, teljes szakos ellátással működő iskolát irányítja, ahol öt tanulócsoportban három összevont osztály van. Technikai ellátottságuk egészen jó, a sikeres pályázatok útján nyert pénzeket főleg eszközfejlesztésre fordították. Számítás- technikai berendezéseket, szemléltető eszközöket vásároltak. A kömyezetszépítésre készített pályázatuk hozta pénzből az iskola udvarának, kertjének rendbetételét oldották meg. Nagy várakozás, készülődés előzi meg a nyári táborozásokat, Békéscsaba, Bogács, Cserépfalva, s a Duna-kanyar után az idén is útra kelnek. Ha van hely, olyan tanulókat is visznek, akik nem ebben a tanintézetben tanulnak. Nagy hagyománya van, szinte párját ritkító sokféleségét sikerült megvalósítani a tanórán kívüli tevékenységnek. Három csoportban zajlik a hittan oktatás. A Handóné Nagy Magdolna vezette képzőművészeti kör munkája szemet gyönyörködtető és szívet melengető látvány a barátságos, meghitt hangulatú iskola falain, s természetesen távolabbi helyekre is elvitte alkotóik tehetségének hírét. Több számítástechnikai csoport tevékenykedik Vinczéné Belkovics Erika irányításával, s ő foglalkozik a szorobán szakkörösökkel is. A természetjáró kör Kertészné Kiss Kinga vezényletével kel útra, az úszásoktatás szakköri rendszerben működik. Kézenfekvő a színjátszó kör működtetése az igazgató úr vezetésével. A finn szakkör nem csak első hallásra kurriózum, szinte „megőrülnek érte” a gyerekek. Nagy szerepe van ebben Herold Zsuzsának, a fiatal matematikaangol szakos tanár nőnek, aki tanulhatott, s taníthatott Finnországban. Új ötletekkel, módszerekkel, élő és működő kapcsolatokkal teszi egyre népszerűbbé és kedveltebbé a szakkört. Finn étkeket főznek, finn mesekönyveket, országismertetőket olvasnak, s remek a kapcsolatuk a finn nagykövetséggel. A közeljövőben várják az egyik legnagyobb finn könyvkiadó igazgatóját, aki biztosan nem érkezik üres kézzel. Iskolaújság is van a tanintézetbén, SuliSzele(t) címmel, ami további szellemes rovatokkal rendelkezik (SportSzelet), illetve külön angol és finn nyelvű oldalakkal. A fiatal igazgató irányítja továbbá a szelei óvodát, ahol korszakalkotó módszerrel zajlanak a foglakozások. A községi könyvtárat sikerül folyamatosan bővíteni, gondosan ügyelve az iskolai könyvtár anyagának figyelmbevételére is. A tele- házban a három gépből álló háló- zatról egy időben tudnak tallózii Munkaidő: 24 óra az év minden napján A mátraszelei Sipos László a Darazsikpusztán lévő Douta Kkt. juhászaiénak ágazatvezetője. A 600 anyajuhról, bárányaikról, s 30 kecskéről gondoskodó kis csapat - rajta kívül még két juhász és egy traktoros dolgozik itt - nem ismerik a munkaidőt, csak az elvégzendő munkát. 60-70 hektár földet művelnek, ahol kukoricát, búzát, árpát termelnek, 15-20 hektár lucerna kaszáló, s ehhez még különböző etetésre alkalmas füvek (szudáni fű, baltacím) termesztése párosul. Gépesítéssel igyekeznek munkájukat könnyíteni. A tényleges megélhetést - bevételt - a bárányok értékesítése jelenti. Karácsony, húsvét tájéka a szállítás ideje, ekkor jelenik meg anyagi valóságában a sok-sok munka. Sipos László nem a mezőgazdaságban élte ezt megelőző éleI tét. Hivatásos J gépkocsi vezető | volt, szakmája la- j katos, hegesztő, j ebbéli szaktudá- i sát kamatoztatta j Németországban í évekig. A '90-es évek elején kezdte el jelenlegi tevékenységét. Kárpótlási jegyekkel erdőt vásárolt, a Mátraszelei Erdőbirtokosság elnöke lett, ami azóta felbomlott. Hobbija, szenvedélye, kikapcsolódása a vadászat, a természetvédelmi vadász- társaság tagja. Várja az Európai Unió hozta kedvező változásokat. A munkához szokott, nehézségeket megoldani képes ember, saját erejében bízó és alapozó nyugalmával teszi dolgát - nap, mint nap. Helytörténeti kiadványsorozat „Honismereti tanulmányok Mátraszele múltjából” a sorozat címe, ezidáig kilenc kötet látott napvilágot. Földi István, aki a Nógrád Megyei Levéltárban dolgozik, a községet szeretők-érdeklődők bevonásával nagyot alkotott. Minden lehetséges pályázatot megragadva teremtették meg azokat az anyagi feltételeket, amelyek a sorozat anyagának gyűjtését, megjelentetését lehetővé tették. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács PHARE-programjában szereplő pályázata, a községi önkormányzat, s a Nógrád megyei Mecénás Alapítvány anyagi támogatása adta keretét a rendkívül színvonalas, tudományos igényű, esztétikumában is figyelemre méltó szép kiadványnak. Tíz-tizenkét kötetet terveznek, a komoly gyűjtő-kutató munka mellett állandóan figyelve mindenfajta pályázati lehetőségre. Arcok a településről A múlt század tanúja Kovács László 85 évesen korát meghazudtoló frissességgel, maga is hitetlenkedve sorolja az eltelt élete fordulatait. A bányánál találta meg a megélhetését, 1937-től 32 évet dolgozott föld alatt. 