Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-12 / 261. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. NOVEMBER 12., SZERDA Szabad utat a menekülésre! Virágoskert a nyolcadik emeleten, fagyasztó a folyosón „Többnyire csak gyalog jártam” Nem sok ember mondhatja el, hogy 45 évet ledolgozott, de a mátranováki Pengő György pedagógus, bizony már ennyi szolgálati időt tudhat magáénak. 45 éve áll a katedrán, és tanítja a gyerekeket. Rögös pályát tudhat maga mögött a 63 éves tanár... A lakóépületekben tartott ellenőrzések célja nem csak a jogszabályokban rögzített ellenőrzések megtartása, hanem a tűzesetek megelőzése is. Városunk lakosságát az utóbbi hónapokban két nagy tűzeset (a Pécskő úti és az Erzsébet téri) rendítette meg, utóbbi emberéletet is követelt. Mindkét esetben az emberi mulasztás, a felelőtlenség, s az alapvető tűzvédelmi szabályok betartásának elmulasztása okozta a tüzet. Salgótarján A város önkormányzati hivatásos tűzoltósága az általa lefolytatott átfogó és utóellenőrzéseket előre meghatározott ütemterv alapján hajtja végre a középmagas lakóépületekben. A virágok, szekrények, tűzhelyek, egyéb tárgyak eltávolíttatásával nem az a cél, hogy megkeserítsék a lakók életét, hanem az, hogy egy esetleges mentésnél ezek ne akadályozzák az oltási, menekítési feladatot ellátó tűzoltót. A lakók érdekében biztosítani kell az akadálytalan tűzoltás feltételeit. A folyosón, illetve lépcsőfordulókban tárolt virágok leszűkítik az eredeüleg is keskeny folyosókat, és akadályozzák a tűzoltóságot az emberi élet és az anyagi javak mentésében. Csak egy életünk van! Nem szabad, hogy a szaVirágakadály a folyosó végi menekülőablakban _ bálytalanul tárolt sok esetben lomok miatt veszítsük el. Tűz esetén az áramszolgáltatás sem működik, és sötétben akadályok nélkül is lassúbb a közlekedés. A tűzoltóság szakemberei első körben átfogó ellenőrzést végeztek. Kielemezték, hogy hol és mi a probléma. Az ellenőrzésre meghívták az érintett lakóépületek közös képviselőjét, vagy a szövetkezeti elnököt. Nem büntettek, csak fölszólították a lakókat, hogy máshová pakolják a holmijukat, ne a folyosóra, vagy a szeméüedobóba. Egy év múlva utóellenőrzést tartottak, amelyről jegyzőkönyv készült. Ebben leírták, hogy mi változott egy év alatt, s milyen előrelépést tett együttes összefogással a társasház. Ezután a tűzvédelmi hatósági jogkörben már a jegyző jár el. Jogkörét Salgótarjánban az Okmány, Igazgatási és Közterület-fel- ügyeleü Iroda körében gyakorolja. A jegyző a tűzoltóság jegyzőkönyve alapján levélben fölszólítja a lakókat, a szövetkezeti elnököt, vagy a közös képviselőt, hogy 8-10 napon belül távolítsa el a folyosóról vagy a szemétledobóból az ott tá- roltakat. A megjelölt határidő letelte után az iroda munkatársai helyszíni szemlét tartanak, s határozattal szólítják föl azokat, akik még mindig nem tettek eleget kötelezettségüknek. A határozatban közük, hogy annak végre nem hajtása százezer forintig terjedő, szükség esetén ismételhető pénzbírságot vonhat maga után. A határozat ellen a kézhezvételét követő 15 napon belül a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 7.§ (1) bekezdésének értelmében: az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt) a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni. Az ellenőrzéseket végrehajtó szakemberek szerint a lakosság megosztott. Vannak, akik eddig is betartották a rendeleteket, s jó néven veszik a „rendcsinálást”. A másik rész nem örül annak, hogy el kell pakolni holmijukat a már „jól bevált” helyről. Néhány emeletet mi is körbejártunk, s láttuk, amint a fagyasztószekrény, a megúnt bútor, a tűzhely és a temérdek virág a folyosók végében „pihen”. Néhány helyen dzsungelszerű folyosóvéget is láttunk - gondozott, szép, de nagyon nagy bajt okozhat, mivel menekülőutakat zár el! Lehetőség a virágok védelmében: a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. vállalja határozott mennyiségű virág tárolását a téü időszakban. Lapunkat úgy tájékoztatták: eddig senki nem kapott még büntetést, de előbb, vagy utóbb megoldódik a középmagas lakóépületekben az elbarikádozott szemétledobók és folyosók kérdése. Rajtunk múlik, hogy mindez ne kerüljön sokba. FISSZA- 1959-ben képesítés nélküü tanítóként kezdtem, aztán 1967-ben elvégeztem a Debreceni Felsőfokú Tanítóképzőt. Tanyasi iskolákban tanítottam. Emlékszem, először Dévaványa közelében Fudér tanyán elsőtől negyedik osztályig egyben oktattam, majd Suda- ballán, szintén tanyasi iskolában elsőtől nyolcadik osztályig egy tanteremben. Akkoriban hat napos munkahetek voltak, mindennap hatszor ötvenperces órákon adtam át a tudást a nebulóknak.- Tizenkét közvetlen fél órám volt a mindennapi órarend szerint, annak függvényében, hogy melyik osztálynak magyaráztam éppen két szünet között. 25 percenként váltottam át másik osztályra, és addig a többiek feladatot kaptak. Minden napra be kellett terveznem tizenkét közvetlen félórát, és tizenkét önálló félórát. Vasárnaponként otthon terveztem, mert naponta hatvan fajta feladatot kellett megterveznem, hogy gördülékenyen és flottul menjen a tanítás. Ott nem állhattam le gondolkodni, hogy most hol is tartok? Melyik osztálynak mit is adtam ki, és mit kell számon kémem? Lazsálásra még csak reményem sem volt, mert minden órára fel- készülten kellett kiállnom a gyereDr. Hausel Sándor levéltáros a balassagyarmati temetőben nyugvó pénztervező grafikus- művészről, Horváth Endréről emlékezett meg, s ehhez kapcsolódott szorosan Szakács László numizmatikai gyűjteményének tárlata a könyvtár galériájában. Dr. Garami Erika muzeológus elmondta, hogy a pénzek országunk névjegyei, műalkotások, melyek esztétikai szépséget hordoznak. A Kos- suth-bankó, a korona, a pengő, a szükség- és hadifogolypénzek mintegy másfél évszázadot sűrítenek magukban. A nap szép meglepetése volt az a nagylelkű gesztus, melynek során Balaskek elé. A heti tervem szerint tudnom kellett, hogy hol hagytam abba, hányadik oldalon, hányadik feladatot adtam föl, vagy milyen betűt tanultunk a piciknél, esetleg melyik versnek, hány versszakát adtam föl megtanulásra felsős osztályok valamelyikének. Minden nap kilenc kilométert tettem meg az iskoláig, és hazafelé szintúgy. Két órát gyalogoltam oda-és vissza. Sudaballára már bi- ciküvel jártam, de az Alföld olyan, hogy általában mindig szembe fúj a szél. Bizony télen számtalanszor beszakadt alattam a jég, mert mindenhol belvíz volt a tanyavilágban, és sokszor nyakig vizesen ballagtam be az iskolába, ahol néha fűtés sem volt. Villany az nem volt sehol.- Hogyan és mikor került Mátranovákra?- Annak már 35 éve. Akkor is éppen egy újságcikket írtak rólam a Magyar Ifjúságba, ahol olyan nyilatkozatot tettem, hogy bármilyen tanyasi iskolába elmennék tanítani, de már nagyon szeretnék olyan helyre kerülni, ahol villany is van. Akkoriban volt nagy sláger a Petróleum lámpa, de engem mindig feldühített ez a dal, mert rágondoltam, hogy szegény tanyasi gyerekek milyen szerensagyarmat első főbírája, Reményi Károly portréját a városnak adományozta a még élő unoka, dr. Pámiczky Mihályné Kapos Márta. A festményt Lombos István, a város polgármestere vette át, több értékes dokumentummal együtt: többek között Nagy Iván Reményi Edéhez, a világhírű hegedűművészhez szóló levele is az iratok között szerepel, melyben a tudós a múzeum alapításáról ír, s megkapta Gyarmat Reményi Károly Ferenc Józsefhez intézett üdvözlő beszédét is. Ezt követően dr. Csáky Károly felvidéki író Ipolyi Arnold tudósról, művészettörténészről, püspökről emcsétlen módon tudnak csak tanulni. Petróleum lámpa fényénél. Nem kívánom vissza azokat a körülményeket. Amikor megjelent rólam az a cikk, akkor kaptam mátranovákról levelet, hogy Mátracserpusztán megüresedik egy nevelői állás, és szívesen látnának a mátracserpusztai tanyasi iskolában, ahol szintén elsőtől nyolcadikig kellene egyedül tanítanom. Feleségemmel motorra ültünk, és mire ideértünk ki is fogyott a tele tank benzin. Az iskola nagyon megtetszett a gyönyörű erdei környezetbe. Kicsit furcsa volt az Alföld síksága után, de rögtön beleszerel- mesedtünk a helybe, és ide is költöztünk. Pengő tanár bácsin látszik, hogy szereti a gyerekeket, mert mindig igyekezett a lehető legjobbat kihozni mindenkiből. A nála megszerzett ötös osztályzat valóban ötös volt, és az a gyerek bárhol megállta a helyét, még akkor is, ha tanyasi iskolából került ki a nagyvilágba.- Úgy érzem, hogy a későbbi pedagógiai pályafutásom alatt sokat profitáltam ezekből a tanyai évekből. Ilyen szempontból ez nagyon jó iskola volt a számomra. Ezt ki kellene próbálni minden kezdő tanárnak! Ott felkészülten lékezett meg. Az egykori Hont vármegyéből származó pap fő műve A magyar mitológia, de a Csallóköz műemlékeiről, Besztercebánya történetéről éppúgy írt, mint Munkácsy művészetének egyetemességéről. Emellett Ipolyi példát mutatott a toleranciából is, híveinek nemegyszer szlovákul prédikált, harmóniát teremtve a két nép kultúrája között. Dr. Praznovszky Mihály Csontváry Kosztka Tivadar festőművész a Nógrád megyei Gács községben eltöltött éveiről szólt, ahol patikusként nem egy konfliktussal kellett megküzdenie. Felvette a harcot a gácsi iskola elmaradottsága ellen, harcolt a lánynevelés ügyéért. Életpályája ezen szakasza megmutatja, mennyire fontosak lehetnek egy későbbi nagy művész számára egy kistelepülés gondjai is. Dr. Lengyel Ágnes múze- ológus Barna János fafaragó kellet kiállni a katedrára, nem érhetett meglepetés. Mi voltunk a pedagógus társadalom páriái. Nagyon szerettem Cserpusztán is tanítani, de aztán ott megszűnt az iskola és 1973-ban bekerültem Mátranovákra. Két évig matematikát és fizikát tanítottam, majd lehúztam tizennégy évet napközis tanárként. Tizenegy éve, hogy matematikát tanítok, harmadik-negyedik osztályos gyerekeknek. Nyugdíjba 2001. júliusában vonultam, de aktív maradtam. Még ezt a tanévet végig tanítom, aztán utánam már csinálják a fiatalok... Pengő György szégyenlősen elhallgatja, hogy miniszteri dicsérő oklevélben is részesült, és amikor erről faggatjuk, ő inkább kitérően elhárítja az elismerést.- Számomra sokkal nagyobb elismerés volt az, amikor egyik tanítványom, aki nem is igazán volt a szívem csücske, mert igen-igen rossz, izgága gyerekként még tanulni sem szeretett. Egyszer egy kötetlen beszélgetés alkalmává azt mondta, hogy tanár úr maga nagyon szeretheti, azt amit csinál, mert olyan rossz gyerek serh vette el a kedvét, mint én voltam. Nekem ez a dicséret többet ért, mint az miniszteri dicsérő oklevél. Nem bántam meg, hogy tanár lettem, bár nem gazdagodtam meg. Arany János epilógusát idézhetném: „Többnyire csak gyalog lártam.” cserhalmi apél pásztorművész munkásságát mutatta be. A legenda szerint a juhász betyárokkal szövetker zett, a gyarmati börtönben is raboskodott, s később vezetésként faragta híres feszületéit. Nőtincsi jeltelen sírja ellenére a naiv művész alkotásai ezen az estén bekerültek a köztudatba. Esze Tamás történész, lelkész, a város díszpolgára alakját Kovalcsik András tanár idézte meg. A Balassi gimnáziumban eltöltött meghatározó évek hatására a tudós már ifjú korában megkezdte irodalmi adatgyűjtését, s hatalmas dokumentumanyagát a városnak adományozta. Jeles Rákóczi kutatóként tartja számon az emlékezet. Az emléknapon felesége, Mattioni Eszter hagyatékából kamara-kiállítás nyílt - felcsillantva, mennyi szellemi érték kötődik az Ipoly-parti városhoz. SZABÓ ANDREA Erősíteni kell nemzeti öntudatunkat! A Madách Imre Városi Könyvtár és a Honismereti Kör által nemrég rendezett Őszi emléknap talán legfőbb tanulsága az volt, amit dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész úgy fogalmazott meg: az a fontos, ki hogyan szolgálja a közösséget, s Nógrád megye e tekintetben büszke lehet. Géniuszokat és „ aprószenteket” egyaránt adott erős, teremtő és gazdag nemzetünknek. A könyvtár körül forog az élete Bakos Klára, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi könyvtárának igazgatója, és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke Salgótarjánból származik. Nemrég városunkban járt, ahol részt vett a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban megrendezett szakmai rendezvényen. Előadása után beszélgettünk munkásságáról, terveiről. A város szülöttje, mégis kívülállóként beszélt róla. Mikor került el Salgótarjánból?- 1970-ben miután végeztem a Bolyai János Gimnáziumban. Ezután fölvettek Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemre filozófia-magyar szakra és gyakorlatilag azóta csak rokoni kapcsolatokat ápolni jöttem haza, úgymond látogatóba. Ennek többek között az volt az oka, hogy végzettségemmel Budapesten volt esélyem munkát találni.- Mennyire volt nehéz mindezt földolgozni, itt hagyni a családot, barátokat?- Segített és motiválta a döntésemet, hogy férjem spanyol, így számára nehéz lett volna munkát találni Tarjánban. A gépipari minisztérium informatikai intézetében kezdtem el dolgozni, ahol tedeorus szerkesztéssel foglalkoztam, ami nem állt tőlem távol, mert ennek komoly nyelvfilozófiai alapjai vannak. Örömmel kezdtem el a munkát, egyébként a mai napig tedeorus szerkesztőnek tartom magam. Ez egyébként egy információ-visszakereső nyelv, szótár, ami elég különleges. A fogalmak jelentésére épülő szótárszerkesztés valósul meg, és így áll össze egy információ visszakereső szótár, melyet már akkor számítógépek felhasználásával készítettünk. Elmondhatom tehát, hogy a számítógépekkel az egyetemről való kikerülés után közelebbi kapcsolatba kerültem és azok fejlődését napjainkig nyomon követem. 1979-ben a honvédséghez kerültem, ahol már önállóan dolgoztam a hadtudományi tedeorus szerkesztésén, ami a nemzetvédelmi egyetem könyvtárában valósult meg. Ekkor végeztem el az ELTE-én a könyvtár szakot. Egyébként az egyetem jelentős szerepet játszik az életemben, hiszen most ott doktorálok a katonai tedeorusok NATO kompatibilitásából.- Elérkeztünk mába, hiszen jelenleg a nemzetvédelmi egyetem könyvtárának igazgatója. Mióta tölti be ezt a tisztséget?- Korábban hosszú ideig igazgató helyettes voltam, s 1999-től vagyok a könyvtár igazgatója.2003-ban lettem a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, korábban a műszaki könyvtárosi szekció és az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának tikári feladatait láttam el társadalmi munkában. Ezekről a tisztségekről kinevezésemkor lemondtam.- Az egyesület elnökeként milyen lehetőséget lát érdekeik érvényesítésére?- Úgy látom, jó a pozíciónk és a kormányzat is partnerként kezel minket. Felvetéseinket komolyan veszik, természetesen így eredményeket várok. lesz a régióközpont, mégis a mostani megyei könyvtár lesz a régió központi könyvtára? Már csak azért is mert a maga több mint 5000 négyzetméteres alapterületével ez az egyik legnagyobb megyei könyvtár.- Nincs még meg a tervezet amit véleményezhetnénk, de egészen biztos vagyok abban, hogy meg fognak kérdezni minket. A sok más mellett ez is nagy gonddal fog járni a régiósításban. Jóslatokba nem bocsátkoznék ezzel kapcsolatban, de az biztos, hogy nagy viták várhatóak.- Mik a tervei a közeljövőben?- Az egyesület támogatja a Nemzeti Kulturális Öröksé- g Minisztériumának tervét, a Könyvtári Stratégiát, ami jó néhány elemből áll. Ezek közé tartozik a digitalizálás, és ezzel együtt a tartalomszolgáltatás megvalósítása, a kistérségi könyvtárak létrehozása és a fő cél az információhoz való hozzáférés biztosítása. Rendkívül összetett feladat mindennek a megvalósítása, és emellett a régiók bevezetésével járó feladatok ellátása is fontos.- Említette a régiókat. Ön hogy látja, elképzelhető, hogy bár nem Salgótarján Úgy érzem, megbüntették Tarjánt azért, amiért olyan pozíciót töltött be a szocializmusban, amilyet. Nem kellett volna, hogy így legyen. Mindezek ellenére szeretek idejönni, hiszen mai napig is salgótarjáninak vallom magamat!- A következő tehát a régiósításra való felkészülés időszaka, de vajon menynyire és mivel kell a könyvtáraknak készülnie az uniós csatlakozásra?- A könyvtárosok szellemi fölkészültsége jobb, magasabb, mint az unió nagy tagállamaiban. Bármikor partnerei tudnak lenni a magyar kollégák külföldi társaiknak, a lemaradás megbecsültségben, technikában és megfize- tettségben mutatkozik. Illetve fontos, hogy a magyar könyvtárak is megkezdték a felkészülést annak érdekében, hogy az európai minőségbiztosítási normáknak megfeleljenek. Ennek része a teljesítménymérés, statisztikák ésszerű mérése és a kommunikációval való kiemelt foglalkozás is.- Végezetül egy el nem kerülhető kérdés. Mik az érzései Salgótarjánról?- Elkeserítő a látvány. Nem akartam a homokba dugni a fejemet, amikor idejöttem, de a szegénység látszik a városon. Nem szégyellem magam, csak sajnálom, hogy így alakult a város élete. Méltatlan a helyzete ahhoz képest, amit korábban képviselt. Remélem, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan újra virágzásnak indul Salgótarján, mert megszenvedte a rendszer- váltást. Úgy érzem, megbüntették Tarjánt azért, amiért olyan pozíciót töltött be a szocializmusban, amilyet. Nem kellett volna, hogy így legyen. Mindezek ellenére szeretek ide jönni, hiszen mai napig is salgótarjáninak vallom magamat! CSÖRGŐ B.
