Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-15 / 264. szám
2003. NOVEMBER 15, SZOMBAT 2. oldal - Nögrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - KISHARTYÁN A Ménes-patak felső folyása mellett eltérőié' község télé hatalmas homokkészlklák magasodnak, ezek egyben a falu jellegzetességei is. Középkori település, első írásos említése 1548-ból származik, de már akkor mint néptelen tálul vették nyilvántartásba. A szájhagyomány szerint a régi község a ma is látható, torony nélküli templom alatt volt, bár az csak 1712-ben épült. 1715-ben és 1720-ban egyaránt öt háztartás szerepelt az adó- összeírásokban. A községhez tartozó Kőkút-pusz- tán álló kúriát báró Podmaniczky Mihály építette. A falu Salgótarján leié eső végében emelkedő dombot Zsidó-hegynek hívják. A18. század második leiében kiraboltak és megöltek itt egy átutazó zsidó kereskedőt. Természetvédelmi oltalom alatt áll a 13 hektáros Kőlyuk-oldal, ami 30-50 méter magas, csaknem függőleges sziklafal, a templomdomb déli oldalán vezető földúton közelíthető meg. A három helyiségből álló barlangot homokkőbe vájták, s évszázadokon keresztül nyújtott menedéket a helybelieknek ellenséges támadás esetén. A geológiai értékei miatt védett, mintegy 300 méter hosszú homokkóTalon sziklai növénytársulások is tenyésznek. A római katolikus templom érdekessége, hogy nincs tornya A faluközpontban található a harangtorony Természetvédelmi oltalom alatt áll a Kőlyukoldal barlangrendszere Orvosra vár a rendelő a többfunkciós épületben Sosem volt veszteséges a költségvetés A Balassagyarmat irányába vezető 22- es út a megyeszékhelyt követően először Kishartyánt érinti. A községnek számos épített és természeti nevezetessége van: ezek között említhető a nem régiben felújított torony nélküli templom, illetve az ugyancsak rendbe hozott, külön álló harangtorony, valamint a Kőlyukoldal-bar- langrendszer. Nem mindennapos a telente üzemelő és ingyenes látogatható kivilágított jégpálya sem, ahová még Salgótarjánból is járnak. Akár kuriózumként is felfogható, hogy a 630-640 főt számláló településen sosem volt mínuszban a költségvetés. A független képviselőkből álló testület erre nagyon vigyázott és mindenkor takarékos gazdálkodást valósított meg. Ennek ellenére az alapvető infrastrukturális beruházások folyamatosan megvalósultak. Korszerűsítették a közvilágítást is. Ez évben minden utat leaszfaltoztak. Bár a Dózsa úton még gondot okoz egy járdaszakasz, de ezt is rendbe teszik majd. Nagy figyelmet fordítnak - közmunkások bevonásával is - a falu csinosítására és tervezik a kábeltévé bevezetését is. A község óvodájában két óvónő és egy dajka foglalkozik huszonöt kisgyermekkel. Az óvoda szociális étkeztetést is ellát. Az iskola már régen megszűnt, így az általános iskolások is utazni kényszerülnek. Számukra bérletet biztosítanak. A középiskolába járók és a felsőoktatásban tanulók támogatásban részesülnek az önkormányzat részéről. Orvosi lakással ugyan rendelkeznek, de egy ideje helyettesítéssel kénytelenek megoldani a betegek ellátását. A pályázat a Sóshartyánnal közös orvos letelepítésére folyamatban van. Szeretnének otthont teremteni az idősek számára is, de egyedül erre szintén képtelenek. 1996 óta működik a községben a polgárőrség harminchat fővel. Vezetőjük, parancsnokuk Sálek László. Esetenként a polgármester is teljesít szolgálatot. A Kishartyán Községért Közalapítványnak Dénes Nándor, a Faluvé- m Nemzetközi bíró a polgármester A gépészmérnöki végzettségű, 59 esztendős Varga Oszkár - miután nem kevesebb mint 32 esztendőt eltöltött Salgótarjánban a bányagépgyárban - 1994-ben lett először polgármester a községben s azóta mát kétszer is bizalmat kapott a település választópolgáraitól. Bár Diósgyőrben született, oly sok éve él már Kishartyánban, hogy