Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-28 / 249. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. OKTÓBER 28., KEDD GAZDASÁG Megrengett az orosz gazdaság Az RTS (Moszkva) és a BUX (Budapest) részvényindex alakulása VC-GRAFfKA Forrás: Bloomberg Moszkva - Budapest Zuhanásszerűen estek az orosz részvényárfolyamok tegnap a Yukos olajtársaság vezetője, Mihail Hodorkovszkij letartóztatásának hírére. Egyes elemzők azt sem zárják ki, hogy a befektetői bizalom megrendülése Oroszország iránt megrázza az orosz gazdaságot, amely amúgy összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben lenne, mint az 1998- as rubelválság idején. Az orosz- országi fejlemények a Budapesti Értéktőzsdén is többszázalékos árfolyamesésre vezettek, leginkább azoknak a cégeknek a papírjai voltak érintettek - Mól, Richter, Egis -, amelyek kiterjedt gazdasági kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal. A magyar cégek pillanatnyilag még nem tudják, hogyan érintheti őket az orosz- országi helyzet. Az ExxonMobil és a ChevronTexaco amerikai olajcégek azonnali hatállyal megszakították az együttműködési és fúziós tárgyalásokat a Yukosszal. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerint a Yukos-vezér letartóztatásának híre kétségeket támaszt az orosz piacon működő külföldi cégekben. Fennáll annak a veszélye, hogy az orosz igazságszolgáltatás szelektíven jár el. A szombaton letartóztatott Hodor- kovszkijt, Oroszország leggazdagabbnak tartott emberét csalással, sikkasztással és adóeltitkolással vádolják. Szakértők szerint amennyiben átmenetileg visszaállamosítanák a Yukost, az nagyarányú tőkemenekítésre vezetne. A Yukos részvényeinek árfolyama 12,5-19,8 százalékkal zuhant a különböző tőzsdéken, s leálltak a leendő amerikai rész- tulajdonosával folytatott tárgyalások is, miután szombat éjjel letartóztatták az orosz olajóriás első emberét. Ám az ExxonMobil és a ChevronTexaco a helyzet rendeződésével folytatni kívánja az egyeztetéseket. Az ügy miatt nem sérült a magyarországi olaj- ellátás - erősítették meg a Yukostól és a Mól Rt.-től is. Ideiglenesen leálltak a Yukos orosz olajtársaság eladásáról folyó tárgyalások az amerikai ChevronTexaco, illetve az ExxonMobil céggel, miután a múlt szombat éjjel letartóztatták a Yukos vezérigazgatóját és többségi tulajdonosát. Mihail Hodorkovszkijt azzal vádolják, hogy miatta és munkatársai miatt összesen mintegy egymilliárd dollárnyi bevételtől esett el az állam. Bár a hírről beszámoló helyi médiumok hűen ismertetik az orosz főügyészség indokait (adócsalás, privatizációs visszaélés, okirat-hamisítás, bírósági engedetlenség, anyagi kár okozása), tóként a valódinak tartott okot taglalják: az ellenzék erőteljes támogatását. A Yukost sújtó mostani és a két korábbi letartóztatás, valamint a cégnél negyedik hónapja folyó házkutatások és kihallgatások érzékenyen érintik a társaságot. Részvényeinek árfolyama hétfőn minden tőzsdén esett, a legjobban a moszkvai MICEX-en, 19,8 százalékkal. Nincs zavar a cég magyarországi kapcsolataiban sem. „A Yukos magyarországi olajszállításait nem befolyásolják a Hodorkovszkij körüli események, ahogyan a társaság térségbeli stratégiáját sem” - válaszolt lapunknak Fazakas Imre, a Yukos kelet-európai tevékenységéért felelős vezetője. A szállítások normális menetéről tájékoztatott Geszti László, a Mól