Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-04 / 254. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. NOVEMBER 4, KEDD NÓGRÁD MEGYE 2003 - EGYHÁZASDENG E L E G A falu neve régen Dengeleg volt. A Béri-patak mellé települt, feltehetően a középkorban; első írásos említése IV. Béla Idejéből, a tatárjárás utáni évekből származik, "Dengelec" alakban. Már 1343-ban a vármegye okirataiban előfordul a Dengelegl családnév, Dengelegl Bálint szolgabíró említésével. Nógrád megye jelentős műemléke a mai temetőben éllé kora gótikus templom. A templomhajé és a szentély között kőkeretes, csúcsíves boltív található. Tornya nincs, de a közelében áll egy la harangláb. A falu nevét 1327-től írták Dengelegnek, az egybázas jelzőt pedig 1542-ben kapta, legalábbis a fennmaradt oklevelek akkor említették először ebben a formában. A falu birtokosa 1484-ben a Rhédel család volt. A török adóívekben 1562-ben szerepelt először, akkoriban bizonyos Ali Hasszán török tiszt volt a hübérura. 1598-ban Bessenyey György birtokolta. A taluba a hódoltság után evangélikus szlovákok települlek, bár a lakosság egy része már 1540. táján protestáns hitre tért. A régi templomot a katolikusok és az evangélikusok közösen használták. A községben klasszicista evangélikus templom is áll. Evangélikus templom Katolikus templom Világháborús hősök emlékműve Csak a szennyvízelvezető rendszer hiányzik Egyházasdengeleg ötszáztíz lakosú település a Cserhát-hegység lábánál. A község infrastruktúrája kiépült, van vezetékes ivóvíz, gáz és telefon, sőt az iskolában és a polgármesteri hivatalban az internet-hozzáférés is biztosított. A teljes komfort eléréséhez már csak a szennyvíz-elvezetési rendszer kiépítése hiányzik. Ezt a feladatot több hasonló, már végrehajtott beruházáshoz hasonlóan kistérségi összefogással tervezik megvalósítani. Sajnos, jelenleg áll az ügy. A község egészségügyi ellátottsága jónak mondható, a háziorvos Héhalomból jár át hetente négy alkalommal. A hét ötödik napján esetenként iskolaorvosi rendelés is van. Néhány éve pályázati pénzből újították fel az orvosi rendelőt, amely a körülményekhez képest jól felszerelt. Az önkormányzat megoldotta a szociális házi gondozást is: erre a feladatra egy helybéli hölgyet iskoláztak be, aki lelkiismeretesen tesz eleget megbízatásának. A kultúra és sport területén is találnak szórakozási lehetőséget a helybeliek. Ezeket a rendezvényeket a faluvédő egyesület szervezi. A községnek volt megyei másod- osztályú labdarúgócsapata, ám néhány évvel ezelőtt megszűnt. Közel tíz évvel ezelőtt indult útjára a Dengeleg című önkormányzati tájékoztató újság. A foglalkoztatottság területén sincs ok panaszra. Az emberek nagy része Budapesten, Gödöllőn és Hatvanban dolgozik, helyben nagyon kevés munkalehetőség van. A demográfiai helyzetet vizsgálva a lakosság létszáma az utóbbi években stagnál. Tíz évvel ezelőtt azonban még hat- száztizen éltek Egyházasdengelegen... Két egyházközség is megtalálható: a lakosság egyharmada katolikus, kétharmaduk evangélikus. Mindkét felekezetnek van temploma, amelyek több száz évesek. A katolikus templom még az Árpád-korban épült, az elmúlt évben került újították fel, szentelték újra. Az evangélikusoknak több éve működő énekkaruk van. A települést turisztikai szempontból kezdik felfedezni a városi Negyedik ciklusban a falu élén Kovács Tibor 53 éves, béri születésű, 1979-ben nősült a településre. Negyedik ciklusban látja el - jelenleg