Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-28 / 249. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SZÉCSÉNY 2003. OKTÓBER 28., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ Mesterversenyző galambász Kevesen vannak, akik tudják, hogy a városban 1957-ben alakult meg az E5 Postagalamb Sportegyesület. Még keve­sebben vannak azok, akik azt is tudják, hogy azóta az eltelt időszakban tagjaik nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket értek el. Szécsény Az alapító tagok közül Gonda Árpád, Gonda Gábor, Rigó Ist­ván, Percze János, Dovicsin Já­nos még ma is aktív sportga- lamb-versenyeztetők. Mint min­den sportágban, így náluk is kü­lönböző szinteket lehet teljesíte­ni és elérni. A város első osztá­lyú röptetői: Velenczei Béla, Ki­rály Sándor, Dovicsin János, Pálmány Béla és Mészáros Fe­renc. Az országban alig valami­vel több mint tíz a mesterver­senyzők száma. Közéjük tarto­zik Mészáros Ferenc, aki így vall hobbijáról.- Hatvanban születtem, ott él­tem gyermekéveimet. Országo­san is ismert és elismert galam­bász volt Sólyomvári Béla, aki­nek gyakran megfordultam a la­kásán, a galambdúcok között. Ott szerettem bele a postaga- lamb-röptetésbe. Mint ifjú, már Hatvanban elkezdtem a galamb­tenyésztéssel foglalkozni. Szé- csényben voltam katona, ami­kor leszereltem, megnősültem és itt telepedtem le.- Itt rakott családi fészket...- Kezdetben nem vették jó néven. De úgy alakítottam ki a galambok étrendjét, hogy ne szánjanak le a kertekbe, zöldet csipegetni. így aztán szent volt a béke közöttünk. 1980-ban önál­ló családi ház építésébe fogtunk. Mondanom sem kell, hogy a ga­lambház előbb elkészült, mint a miénk.- Miből áll a postagalamb- röptető verseny? ját. Egy-egy út komoly megter­helést jelent a szárnyasok szá­mára. Nem egyszer, testsúlyuk felét is elvesztik.- Gondolom, hogy a versenyre is fel kell készíteni a szárnya­sokat...- Három dolog kell a siker­hez: jó dúc, amibe a galamb siet vissza, kiváló galamb, és jó ga­lambász. Megfelelő étrenddel a versenyek előtt kondícióba hoz­zuk a galambokat és különböző módon lehet őket motiválni a gyorsabb hazatérésre.- Ez nem egy olcsó sport...- Valóban így van. Takar­mány, nevezési díj, utaztatás a röptetésre, gyógyszerek, oltó­anyag, minden galambnak van egy oltási lapja, épp úgy mint a gyermekeknek, ami nélkül nem lehet versenyeztetni. Bizony éves szinten ez több százezer fo­rintot jelent. És még akkor nem beszéltem a galambok áráról.- Nézzük az érem másik ol­dalát!- Ott a sikerélményen kívül más nem nagyon található. | Nyugat-Európában már vannak olyan versenyek, ahol komoly j összeget nyernek a legjobbak.- Mit szól a hobbijához a csa­ládja?- Az akkor nyílt Rákóczi étte­remben voltam szakács, majd tíz évig Endrefalván üzemegy­ség-vezető. Kezdetben az anyó­somnál laktunk. A galambaszat- ról ott sem mondtam le.- Mit szólt a szárnyasokhoz anyósa, a szomszéd?- Különböző távolságokra el­visszük, vagy központilag elvi­szik a galambokat. A legtávolab­bi rész, amit mi maratoninak ne­vezünk, több mint 1000 kilomé­ter. Egyszerre útnak indítják őket, itthon a lábukon lévő spe­ciális jelzőgyűrő segítségével re­gisztráljuk az érkezés időpont­- A feleségem tudomásul vet­te. A fiam, Péter gépészmérnök, Gábor főiskolás, ők is szívesen foglalkoznak a galambtenyész­téssel, -röptetéssel. Évekkel ez­előtt még csak asszisztenseim voltak, ma már ők is komoly versenyeztetők. ____ sz. . ..rossz ember nem lehet Szécsény- A 90-es évek elején átalakulóban volt a magyar gazdaság. Tisztában voltam azzal, ha végzek az ag­rármérnöki diplomámmal, nem lesz könnyű elhe­lyezkednem. így aztán valami mást kellett kitalál­nom. Még javában tanultam, amikor 1992-ben itt Szécsényben a Petőfi utcában, a szüleim kertjében, elkezdtem a virágkertészettel foglalkozni. Két év múlva kiváltottam a vállalkozói igazolványt. Amikor 1995-ben végeztem, ugyancsak itt a Petőfi utcában megkaptam a nagyszülők házát és a hozzá tartozó kertet. Úgy döntöttem, hogy beindítok egy komoly virágkertészetet - magyarázta a fiatal, agilis Vizi Zol­tán, aki még be sem fejezte felsőfokú tanulmányait, amikor kiváltotta a vállalkozói igazolványát. Nem volt könnyű a kezdet. A Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alaptól kapott kölcsönt. Ke­ményen dolgozott, nem számolta a munkaórákat. Ha a szükség úgy hozta, naponta 10-14 órát is dol­gozott. Elkészült a két fűthető fóliasátor. Az üzlet is beindult szép lassan.- Azt vallom, hogy a piacot, a vevőket csak mi­nőségi áruval lehet megtartani. Ha azt akarom, hogy legközelebb is nálam vásároljanak, akkor csak jó árut lehet eladni. A piac, a kereslet egyre szélesedett, bővült. Azok, akik egyszer nála vásároltak, legközebb is felkeresték. Ha a vásárló igényli, szakmai taná­csokkal látja el. Ma már 20 önkormányzat nála vá­sárol virágot, amellyel a település tereit, parkjait díszítik. 1999-ben a város déli részén kialakított egy új telephelyet. Gyümölcsfacsemeték, örökzöld növények, sziklakerti virágok árukínálataival bőví­tette „repertoárját”.- így ősszel, október vége felé, milyen munkája van a virágkertésznek?- Cserépbe kerültek a jövő évi muskátlik. Halot­tak napja előtt, a krizantémvásárlás nagyobb döm- pingje várható. A virágot több színben, vágott és cserepes formában áruljuk. Most van itt a cseme­tefák vásárlásának az ideje is. Vizi Zoltán fiatalon megtanulta, mi a munka, hogyan kell a pénzt megbecsülni, úgy beosztani, hogy jusson is és maradjon is. Talán ezért válasz­totta meg a képviselő-testület a város pénzügyi bi­zottsága elnökének. SZENO Velünk élő művészet Látogatóban ifjú Szabó István szobrászművésznél Szécsény-Benczúrfalva Iß. Szabó István szobrászművésszel abban a mű­teremben beszélhettünk, ahol hosszú évekig együtt dolgozott édesapjával, idős Szabó István Kossuth-dí- jas szobrászművésszel, ahol ma is alkot. A művészet templomában, amelyet áthat az édesapa szelleme ott áll Petőfi Sándor, Szent István királyunk és jó néhány ismert történelmi személyiség társaságában ifj. Sza­bó István alkotása, id. Szabó István bronzszobra.- Az idén volt édesapám születésének századik évfordulója. A megyében több helyen megemlékez­tek róla. Cereden, szülőfalujában az iskola felvette a nevét, én egy szép emlékkaput készítettem a tisztele­tére. Kisterenyén, ahol hosszabb ideig éltünk, állan­dó kiállítással tisztelegnek emléke előtt, s felavatták az általam készített bronzszobrát. Szécsényben a múzeumban rendeztek egy emlékkiállítást. Azon fá­radozom, hogy életműve ne kallódjon el. Azt szeret­ném, ha valaki felvállalná a még Benczúrfalván lévő alkotások sorsát, úgy hogy az méltóképpen képvisel­je apám szellemiségét, emlékét. Tárlat formájában a nagyközönség számára is hozzáférhető legyen. A beszélgetésünk ifj. Szabó István életére, mun­kásságára terelődött.- Dorogházán születtem 1927-ben. Abban az időben a falu Heves megyéhez tartozott. Családunkkal később Kistere- nyére kerültünk, ott jártam elemi iskolá­ba. Középiskolai tanulmányaimat Loson­con és Salgótarjánban végeztem. Gyer­mekkoromban sok időt töltöttel el apám műhelyében, műtermében. Már ifjúko­romban élményt jelentett a rajzolás, a szobrászkodás, így eleve elrendeltetett- nek látszott számomra a szobrászati pá­lya.- A képzőművészeti főiskolába jelent­kezett.- Igen. 1947-ben egy időben jelentkez­tem a Dési Huber István Népi Kollégium­ba és a képzőművészeti főiskolába. A főis­kolán az első két évben Pátzay Pál volt a mesterem. Később Kisfaludy Stmbl Zsig- mond osztályában voltam demonstrátor- Ifj. Szabó István növendék, amolyan tanársegédféle.