Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-22 / 246. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 K Á L L Ó 2003. OKTÓBER 22., SZERDA Kőkori leletek is előkerültek a falu területén. Az oklevelek a XIII. században említették először a falut: IV. Béla 1246-ban megerősítette itteni bir­tokában a váci püspökséget. A török hódoltság idején a váci nahíjéhez tartozott, és lennmaradt két korabeli földesurának neve is: előbb bizo­nyos Khalil, utána pedig Juszuf nevű tiszt hűbér­birtoka volt. A falu plébániáján szállt meg 1710 januárjában II. Rákóczi Ferenc. A török hódolt­ság után 1848-ig ismét a váci püspökség volt Kálié löldesura. A XIX. száradban a gróf Teleki, a gróf Wilczek és a báró Podmaniczky család­nak voltak itt nagyobb birtokrészei. A lalu 1675-ben templomot épített, ezt azonban a XIX. század elején lebontották. A mai római katolikus istenházát - az elő­ző helyén - 1805 és 1811. között emelték, klasszicista stílusban. A lőoltárképet - ami Szent Pál megtérését ábrázolja, s Johann Martin Schmidt 1778-ban készült alkotása - Migazzi Kristóf váci püspök adományoz­ta az egyházközségnek. A templomban más értékes kegytárgyak is vannak. „Cseppről cseppre” Kalló egy darab kútból nyeri az ivóvizet. Száraz időszakok­ban rendszeresek az ivóvíz-ellá­tási zavarok. A víz mennyiségi problémája mellett minőségi kifogások is előfordultak. A rendszerbe a vas-mangántalanító technológia ugyan be van építve, de szüksé­ges lenne az ammóniamentesítő technológiára is. A szükségszerű változtatást célzó tárgyalásokat követően Er­dőkürt és Erdőtarcsa községek is csatlakoztak a beruházáshoz. A képviselő-testületek a három település ivóvízellátásának problémáját közösen kívánják megoldani. Címzett támogatás elnyerésére Kálló beruházási koncepciót nyújtott be. Az Or­szággyűlés a beruházási összeg (509 millió 935 ezer Ft) 90%-át címzett támogatás formájában szavazta meg az önkormány­zatoknak. A beruházás még ez évben elkezdődik és 2005-ben fejeződik be. A beruházási ösz- szeg 10%-át saját erőként az öt település önkormányzatának la­kosságarányosan kell biztosíta­ni. A Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanácsnál 15 millió, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztő Tanácsnál 30 milliót Ft vissza nem térítendő támogatást pályáztak meg. Törvényi előírás, hogy ilyen nagyvolumenű beruházásoknál az operatív döntések meghoza­talára közbeszerzési bizottságot kell létrehozni. Kálló önkor­mányzata a bizottságba Babecz Jánosnét delegálta. Az öt telepü­lés közbeszerzési bizottságba delegált tagjai az alakuló ülésen a bizottság elnökének őt, Kálló polgármesterét választották meg. A beruházás majdani befe­jezésével a települések ivóvízel­látása mind mennyiségileg, mind minőségileg biztonságo­sabb lesz. Folyamatosan fejlődő falu Kálló több irányból is megközelíthe­tő: Lőrinci felől Heréden, Nagyköké­nyesen és Versegen át akár három megyét is átszelhet: Pestet, Hevest és természetesen Nógrádot. A község­ben rendezett, aszfaltozott utakat, takaros portákat, az óvodából és az iskolából kiszűrődő gyerekzsivajt le­het látni-hallani. Első pillantásra lát­szik, hogy itt van élet és van gazdája a helységnek. * Kálló állandó lakónépessége 2003. ok­tóber 14-én 1496 fő volt, s a női-férfi lako­sok aránya szinte „centire” azonosnak mondható. Életkori megoszlás szerint a 41-62 évesek vannak a legtöbben, őket a 21-30 évesek követik, majd a 4-14 éve­sek, a 63-99 évesek, a 31-40 évesek kö­vetkeznek, a sort a 15-20 évesek zárják. Az adatok a helység demográfiai képét is bemutatják, nevezetesen, hogy a közép­korúak és a fiatalabbak ellensúlyozzák a legidősebb korcsoportba tartozók (egyébként 226 fő) számát. A polgármester már négyciklusos te­vékenységének is köszönhetően a község intézményeit tetőtől talpig rendbe tették, az említett beruházásokon kívül 1990- ben Erdőtarcsával közösen megépült a szilárdhulladék-lerakó telep, teljes egé­szében korszerűsítették a közvilágítást, s a helység valamennyi útja szilárd burko­lattal ellátott. A szennyvízberuházás mellett az egyedi kutakról történő víznyerést kivál­tó nagy vízberuházás Elismerik munkáját Babecz Jánosné tősgyökeres káliói. A helyi Vegyesipari Ktsz-nél kezdte a munkát, majd a káliói közös (Erdőkürttel és Erdőtarcsával) községi tanácson dolgozott pénzügyi vonalon. Szakértelmét, tudását a pénzügyi és számviteli főiskola, majd az ehhez kapcsolódó szakosító elvégzésével erősítette. A község irányításában korábban szerzett tapasztalat és az emberek bizalma emelte öt a rendszerváltozás után a polgármesteri székbe, s a nagy többség töretlen bizalmát jelzi, hogy azóta is ő irányítja Kállót. Az 1990 óta megvalósult beruházások mind azt bizonyítják, hogy jó kezekben van Kállón a kar­mesteri pálca, illetve a jövő nagyívü tervei is meg fognak valósulni. Amit az utas az első pillanatban sze­meivel rögzített, amögött kemény munka áll. Az elmúlt 12 esztendőben kiépült a telefon- és a gázhálózat, melyeket a szennyvízberuházás fog követni. A német érdekeltségű Alutech Kft.-ben mintegy 150 ember dolgozik három mű­szakban. Közöttük van 30 kállói is. A helyi­ek többen az építkezéssel foglalkozó Ve­gyesipari Kft.-ben dolgoznak. A munkanél­küliek 56-an vannak, ám e regisztrált adat­nál a tény többet jegyez. KÁLIÓ »3, ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE megvalósítása is folyamatban van (lásd külön cikkünket), s a közeljövő tervei között említhető az Arany János út járda­építése, támfallal és leállósávval való el­látása, amelyhez a költségvetési kereten túl pályázatból is szeretnének forrást nyerni. Egyre többen vetődnek ide más tájak­ról is. A turisták szeretik a kellemes kör­nyezetet és már sok fővárosi csodált rá a kállóiak gyűjtőmunkájának eredményé­re, a tetszetős tájházra. A hitélet elkötelezett híve Szemet-lelket gyönyörködtető környezetben található Kállón a ró­mai katolikus templom és a plébá­nia. Ami a külsőségeket illeti, a templom tetejét két évvel ezelőtt cserélték újjá, és nemrégiben kap­tak egy szolgálati lakást is, amit akár közösségi célokra is kiválóan lehet majd hasznosítani. A templom plébánosa, Kapás Attila négy éve irányítja a helyi, továbbá Erdőtarcsa és Erdőkürt hitéletét, előtte Nagykátán volt káplán két évig. Pappá hat évvel ezelőtt szentelték Vácott. A fiatal plébános igyekszik mjnél közelebb ke­rülni Kálló lakosságához, amely természetesen azt is jelenti, hogy tágítani szeretné a hitélettel foglal­kozók körét. Számos program várja Kálló, Erdőtarcsa és Er­dőkürt lakóit. Egyházközségi bált évente rendez­nek és nem ritka a nagyon tetszetős templom bel­ső falai között rendezett hangverseny sem. Kapás Attila nyaranta egyhetes táborba viszi a gyermekeket, de gyakran kirándulnak a környé­ken is. Jelentősnek mondható, bár mindig tovább bővíthető az a kolping családegyesület, amely Kállón kívül Nógrád megyében csak Érsekvad- kerten és Romhányban működik. Az itteni kolping mintegy tíz keresztény családot fog össze három községből, de egyedülállóak is tagjai. Az egy éve alakult egyesület számára nem csupán helyi és or­szágos, hanem nemzetközi programok is rendel­kezésre állnak. A családegyesületek sorában pél­dául a kállóiak máris hagyományt teremtettek az­zal, hogy nyaranta főzőversenyt rendeznek az északi körzet számára a plébánia udvarán. A plébános tervei között szerepel egy jövő ta­vaszra összehívandó egyházközségi fórum, ame- lven a hitélet megújításáról esik maid szó. _____i I ntézmények a településen Több igen fontos intézmény is található a községben. Az 1-8 osztályos általános iskolába a helyieken kívül Erdőtarcsáról is idejárnak a felső tagozatosok. Tulajdonképpen az ottani alsó­sok is idetartoznak, de az ő ok­tatásukat helyben oldották meg. Az óvoda sem szűkölkö­dik létszámban. Kálló házior­vosa Erdőkürt és Erdőtarcsa egészségügyi szolgálatát is el­látja, de ne feledkezzünk meg a külön fogorvosi szolgálatról sem, melynek szakavatott kép­viselője szintén több helyen ér­dekelt. Persze a helységet gya­rapítja a szépen kivitelezett táj­ház, a gyógyszertár, a 15 ezer kötetes könyvtár, a romantikus környezetben elhelyezkedő plébánia, az üzemanyagtöltő állomás, az Alutech Kft., a taka­rékszövetkezet, a pékség, vala­mint öt darab üzlet. Szóval a kállóiak nem küzdenek ellátási, szolgáltatási problémákkal, s ha netán nem emberi a problé­ma, azon is lehet segíteni, hi­szen állatorvos is működik a községben. A társadalmi élet nem csupán könyvben olvasha­tó fogalom errefelé, különösen az augusztus 20-i ünnepséget emlegetik többen is szívesen - de gondolnak az idősebbekre is: hamarosan létrehozzák a nyugdíjasklubot. Napraforgó a fejlődés irányába Van ahol a gyermekhiányra hivatkozva bezárják az óvodákat, ezzel szemben Kállón, némi túlzás­sal, akár egy másikat is nyithatnának, lévén, hogy a községben 110 az óvodáskorúak száma. A közelmúltban kívül-belül alapos karbantartá­son átesett óvoda épületét 75 apróság keresi fel szüleiktől kísérve nap mint nap. A három csopor­tot foglalkoztató intézmény 2002-ben ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját, s ez. alkalomból kapta új nevét, a Nap­raforgó óvoda elnevezést. Az óvoda vezetője, Buriánné Magyar Éva régi és elismert szak­embere az óvodapedagógiának - 25 éve dolgozik a helybeli óvodá­ban és 12 éve irányítja azt. Saját nevelési programjuk 1999 óta működik, melynek lényege a differenciált és egyéni fejlesztő- program. Buriánné nagyon fontos­nak tartja a nevelési program kö­vetkezetes végigvitele mellett az óvoda szociális funkcióját is. A Napraforgó óvoda innovációs prog­ramja megyeszerte híres, elismert, viszont a szakszolgálatok elérése a község elhelyezkedéséből adódóan különösen a gyermekek és szüleik számára nehézkes. Némi előrelé­pést jelent viszont, hogy az egyik óvónő helyben is tart speciális fej­lesztőfoglalkozásokat. Óvó néniből azonban elkelne még egy, tartós hiány miatt, továb­bá szükség lenne egy logopédus szakemberre is. Összességében az iskolára való felkészítés a nehéz­ségek ellenére is stabilnak mond­ható. Az ovihoz hatalmas játszóudvar tartozik, s hogy megfelelő eszközökkel is el legyen látva, pályáza­tokat írnak, valamint az önkormányzat is rengete­get segít az általa 2003 nyarán felújított óvodán. A két felnőtt gyerekkel büszkélkedő óvoda ve­zetője a szakmai munka még színvonalasabbá té­telének érdekében 2003-ban elkezdte tanulmánya­it az óvodavezetői szakon. Buriánné Magyar Éva 12 éve irányítja a Napraforgó óvodát a Arcok a településről Szakértője szakmájának AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskolán már messziről látszik, hogy törődnek vele. Ehhez pedig nem távolbalá­tó képességre van szükség, pontosabban csak annyira, hogy valald ránézzen az iskola új tetőzetére. De nem csak a külsőről gondoskodik az önkormányzat, hanem az iskola egyéb részeiről is, mivel Kiss László iskolaigaz­gató kiegyensúlyozott költségvetésről számolt be ottjár- tunkkor. A vezető pedagógus 20 éve él Kállón és először értelmi fogya­tékosok tanításával foglalkozott. 