idevalónak számítja magát. Két felnőtt leánya van: az idősebbik Budapesten ügyvédként dolgozik, a fiatalabb orvosnak tanult, most éppen rezidens Norvégiában. Varga Oszkár harmadik nagyszerelme - a család és a falu mellett - az asztalitenisz. Nemzetközi játékvezetői és edzői minősítéssel is rendelkezik. Külföldön is jó néhányszor megfordult bíróként. A Nógrád megyei szövetség főtitkáraként is tevékenykedik. m KISHARTYÁN 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE fejlesztési pénzeszk. átadás. egyéb t9Q27 munkadói s Összesen: 67 9001 Ft i dő, Közművelődő és Kulturális Egyesületnek Juhász Ervin az elnöke. Sportegyesület ugyan nincs, de asztaliteniszben szép eredményeket érnek el a helyi fiatalok. A római katolikus hívőknek Kovács Attila - aki Szlovákiából jár át - misézik hetenként. Kishartyán jó kapcsolatokat ápol a kistérség községeivel és ugyancsak korrektnek nevezhető az együttműködése a központtal, Salgótarjánnal. „Puha arany” a világ minden tájára Eleinte „próba szerencse” alapon hobbiként, később megélhetési forrásként, manapság pedig már szenvedélyből is végzi a csincsillák tenyésztését Báli Dánielné. Férjével együtt jó tíz évvel korábban, akkor még salgótarjáni lakosként - egy hirdetés alapján - vágtak bele e vállalkozásba. Minősített, törzskönyvezett állományukban jelenleg csaknem száz anyaállat található. Az utódokat 7-8 hónapos korukban, mintegy 50- 55 dekagrammos súllyal veszi át tőlük a forgalmazó központ, amelyik száz százalékban exportálja a világ minden tájára a Kishartyánban vi- A csincsilla speciális táppal etethető lágra jött csincsillákat. A mókusra hasonlító, rág- Az elmúlt évtizedben végzett csáló kisállatok vagy gyöngyszür- következetes, színvonalas mun- kék vagy feketék. Speciális tápot, A sikeres tenyésztés sok törődést, lelkiismeretes gondozást igényel Báli Dániel részéről is kájuk nyomán országosan is jegy- szárított szénát és fürdető homo- zett, elismert tenyésztőkké váltak, kot igényelnek. És mindenekelőtt Báli Dánielné bíróként is tevékenykedik lelküsmeretes gondozást. A csincsilla prémje luxuscikknek számít, a nerccel és a cobollyal együtt a „puha arany” csoportjába sorolandó. Időközben - mintegy négy évvel ezelőtt - Báli Dánielnéből csincsillabíró is lett. Kiállításokon minősítik kollégáival egyetemben a bemutatott példányokat, akkor döntenek arról, hogy melyiket javasolják tenyészállatnak, melyiket érdemes elsősorban „csak” prémje miatt nevelni. Egy évtizedes tapasztalat alapján Báli Dánielné úgy véli, hogy csak annak érdemes belefogni a csincsillák tenyésztésébe, annak éri meg befektetni, fáradozni, aki minőséget tud produkálni. Ez a követelmény a hozzáállásra, valamennyi munkafolyamatra s a „végtermékre” egyaránt érvényes. A munka a hosszú élet titka Annak idején, a múlt század elején úgy alakult a család sora, hogy Varga Mária éppen nem Kishartyánban született. Kétéves kora óta azonban itt él. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint kilencvennégy esztendőt, meg a napvilágot. Azóta lényegében folyamatosan dolgozik. Alig van olyan foglalatosság a mezőgazdaságban, amelyet kisgyermek kora óta ki ne próbált volna. A cséplőgépnél például tizenhat évet töltött el és harminc évnyi szolgálat után a termelőszövetkezetből őrként ment nyugdíjba. Előtte azonban foglalkozott hízómarhákkal és csirketenyésztéssel is. Mindössze másfél évig volt férjnél, jelenleg sógornőjénél, az öccse feleségénél tudhatja otthonát. Olvasni, tévét nézni szemproblémái miatt nem tud, mégis gyorsan telik egy napja. Éltes kora ellenére igyekszik hasznossá tenni magát a ház körül. Segít az ültetésben, a gyomlálásban, krumplit ás, sőt fát vág, gyújtóst is aprít és be is hordja a tüzelőt. Ugyanakkor már nagyon keveset eszik, a joghurt, a tejföl a hiszen 1907. május 17-én