Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-31 / 252. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 D E J T Á R 2003. OKTÓBER 31., PÉNTEK Nyárfás erdők veszik körül a falut, inkább sík vidékre jellemző a növényzet. Ezen a tájon is az égeres-tüzes lápokat, a vízjárta, mocsaras területeket és a homokos, alacsony aranykorona-értékű részeket telepítették be nyáliákkal. A falu a XIV. században a Lossonczyak bitioka volt. 1397-ben Lossonczy István bán özvegye, Orsolya bizonyos Vezsenyi Lászlénak adta. 1436-ban Zsigmond király az esztergomi érseknek zálogosította el. 1438-ban pedig Albert király nyerte örök adományul. A legenda szerint a községben állt egykor Szondi György várkapitány, a drégelyi bős háza. A település és az Ipoly között találbató, mélyebben fekvő természetvédelmi területek eredeti állapotukban maradtak lenn. Különösen nevezetes a Kitiné, amelynek egyik ritka, védett növénye a fehér tavirézsa. A valamivel magasabban fekvő, szárazabb réteken árvalányhaj tenyészik és a kosborok több faja is előfordul. A falu római katolikus temploma 1860- ban épült, de elődje régen is ezen a helyen lehetett, ugyanis középkori eredetű temetőt tártak fel a szomszédságában. Millenniumi emlékpark ■ A dejtáriak büszkék a falujukra Imponáló az a fejlődés, ami a faluban az utóbbi 10 évben bekövetkezett. 1995-ben pályázati pénzből komoly összefogással megépült a szennyvízcsatorna-hálózat. Ugyanebben az évben kialakították a kábeltévé-hálózatot. 1997-ben bekapcsolódtak a gázszolgáltatásba. A pályázati pénzből felújított könyvtárban kapott helyet a teleház, ahol az érdeklődők 4 számítógépen Inteme- tezhetnek. Szolgáltatásaik közé tartozik a fénymásolás. A gázbekötést követően, 1998-ban az intézményekben is áttértek a korszerű fűtéstechnológiára. 2001-ben korszerűsítették a közvilágítást. Az öregek napközi otthona 1996-ban modernebb környezetbe költözött. Sor került a művelődési ház felújítására. 2003-ban adták át a tájházat. Balga József polgármester azt mondta: a falu vállalkozói munkavégzéssel, anyagilag sokat segítenek az önkormányzatnak a tervek megvalósításában. A tájház kialakításában, még akkor is, ha az 75%-ban pályázati pénzből készült el, sokat köszönhetnek a vállalkozóknak, különösen Sinkó Ottónak. Bállá József a millenniumi park kialakításában szorgoskodott. Az összefogásnak szép példája a tájház, amelynek anyagát az emberek adták össze, Riskóné Nagy Magdolna kérésére. A polgármester arról tájékoztatott, hogy kiemelten kezelik az útprogramot. Elkészült a Víztorony, a Hunyadi, a Szabadság út, a 800 méteres Ifjúsági út, a Petőfi út nagyobb része, az Arany János és Jókai utca. A Rákóczi út első szakaszának kiépítése most fejeződött be. Hozzáfognak a másik rész kiépítéséhez. A munkálatok 34 millió forintba kerülnek, melyből az önerő 8 millió, a többit pályázati pénzből biztosítják. Az utak építési költségeihez a lakosság is hozzájárul. Létrehozták a „Dejtár úthálózatáért” köz- alapítványt. Az önkormányzat közel 1 millió forinttal támogatja a sportegyesületet. Együttműködnek a határőrségAz eredmények tovább ösztönöznek Balga József polgármester tősgyökeres dejtári. Autóközlekedési szakiskolát végzett, de tanulmányai befejezése után más területen helyezkedett el. Mint sportvezető és lokálpatrióta a helyi sportkör munkáját irányította. Az 1990res helyhatósági választásokon önkormányzati tagnak választották. Négy évvel később polgármester lett, azóta is ő irányítja a falu életét. Az 1994-es választásokat követően bekerült a mélyvízbe, akkor