Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-13 / 262. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NŐTINCS 2003. NOVEMBER 13, CSÜTÖRTÖK A Naszály-hegy lábánál, a Lókos-patak völgye fölé ma­gasodó domboldalon található a község. Ősidőktől la­kott település, hiszen a falu határában a csiszolt kőkor­ból származó eszközök is előkerültek és feltártak itt egy avar-kori temetőt, amit a 7. és a 9. század között használtak. A lain nevét először 1317-ben említették az oklevelek, de feltételezhető, hogy már évszázadokkal korábban lakott hely volt. A község templomát 1415- ben építették, és Szent Máiton püspöknek szentelték. (Az elmúlt évszázadok során természetesen többször átalakították. A legjelentősebb változást az 172(Las barokkizálás okozta.) A kutatások szerint a templom építtetője a falu akkori földesura, Széchy Miklós volt A község a török hódoltság idején elnéptelenedett, a visz- szatelepülés a 17. század végére tehető. A templommal szemben az út másik oldalán álló Szent Rónán szobrot 1780 táján állították a korábbi tűzvészek emlékére. A Gyurcsányi-Scitovszky-kúria körülbelül két hektáros park közepén áll. Klasszicista stílusban épült 1809- ben. A kastélykert 1975 óta áll természetvédelmi olta­lom alatt, s minden romlása ellenére máig megőrizte angolpark jellegét. Római katolikus templom Víztározó a falu határában A Szent Flórián-szobor Nőtincs is azon községek kö­zé tartozik, ahol emlékhelyet ál­lítottak a tizennyolcadik század­ban végigsöprő tűzvész után. A Szent Flórián-szobor, amely a tűzoltók védőszentjét ábrázolja, a falu központjában, a valami­kori iskola épületének fülkéjé­ben kapott helyet a XVIII. szá­zad végén. A szent kultusza ha­zánk dunántúli részein kívül Bajorországban, Ausztriában, a XVII. század óta tűnik fel. Nő­tincsen a késő barokk alkotás eredetileg szabadon állt, később került az 1984-től üzleti célokat szolgáló épületbe. Meghatározó szerep a térségben A Cserhát dombjai közt fekvő településen 1195-en élnek. A most már fejlett infrastuk- túrának köszönhetően kiépült a víz-, gáz- és a telefonhálózat, a jelenleg is folyó csatorna- beruházás közel 80 %-os. A szennyvíztisztí­tó telep is építés alatt áll, a tervek szerint a jö­vő nyáron lesz a próbaüzemeltetés. A falu határában létrehozott tónak kö­szönhetően egyre több lakás épül. Az egész­ségügyi ellátás terén kedvező a helyzet, mi­vel két háziorvos látja el szolgálatát, ezen kí­vül van fogorvos, védőnő és a nyolcvanas évek végétől fiókgyógyszertár is. A falu kör­jegyzőségi székhelyként is központi szere­pet tölt be a szomszédos települések között lassan tizennégy éve. Az iskolába százötven, míg az óvodába harminchárom gyermek jár. A nagy számú helyi vállalkozásoknak kö­szönhetően nem jellemző a munkanélküli­ség a településen. Az önkormányzatnál több mint hatvan ember dolgozik a hivatalnoktól kezdve egészen a közmunkásig. A kulturális életre is nagy figyelmet for­dít a faluvezetés. Van mozi, ahol hetente ve­títenek filmeket és szintén a kultúrházban kézműves szakkör, ahol fejleszthetik kéz­ügyességüket az odajárók. Az épületben évente több alkalommal tartanak rendezvé­nyeket. A nemrég elkészült tó rendezettsé­gét, környezetének tisztaságát egy ötvenfős csapat vette kézbe. Idén az önkormányzat pályázati úton nyolcmillió forintot nyert a tó környékének rendbetételére, szerszámo­kat vásároltak, stégeket, főző- és illemhe­lyeket alakítottak ki. Az elmúlt évben tíz­ezer horgász látogatott a tó partjára. Nem­rég az intézményekben egy tízmilliós vilá­gításkorszerűsítés zajlott és a közvilágítás­rekonstrukción is túl van a falu. Komoly fel­adat volt még annak az ezerhétszáz méter hosszú gázvezetéknek a kiépítése is, ami a tó melletti telkeket célozta meg. Felújítás alatt áll a valamikori Scitovszky-kúria, az 1709-ben készített kapubejáró felújítása kö­zel hárommilliós beruházás volt. A munká­latok során egy új tetőszer­A fával is szeret foglalkozni Szegner László a most általa irányított faluban született. Az 1990-es megválasztását megelőző öt évben a közös tanács elnöke volt, tizen- j