látta Varga Mária 97. életévét tapossa kedvence. Egy pohárral azonban csak háromszorra végez. Szereti a csirke csontos részeit, de ebből már egyre kevesebbet igényel. Szeszes italt semmit nem fogyaszt, úgyhogy őt bizonyára nem az éhgyomorra egy stampedli elve és gyakorlata éltette ilyen sokáig. A komoly betegségek elkerülték hosszú élete során, a szemével volt gond néhány évvel ezelőtt. Amikor tüdőszűrőn járt Salgótarjánban, alig ismert rá arra a városra, amelynek emléke gyermekkorából élt benne. Nyolcvan éves koráig rendszeresen járt istentiszteletekre, emlékszik olyan esetre, hogy mindössze hárman voltak a sóshartyáni templomban. Mostanában - mint egy hithű katolikushoz illik - otthon imádkozik, naponként egy rózsafüzért. Bár édesapja és nagyapja sem éltek kevés ideig - nyolcvankét évesen hunytak el - Varga Mária immár jócskán túlélte felmenőit. Ha marad ez a vitalitása, szellemi frissessége akár saját centenáriumát, a századik születésnapját is megérheti a kilencvenhetedik évében járó asszony, Kishartyán legidősebb lakója. Isten éltesse! Arcok a településről Alapítvány a faluért, a jövőért Bár már korábban is tevékenykedett a falu érdekében, hivatalosan 2000-ben jegyezték be a Kishartyán Községért Alapítványt, amelyet egy kuratórium irányít Dénes Nándor elnök vezetésével. A törzstőkét az önkormányzat biztosította s azóta is támogatja működésüket. További bevételi forrásuk a személyi jövedelemadó egy százaléka, amelyet a lokálpatrióta érzelmű munkavállalók, lakosok utalnak át számukra. Mint Dénes Nándor elmondta: a jövő érdekében szívesen segítenek a faluban élő gyerekeknek, fiataloknak, az óvodásoktól kezdve igyekeznek minden korosztály kedvében járni. A legkisebbeknek játékos karácsonyi foglalkozást tartanak, a 10-14 éveseket nyaranta táboroztatják. Az idei, Szarvason rendezett táborban mintegy tucatnyi tanuló vett részt. A gyermeknapi és falunapi rendezvényeket is támogatják. Az alapítvány is kiveszi részét az úgynevezett „tesz-vesz ház” programjának kialakításában, működtetésében. Ez lényegében teleháznak felel meg. A teremben található négy számítógépet és az intemet-hoz- záférhetőségi lehetőséget főleg fiatalok veszik igénybe, hetente egy alkalommal, péntekenként 16-tól 21 óráig. A felügyeletet testületi és kuratóriumi tagok biztosítják. Tíz fa, tíz évszázad szimbóluma Foglalkozását tekintve Juhász Ervin üzemmérnök és műszaki tanárként dolgozik Salgótarjánban, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában. A tősgyökeres kishartyáni fiatalember szülő- és lakóhelyén a Faluvédő, Közművelődő és Kulturális Egyesület elnökeként is közismert. E civil szervezet Juhász Ervin ötletéből, kezdeményezésére jött létre 1999- ben mintegy 18-20 fővel. Annak idején kettős célt tűztek maguk elé: az épített és a természeti környezet védelmét és a kulturális tevékenység megszervezését. Mindkét területen sikerült eredményeket produkálniuk. A falugalériát Radics István nógrádmegyeri festőművész kiállításával nyitották. Könyvtárakban, levéltárakban feltérképezték a faluban található történelmi emlékeket, műemléki értékeket. A búvárkodásban ifj. Ferencz Róbert is jeleskedett. Az egyesület tagjai megóvták az enyészettől az 1820-ban elhunyt Ladányi Bay Ferenc táblabíró síremlékét a templom feletti dombon. Ugyancsak felújították Pintér Sándor palóc etnográfus, néprajzkutató szüleinek sírját. 2000- ben, a millenniumi év tiszteletére emlékfasort ültettek: a tíz fa az államalapítás óta eltelt tíz évszázadot jelképezi. Ugyanekkor kezdték a millenniumi főtér kialakítását, amely pillanatnyilag félig késznek tekinthető. A jövőben terveznek egy tanösvényt is megvalósítani. Máris szép, pedig még csak félig kész a millenniumi főtér A „tesz-vesz ház”-ban számítógépezni és internetezni is lehet péntekenként