volt a csatornaépítés. A 43 millió forintos beruházáshoz 38 millió hiányzott. Pályázatok útján sikerült az összeget előteremteni. Az Ipotytáj Területfejlesztési Társulatnak elnöke voft, most alelnöke. Olyan embernek tartja magát, akit az eredmények, sikerek, még jobb munkára serkentenek. DEJTÁR m m KÖLTSÉGVETÉSI kiadások jyéb támogatás ás tartalék 14245 21 815 egészségügy 4 430 " ___ k özséggazdálkodás. . >—**» mí$43’ Összesen: 168150 ER hitűlíÁfíűíTtáe 2 900 nvprmek13 540 közmű« valődés 2 740 gél. Jó a kapcsolatuk az 52 település vízellátását biztosító dejtári Nyugat-Nógrád Vízművel. Az infrastruktúra kiépítése mellett az emberek komfortérzetét növelik a civil szervezetek, közösségek, a hagyományteremtő rendezvények. A dejtáriak büszkék a falujukra. Kihasználva a Du- na-Ipoly menti Nemzeti Park jelenlétét, az idegenforgalmat, a falusi turizmust szeretnék fellendítem. Népszerű az Andi presszó A kulturált szórakozást nyújtó Andi presszó A faluban a fiatalok kedvelt szórakozóhelye az Andi presz- szó. Miért? Ahogy ők mondták, udvariasak, kedvesek a kiszolgálók, kulturált körülmények között lehet beszélgetni, van tv, zenegép. A presszóban gyakran tartanak különböző zártkörű rendezvényeket, sportbált, osztálytalálkozókat stb. Az érsek- vadkerti áfész-hez tartozó presszót Siposné Hegedűs Andrea vezeti. így azért érthető a presszó neve is. A főnök asz- szony férje, aki a helyi sportegyesület vezetőségi tagja, szintén a presszóban dolgozik, így a munkahelyen a feleség a főnök. Hogy otthon kié ez a szerep, azt nem árulták el. A faluban a közösségi rendezvényeken, falunap, majális, farsangi bál stb. ők biztosítják a vendéglátást. Arra a kérdésemre, hogy volt-e már problémájuk a vendégekkel, a főnök asszony azt mondta, nem, hiszen Dejtár jó kis falu. Gyakran megfordulnak náluk más településről érkező fiatalok is, de ők is kulturáltan viselkednek. Dejtári fonó, alkotó közösség 2002 áprilisában megalakult a Dejtári Fonó Kulturális és Faluszépítő Egyesület, amelyről Riskóné Nagy Magdolna az egyesület elnöke így beszélt: A legfontosabbnak azt tartom, hogy az itt élő emberek tenni akarnak ezért a faluért. Létrehoztunk egy olyan alkotó közösséget, ahol a résztvevők jól érzik magukat, aktívan bekapcsolódnak a falu életébe. Hogy mi mindent csinálunk mi a fonóban? A nevéből eredően felkutatjuk, ápoljuk a népi szokásokat, hagyományokat. Ezt a célt szolgálja az idén átadásra került tájházunk. A gyermekek betlehemes járástól kezdve a különböző népi játékokig felelevenítik a régi szokásokat. Az alkotóházban elkészítik azokat a játékokat, amit a nagyszülők annak idején egyszerű, természetes anyagból készítettek. Ezekből a falunapon kiállítást szervezünk. A Nefelejcs tánccsoportunk összegyűjti, betanulja a régi táncokat, szokásokat. A mi gondozásunkban jelenik meg a községi újság. Megszervezzük a falunapot. Segítjük a népdalgyűjtő csoport munkáját. Kiránduláson, színházlátogatáson veszünk részt. Mikulás-, karácsonyestet tartunk. Farsangi bált szervezünk. A tájházat idén adták át Arcok a településről Kapcsolatait a faluért kamatoztatja Smitnya Sándor 1994-1998 között volt a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. A következő ciklusban tagja volt a megyei testületnek. Az akkor szerzett tapasztalatait, kapcsolatait most a falu érdekében tudja hasznosítani. Jelenleg a balassagyarmati városi képviselő-testület tagja. A városok kistérségi szerepe egyre inkább felerősödik. Smitnya Sándor mint volt megyei elnök és dejtári lakos a városi testület kistérségi