1992-ben igazgatóhelyettessé válasz­tották, majd immár három éve ő irányítja az általános iskolát. Az egy- nyolcosztályos iskolába 218-an járnak és jelenleg is megtalálható az enyhén értelmi fogyatékosokkal történő foglalkozás az intézmény ok­tatási kereteiben. Kiss László időközben tanügy-igazgatási szakértői végzettséget is szerzett. Mint mpndja, a 16 tanár bizony túlterhelt és legfőbb gondjaik közé tartozik a szakos tanárok biztosítása - legfőképp rajztanár és énektanár hiányzik. AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 5. osztályától kezdve francia nyelvet is tanítanak. Városi szintű szolgáltatás 1960-ban alakult a takarékszövetkezet Kállón és azóta mind szolgáltatásában, mind az ezzel összefüggő gaz­dálkodásában egyre jobb mutatókkal bír. A szövetkezet vezetője Kotkz Lajosné 1971-től dolgozik a pénzintézet­nél - először könyvelőként, majd később ügyvezető­ként. Miután megalakult a Háromkő Takarékszövetke­zet, az itteni, kállói fiókszövetkezet lehetőségének kere­tei is kitágultak. A kállói takarékszövetkezet ezután igen tőkeerős pénz­intézetté vált, nagyobb segítséget tud nyújtani a vállalkozóknak, s álta­lában a hitelt igénylőknek. A kállói takarékszövetkezet magas színvona­lú szolgáltatási körét jellemzi, hogy mindazt tudják biztosítani a hozzá­juk fordulóknak, amit például Salgótarjánban lehet elintézni. Szóval (és tettel) városi szolgáltatás jellemzi a takarékszövetkezetet. A kiváló szol­gáltatást a helybeliek is felismerték. A nyugdíjasok 90%-a nyitott folyó­számlát a takarékszövetkezetben és egyre több azoknak a száma, akik bankkártyát is váltanak - nem csak Kálióról, hanem Erdőkürtről, Erdőtarcsáról és a környező községekből is. A szövetkezet betétállomá­nya szépen fejlődik, köszönhetően a kedvező betétkamat nagyságának. A befektetési tanácsadás sem idegen a kállói takarékszövetkezettől, melynél régóta valóság a szlogen: együtt tovább jövet-menet... Botra szorulva is aktív a díszpolgár Dolgos, kemény munkával eltöltött évtizedek van­nak Horváth László mögött, aki idén, az augusztus 20- i ünnepség keretében vehette át a Kálló díszpolgára megtisztelő kitüntetést. Laci bácsi Kállón született, mindig is itt élt, bár a megélhetés gyakran szólította őt más vidékre. Sok-sok évet dolgozott az építőiparban, majd a mezőgazdaság és a cukoripar következett. Va­lamennyi munkahelyén két kezére, akaraterejére, kitartására hagyat­kozott. A fizikai munka mellett is mindig lehetett rá számítani szülő­helyén, és nem csak akkor amikor fiatal volt. A se szeri se száma tár­sadalmi munkák után még botra támaszkodva is segít Kálló szebbé tételében. Amennyire ereje engedi el-eljár a templomkertbe, ahol az ösvényt szered gondozni. Ő is tudja, hogy időnként metszeni kell ah­hoz, hogy munkánk meghozza kívánt gyümölcsét... A község csupaszív motorja Akárcsak Horváth László, Nyemcsok Mihály is au­gusztus 20-án vehette át a díszpolgárságot jelentő kitün­tetést. Nyemcsok Mihály nevével összeforrt a község jó pár évtizede, és nem csak Kálióé, hiszen 1973-tól 1990- ig községi, illetve közös községi tanácselnökként tevé­kenykedett. Ő volt a rangidős tanácselnök, amikor 1990-ben nyugdíjba vonult. A szorgos évtizedek azon­ban még előbb kezdődtek, pontosan akkor, amikor 1957-ben elkezdte a tanítást a kállói általános iskolában. A kiváló pedagógus 1961-től 1973- ig volt az iskola igazgatója. A közösségi embert és a vezető embert jel­lemzik a nyolcvanas években végrehajtott beruházások: a vízművesí- tés, az új általános iskola megépítése, az orvosi lakás, az óvoda létreho­zása, az útfelújítások és még hosszasan lehetne sorolni azokat a mun­kálatokat, amelyeknek köszönhetően Káliót már korábban is jó infrast­rukturális állapotok jellemezték, a komák megfelelően. Persze azt a rengeteg társadalmi szervezetben betöltött megbízatást is nehéz lenne felsorolni, amely szintén Nyemcsok Mihály nevéhez fűződik. Nyugha­tatlan nyugdíjasként aztán még nyolc évet tanított Kállón és két eszten­dőt Erdőkürtön. Felesége, akit Kállón ismert meg, gyógyszertári szak- asszisztensként dolgozott, majd vonult nyugdíjba. _______________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents