Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-25 / 247. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. OKTÓBER 25., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Ötvenhat üzenete, szent hagyatéka, ránk maradt feladatai Ünnepi megemlékezések, koszorúzások, gyertyás menet vámsainkban a nemzeti ünnepen (Folytatás az 1. oldalról) legerősebb, leghatékonyabb önszerveződéséről, a munkástanácsokról is megemlékezett: az ennek vezetése alatt létrejött sztrájkhullám minden napja bizonyította: a nemzet elutasítja a szovjet támogatással hatalomra került Kádár-kormányt. Az úgynevezett munkás-paraszt kormány rettegett a munkás-paraszt összefogástól, s a szovjetekkel karöltve megakadályozta, hogy november 21-én megalakuljon az országos munkástanács. Azok a nyugati politikusok, akik akkor a világban hallgattak Magyarország szenvedéséről, sajnos, cinkossá válásukkal lehetővé tették, hogy még 1961. augusztus 26-án is '56-os ténykedésekért hozott halálos ítéleteket a Kádár-kormány.- A harc, amely 47 éve elkezdődött, 1990-ben befejeződött. Végre szabadon lélegzőnk. Ötvenhat igazi szellemisége, a szabadság és függetlenség, a nemzeti ösz- szefogás felvállalása azonban mindmáig várat magára. Élnek még szabadságharcosok és azok is, akik vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. Kinek-kinek magának kell eldöntenie, hogyan próbálja jóvá tenni, amit megkövetel a becsület és a tisztesség - mondta Juhász Attila. Puszta Béla, a megyei jogú város polgár- mestere, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében megfogalmazta, hogy az elhallgatás és a történelemhamisítás hosszú évei után az '56-os forradalom és szabadságharc hivatalosan méltó helyére került nemzeti ünnepeink sorában. - Ha ma viszszatekintünk a mögöttünk lévő 14 évre, szomorúan kell megállapítanunk, hogy 1956. október 23 lényegében csak egy történelmi pillanatra volt a nemzeti egyetértés, a köztársaság jelképe. „Tulajdonjogáért” rögvest politikai birkózás kezdődött. Azt hiszem, mártírjaink szomorúan látnák, hogy egyesek semmibe veszik a forradalom üzenetét, ugyanis '56 a nemzeti összetartozás szimbóluma - fogalmazott Puszta Béla. Szavai szerint itt az ideje őszintén szembenézni ezzel a helyzettel, a kiváltó okokkal és következményekkel, mert így ez az ünnep igencsak omladozó, töredezett talpazata lehet a jövendőnek. Vannak, akiknek semmi sem eléggé magasztos - sem a forradalom és szabadságharc, sem a köztársaság, sem Deák Ferenc emléke - ha napi politikai céljaikról van szó. Éppen ezért itt az ideje, hogy a józan, tisztességes és felelősen gondolkodó emberek - legyenek akár jobb- vagy baloldali gondolkodásúak - végre vegyék észre, mire megy Id a játék és parancsoljanak megálljt ennek az alantas politikai ámokfutásnak, annak érdekében, hogy végre igazán ünnepelhessünk. Puszta Béla a többi között hangot adott annak is: éppen Salgótarján az egyik olyan hely az országban, ahol - félretéve a politikai nézetkülönbségeket - évek óta együtt és méltó módon ünnepük meg október 23-át. A megemlékezés koszorúzással folytatódott, a megyeháza falán lévő emléktáblánál elsőként az '56-os szervezetek, majd a városi, a megyei vezetés, a pártok, intézmények képviselői és magánszemélyek rótták le tiszteletüket. Az ünnepségen a Pódium Stúdió, Tóth Kinga és - Boros Sándor vezényletével - a Kohász Fúvószenekar közreműködött. Balassagyarmaton délután négytől a Teátrum Hungáriáim előadásában Pozsgai Zsolt darabját mutatták be a művelődési központban. Fél hatkor kezdődött a gyertyás felvonulás, a résztvevők a művelődési intézménytől indultak a Bajcsy úti emléktáblához, ahol Urbán Árpád országgyűlési képviselő mondott beszédet. '56 kapcsán többek közt arra figyelmeztetett: csak a szabadságnak nincs pártállása. Október 23-a a szabadság ünnepe, a szabadságé, amelynek mi magyarok tudjuk, mert megtanultuk az árát. Negyvenhét éve az ország, így természetesen Balassagyarmat és térsége, haladó többsége úgy gondolta, hogy nem tud és tovább