főállásban - a polgármesteri tisztet. Alapitója a Faluvédő Egyesületnek. Eredeti szakképzettsége elektroműszerész, a virágospusztai üdülőben dolgozott több mint húsz éven át villanyszerelőként, később üdülővezetőként. Felesége köztisztviselő Budapesten, három gyermekük közül Krisztián kommunikáció-technikai mérnök, Katalin a szegedi egyetem egészségügyi főiskolai karán végzős védőnő, Eszter pedig egészségügyi szakiskolában tanul. A polgármester kevés szabadidejében szeret barkácsolni a ház körül. EGYHÁZASDENGEUG 2003. ÉVI KdLTSlGVETtSE átadott pénzeszközök MMnazfe!kiadásolt Összesen: TI 8721 Fl 1 emberek. A föld mélyében 52 fokos meleg víz rejlik, több befektetői csoport is jelentkezett már turisztikai célú beruházások megvalósítása érdekében. Az önkormányzat tervei között szerepel - a csodálatos környezetet, jó levegőt kihasználva - asztmás gyerekek fogadására egy szanatórium építése. Az ide kerülő gyerekek egy egész tanévet tölthetnének itt. Ezzel a beruházással a csökkenő gyerekszám ellenére meg tudnák tartam az iskolát. Működik a Faluvédő Egyesület 1989 őszén alakult meg a településen a Faluvédő Egyesület. A megalakulás előzménye az volt, hogy akkoriban Egyházasdengeleg közigazgatásilag Szirákhoz tartozott. Önállósodni akartak és ezért alakították meg az egyesületet. Kezdeményezésükre „hazakerült” az iskola és 1990. szeptember elsején már a községben kezdődött a tanítás. A szabadon választott önkormányzat is ebből az egyesületből nőtte ki magát, hiszen első vezetője, Kovács Tibor a jelenlegi polgármester volt és a képviselők többsége is alapító tag. Az egyesület égisze alatt alakult meg és működött éveken a megyei másod- osztályú labdarúgócsapat is. Az egyesület hozta életre a Falunapot is, amelyet minden évben megrendeznek. Felkutatták a községből elszármazottakat és meghívják őket rendezvényeikre. 2000. júniusában a falunap keretében avatták fel a temetőben az ősi katolikus templom mellett U. Szegedi Árpád hatvani képzőművész alkotását a világháborús hőseik emlékére. Az emlékmű megalkotásának gondolata Zsiga Tamás iskolaigazgatótól ered, aki évekkel ezelőtt, mint az egyesület akkori elnöke vetette fel, és nem hagyta kialudni azt a lángot, amely végül is a megalkotáshoz vezetett. Az egyesület megalakulását követő néhány évben még nagyon aktívan működött. Az egyesület keze nyoma megtalálható volt a falu minden részén, sőt az önállósulás is nekik volt köszönhető. Ezek az évek sok közös munkával, aktív közösségi élettel telt. A kilencvenes évek közepe inkább a sport felé helyezte a hangsúlyt az egyesület életében és a focicsapat körüli teendők jobbára ki is töltötték a közösségi életet. Ezután következő időszak inkább csendesnek nevezhető, mint aktívnak. Ez év januárjában megújult az egyesület, elnöke Lengyel Jánosné lett. A feladataik végrehajtásához különböző időtartamra terveket készítenek. A célok megvalósításához nemcsak az újjáválasztott vezetőségnek, hanem az egyesület tagságának, a falu minden lakójának komoly munkát kell végezni. Családias iskola A község festői környezetben lévő iskolájában negyvenhat gyerek kezdte meg tanulmányait az új tanévben. Az intézmény igazgatója a 36 éves tősgyökeres dengelegi Zsiga Tamás. Végzettségét tekintve gépész üzemmérnök, mérnöktanár, az ELTE-n informatika tanári képesítést is szerzett, 2002-ben közoktatási szakértői diplomát kapott az egri tanárképző főiskolán és idén szeptembertől ismét a tanárképző hallgatója. Négy