1970-től nyugdíjas. Papíron, mert hogy az ezt követő 13 évet különféle nehéz fizikai munkával töltötte, többek között a Vízműnél, az Émásznál, az erdészeméi, az építőiparban. 1939-ben besorozták, két évvel később az orosz frontra került, ahol a Kijev közeli erdőkben teljesített szolgálatot. A mindenkori munkája mellett mindig akadt otthoni tevékenység. Ma már egyedül él, gyermeke nincs, felesége meghalt, hat testvére közül is már csak hárman élnek, de összefognak, segítik egymást. Az örökös munka kísérte, hosszú élet jelenlegi számadásának végeredményeként gyakorta visszatérő megjegyzése: miért ilyen kevés a nyugdíj, egyenes arányban van-e mindez a végigdolgozott élettel? „Itthon vagyok, békességben” Halk szavú, nyugodt, de a tekintetéből valami mást, szomorú, de mégis jó kedélyéinek tűnő, sokatmondó üzenetet sugárzó ember Rigó Tibor festőművész. A háború alatt, 1944-ben Salgótarjánban született, gyermekként veszítette el édesanyját, nem csoda tehát, ha úgy fogalmaz: „gyermekkorom hol volt, hol nem volt”. Jórészt Budapesten élt, sok-sok próbálkozás után látvány- tervező grafikusként végzett 1971-ben a Képzőművészeti Főiskolán. Egy pesti színház díszlettervének sikere bejuttatta a színház világába. Huszonöt esztendőt töltött el különféle színházakban. A társadalmi változásokkal együtt megtalálta Mátraszelét. Egyszerű és nagyszerű életét most már itt folytatja. Fest, álmodozik - aztán álmait, érzéseit, gondolatait továbbfesti. „Papó” - így becézik az itteniek - remeteéletre készült, de sem az itteni közösség, sem a hétvégeken Budapestről hazajövő párja, a csupaélet, minden pillanatában vibráló-rezgő, nyitott, kedves asszony ezt nem engedi. Úgy tűnik nem csak saját maga, de az itteniek örömére is mátraszelei lett. Nyugdíjasként sem pihen Pedagógusberkekben, tanítványok, szülők sokasága körében fogalommá vált ez a név. 71 évesen ma is a mátraszelei iskola biológia-testnevelés szakos tanára, a nyolcadikosok osztályfőnöke Kajláné Makssó Mária, korábban Ács Béláné. Újpesten született, 1952-től él Mátranovákon. Mérhetetlen energiája, lelkesedése, a tanítás-nevelés szeretete gazdag és sokszínű tevékenységgel párosult. Lehetetlent nem ismerő következetessége, maximalizmusa, az örömet mindenben fellelni tudó mentalitása, minden területen ahová csak került, maradandót hagyott. Négy éven keresztül a tévében zajló biológiaversenyen tanítványa rendre elhozták az első három helyezést. Kezei alól orvosok, mérnökök sokasága, s rengeteg pedagógus került ki. Nyugdíjba vonulása óta sem állt le. A családias, jó hangulatú, mindenki mindenkit segítő légkör az igazi számára. Állandó segítője a mátranováki színjátszó körnek, s bányászrelikviákat is gyűjt. Amatőr meteorológus Lehet, hogy hivatalos dokumentumok nem igazolják valamennyi, a fentiekkel kapcsolatos végzettséget, de hogy Varga Lajos életében családja mellett ez a négy dolog játszik főszerepet, az biztos. Az építészmérnöki diplomát szerzett fiatalember miután dolgozott a kivitelezésben is, a salgótarjáni járási hivatal műszaki főelőadója volt 20 évig. Jelenleg a YTONG Hungary Kft. területi vezetője, Nógrád, Heves, Szolnok megye tartozik hozzá, márkakereskedőket, tervezőket, kivitelezőket és építtetőket lát el tanácsival, segíti, menedzseli munkájukat. Mindent elkövet, hogy az építtetőnek jó szájíze legyen. Szülői segítséggel, a háza közelében lévő ugarföldet rendbe téve, hasznosítva 2002-ben egy hektáron telepített ribizlit, 48 évesen tanult meg traktort vezetni. Régi-régi hobbija - amit nem is akármilyen szinten művel - egyrészt a történelem szeretete, megismerése. A História, a Top Gun több évben összegyűjtött számait gondosan őrzi, forgatja. Mint ahogy ámulatban ejtők családfakutatásai, az 1785- től Nemes Varga Lajostól származott családfa pontos, precíz rendszerezése. 1982-től naponta felsorolja, lejegyzi naptárában pontosan a hőmérsékletet, a csapadékot, összehasonlításra, megfigyelésre, vagy egyszerű tapasztalatszerzésre lehetőséget teremtve ezzel. S természetesen marad ideje a szép családi együttlétekre, örömökre is. Felesége, dr. Zeke Annamária orvosnő, Anna lánya Pécsett az egyetem építész mérnöki karának hallgatója, Zsuzsa lánya hatodik osztályos, aki művészi adottságokkal bír, agyagszobrai csodálni valóak. _________________■ V arga Lajos