nem akar úgy élni, mint annak előtte. Ám az akkori állampárt és az állam vezetői nem akartak és nem is tudtak változtatni. Ez vezetett ahhoz a tragédiához, amelyben több mint kétezer honfitársunk vesztette életét és ami a legfájóbb: nagyobb részben olyanok, akik a 30. születésnapjukat sem érhették meg. Keseredetten menekülve kétszázezernél többen hagyták el az országot, a bíróságok 367 halálos ítéletet hoztak, s ebből sajnos, 341-et végre is hajtottak. Több tízezer embert hurcoltak intemálótáborokba, börtönökbe. A forradalom és szabadságharc '89-ben az új köztársaság kikiáltásával győzött. Ránk, a rendszerváltozás utáni magyarokra maradt tehát a feladat, hogy '56 célkitűzéseit maradéktalanul valóra váltsuk. Az ünneplés ezt követő részében koszorúztak a résztvevők. Hunniában, ahol mindig készül valami, csak akkor robban tó a népharag, ha az elbizakodott rabtartók már a látszattal sem törődve alázzák meg a tömegeket. Ez á helyzet szinte menetrendszerű pontossággal következett be száz évente” - emlékeztetett Bocskai, Rákóczi, Kossuth korát és tetteit, valamint az ötvenhatos eseményeket idézve Balázsi Károly iskolaigazgató Bátonyterenyén, az ökumenikus emlékműnél rendezett, koszorúzással egybekötött ünnepségen. Gondolatai arról is szóltak, hogy a forradalom népe szabadságot, függetlenséget és emberi méltóságot akart, de véres megtorlás következett. ,Á félelem süket csöndje és a néma fájdalom hosszú éjszakája borult az országra. Azért sose gondoljuk, hogy kárba veszett a véráldozat. A bátor népi felkelés és a mártírok áldozata nélkül nyomottabbak és vigasztalanabbak lettek volna az elmúlt évtizedek, csak mintha mára fogyóban lenne a tartalék, az októberi forradalom szent hagyatéka. Ismét tömegek sodródnak valahonnan valahová. Kompország kikötni készül a nyugati parton, legyen hát jó szél a hátunkban és hordozzon minket tenyerén az Isten!”- Erről a forradalomról az egész világ tudott, ám sokaknak fogalma sem volt a kelet-európai szovjet zónák nyomoráról, a parasztok kizsigereléséről, a kötelező begyűjtésekről, a munkatáborokról, a fekete autókról az egy szál lódenkabátos kitelepítésekről, a kulákfistáról. Ötvenhatról nem csak megemlékeznünk kell, hanem meg kell hallanunk üzenetét, azt, hogy soha ne adjuk fel álmainkat és hogy ezek összefogással megvalósíthatók - hangoztatta az érsekvadkerti polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblánál Bállá Mihály országgyűlési képviselő. Beszédében egyebek közt azt hangsúlyozta: - Közösségként őrizzük itt Nógrád megyében, hazánkban, Európában az akkor megálmodott és valóra vált szabadságot. Mert akkor valóban a miénk marad. És talán majd eljön az idő is, amikor teljes mértékben nyilvánosak lesznek a korabeü dokumentumok, a forradalom áldozatainak leszármazottjai félelem nélkül elmesélhetik a velük történteket és a bűnösök igazi bűnbánást gyakorolnak. - A Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény szervezésében nyitották meg Réti Zoltán festőművész kiállítását az ifjúsági házban. A kiállítást Réti Lajos nyugdíjas igazgató nyitotta meg. Közreműködött Kanyó András fuvolán, Kanyoné Réti Emőke gordonkán, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai, tanárai. Rútságon 18 órakor vette kezdetét a megemlékezés az általános iskola diákjainak műsorával, melyet egy zenés műsor követett. Ezt követően ünnepi beszédet tartott Mezőfi Zoltán, Rútság város polgármestere. Mint mondotta, a magyar történelem bővelkedik olyan eseményekben, ahol a közös célért folytatott küzdelem elbukik a katonai túlerővel szemben. Ennek több példája ismeretes a magyar történelemben, de legtöbb esetben a magyarok legyőzötten is győztesek maradtak. Ez az erkölcsi fölény adja nemzeti ünnepeink létjogosultságát. Ezt követően a „Város Szolgálatáért” kitüntető címek átadására került sor. Szécsényben délután a városháza falán annak az emléktáblának a felavatásával kezdődött a városi ünnepség, amely emléket állít az 1956-os forradalom szécsényi eseményeinek és az utókor számára hirdeti, hogy abban a házban működött 1956 őszén a községi forradalmi bizottság.