éve igazgató és irányításával kezdték meg ősszel a község történetének 301. tanévét. Négy részben összevont osztályban, családias hangulatban folyik az oktatás öt főállású pedagógussal. Az oktatásban foglalkoztatnak óraadó és részmunkaidős tanárokat is. Szervezett keretek között valósul meg a kistérségi iskolarendszer. A kis létszámú osztályokban adottak a gyerekekkel való egyéni foglalkozás keretei. Az iskola jól felszerelt informatikai laborral rendelkezik, melyben öt darab számítógép található hálózatba kötve, nyomtatókkal, egyéb kiegészítőkkel és Internet eléréssel, amely nem a Sulinet-program, hanem az önkormányzat jóvoltából van biztosítva. A felső tagozatos gyerekek órarendbe építve, az alsó tagozatosok pedig szakköri foglalkozás keretében sajátítják el a számítástechnika alapjait. Ugyancsak örömteli, hogy jól felszerelt tornaszobával és hozzá a megfelelő vizesblokkal rendelkeznek. Az iskolában működik néptánc-oktatás, gyógytestnevelés, tehetséggondozó könyvtári foglalkozás. Ünnepi fellépések alkalmával a tanórán kívüli foglalkozásoknak köszönhetően színvonalas műsorokat mutatnak be. Foglalkoznak a gyengébb képességű gyerekekkel is, Ők felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt. Terveikben szerepel az úszásoktatás is, amelyet hagyományosan a gyöngyöspatai tanuszodában tartanak meg. A nemzetiségi hagyományok ápolása érdekében már óvodás kortól folyik a szlovák nyelv oktatása, az iskolában pedig kiemelt óraszámban tanulják a nyelvet. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek a tanulmányi és más versenyeken. Az intézményből kikerült gyerekek mindig szépen megállták a helyüket a magasabb iskolákban. Az önkormányzat képviselői időben felismerték, hogy az iskola és az óvoda megtartása a település létét jelenti és elvesztésükkel egy ezeréves múlttal rendelkező település sorvadna el, melyhez gyökereik kötik őket is, hiszen ez a pici falu lakóhelyük, édes anyaföldjük. Baráti kapcsolat, határon át Hat évig tartó kapcsolatkeresés végén került sor ez év áprilisában Egyházasdengeleg és a Szlovákia Vidina (Videfalva) község között az együttműködést rögzítő barátsági okirat aláírására. Az aláírást megelőzően Egyházasdengelegről kis küldöttség járt a Losonc melletti, többségében szlovák ajkú településen. Ekkor fogalmazódott meg az együttműködés lehetősége. Az aláírást követően számos sport és kulturális programon vett részt a két település lakóinak egy része. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a kapcsolat, gyümölcsözően indult. Arcok a településről Lokálpatrióta óvónő Egy kis kitérő után került vissza szülőfalujába liptai Lászlómé, az egyházasdengelegi óvoda óvónője. Gyermekkorában mindenáron óvónő szeretett volna lenni. Elvégezte a balassagyarmati óvónőképző szakközépiskolát. Szirákon kezdett dolgozni, majd Kecskeméten levelező tagozaton szerezte meg az óvónő diplomát. 13 év után került haza dolgozni, előbb félállásban, mint óvónő és fél állásban, mint élelmezésvezető. Később azonban teljes állásban folytathatta a munkát. Jelenleg egyedüli óvónőként foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodában 14 gyerek van egy vegyes csoportban. A nevelésben saját elképzeléseit próbálja megvalósítani. Ennek alapja a néphagyomány őrzése, ápolása. Emellé csatiakozik a természet szeretetére nevelés, a családszeretet. A rendezvények nagy részében a családokat is bevonja. Bolti eladóból szociális gondozó Robotkáné Marosi