szerepének fontosságát erősíti. A faluját jó szellemiségű közösségnek ítéli. Azt mondta, hogy tett- rekész jó szándékú, a közösségért tenni akaró emberek élnek Dejtáron, ezt bizonyítják mindazok a közösségek, amelyek létrejöttek, működnek. Felesége a helyi általános iskolában tanít, két gyermekük van. Alpolgármester a falu krónikása Horváth Zoltán alpolgármester arról beszélt, hogy a 9 tagú testületük egy irányba húz, félreteszik a pártoskodásokat, mindenki a falu fejlődését, az ott élő emberek életkörülményeinek a javítását tartja fontosnak. Horváth Zoltán vállalkozó, reklámstúdiót vezet. Neve ismert a szakmában, amit minőségi munkájával, a határidők pontos betartásával vívott ki. Az ország minden részéről kap megrendelést. Ő a falu fotós krónikása. Minden eseményen ott van, képei színesítik a falu újságát, a Dejtári Krónikát, amely az ő kivitelezésében jelenik meg. Tagja a helyi közösségnek, a fonónak. Két gyermeke van, nagyobb fia informatikus, a kisebb főiskolára jár, a marketingszakmában szeretné kamatoztatni a tanulmányai során szerzett ismereteit. A tanár úr a falu történetét írja Fábián János 1931-ben Dejtáron született és próféta lett saját falujában. A matematika-fizika szakos tanár pár hónapot leszámítva végig falujában tanított. A dejtáriak nagy részét ő tanította meg a matematika tudományára, s vezette be őket a fizika rejtelmeibe. Több volt mint tanár. A falujának lámpása, néptanítója. Hosszú évekig két járásnak is ő volt a fizikatanárok munkaközösségének a vezetője. Ott segédkezett a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett tanulmányi versenyek lebonyolításában. Évekig igazgatóhelyettesként dolgozott. 1990-től 1994-ig faluja polgár- mestere volt. Ma nyugdíjas, de még mindig szorgalmasan dolgozik. Fiatalkora óta foglalkoztatja a falujának múltja, története. A középkori okiratok először 1255-ben tesznek említést Dejtárról, ennek a 750. évfordulója alkalmából, 2005. augusztus 16-án jelenik meg a község történetét bemutató könyve. A helyi újságban a Dejtári Krónikában egy oldal az övé, ahol a falu történetével kapcsolatos írásai jelennek meg. Aki másokat szolgál Lenyűgöző az a lelkesedés, hitvallás, a faluhoz való ragaszkodás, ahogyan Riskóné Nagy Magdolna beszélt a hivatásáról, munkájáról. Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskola óvónőszakán érettségizett 1984-ben. Elvégezte azt az iskolát, ahol napközis nevelői képesítést szerzett. Az érettségi után a dejtári óvodához került, amelynek 1996 óta vezetője. Társaival együtt vallja, fontos, hogy meg tudják teremteni a gyermekek számára fontos, érdekes, színes, játékos tevékenységi formákat, amelyek segítségével harmonikusan fejlődik személyiségük. Az óvodai munkája mellett tanult, képezte magát. Kecskeméten, a tanítóképző óvónői szakán oklevelet szerzett. Csak úgy mellesleg elvégezte a virágkötői tanfolyamot. A zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodaképző szakára felvételizett, ahol kétéves tanulmányai után megszerezte a másoddiplomáját. Szakmai tudását megosztja másokkal. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet óvodapedagógiai szaktanácsadója: Életének másik fontos területe a közéleti munka. 10 évig volt a dejtári ifjúsági klub vezetője. Összefogta a művelődési ház művészeti csoportjait. Ha a sors úgy kívánta, mozigépész volt. A falunapi programok egyik főszervezője. Egyik kezdeményezője volt a „Dejtári Fonó Kulturális és Falufejlesztő Egyesület” létrehozójának, amelynek ma is mindenese. Szerkesztője a Dejtári Krónikának.