Rt. ügyvezető igazgatója is, emlékeztetve, hogy a Yukos operatív vezetői a helyükön maradtak. Átmenetinek tekintik tárgyalásaik leállását a Yukos amerikai partnerei is, akik az orosz cég iránti befektetői érdeklődésük stabilitásáról számoltak be. TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Eutó/Ft Dollár/FI A A EU/dollár ♦ ♦ 9531.05 250.0590 257,50 219,19 1,175-UK -0.1*45 pont 0.3* Ft 1,45 Ft-0,30 csat FTSE-100 (London) 4249,80 pont (0,25) Xetra DAX (Frankfurt) 3516,13 pont (1,84) CAC-40 (Párizs) 3303,59 pont (1,23) Arany (1 uncia) 387,80 USD (-0,36) Brent (1 hordó) 28,92 USD (-1,10) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2003. november 22 600 36 400 34 480 34 470 2003. december 23100 36 900 35000 34700 2004. március 23300 39000 36 450 36400 2004. május 25400 39800 37 300 37 300 TAKARMANYBUZA 2003. december 22 500 39900 39 800 39 800 2004. március 24100 40300 40500 40 500 2004. május 33 500 33 500 40710 40710 2004. augusztus 24 000 32 200 29000 29000 BÚZA 2003. december 23 950 42150 41 700 41 490 2004. március 24 200 43 000 42 800 42 000 2004. május 33500 43 300 43 000 42 200 2004. augusztus 30000 34100 30000 30000 Forrás: Budapesti Árutőzsde KAPACITÁST BŐVÍT A WIENERBERGER Közel kétmilliárd forintos beruházással soproni, kisbéri és ócsai gyárában bővíti kapacitását a Wienerberger Téglaipari Rt. A berendezés prototípus, amelyet Magyarországon tesztelnek először - mondta Bodnár György kereskedelmi igazgató. A legnagyobb hazai téglagyártó a növekvő lakásépítések hatására döntött a fejlesztés mellett. Hamisítják-e az eurót? A közös európai bankjegyek biztonsága, az első másfél év tapasztalai A sajtóban megjelenő híradások joggal késztethetik manapság az érdeklődőket vagy a külföldön gyakran megfordulókat arra, hogy a címben megfogalmazott kérdést feltegyék. A válasz az, hogy természetesen, hiszen aminek van eredetije, annak előbb-utóbb megjelenik a hamis változata is. A korszerű sokszorosító eszközök körének bővülése, minőségének forradalmi fejlődése, elérhetősége a hamisítók számára, ezt mondatja velünk. Igaz ez a világ bármely pénzére, a forinttól a dolláron keresztül az euróig. Budapest A hét címletből (5,10,20,50,100, 200, 500 eurós) álló bankjegy- sorozatot Robert Kalina, az osztrák nemzeti bank művésze tervezte. Ő volt a győztese az euróbankjegyek tervezésére kiírt pályázatnak. Grafikáiról Európa gazdag építészeti kultúrtörténetének hét periódusa köszön visz- sza. A kibocsátás óta eltelt több minpnásfél év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az euróbankjegyekben megvalósult az esztétikum és a biztonság összhangja. Napjainkban a bankjegyek tervezése már nem csak esztétikai kérdés, azaz nem csak „egyszerű” grafikai feladat. Néhány évvel ezelőtt még elegendő védelmet jelentett a hamisítók elleni küzdelemben az igényesen kivitelezett vonalstruktúrákból álló grafika, a bankjegytervezés alapvetően művészi kérdés volt. A szakemberek axiómaként kezelték, hogy a bankjegy nem állhat másból, csak papírból és festékből, így kezdetben még a biztonsági szál alkalmazásától is idegenkedtek. Sokáig igazuk is volt, hiszen a kor technikai fejlettsége mindenkor tükröződött a hamisításhoz rendelkezésre álló eszközökön is. Gondoljunk csak a gyönyörű pengőre, vagy a forgalomból már kivont régi forintbankjegyekre. Pusztán az esztétikus, ugyanakkor rendkívül