Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-07 / 233. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap ERDÖKÜRT 2003. OKTÓBER Z, KEDD Középkori eredetű község, de korai történetéről nem sokai tudunk. Nevében viseli azonban a honfoglaló Kiirt törzs nevét - egykor Kyrth- nek írták - s ennek alapién feltételezhető, hogy a IX-X. században települt a falu. (A környéken már az őskorban is éltek emberek.) Megemlékeznek Kürtről a török adólajstromokban is, 1562-63-ban például (eljegyezték hübérurá- nak nevét: Csender Cselebinek hívták. A falu akkoriban néhány kilométerrel odébb volt. mint most. A hódoltság idején a község elnéptelenedett, középkori temploma elpusztult. A lakosság pótlására a későbbi földesurak felvidéki szlovákokat telepítettek ide. Birtokosok voltak itt a Grassalkovich hercegek, a XIX. században a báré Hellenbach és a gróf Steinlein család, a XX. század elején pedig Wilczek Frigyes gróf. Erdőkürt mai római katolikus templomát 1702- ben, az ágostai evangélikus felekezetét pedig 1785-ben építették. Valaha híres vadászterületek is voltak a környéken. Nagyon szépek az Ácsa felé vezető országút mellett álló, idős vadgesztenyeiák: egy rövid szakaszon zöld alagút- ban halad errefelé az utazé. A faluban az evangélikusok (felső képünk) és római katolikusok is felépítették templomukat. NOGRAD MEGYE 2 0 0 3 Összefogással kel életre a falu A szép fekvésű településre a villany- vezeték évtizedekkel ezelőtti kiépítése után bevezették a telefont, a gázt. A törpe vízmű átalakításra vár, a csatornázás még nem készült el. Felújításra várnak még a település útjai is. Társadalmi munkában azonban nagyon sok mindent tettek itt! Felújították az ABC-nél lévő forrást, a temetőben minden egyes sírhoz 25 méternél közelebb vitték a vizet, amelynek teljes anyagi költségeit a vállalkozó polgármester állta. A településen nyolcosztályos iskola működik, ahol a szlovák nemzetiségi nyelv oktatása is megoldott. Működik a napközi otthonos óvoda. A közművelődés fontos színtere a klubkönyvtár, amelynek épületében kapott helyet a polgármesteri hivatal is. Erdőkürtöt hívő, mélyen vallásos emberek lakják. A faluban kétféle vallású emberek élnek, két temploma fíliaként találkozóját. Talán a megyében is elsők között vannak, akik ilyen rendezvény megszervezésére gondoltak. Az első időszakban évente, most már kétévente hívják össze azokat, akik a faluból valamilyen ok miatt elköltöztek. Bemutatják nekik, hogy a legutóbbi időkben mi történt Erdőkürttel és ezáltal erősítik a szülőföldhöz kötődő kapcsolatukat. Ezek a nagyon sikeres találkozások az Erdőkürtért Egyesület keretében történik a művelődési kör égisze alatt. ugyanaz s Svájcot szeretne Erdőkürtből Paszterovics János polgármester helybeli, de több mint egy évtizedig a közeli Galgagután élt. Válását követően költözött haza. Vállalkozásai révén sokat járt külföldön, elsősorban Svájcban, ahol jelentős szakmai, kereskedelmi tapasztalatokra tett szert. A svájci csodás tájak érlelték meg benne, hogy falujából is virágos Svájcot alkosson. A tavalyi választások előtt barátai, ismerősei biztatására indult a polgármesteri székért. Megválasztása óta rengeteg energiát fordít arra, hogy a faluban jó irányban haladjanak a dolgok. Népszerűségére és az iránta megnyilvánuló bizalomra jellemző, hogy az emberek még az otthonában is sokan felkeresik ügyes-bajos dolgaikkal. működik. A katolikus lelkész Kálión, az evangélikus Ácsán lakik. A csendes, jó levegőjű falu, szép fekvése, kirándulóhelyei kellemes kikapcsolódást, pihenést, szép élményeket nyújtanak az ide látogatóknak. A szlovák kisebbségi ügyet 1958 táján karolták fel. Az iskolában bevezették a szlovák nyelvű oktatást, sikerült ehhez az ügyhöz egy szlovák nyelvszakos peda- gógust megnyerni. Néhány éve rendezték meg először a faluból elszármazottak ERDÖKÜRT 2003. ÉVI KOITSÉGVETISI Összesen: 60 953 i Ft csak itt működik a helyi szlovák szervezet a Magyarországi Szlovákok Szövetségének a Pohocskája - ahogyan szlovákul mondják - s a kisebbségi dolgokkal ez a szervezet foglalkozik. Nemzetiségi hagyományokat elsősorban az idősebbek igyekeznek ápolni. Szövetségüknek főleg nyugdíjas tagjai vannak, de ha a helyzet megkívánja, a középkorosztálybeliek és a fiatalabbak is bekapcsolódnak a közös munkába, segítenek, és eljárnak a rendezvényekre is. Boldog Özséb Engesztelő Nővérei A település szép színfoltja az új apácakolostor, amelyben tíz nővér lakik. A váci egyházmegyéhez tartozó kolostort 1999 októberében szentelte fel Keszthelyi Ferenc akkori megyés püspök. Az Esztergomi Boldog Ózséb Engesztelő Nővérei szemlélődő közösség, a Szent Ágoston reguláján alapuló pálos lelkiség szerint él. Lelkiségük központja az engesztelés, ezért a három evangéliumi tanácson kívül - tisztaság, szegénység, engedelmesség - az engesztelés- re is fogadalmat tesznek. A nővérek példaképe Boldog Özséb és Árpád-házi Szent Margit, akik a tatárdúlás után, minden tekintetben összeomlott országunk javára, egymástól függetlenül, de egy időben élve, segítették életáldozatukkal a talpraállást. A kolostorban élő, fehér ruhát és fátylat viselő nővérek a szabályzatuk szerinti imák, elmélkedések, böjtölések mellett kertet művelnek, kegytárgyakat, egyházi ruhákat készítenek. Múltidéző: bombatalálat után A két világháború között 900 lakosa volt a falunak, amelyet kisbirtokosok, zsellérek és gazdasági cselédek lakták. Abban az időben gróf Wilczek Frigyes és az acsai báró Prónay testvérek voltak a falu földbirtokosai. A Wilczek-kastély 25 holdas parkerdőben helyezkedett el. Arborétumjellegű növényzete, gyümölcsöskertje, üvegháza is volt. Saját áramfejlesztővel és vízvezetékkel is rendelkezett. A harcokban bombatalálat érte épületet széthordták, még gépállomás is épült az anyagából. A képen látható parasztházat az önkormányzat szeretné majd megvásárolni, s népi jellege miatt védetté nyilvánítani. A búbos kemencével és eredeti bútorzattal rendelkező házban felújítás után falumúzeumot, vagy tájházat terveznek. A faluban található régiségek, ereklyék, mint például a fővárosi királydombból szárma- zó föld, valamikor itt gyártott komplett késsorozat, ezüstök, egyebek. Valamennyit itt akarják kiállítani. ■ Arcok a településről Hírűk jár szájról szájra Szlavkovszki Csaba tapasztalt vállalkozó a faluban. A faiparban próbált szerencsét tizennégy évvel ezelőtt. Javarészt biztonsági ajtók gyártásával foglalkoznak, de készítenek komplett nyílászárókat, belső beépített bútorokat. Általában egyedi feladatokat vállalnak, a sablonajtókkal nem akarnak versenyezni. A munkákat különféle célgépek segítik. A fiatal vállalkozó most épített egy új műhelyt, amely megfelel az Európa Uniós szabványnak. Nemcsak új házakhoz, hanem lakásfelújításokhoz is vállalják nyílászárók cseréjét. Eléggé szétszórt körzetben dolgoznak. A fővárosban, Pest megyében, Egerben, de Szegedre is készítenek biztonsági ajtókat. A nyílászárók mellett belső beépített szekrényeket, szekrénysorokat is készítenek. A vállalkozás híre sokkal jobban terjed szájról szájra, mint reklámanyagok útján. Szlavkovszki Csaba családos ember, négy szép fiúgyermek édesapja. A vállalkozás mellett, ha akad egy kis szabad ideje, eljár horgászni. Tavaly fogta a legnagyobb súlyú zsákmányát, a kétbodonyi tavon: a 140 centiméteres harcsa 16 és fél kilót nyomott. Persze nemcsak ennek a szenvedélyének hódol: mivel a család szeret kirándulni, ezért amikor csak tehetik, együtt kelnek útra. Nevelés és kultúra Az erdőkürti születésű Budai József nyugdíjas tanár Szegeden szerzett matematika-fizika szakos egyetemi dip- ■ lomát, majd a Hortobágyon, Egyeken tanított, ahonnan R » Ja visszapályázott a szülőföldre. A tanár úr erdőkürti lányt jaM vett el feleségül, itt építettek családi házat a faluban. Taná- ri munkája mellett 1955 óta végez közművelődési munkát, mint kultúrotthon-igazgató és könyvtáros. Az intézmény a Bssafflssfflí volt uradalmi istálló épületében nyert elhelyezést, majd 1972-ben épült a jelenlegi klubkönyvtár épülete. Színjátszó csoportot szervezett, darabokat mutattak be. 1970-ben alakult meg a szlovák nemzetiségi pávakör és 25 éven keresztül szép sikereket értek el. Számos kitüntetést szereztek. A tagok azonban kiöregedtek, a tánccsoport és a citerazenekar továbbra is működik. 1995-ben a pávakör 25 éves évfordulójával ez a korszak lezárult. 1985-ben megalakult egy civil szervezet, a művelődési kör és ez jelenleg is dolgozik, mintegy 50 résztvevővel. Ez a kör vállalta fel, hogy a közművelődési feladatokat ellátja, amit szerződésben is rögzítettek. S amíg a helyi ön- kormányzat meg nem alakult ez így is történt. Az általános iskolás színjátszók pedig országos hímevet is szereztek magyar és szlovák nyelvű bemutatójukkal a falunak. A tanár úr 1991 decemberében vonult nyugdíjba, s az iskola azóta elszakadt az életétől, nem folyt be az iskola életébe, inkább a közművelődés területén tevékenykedik, s továbbra is vezetője, könyvtárosa a falunak. A művelődési kör keretébe tartozik a népfőiskola, amit 1987-ben indítottak a művelődési körön belül. Akkor a megyében öt ilyen intézmény működött, ezek közül csak az erdőkürti és a salgótarjáni maradt meg. Népfőiskolájuk jelenleg is tagja a Magyar Népfőiskolái Társaságnak. Tevékenységüket kibővítették azzal, hogy a gyerekek részére minden nyáron honismereti tábort szerveznek. Már három alkalommal sikerült ezt megvalósítaniuk pályázati pénzekkel, önkormányzati segítséggel. Idén is több mint 50 gyerek vett részt a táborozáson, ahová az elszármazottak gyerekei is visszajárnak. Ezzel próbálják őket szüleik, nagyszüleik földjéhez kötni, hazaszeretetre, honismeretre nevelni. A tanár úrék három gyermekét másfelé sodorta az idő, de a közművelődéstől egyikük sem szakadt el. Gábor fia a ráckevei művelődési ház vezetője és az ottani Kéve tánccsoport menedzsere. Felesége pedig táncoktató. József fia Vanyarcon segédkezik az ottani pávakömek a néptánctanításban. A lányukat már elvesztették. Az unokák is követik a példát. Egyikük bőgős egy népi zenekarban, a másik kettő pedig néptánccsoporttag. Közülük a lányunokája bekerült a táncművészeti főiskolára, az egyik fiú pedig a szegedi főiskolán népművelő menedzser szakon végez rövidesen. Tavaly decemberben a község díszpolgárává avatták a tanár urat, amit a legnagyobb megtiszteltetésnek, az emberek köszönetének tart sok kitüntetése mellett. ■ Világháborús emlékmű
