Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-03 / 230. szám

2003. OKTÓBER 3., PÉNTEK 2. oldal - Nögrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - MÁTRANOVÁK Középkori eredetű falu, de korai történetéről keveset tudunk. Az oklevelek tanúsága szerint 1548-ban, a török Idők kezdete előtt Marőthy András volt a'földesura. 1633-ban a váci nahi- je, azaz a korabeli török közigazgatás szerinti járás falvai között említették a kincstári adó­ívek, mindössze két adóköteles háztartással. 1715-ben öt, 1720-ban pedig hat magyar job­bágyportát írtak itt össze a vármegyei adóíve­ken. Említést érdemel, hogy Mátranovákon 1873-ban ötszázan estek áldozatul a kolerajár­ványnak. A falu közelében valaha két kőszénbá­nya is működött. A falu közigazgatási területén négy természetvédelmi terület van. Megóvásra érdemesnek találták a kaszinéparkot és a bá­nyatelepi idős fasorokat, a Cserkészkút nevű forrást és környékét, a begyeskei borókás lege­lőt, ahol több védett növény- és madáriaj is elő­fordul. Oltalom alatt áll az a 818 hektár kiter­jedésű erdős dombvidék is, ami a közepén ta­lálható Nyírmedi-tóról kapta nevét, s Nögrád megye legnagyobb helyi jelentőségű természet- védelmi területe. A község egybajés. barokk római katoli­kus temploma 1800-ban épült és ebből az időszakból származik az orgona is. Tűzoltó-felszerelés a polgármesteri hivatal előtt ■ Mátrák találkája Idén már második alkalom­mal rendezték meg Mátrano­vákon a Mátra-napokat. Meghív­ták mindazokat a településeket, amelyek neve tartalmazza a Mát­ra nevet. A rendezvény kitalálá­sát motiválta az a tény is, hogy ezekről a településekről sokan dolgoznak a nováki üzemekben, így hát az együtt végzett munka mellett a kulturális-sport-hagyo- mányőrző jelleggel bíró találko­zón kívánják továbberősíteni összetartozásukat, alkalmat te­remteni a közös örömre, viga­lomra. Mátraszőlős, Mátraterenye, Mátramindszent, Mátraverebély, Mátraballa, Mátraderecske és Mátraszentimre küldte el küldöt­teit, ki-ki elhozva bemutatnivaló- ját, versengő szellemét. ______■ V isszaszerezték több száz éves nevüket A mátraalji kisközség 2130 főnyi lako­sa nem csak múltjára, de napjaink eredményeire is büszke. A rendszer- váltás elején népszavazással állították vissza önállóságukat, az 1984-től fenn­álló, három települést magába foglaló Mátraterenye nagyközségből való ki­válással. A bányaművelés első vissza­fejlesztését követően a Ganz-Mávag hídgyáregységének idetelepítésével a foglalkoztatási gondok is megoldód­tak. Ma is 800 főnek(!) tudnak helyben munkát adni, továbbra is a Ganzban, valamint a Sinus-Ker Kft.-ben. A mezőgazdasági szférában néhány vál­lalkozó gazdálkodik. A település infrastruk­túrája a szennyvízelvezetés kivételével tel­jes, utóbbira csaknem hat éve pályáznak, s reménykednek a 2004-es megvalósulás­ban. „Zsákfalu” lévén a kereskedelmi ellá­tottságot egyéni vállalkozók biztosítják. Egészségügyi ellátottsága teljes körű, egy háziorvos - két körzetben - egy fogszakor­vos, s védőnő dolgozik a községben. A közoktatási és közművelődési köz­ponthoz az általános iskola, az óvoda és a művelődési ház tartozik. A Mátranováki Vasas Sportegyesületben NB Ill-as teke­csapat, a megyei I. osztályba tartozó lab­darúgó-, illetve kosárlabdacsapat aratja sikereit. A közigazgatási egységhez tarto­zik Mátranovák-bányatelep, valamint Mátracserpuszta is. A bányatelepen élő sok idős ember érdekében a megürese­dett óvoda épületének megfelelő felújítá­sával egy gondozási központot kívánnak kialakítani. Cserpusztára, az ott élő 18, ugyancsak idős embernek hetente há­romszor szállítanak ivóvizet, valamint rendszeresen ebédet. Egyébként a köz­ségben a 60 éven felüliek száma 700 kö­rüli, az igények szerinti szociális étkezte­tést házhoz szállítva biztosítja az önkor­mányzat. A falusi turizmusra most készül fel a település. Mátracserpusztán kulcsosház működik, amit erdei iskolává kívánják fejleszteni. 2002 decemberében, Szent Borbála napján adták át a bányászemlék­■liiiimiiiiiisíiiTíst Összesen: 262 086 E ft Ügyes kezű, szorgalmas, alkotó embe­rek sohasem hiányoztak a községből. A hivatásos és naiv alkotóművészek, vagy éppen a kedvtelésből, szórakozásból alko­tók munkáinak igyekeznek otthont adni. A 2003-as év feladata a járdák építése, utak javítása, intézmények felújítási munkálatai, s megannyi folyamatban lé­vő pályázat kivitelezése. A község rende­zési terve 15-20 évre meghatározza a fej­lődés irányait. házat. Triatlonbajnok polgármester Csikó István Béla 1969 szeptemberében került Mátranovákra. 1976-tól tanácselnök volt, 1991-től ö a polgármester. Idén már har­madik alkalommal nyerte meg a polgármesterek országos triatlon- bajnokságát. Lakatosszakmája mellett államigazgatási főiskolát vég­zett. A több évtizednyi munka során kialakult ismeretség, jól működő, korrekt kapcsolat, a féltve őrzött névjegykártya-halmaz, a kincset érő regiszteres füzet si­keres munkájának pillérei. A hatvan évét meghazudtoló községvezető a bátonyterenyei kistérség területfejlesztési társulatának is elnöke. wm, i nw ■ ■ »ww» műin \ \ m wmw |MEM0EMWB6MM6M8WM6MBft6MImieem6BWWW66HW6IíW6III1IBII Oktatás, nevelés, művelődés központi helyen A mátranováki óvoda, iskola, művelődési ház szervezetileg a közoktatási és közművelődési központ rendszerébe tartozik, amelynek vezetője Bakó Csa- báné. A szóban forgó „központ” átvitt és valós értelemben is léte­ző dolog. Alapvető törekvésük, hogy az e területen végzendő munka ne egymás mellett, vagy egymástól függetlenül működ­jék, hanem egymásra épülve, összefüggve. A 33 beiratkozott gyermekkel működő óvodában két csoport­ban négy óvónő és két dajka dolgozik. Epochá- lis program szerint tevé­kenykednek, a témakö­rönkénti foglalkozások 'során kiemelt szerepet kap a környezetnevelés. Alapvető céljuk, hogy a gyerekek felzárkóztatá­sa, tehetséggondozása előtérbe kerüljön, a gyermek kimutathassa tehetségét. Minderre az iskola már építhet. Az az iskola, amelynek színvo­nalát minősíti is egyben, hogy a 165 tanuló közül 35-en bejárók a környe­ző településekről: Neműből, Mátraszeléről, Nádújfaluból. A rendkívül családias hangulatú iskolában jó feltételek között - csodálnivaló tornateremben - jól összeszokott, felkészült tan­testülettel, magas színvonalú szakmai munka folyik a szülői munkaközösség, iskolaszék, s a fenntartó jól összehangolt se­gítségével. A művészeti neve­lés tényszerűsít- hető eredményei (például minden gyerek furulyá­zik), a sikeres színjátszó cso­port, a nép­tánctanítás, jazzbalett mellett rendkívül nagy hangsúlyt he­lyeznek az egész napos rend­szerű oktatás adta lehetőségek kihasználására. Tízféle szakkör működik, amelyek között a kézművesség szerepe meghatá­rozó, a fazekas-, a rajz- és a bábszakkör tagjai méltó utódai lehetnek a településen élő ügyes kezű alkotóknak. Órarendi keretben is működ­tetik e népszerű, s a gyerekek­nek élményt adó lehetőséget. A környezeti nevelés szinte össze­mosódik a tanintézet Vöröske­reszt-szervezetének tevékenysé­gével. A megyében az egészség­nevelő, illetve vöröskeresztes munka szempontjából bázisis­kolaként működő intézmény eb­béli tevékenységével település- szintű jelentőséggel bír, miután nincs felnőtt Vöröskereszt-alap- szervezet. így mind a véradás, mind a karitatív gyűjtőmunka, vagy egyéb programok szervezé­se az ő feladatuk. Egészségneve­lő programjuk az aktualitáshoz kapcsolódik, rendkívüli népsze­rűséggel bír például a gyümölcs­szobrászkodás, vagy a híres suli­mozgató, ami nem egyéb, mint a nagyszünetekben megtartott óraközi torna. Az igazgatónő tagja a Vöröskereszt Országos If­júsági Tanácsának. Az óvodai alapozás, az iskolai folytatás jó kiegészítője művelődési ház ke­retei között zajló tevékenység. Korszakok helyi bemutatói Egy korábbi, Artur Ifjúsági Klub nevű közösségből alakult meg 14 éve az a színjátszó cso­port, amely egyrészt régmúlt idők hagyományait elevenítette fel (a községben évtizedekkel ezelőtt működő színjátszók még nagy­operettet is adtak elő), másrészt a közelmúlt történelmi évfordulója apropóján a nemzeti ünnepekhez is kötődő re­pertoárt tervezett el. Balláné Kollár Anna, a község szülötte, a mű­velődési ház vezetője örömmel mondja el, hogy a 10-15, jobbára 14-18 év közötti fiatal milyen elhi­vatottsággal és komolyan készült-készül egy-egy bemutatóra. Az „Ezredforduló” című összeállítá­suk után az „átírt” (értsd: rövidített) „A kőszívű ember fiai”-t vitték színre, majd műsorra tűzték Szabó Magda Béla király című művét, ami után Szentmihályi Szabó Péter A kiátkozott című mű­ve következett. Illyés Gyula Dózsa György című drámája mellett Heltaival is megismerkedhettek a novákiak, bemutatták a Néma leventét is. Jelen­leg a Rákóczi-évfordulóra készülnek Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című művével. Havonta szerveznek színházi előadásokra uta­kat, a budapesti színházak mellett már jártak Egerben, Szegeden. Az 1992-től irá­nyító intézmény- vezető-nő másik nagy öröme a 7300 kötetes könyvtár, amit 250 ezer forintos éves keretből frissíthe­tett az idén is. Sze­retné, ha azok jár­nának többen, akik helyzetüknél fogva nem tudják megvásárolni a könyvet. Arcok a településről Egy palóc juhász Földi Gyula 44 éves, külsejében, habitusában is az „erős magyarságtudatot”, a hagyománytiszteletet ér­zékeltető ember. Felmenői is juhászok voltak. A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában érett­ségizett, a helyi termelőszövetkezetben dolgozott az állattenyésztésben, jó néhány évet eltöltött a gödöllői állattenyésztő vállalatnál, majd visszatérve a helyi szövetkezet megszűnéséig újra itthon hasznosította tudását. 1998- tól főfoglalkozású őstermelő, magyar merinó törzstenyészete több kiállításon kapott díjat. Szerinte a juhászat nem foglalkozás, hanem életforma, hiszen itt 365 napot a maga 24 órájában kell dolgozni. Ebben még mindig segítségére van nyugdíjas édesapja. Felesége pe­dagógus, az érettségi előtt álló Ádám fiuk inkább humán érdeklődé­sű, de a néprajzosjövőre való készülődést minden bizonnyal befo­lyásolta az apai példa. Kisebbik fia, a hetedikes Dávid mintha na­gyobb érdeklődést tanúsítana a családi tradíció iránt. Valószínű a kedvező emberi tulajdonságokkal párosuló szakmai elismertség je­lének fogható fel, hogy mátranováki székhellyel, 45 alapító taggal, megalakult a Palóc Juhászok Szövetkezete. A Nógrád megyében, il­letve a szomszédos megyékben tevékenykedő juhászok a szövetke­zet elnökéül Földi Gyulát választották. Szűkebb hazájában - mint önkormányzati képviselő - az emberek, a környezet iránti tisztelet, a „szebb és jobb legyen”-elv alapján végzi a köz javára munkáját. Régi álma a faluszépítő mozgalom megteremtése, kiszélesítése. Illés Janosne Bokács Mária Amatőrként - festői környezetben A kanyargó, emelkedőre felfutó kis utcácska utol­só házához érve először a valószerűtlenül szépséges begóniák csodálatos színpompája lepi meg az érke­zőt. A folytatás Illés Jánosáé Bokács Mária festmé­nyeinek láttán következik. Bárnában született, nyolcéves korától kezdett festegetni, első, számára emlékezetes alkotása a történelemkönyvéből kimá­solt Rákóczi búcsúja. Általános iskolás korából Tajti József rajztanárára emlékezik szívesen. Tizenöt éves korától feste- get rendszeresen. Czinke Ferenc, Iványi Ödön, Orosz István irányí­totta, segítette, majd válogatta munkáit. Szegeden, Szécsényben, Salgótarjánban, Somoskőújfaluban és Mátranovákon többször volt kiállítása. A természet csodálatos, látványos világa ihleti meg legin­kább, de az életből ellesett pillanatok is a hitelesség, a maradandó- ság jegyeit viselik. Szereti a zenét saját szerzeményével még az 1972-es Ki mit tud?-on is indult, harmonikaszólót adott elő. Életé­ben a család mindig központi helyen szerepelt, talán ezért várat magára a többi alkotás. Tibor és Gábor unokáinak szentelte inkább idejét. Keresett és kedvelt munkáiból már sokat elvittek, többet el is ajándékozott - örömmel és jó szívvel. Kovácsdinasztia élő büszkesége A Borkovics név nem csak Mátranovákon közis­merten tisztelt, hanem ma már az ország határát is átlépte. Borkovics László a helyi kovácsműhelyben, a tűz mellett nőtt fel. Megszerezte a vasipar szinte va­lamennyi szakmájában a szakképesítést: hegesztő, szerkezetlakatos, mezőgazdasági gépszerelő, eszter­gályos. A termelőszövetkezetben, a Ganzban, a szakmunkástanuló fiatalok nevelésében-oktatásában mindenhol a megbecsülés érzésével találkozott, s ez maradt meg benne a mai napig. Talán azért, mert hitvallása szerint „nem szabad nemet mondani, ahol, s akinek tud segíteni az ember, ott segítsen!” Nyug­díjba menetele óta művészetének él. Munkáit kiállították a BNV-n, Epöl községben egy Árpád-kori kerámiakút ková­csoltvas díszítése, Pásztón a Csohány múzeum bejá­rati díszrácsa, a salgótarjáni református templom szélkakasa hirdeti keze ügyességét. Gyertyatartói, zászlótartói, s egy kovácsoltvas harangláb mátra­nováki helyiségeket díszítenek. A sokat utazott ko­vácsmester mindig is nyitott szemmel járt; s világ­ban látott szépségeket mindig hazahozta kis falujá­ba, hogy újraálmodja, s megvalósítsa azokat. A nem- zetközi hírnév közös egyetlen fiával. Borkovics Péter ugyanis a Ma­gyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát, művészete az üveg varázsában teljesedett ki. Jelenleg a szabadművészetek dok­tora cím megszerzésén dolgozik, tanul és tanít. Brüsszel, Párizs, Bécs, Milánó többek között kiállításainak színterei. Apa és fia cso­dákat alkot: szemet és lelket gyönyörködtető, különleges ritkaságo­kat a fém és az üveg ötvözésével... Ők ketten az alkotás örömét-bol- dogságát élik meg, míg a család lelke: az édesanya és a feleség éle- te az értük való élés feltétlen boldogsága. ■

Next

/
Thumbnails
Contents