bonyolult grafikai megoldásokkal és az alkalmazott nyomdai eljárással - a metszetmély-nyomtatással - évtizedekig állták a hamisítás próbáját. A jegybankok egy-egy bankjegysorozat kibocsátásakor nyugodtan tervezhettek, akár évtizedekre is. Napjainkban szinte lehetetlen azt megjósolni, hogy egy papírpénz biztonsági rendszere meddig képes ellenállni a hamisítók törvényszerűen bekövetkező próbálkozásainak. Mindannyian tanúi vagyunk a számítástechnika robbanásszerű fejlődésének, ami a hamisításhoz rendelkezésre álló eszközök valóságos tárházát nyitotta meg a hamisítók előtt. Ma már önmagában az, hogy egy hamisítvány első pillantásra „jól néz ki”, hogy a rajzolatot és az eredeti színeket hihetően tükrözi, nem különösebben kiemelkedő teljesítmény. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a printerek, fénymásoló gépek egyre szebb, tökéletesebb képet képesek készíteni az eredetiről. Ezzel a fejlődéssel a bankjegyeket kibocsátóknak is lépést kell tartani. Fel kellett adni a papírgyártói és nyomdászbüszkeségnek egy szeletét, s a biztonságot előtérbe helyezve, ebben a szakmában is meg kellett barátkozni olyan új anyagok alkalmazásával, melyek ránézésre mégoly valódinak is tűnő hamisítványok azonosítását is lehetővé teszik a bankjegyeket használók számára. Ez pusztán grafikai úton többé már nem lehetséges. A korszerű bankjegyek a tervező és a mérnök együttmunkálkodásából születnek. A bankjegyeken a képi elemek mellett különleges anyagok (biztonsági szál, hologram, iri- descens, vagy optikailag változó tulajdonságú festékek stb.) egész arzenáljával találkozhatunk, melyek a kibocsátó bankok reményei szerint megkönnyítik a valódi papírpénz azonosítását, egyben megnehezítik a hamisítók ténykedését. Ezek hatékonysága persze azt feltételezi, hogy mondjuk - hazai példával élve - a pénztárban, vagy a piaci árusnál legalább annyi figyelmet fordítunk az 1000 vagy 5000 forintosnak látszó színes papírra, mint néhány perccel korábban a szeletelt kenyér tartósítószer-tartalmára, vagy a 200 forint értékű tejföl szavatosságára. A sok biztonsági elem csak akkor ér valamit, ha ismerjük, és ha szükséges, ellenőrizzük is azokat. Az eurónak vannak olyan biztonsági elemei, amelyek - segédeszközök nélkül - az egyszerű vásárlási helyzetekben, vagy a pénztárosok munkája során is könnyen ellenőrizhetők (például tapintással a papír felületéből kiemelkedő, metszetmély- nyomtatással készült vonalak, vagy fény felé tartva látható a többféle információt is tartalmazó kombinált vízjel, a biztonsági szál felületén az értékjelzéssel, az illeszkedőjel, a hologramcsík, illetve -bélyeg az előoldalon, vagy az irizáló csík, illetve színváltó festék a hátoldalon). Ki-ki kedvére válogathat, a lényeg, hogy az elvárható minimális figyelmet kapják meg a bankjegyek is. A korszerűen védett, könnyen ellenőrizhető biztonsági elemekkel ellátott euró beváltotta az EKB bankjegyek biztonságával foglalkozó szakembereinek reményeit, jelentősen kevesebb a hamisítás, mint a 2002. január 1-jét követően kivont korábbi nemzeti valuták esetében. Persze mint minden újonnan kibocsátott pénz esetében, a hamisítás mértéke a forgalomba hozataltól kezdve egy ideig természetszerűen emelkedik - ^hogyan a bankjegyérmék terjednek, ahogyan a hamisítók is kellőképpen felkészülnek -, hogy végül egy az adott valutára jellemző szinten hosszabb távon is megállapodjon. 