Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-31 / 252. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 CSECSE 2003. OKTÓBER 31, PÉNTEK A Csécsei- és a Szuha-patak találkozásánál fekvő község, amelyet mezőgazdasági területek vesznek kőről. Az ékortél lakott a környék, amint a leltárt régészeti leletek Is bizonyítják. Az oklevelek 1408- ban említették először a falut, aminek akkor Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László volt a birtokosa. Csécsét a két úr Zslgmond királynak adta, cserébe egy másik birtokért. A fala földesural 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak. A nógrádi várak eleste után, 1552 nyarán a török megszállta Csécsét Is: 1553-ban tíz portát vettek itt nyilvántartásba. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Pásztohl György volt a helység földesura. A település 1633-ban a váci nahije részeként adózott a töröknek is. 1663-ban két kisebb összecsapás is volt a lalu határában, ami először magyar, másodszor török győzelemmel végződött. A vármegyei nyilvántartásban 1715-ben 17, 1720-ban pedig 19 adóköteles háztartást Írtak itt össze. Az 1770-es úrbéri rendezésben bukkant lel először a község birtoklástörténetében a Fráter család - Fráter Pál - neve. Kastélya klasszicista stílusban épült. Az egykori kúria ma általános iskola, emiatt többször átépítették, eredeti stílusát elvesztette. Az úrilak parkja védett. A közeli Béiahalompusztán - ami nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint IV. Béla erre menekült 1241-ben a muhi csata után - szépen helyreállították a volt Keglevich-kastélyt. Csécse római katolikus temploma 1895-ben épült Nagy múltú falu a Cserhát kapujában A Belső-Cserhát kapujában fekszik az 1027 lakost számláló Csécse, és hogy a környéken valaha virágzó mezőgazdaság működött, mi sem jelezte jobban, mint híres gőzmalma. Bár a környező községek összefogásával működik a Cserhátalja Mezőgazdasági Szövetkezet, ám az állattenyésztés, növénytermelés mellet fokozatosan csökkenő gabonatermesztés bizony nem virágoztatná fel, ha még állna. Ipari tevékenység, vállalkozás sem működik a faluban, így a lakosság nagy részének marad az ingázás. Szerencsére megfelelő a buszközlekedés, de épp a napokban szűnt meg a budapesti járat, melyet sérelmeznek a helyiek. Ennél jóval nagyobb probléma az elavult műszaki megoldású, erősítőtornyot igénylő, vezeték nélküli, alacsony műszaki színvonalú és minőségű szolgáltatást biztosító telefonhálózat, mely a falubeliek bánatára a megfelelő Internetezést sem teszi lehetővé. Pedig tervezik a már meglévő bővítésével egy minden művelődési és sportigényt kielégítő közösségi épület kialakítását, melyben informatikai terem is helyet kap. A még hiányzó csatornarendszert hat környékbeli község összefogásával szeretnék megoldani, egyébként minden szempontból a jól ellátott falvak közé tartozik Csécse. Takarékszövetkezeti fiók, posta, italbolt, több élelmiszer- üzlet működik, a szellemi és kulturális életet pedig jól felszerelt iskola, komfortos óvoda, vidéki viszonylatban hatalmas Az autók szerelmese A negyvenöt éves Barna István 11. éve végzi társadalmi megbízottként, azaz tiszteletdíjasként a polgármesteri teendőket. Két felnőtt gyermeke közül fia már családos, így mint nagypapa még kevesebb ideje marad vállalkozásaira, hobbijára, utóbbi nem más, mint az au- ““““ tők és minden, ami a négykerekűekkel kapcsolatos, legyen az a vezetés gyakorlati élménye, vagy csak az autósport híreinek, képeinek, mozgóképes beszámolóinak figyelemmel kísérése. művelődési ház, szabadtéri színpad szolgálja. Háziorvosuk minden nap rendel, a gyógyszerek beszerzése megoldott, szociális gondozók foglalkoznak az idősekkel házhoz víve az ebédet, de a gyermek- intézmények ellátása mellett szociális és vendégétkeztetés is folyik. A sportéletet mára már csak a futball uralja, bár a csapat egyelőre csak a megye II-ben szerepel, de a kis- és nagypályás focimeccsek, mint a 20 éves Madách Kupa, vagy a harmadik éve folyó Bóna CSÉCSE 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE kommunális feladatok igazgatási kiadások közművelődés 5786 ^f 28567 2 376 felhalm. kiadások Összesen: 106 8711 Ft László öregfiúk-emléktorna is rendkívül népszerű. A hagyományokat a környéken egyre ismertebbé váló „Kék Nefelejcs” népdalkor ápolja, a falu fellendülését többek között a (falusi) turizmusban (is) látják. Kulturális értékeik (Madách- oltár, Fráter-kastély) valamint falumúzeum és vendégházak kialakítása, a kedvező földrajzi helyzet, a Mátra és a Cserhát közelsége mindezekre garancia lehet. Újjáéledő népi kézművesség Patinás épületben, egy 1830-ban épült kastélyban. - melyben Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet gyermekes- kedett, s melyben csécsei házasságkötésük után laktak is - kapott otthont az 1950-es évek végén az iskola, mely tágassága ellenére is maximálisan kihasznált, hisz 90 gyermek jár ide. Hatalmas zöld térség, a mára már természetvédelmi terület, az Erzsiké park övezi, mellette a sportpálya, szabadtéri színpad, és a bővítésre, felújításra vár a jelenlegi eléggé szerény felszerelt- ségű számítástechnikai terem, mely a most megpályázott közösségi házban kap majd helyet. Ám a jövő, az informatika ismeretei mellett nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti oktatásra, ettől az évtől már hivatalos keretek között is, hisz a Beszterczey Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett osztályaként 39 tanulóval két képzőművészeti csoport is működik, rajz, festés, mintázás, valamint kézműves technikák elsajátításával, Mikuska Istvánná tanárnő vezetésével. Ő már régóta kedveli a kézművességet, mint népi játszóházi foglalkozásvezető két mesterséget is kitanult egy speciális budapesti oktatás keretében, így mézeskalács- és textiljáték-készítő képesítése (is) van. Az elmúlt években a nyári szünidő alatt heti egy-két alkalommal számos népművészeti mesterség alapjait kipróbálták a gyerekek, kezdve az agyagozástól, kosárfonástól, gyöngyfűzéstől a különböző fajátékok, vagy babák, gyékény, szalma és csuhétárgyak készítéséig, melyeket aztán egy kiállítás keretében mindenld megismerhetett. Ami a jövőt illeti, a művészeti tagozat beindulása után az iskolagaléria időszakos képzőművészeti és fotótárlatai mellett még Több kiállítást és azzal egybekötött vásárt szeretnének rendezni, szakmai tanulmányutakat szerveznek a népi kézművesség még teljesebb megismerésére, és ezen túl már egy teljes heti képzőművészeti tábor vár majd a gyerekekre a nyári szünidőben. Arcok a településről Csinálja, míg egészsége engedi Még 1991-ben, mint korábban volt tényleges katonát, Juhász Józsefet kérték fel önkormányzati képviselő társai arra, hogy közismert és elfogadott emberként szervezze meg a faluban a polgárőrséget. Akkoriban 14-en kezdtek, és több átalakulás után mára már 17 férfi mellett 4 hölgy is erősíti soraikat. Védik a közbiztonságot, a magán- és közvagyont, szemüket rajta tartják a takarékfiókon és postahivatalon, óvják a gyerekeket az esetleg rájuk leselkedő veszélyektől, legyen az diszkó vagy falu-, szüreti, vagy iskolai bál, esetleg focimeccs, de az utóbbi időkben felmerülő országos veszélyek esetleges helyi elhárítására, a drogmegelőzésre is odafigyelnek. Amolyan visszatartó erőként diszkréten ott vannak a háttérben, figyelnek és megelőznek, útba igazítanak és segítenek a községben és környékén, jó és eredményes munkakapcsolatban vannak a rendőrséggel. A mára már 74 éves Józsi bácsi pedig fáradhatatlanul végzi a dolgát polgárőrei élén, mint mondja rriindad- dig, míg egészsége engedi. Postamester - szoknyában Az átlagember - vagy inkább a tájékozatlan újságíró - azt hinné, postamester jószerivel csak férfi lehet, de Babrián Zoltánná felvilágosít, elnőiesedett ez az érdekes hivatás. Ő bizony tudja ezt, hisz 1986 óta látja el e tisztséget, és megjárta a szamárlétrát. Budapesten végezte a postaforgalmit és itt Ecsegen kezdte központosként, és miután elődje nyugdíjba vonult, ő lett a postamesternő. Sokszínű munka folyik itt, minden tevékenységi körbe eső feladatot el tudnak végezni, és a lakosság létszáma miatt a bezárás sem fenyegeti a hivatalt. Bármely szép hivatás is ez, 16 és 19 éves lányai - akik mindketten a közeli Pásztón a két tannyelvű középiskolában tanulnak - nem akarnak édesanyjuk örökébe lépni. Férje vállalkozó, szabad idejükben és hét végeken otthon a ház körül, a kertben kapcsolódnak ki szívesen a sütés-főzés mellett, mely egyben kedvenc hobbija is, családjának kijáró kedveskedés. Egy vállakozó család A kevés csécsei vállalkozó egyike Lánczi Imréné, aki 1991 óta üzemelteti a falu központjában élelmiszerüzletét, hét éve mai, kibővített formájában. A tősgyökeres csécsei családból lánya gyakrabban besegít az üzletben, de fia csak alkalomadtán, ő Gödöllőn dolgozik egy nagyvállalatnál. Férje 3 éve építési vállalkozó, ám mivel a közelben nemigen, vagy csak ritkán akad megrendelés, inkább a főváros környékén dolgoznak, így rengeteg utánjárással jár egy-egy munka, megbízás elnyerése, elvégzése, és akkor még ott van a minden vállalkozást fenyegető bizonytalansági tényező, a partner fizetőképessége, -készsége. A családfő így egész nap távol van, de minden este hazautazik, nem csak hét végén szeretné látni családját, unokáit. Szerencsére felesége és lánya boldogul távollétében is, pedig az áru nagy részét saját maguk szerzik be, és vidéki viszonylatban már igen korán, reggel 6-kor nyitnak, de szombaton és vasárnap is rendelkezésére állnak a vevőknek, akik igényeire, kívánságaira adva alakítják ki és módosítják árukészletüket, odafigyelve a szezonális igényekre. Nagy sikere van a boltban lévő és a környéken egyedüli mini látványpékségüknek, ugyanúgy, mint a szerencsesaroknak, ahol a legnépszerűbb nyereményjátékok kísértik a betérőket. Lehet, hogy minden idők legnagyobb hazai lottónyereményének szelvényét itt tölti ki valaki!? Negyven évig kántorkodott Amikor 1935-ben a hétéves kisfiú érdeklődve és csodálkozva ácsorgott mise közben a csécsei öreg kántor mellett, az azt mondta neki: jól nézd meg az orgonát, és hogy mit csinálok, mert te még egyszer kántor leszel! - Igaz, erre 1963-ig kellett várnia Hényel Lászlónak, aki aztán - amire nagyon büszke - kereken 40 évig betegség vagy bármely más ok miatt egyetlen egyszer sem hiányzott miséről, temetésről, pedig a szomszédos Ecsegre, Kozárdra, Alsótoldra, Garábra is sokszor hívták. Mindezt persze munka mellett, hisz a selypi cukorgyárban dolgozott, ahová a majd 20 kilométeres táv ellenére legtöbbször biciklivel járt. Laci bácsi ’66-ban elvégezte a kántorképzőt, ehhez jó alapokat szolgáltatott, hogy már gyermekkora óta részt vett a passiójátékokban, és a legtöbb szerepet eljátszotta bennük, majd később már ő is szervezte a virágvasárnapi és nagypénteki vallásos játékokat. A hosz- szú szolgálatban megfáradva, ebben az évben, 75 évesen hagyta abba a közösségért végzett áldozatos kántori tevékenységét. Diszkút és kopjafa, a falu két szép színfoltja