- Ezen a helyen most valóra válik egy ígéret, amelyet az önök polgármestere, ár. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet tett egy évvel ezelőtt, hogy Szécsény város emléktáblával örökíti meg az 1956-os forradalom helyi eseményeit - kezdte avató beszédét Juhász Attila, a Pofosz megyei elnöke. Azután arról szólt, hogy a Pofosz azon munkálkodik, hogy nemzetközi egységbe tömörüljön úgy, mint 1956-ban, ne legyen kirekesztve senki a nemzet testéből, csak azért, mert valakinek más a véleménye egy-egy cél elérésében, ha az is a nemzet haladását szolgálja. Ezután megemlékezett azokról a személyekről, akik jelentős szerepet vállaltak a forradalom helyi és a volt szécsényi járás eseményeiben. Végezetül megkérte a város polgárait, hogy szeretettel gondozzák azt az eszmét, amit a most felavatott tábla jelképez. A tábla leleplezése után a Pofosz megyei szervezete, a város vezetői, a pártok képviselői elhelyezték a táblánál a megemlékezés virágait. Az ünnepség a művelődési ház nagytermében folytatódott, ahol a város polgár- mester asszonya ünnepi köszöntőjében előbb arról szólt, hogy minden náció históriájában léteznek olyan események, amelyeknek jelentőségét megkérdőjelezni, poütikai elvakultság. 1956 októbere alapjaiban rengette meg a korabeü világrendet, mindenekelőtt a szovjet birodalom rendjét. Majd áttekintette az 1956-os forradalom helyi eseményeit, tótért azokra a személyekre, akik zászlóvivői voltak a szécsényi forradalomnak és annak leverése után komoly megtorlásban volt részük. Végezetül arról szólt, hogy több helyen a nemzeti ünnepünkön a pártok egymást kiszorítva ünnepelnek és évről évre botrányok kísérik ezt az ünnepet is. Most annak az örömnek adott helyet, hogy Szécsényben október 23-án közösen ünnepelnek, s kifejezte azt a reményét, hogy ez így is marad. „Arccal a földnek” címmel az ünnepi műsort a helyi művészeti iskola diákjai adták, amelyet Cs. Szerémi Andrea szerkesztett és tanított be. Pásztó képviselő-testülete ünnepi ülésén a Pásztó díszpolgári cím, valamint „Pásztóért” emlékplakett átadása szerepelt. A képviselő-testület döntése alapján Pásztó város díszpolgári címét Gaál István filmrendező és Vadász György építész kapta. „Pásztóért” emlékplakett eüsmerésben részesült özv. Csőhány Kálmánná, dr. Kiss Mária gyermekorvos, dr. Tori Lujza népzenekutató és id. Szőke László nyugdíjas villanyszerelő. Az eüsmeréseket Sisák Imre, Pásztó város polgármestere adta át. Az ünnepségen részt vett Valter Ilona, Pásztó egyetlen élő díszpolgára is. A rendezvényen kulturáüs műsor keretében Fekete Klaudia cseüón, Babjak Eszter zongorán, Konkoly Thege Réka fuvolán adott elő egy- egy zeneszámot. Kőműves Edina Szilágyi Domokos Emeletek című versét szavalta el. A kitüntettek néhány gondolatban szóltak Pásztóhoz való kötődésükről, majd megköszönték az eüsmerést. Az ülést követően a Szentlélek-temp- lom meüetti emlékhelyen Sisák Imre mondott ünnepi beszédet. Beszédében emlékeztetett arra a történelmi eseménysorra, amely az 1956. október 23-i eseményekhez vezettet, majd szólt a forradalom és szabadságharc leverése utáni helyzetről. Külön megemlékezett a két pásztói hősről, Geczkó Istvánról és Alapi Lászlóról. Az ünnepi megemlékezést követően koszorúzásra került sor, majd a résztvevők a Szent Lőrinc-templomban, dr. Varga Lajos apát által celebrált szentmisén vettek részt. MIHAUK JÚLIA KEREKES LAJOS SZÁVAI ATTILA SZENOGRÁDI FERENC Bátonyterenyén a Fáy növendékei is koszorúztak Balassagyarmaton rendkívül hangulatos gyertyás felvonulással emlékeztek október 23-án Pásztori díszpolgári címek és a városért kifejtett munkáért adott emlékplakettek átadásával ünnepeltek 0 Ft belépési díjjal, és Or ADSL csomagok Az akció 2003. december 31-ig tart, csak Matáv területen vehető igénybe. havidijjal! invitel Összeköt minket Ertekestiesi pont: Rados Computer Kft, Baiass-i lnfo-vonal: 1288) tsvwwinvltei.hu