2003 első felében az eurót használó országokban és azokon kívül összesen 230534 darab hamis euróbankjegyet vontak ki a forgalomból. Bár ugyan több a megelőző fél évben lefoglalt 145153 hamisítványnál, de a növekedés összhangban van az euró ismertségének növekedésével. Az EKB adatai szerint az utóbbi hónapokban - nem kis mértékben a központi bank hatékonyan működő, a hamisítás határokon átívelő természetét is figyelembe vevő monitoring rendszerének és az Europol eredményes felderítő tevékenységének köszönhetően - a hamisítás mértéke megállapodni látszik. Ez kedvezőnek értékelhető, különösen akkor, ha az előbbi számokat a forgalomban lévő 8 milliárd darab euróbank- jegyhez viszonyítjuk. Hasonlóan kedvezőnek mondhatóak hazai tapasztalataink is. 2003 első fél évében 642 darab hamis euróbankjegyet regisztrált a hamis készpénzek szakértői vizsgálatát végző Magyar Nemzeti Bank, míg a megelőző hat hónapban 498-at. Ez a korábbi nemzeti valutákhoz hasonlítva jelentős csökkenés, alig egynegyede a márka, líra, frank stb. hamisításának. Ha hozzáteszszük, hogy a valuták hamisítása hazánkban az utóbbi tíz évben ösz- szességében is olyan határok között mozgott, amelynek legfelső értéke sem okoz zavarokat a készpénzforgalomban, akkor a tizenkét - többnyire intenzíven hamisított - nemzeti valutát felváltó euró hamisításának alig van hatása. A lefoglalt euróutánzatok jellemzően külföldről kerültek hazánkba, többnyire printerrel készültek, egy kisebb hányaduk ugyan nyomdai úton, de a valódiétól alapvetően eltérő, a kereskedelmi nyomtatás során alkalmazott ofszet- avagy síknyomtatással. Hogy mindezeket figyelembe véve miért támadhat mégis az az érzetünk, mint ha valami baj lenne az euróval, az azon is múlik, hogy az illetékesek mennyire közérthetően, érzékletesen kommunikálják a mindenkori helyzetet az „utca embere” felé. Az Európai Központi Bank illetékesei, egyes munkabizottságai a hamisítások tapasztalatainak a folyamatos elemzésén, a műszaki kutatófejlesztő tevékenységen túl nagy súlyt fektetnek a megfelelő, valóságot tükröző kommunikációs módszerek, mutatók kidolgozására. Ki kell alakítani a közösségi, illetve nemzeti szintű értékelések összhangját, mert például ami az egész eurózónára vetítve ítélhető, az egy adott országban akár súlyos hamisítási helyzetként is értékelhető, vagy éppen fordítva. Vagy például hiába látható be könnyedén, hogy a 8 milliárd darab valódi euróbankjegy tükrében elenyésző mértékű a közös pénz utánzása, ha közben mind a 230534 fénymásolt hamisítvány a lapok címoldalán szerepel. A számok azt mutatják, hogy az euró hamisítása a készpénzforgalom biztonságát nem befolyásolja. Egy Németországban végzett érdekes számítás szerint 2002-ben az euróövezetben kb. 200 milliárd vásárlási tranzakciót bonyolítottak le, amelynek kb. 60 százaléka (120 milliárd) történt készpénzzel. Ha abból indulunk ki, hogy 2002-ben kb. 200 ezer darab hamis eurót vontak ki a forgalomból, akkor 600 ezer tranzakció során mindössze-egy alkalommal van esély hamis bankjegy előfordulására. Tovább számolva és azt feltételezve, hogy egy ember átlag napi két készpénzes vásárlást bonyolít le, kiszámítható, hogy 300 ezer naponként, azaz 822 évente van esélyünk arra, hogy utánzattal találkozhatunk. Joggal bízhatunk abban, hogy ez nem ezen a héten következik be! PATAKI TIBOR