Adél háromgyermekes, tősgyökeres egyházasdengelegi fiatalasszony bolti eladóként dolgozott, amikor megszűnt a munkahelye. Az önkormányzatnál közmunkásként tudott elhelyezkedni, majd lehetőséget kapott egy szociális gondozó, ápoló beosztás betöltésére, amelynek érdekében elvégezte a szükséges iskolát. Napi munkája során számos helyre, idősekhez kihordja az ebédet, megosztja velük a mindennapi gondokat, feladja leveleiket, pénzüket, de megteszi ezt a fiataloknak is, akik valamilyen oknál fogva segítségre szorulnak. Felkarolja az időseket, segít minden gondjuk megoldásában, szervezi a temetőjáratokat, hogy a sírápolásokhoz ki tudjanak menni a község autójával. Ugyancsak szervezi a nyugdíjasok összejöveteleit, a falugondnokkal a gyógyszerek kiváltását is megoldják. Többdiplomás jegyző Ez év március elsejétől új jegyzője van a településnek Princz Ádátm személyében. A 28 éves fiatalember tanítói diplomával rendelkezik, diplomája megszerzését követően Hatvanban, a Grassalkovich Művelődési Központban volt ifjúsági referens, majd átkerült a polgár- mesteri hivatal intézménykapcsolati irodájára közművelődési szakreferensnek. Közben másoddiplomásként beiratkozott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Államigazgatási Karára. 2002 júniusában szerezte meg második diplomáját, amely igazgatásszervezői képesítést adott számára. Ezt követően érett meg benne az a gondolat, hogy végzettségének megfelelően jegyzőként próbáljon meg részt venni a közigazgatási munkában. Pályázatát a képviselő-testület elfogadta és kinevezte jegyzőnek. Szerencsésnek érzi magát, hogy olyan településen gyakorolhatja hivatását, amely szép és egészséges környezetben helyezkedik el. Fő célja az Isten szolgálatában élni Nemrégiben vette át hivatalát a községben Bartos Zoltán evangélikus lelkész, aki túl van a negyvenen. Fiatal korában gépészetet tanult, egy ideig az iparban dolgozott, majd elvégezte a teológiát, lelkészi pályára lépett. A teológiáról kikerülve Szekszárdon, Csömörön, illetve Cinkotán végezte szolgálatait. Elhivatottságból lett lelkész, élete fő célja az Isten szolgálatában az emberekért élni. A falu alaposabb megismerésében lassabban halad az elvártnál, mivel egyelőre szülőfalujában, Galgagután lakik, onnan igyekszik ellátni lelkészi teendőit. Keveset tud még a falu lakóiról, a gyülekezetről, de az első benyomásai az emberekkel való találkozás kapcsán nagyon pozitívak. Egy régi bölcsességet vall: „lakva lehet megismerni egymást”. Három kislány -10,12,14 évesek - édesapja. Az ETTE végzőse Édesapja cseh, édesanyja szlovák származású, 1963- ban került Magyarországra. Palotáson lakik, onnan jár ide dolgozni Szabó Jánosné, aki a szlovák nyelvre oktatja a gyerekeket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlovák szakán, nappali tagozaton egyéni tanrenddel végzős hallgató. Az eddigi vizsgái eredményesek voltak, köszönhetően annak, hogy a családtól és az iskolától sok segítget kapott. Nagyon szereti az ittenieket, a gyerekek fogékonyak a nyelvre és úgy érzi, jó alapokat tud adni. Több diákja a szlovák nyelvű ének- és szavalóversenyen szép eredményt ért el. Nagy gondot fordít a felkészítésükre külön foglalkozásokon is. Az iskola mellett az óvodában is ő foglakozik a szlovák nyelv oktatásával. Dalokkal, versikékkel, mesékkel, mondókák- kal sajátítják el a nyelvet. Szlovákul főznek, szlovák szakácskönyvekből. Tehát minden folyamat szlovák nyelven történik. _________________■