hét éven keresztül részt vett a megyetanács, megyegyülés munkájá­ban, tíz évig dolgozott gépészmérnökként a felsőpetényi bányában. Az ő nevéhez fűződik hét szomszédos település viz-, gáz-, és telefonhálózat beru­házásának szervezése is. Büszke a mögötte álló stabil képviselő-testületre, ami gyakorlatilag 1990 óta azonos felállású. Felesége nyugdíjas, fiú és lánygyermekei házasok, így már várja az „unokázós” éveket. Hobbiszinten fafaragással foglalko­zik, aminek a gyümölcsét többek között Nőtincsen is meg lehet csodálni. kezetet kap majd az épület a belső felújítá­sokon kívül. Folyamatban van egy mozgáskorlátozott­otthon kialakítása is, ahol negyven fő elhe­lyezése lesz megoldható. A helyi óvoda tető­terében négy szolgálati lakást alakítanak ki a jövőben. Több pályázatot nyújtott be az ön­kormányzat, megcélozva a belvíz rendezé­sét, parkosítást, játszóterek építését. A tél fo­lyamán fognak elkészülni annak a vadas­kertnek a tervei, ami csaknem ötszáz hektá­ros terület vesz igénybe. „Seholsziget” a Lókos partján A budapesti székhelyű Gyer­mek Park Kft. igen komoly, négy hektárt érintő beruházást folytat a faluban. A vállalkozás a fővá­rosban két helyen is üzemeltet úgynevezett játszóházakat, ahol remek kikapcsolódásban lehet részük a gyerekeknek. A Nőtincsen létrehozandó „Seholsziget” elnevezésű komp­lexum annyival lesz több a töb­bitől, hogy az egész család ré­szére nyújt majd szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget. Lek János vállalkozó szerint azért esett a választás a cserháti tele­pülésre, mert jó a levegő, közel van a fővároshoz, s itt vannak a legkedvezőbb adottságok. A munkálatok végeztével lehető­ség nyílik majd lovagoltatásra, lesz állatsimogató, játszópark, szauna, jógatábor, sóbarlang az asztmában szenvedőknek, vala­mint nyolc apartman várja azo­kat, akik több napot szeretné­nek itt töl­teni. Már most igen mutatós a főépület, ami finn stílusban épült. A tu­lajdonosok nyitottak az irány­ban is, hogy a jö­vőben Nő­tincs le­gyen a tér­ség képző- és iparművészeinek összekötési pontja, így megőrizve a környék kulturális örökségét. A Lókos-patak mellett tavaly májusban elkezdett beruházás körülbelül három-négy évet vesz majd igénybe a tervek sze­rint. A tulajdonos és családja je­lenleg Budapesten él, a későbbi­ekben a faluba szeretnének köl­tözni. Tehetséges tanulók, sikeres pályázatok A falu körzeti általános isko­lájába 151 tanuló jár, köztük öt­venhat bejáró Felsőpetényből és Ősagárdról. Ezen önkormány­zatok szintén fenntartói az in­tézménynek. Folyik angol, né­met és szlovák nyelvoktatás, utóbbit sajnos egyre keveseb­ben veszik igénybe. A jelenlegi iskola 1984-ben épült, a nyolc tanteremben a napközivel együtt tíz tanulócso­portra vannak osztva a gyere­kek. Van számítástechnika okta­tás, bár a gépek nagy része kor­szerűsítésre szorul. Ezt a prob­lémát a tantestület folyamato­san igyekszik a költségvetésből és pályázati forrásokból megol­dani. A tornateremben a testne­velésórákon kívül a helyi foci­csapat heti két alkalommal tart edzéseket, ugyanitt az alsósok­nak is tartanak - a Bozsik-pro- gramnak köszönhetően - foglal­kozásokat. A nőtincsi intézmény is be­kapcsolódott a romhányi köz­pontú Börzsöny-Cserhát Iskola- szövetségbe. Sikeres pályázatot könyvelhetnek el a minőségbiz­tosítás kapcsán, az ehhez járó oklevelet nemrégiben vehették át a közoktatási helyettes állam­titkártól. A megyei és országos versenyeken sikerrel szereplő tanulók bekapcsolódtak az „Ol­vass velünk” országos levelezős vetélkedésbe. Ez a könyv és az olvasás szeretetére ösztönzi a fi­atalokat. További sikeres pályá­zatoknak köszönhetően tudnak pénzt fordítani tehetséggondo­zásra és felzárkóztatásra, az is­kola környékének szebbé tételé­re valamint tanulmányi kirán­dulásra. A gyerekek részt vesz­nek az országos Arany János Tehetséggondozó Programban. Minden évben táborozok veszik bérbe a tornatermet, ilyenkor a befolyt összeget az iskola kar­bantartására költik. Jó a kapcsolat a rendőrség­gel, rendszeresen tartanak a szakemberek előadásokat, be­mutatókat a tanulóknak. Műkö­dik zeneiskola, amelynek hétta­gú együttese rendszeresen fel­lép különböző rendezvényeken. A tizennégy tagú tantestületnek jó a szakos ellátottsága. Díszpolgár a nyugdíjas tanító Viczián Pálné nyugdíjas pedagógus gyermek­kora óta él a településen. Már a szülei is itt vol­tak tanítók, sőt, nővére is az ifjúság tanításával foglalkozott, hike néni - ahogy a faluban min­denki szólítja - ötvenkét évig volt az általános iskola alsó tagozatosainak tanítója, de az 1984- es nyugdíjazását követően is vállalt helyettesíté­seket az intézményben. Az iskolaigazgató édes­apa nevéhez fűződik, hogy az államosításkor a Scitovszky-kastélyba költözhetett az iskola. Előtte a faluközpontban, a jelenleg élelmiszer­üzletként funkcionáló épület két tantermébe járt a közel száz tanuló. Mint mondja: több ge­nerációt volt szerencséje tanítani, van olyan család, ahol a dédapát, nagyapát és az apát is ő vezette be a különböző tudományok világába. Viczián Pálné férje is iskolaigazgató volt tizenöt éven át az intézményben. Édesapja nemrég, az öregek napján kapott poszthumusz díszpolgár­ságot a községben, hike néni pedig tavaly nyá­ron lett tulajdonosa ennek a kitüntető címnek. Arcok a településről Büszke a famíliára A nyolcvan éves Nagy Jánosáé 1937-től él a tele­pülésen. Jelenleg a faluban talán neki van a legna­gyobb családja. 1946-ban kötött házasságából hét gyermek született, azóta tizenöt unokával és tizen­három dédunokával bővült a népes família. A hét gyermeke közül nem sokan élnek Nőtincsen. Van köztük aki Rétságon, Rádon, Vácott, Szokolyán, vagy Szendehelyen telepedett le. A nagyobb családi rendezvénye­ken közel ötven főre kell megteríteni a vendéglátóknak. Magdi né­ni dolgozott annak idején Rétságon cselédként, majd Budapesten az olasz nagykövetségen, ezt követően báró Schell Pálnál dolgo­zott, itt érte őt a háború. Mint mondja, cifra élete volt. Férje elis­mert kovács volt, haláláig rengeteget dolgozott. Munkáját Vácott is megcsodálják, ahol egy neves kávéháznak, egy borpatikának és egy kozmetikusnak készített cégért. A világjáró asszony Blaskó Miklósáé a településen született. Sokan csak világjárónak szólítják ismerősei közül a nyolcvan esztendős hölgyet, mivel rengeteg búcsú­járó helyen megfordult már külföldön. Mint mond­ja, az elmúlt húsz év alatt tíz országban járt már, Erdélytől kezdve egészen Portugáliáig. Amikor ko­rábban meséltek neki ezen híres helyekről, megfo­gadta, ha megéli, ő is bejárja őket. Pedig gyakran a buszon kel­lett az éjszakát tölteni, amitől ebben a korban sokan ódzkodnak. Bár San Marino tetszett neki legjobban, mégis a nőtincsi búcsú áll legközelebb a szívéhez. Ilyenkor mindig rengeteg finomság­gal várja - a közeli Rútságról - nevelt lányát és annak két fiát, aki­ket unokáiként szeret. Süteményeinek híre külföldre is eljutott már a rokonoknak köszönhetően. A szellemileg meglepően friss Julis néni egyedül él, naponta jár templomba és az idősek klub­jába. Segíti az önkormányzat az időseket Az idősek klubja lassan ki­lenc éve szolgálja a falu lakossá­gát. A polgármester indítványo­zására létrejött klubba javarészt hölgyek járnak, közel húszán. Van köztük ötven év körüli is, de javarészt a hetvenes-nyolc­vanas korosztályt képviselik a tagok. A korábbi állatorvosi rendelő átalakításának köszönhetően össze tudnak járni az idősek be­szélgetni, imádkozni. Mindig felköszöntik az éppen születés-, vagy névnapját ünneplőt, az év nagyobb ünnepeit is együtt tart­ják. Ilyenkor az általános iskola tanulói kisebb műsorral és aján­dékokkal is kedveskednek a nyugdíjasoknak. A klubban a szociális étkeztetés is megol­dott, azoknak pedig, akik nem tudnak kimozdulni otthonról, kiszállítják az ebédet. Az épü­letben van fürdési és egyéb tisz­tálkodási lehetőség is, a klub délelőttönként televízió és vide­ofilm megtekintést is kínál. Néhány évvel ezelőtt az egyik tévécsatorna jóvoltából a képernyőn szólalhattak meg a tagok, aminek nagyon örültek. A helyi önkormányzat, mint fenntartó és mint fő támogató nagy segítségére van az idősek klubjának.

Next

/
Thumbnails
Contents