- Igen. Pásztón látható a 220 centi magas kútszo- bor, 1985-ben készült el. Horpácson Mikszáth Kál­mán életnagyságú bronzszobrát 1999-ben avatták fel, Kisterenyén áll a Flóra-szobor, Szurdokpüspökiben a honfoglalási emlékmű és lehetne a sort tovább foly­tatni.- Úgy tudom, hogy kiállításon bemutatható szám­talan kisplasztikát is készített.- Valóban így van. Sohasem érdekelt a látványos elismerés, a úgynevezett karrier. Ahhoz sokkal ráme­nősebb módszereket kellene alkalmaznom. Én sze­rényen, csendben élek, alkotok, dolgozom. Örülök, ha valaki vagy valakik felkeresnek, érdeklődést mu­tatnak munkásságom iránt. Nem kopogtatok sehol, hogy állítsák ki a munkámat. A mai divatos szóval él­ve, nem menedzselem magam. Az én küldetésem a munka.- Ezek szerint nem elégedett, kevés a sikerélménye?- Azt nem mondhatom. A sikerérzést azért meg­kapom, amikor szembesülnek az alkotásaim azok­kal, akiknek szántam, s ők elismeréssel beszélnek ró­la. Azért volt egyéni kiállításom is. Az első 1966-ben-Ez a megtisztehető munka a jók közül is a legjob­baknak járt K- Nagyon könnyen boldogultam a tanulmányaim­mal, mivel az otthonról hozott mesterségbeli dolgok megkönnyítették a helyzetemet. A főiskolára nagyon sok szép reményekre jogosító tehetséges fiatal került be, de velük szemben óriási fórom volt, amit az apámnak köszönhettem.- Mi következett a diploma megszerzése után?- 1952-ben végeztem a főiskolán. A képzőművé­szeti szövetség tagja lettem. 1953-ban örömmel fogad­tam az első köztéri szobor megbízatást jelentő mun­kámat. 1955-ben Derkovits-ösztöndíjat kaptam, ami havi 3000 forintot jelentett. Közben 1953-ban megnő­sültem, feleségemet, Nagy Máriát a főiskolán ismer­tem meg. Egy év múlva megszületett Márton nevű gyermekünk.- Egyre gyakrabban kapott megbízatást köztéri szobrok elkészítésére.- Soprontól Mezőberényig több mint 50 köztéri szobrom látható. Határainkon túl is megtalálhatók az alkotásaim.- Nógrád megyében is több helyen láthatók az ön alkotásai... Salgótarjánban, amelyet több mint egy meat köve­tett. Az utolsó 1994-ben, Berettyóújfalun, illetve Püs­pökladányban. Az első csoportos kiállításom még a képzőművészeti főiskolán volt, aztán közel 40 ilyen kiállításon mutatkoztam be.- Munkásságát, milyen kitüntetésekkel, díjakkal ismerték el?- Említettem a Derkovits-ösztöndíjat. Két alkalom­mal voltam VIT-díjas. A mai fiatalok talán már nem is tudják, hogy ez mit jelent: Világifjúsági Találkozó. Két alkalommal megkaptam a Munkácsy-díjat, egy­szer, a SZOT-díjat. Nem hagyom ki a sorból a Szoci­alista Kultúráért elismerést sem.- Ön mindeddig hű maradt az apai örökséghez, a reális ábrázolási módhoz...- Ez valóban így van. Hitvallásom a kifejezési for­mában a plasztikus formákkal való megjelenítés, tor­zítás nélküli reális ábrázolás. Azért készítettem deko­ratív plasztikákat is, melyeket a magyar népművészet díszítőelemeinek felhasználásával elvontabb, geometrizáló formarendben komponálva, korszerű szobrászati megoldásnak tartok. Témavilágomat a történelemből, a körülöttünk lévő világból merítem. Szívesen formázom meg a mindennapi embereket, a klasszikus és kortárs művészeket. SZ. F. Munkájuk humánus, felelősségteljes Szécsény A képviselő-testület a szociális ügyek intézésének hatáskörét az egészségügyi és szociális bizottságra ruházta át. Frischné Szeredai Emesével, a bizottság elnökével munkájukról beszélgettünk.- Az elmúlt egy évben havonta ülé­seztünk. Tanácskozásainkra állandó meghívott a polgármester, az alpolgár­mester, a jegyző, Rácz Andrásáé, a hi­vatal szociális ügyintézője, aki az ülése­ken tárgyalt anyagot előkészíti. Ő napi kapcsolatban áll a polgármesterrel, a jegyzővel és velem.- Említette, hogy havonta üléseznek. Mi a helyzet akkor, ha haláleset, vagy egyéb más miatt valakinek gyorssegély­re van szüksége?- Ilyenkor a polgármester asszony dönt. Érről a soron következő ülésen tájékoztatja a bizottság tagjait.- Tudom, hogy nagyon sok kérelem érkezik önökhöz. Ezek között bizonyára van olyan is, amit nem tudnak tel­jesíteni...- Jogi normák írják elő a ráutaltság feltételit. Mi ezek alapján dön­tünk. Véleményem sze­rint mindig objektív, jó előkészített anyag kerül a bizottságunk elé. Ez ér­deke a hivatali appará­tusnak, a bizottságunk­nak és az ügyfélnek egy­aránt. így azt mondhatom, hogy a dön­téseink humánusak. Egyet nem szabad elfelejteni, csak annyi pénzt tudunk szétosztani, ami a költségvetés alapján rendelkezésünkre áll.-Mi a tapasztalatuk a munkanélkü­liségről, az esetleges munkába való visz- szaállásról?- Sajnos sokan, koruknál fogva, szakképzettség hiánya miatt szociális, kulturális hátrányainak korlátái, de­pressziós állapotuk miatt nem keresik a megoldást, a munka világába való visszailleszkedést. Nem fogadják el az együttműködési ajánlatot sem, ez által veszélyeztetetté válnak, a családban élők egy főre jutó jövedelme lecsökken, amelyet rendszeres szociális segéllyel egészítenek ki. Mi a munkanélküliek­nek ezen rétegével találkozunk. Tu­dom, hogy szép számmal vannak olya­nok is, akik mindent elkövetnek azért, hogy visszakerüljenek a munkába.-Azon által említettek közül hányán részesülnek támogatásban?- Idén 83 volt az igénylők száma.- Kik részesülhetnek közgyógyellátás­ban?- A közgyógyellátásra jogosító iga­zolvány méltányosságból történő kiállí­tását a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltség, valamint az egy főre jutó havi jövedelem alapján bírálja el bi­zottságunk. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, élhetünk a méltányosság lehetőségével is. Városunkban évente magas az igényelők száma. Elutasításra alig kerül sor. Az idén a meghosszabbí­tást kérők mellet 34 új személy adott be kérelmet.- Hányán részesülnek a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban?- Jelenleg 188 család részesül üyen tá­mogatásban, amely 366 gyermeket érint. Különböző okok miatt ebben az évben 54 család részére szüntettük meg ezt a támogatást. Az ellátást igénybe vevők közül azok a gyermekek, akiknek tanu­lói jogviszonyuk van, alanyi jogon része­sültek beiskolázási támogatásban. A tan­év elején az önkormányzat közel 5 mil­lió forintot fizetett ki a szülőknek külön­böző jogcímen tankönyvtámogatásra.- A szociális étkeztetést hány személy veszi igénybe?- Azok kapnak napi egyszeri meleg ételt, akik egészségi állapotuk, szociális helyzetük alapján rászorultak. Ebben az évben 41-en igényelték ezt az ellátást. Jelenleg 30-an veszik igénybe. A csök­kenés oka, elhalálozás, illetve bentlaká­sos intézményben történő elhelyezés.- Több mint tíz éve létezik a szociális földprogram, amely a rászoruló társa­dalmi rétegeket támogatja. Mi a helyzet Szécsényben?- A szociális földprogram, mint ter­mészetben nyújtott támogatási forma hat éve működik városunkban. Az ön- kormányzat sikeresen pályázott erre a célra, jelenleg pályázatunk alapján két­millió forint vissza nem térítendő köz­ponti támogatást kapott 80 család, bur­gonya és kukorica termesztéséhez.- A felsőfokú intézményekben tanu­lóknak bevált jó támogatási formája a Bursa Hungarica. Hányán részesülnek Szécsényben ebben a támogatásban?- Az önkormányzat részéről jelenleg 44-en kapnak ilyen támogatást. A támo­gatás mértéke személyenként, havonta 2-3000 forint. Ezt az összeget az érin­tett felsőoktatási intézmény és a megyei önkormányzat kiegészíti.- Az említetteken kívül a segélyezés­nek még számtalan formája létezik. Mi­lyen támogatásban részesülnek azok, akik erre rászorulnak?- Lakásfenntartási támogatás, ápolá­si díj, rendkívüli gyermekvédelmi se­gély, eseti szociális segély, iskoláskorú­ak járadéka, bevonulási segély, iskola­kezdési támogatás, íemetési, közteme­tési kedvezmény. SZENOGRÁDI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents