Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-22 / 246. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 KARANCSSAG 2003. OKTÓBER 22, SZERDA A román stílusú régi templomot 1891-ben bontották le, az új 1892-ben épült. Közmunkások festik a két világháború mártírjainak emlékművét Rendelés „otthon” 1982-ben Er- j délyben, a maros- | vásárhelyi egyetemen szerzett diplomát dr. Angyal István, aki szinte | napra 12 évvel ezelőtt foglalta el jelenlegi munkahelyét a rendelőben, s lett három község - Karancsság, Ságújfalu és Szalmatercs - háziorvosa. A legtöbb rendelési időt a lakosok lét- számarányának megfelelően lakhelyén, Karancsságon tölti. Pályázat útján került nyugdíjba vonult elődje székébe. A rendelő felszereltsége, műszerezettsége folyamatosan fejlődik, kielégíti az igényeket. Időbe tellett amíg a 3 falu lakossága megszokta, hogy saját lakhelyén, az ottani rendelési időben keresse fel az orvost, illetve a szakképzett ápolónőt, Márton Andrásnét és az adminisztrátort, Kaisztemé Sándor Zsuzsát. A védőnő, Menczel Sándomé munkáját is az orvos koordinálja szakmailag. Speciális feladat a községekben nincs, a leggyakoribb problémát a szív- és érrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi panaszok és a daganatos betegségek okozzák, de sok a cukorbeteg is. _________ ■ A környéken a népvándorlás és a honfoglalás korából származó leletek Is előkerültek. Az első Írásos említés 1222-bó'l származik. Egy oklevél szerint IKarancsISág és Halászi talvak lakossága perre ment néhány garázda nógrádi várjobbágy ellen, akik a falu lakosainak 60 márkányi kárt okoztak. A falu a XIV. század elejéig a Zách nemzetség birtoka volt, akárcsak az egész környék. 1335-ben, Zách Felicián merénylete után öt évvel, jutalomként került az Ákos nembeli Cselen lia Sándor fia János birtokába. A település a török hódoltság idején a szécsényi szandzsákhoz tartozott. 1660-ban Balassa Imréé volt, 1686-ban Lipét király Zichy Istvánnak adományozta. „Hatodik” sebességbe kapcsoltak Mintegy 1200 lakos él a 22-es út menti Karancsságon, amely nevében is viseli a Palóc Olimposz közelségét. A községben - a 29 közmunkás jóvoltából (is) - megszépültek a közterületek, barátságos környezet veszi körül az ott élőket és fogadja a vendégeket. A falu négyéves ciklusprogrammal rendelkezik. Ennek egyik lényeges eleme a földgáz bevezetésének előkészítése. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesznek az életveszélyessé vált ravatalozó, valamint a buszmegállók felújítására, s megnyert pályázatuk van az Iskola és a Palóc út idei rendbe tételére. Már megtörtént viszont a temető lomtalanítása. Nagyobb szabású terveik között szerepel egy 40 főnek állást adó rehabilitációs munkahely kialakítása az egykori művelődési házban. Csökkent munkaképességűek fognak ott irodaszereket gyártani. A tervdokumentáció már elkészült. A „hatodik sebességbe” kapcsolást - ahogyan a polgár- mester fogalmazott - jelzi az is, hogy a nyár folyamán belső tatarozást kapott az iskola, festékszag terjeng a polgármesteri hivatal épületében és jelenleg is folyik az óvoda átalakítása, korszerűsítése. Ugyancsak az ön- kormányzat működteti az idősek napközi otthonát, a szociális étkeztetés rendszerét. A szervezetek közül kiemelendő a jól felszerelt polgárőr-egyesület tevékenysége, amelyet már nemzetközi elfogás is fémjelez. A polgárőrök Kiss Róbert elnök vezetésével végzik munkájukat, de szívügye a polgárőrség a polgármesternek is. A közrend és köz- biztonság megőrzéséhez a rendőrséggel való jó kapcsolat is hozzájárul. Működik a községben faluszépítő egyesület is Mangó Istvánná elnökletével. A sportkörnek Berki Aladár az elnöke. A római katolikus hívek lelki szükségleteit Grúber Géza esperes, plébános látja el. Gondot okoz viszont, hogy a fiataloknak nincs egy olyan Fotózza is faluját a polgármester Tavaly szinte a 48. születésnapján választották meg polgármesternek Tóth Tihamért. Többek biztatására jelöltette magát, annak ellenére, hogy nem helyi születésű. De - házassága révén - éppen 25 éve él itt, ismeri a község minden rezdülését. Korábban „autós" szakemberként dolgozott, legutóbb 6 esztendeig tanított Salgótarjánban a szakmunkásképzőben. Sokirányú ismeretségét, kapcsolatait jól tudja kamatoztatni a falu érdekében, javára. Két fiú édesapja, a nagyobbik húszéves és ugyancsak apja szakmáját tanulja, a kisebbik hetedikes. Tóth Tihamért örökéletére „átitatta a benzingőz”, hobbija is az autók világában keresendő. Újabban nagyon szívesen fotózik is, már most jelentős gyűjteménye van a falut érintő jeles eseményekről. KARANCSSÁG 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE pénzeszközátadás kommunális feladatok mi .....\ T 3621 közséoqazd. h elyiségük, ahová összejöhetnének. E hiányérzet megszüntetésén is munkálkodnak manapság. Augusztus 20. Karancsságon többszörös ünnep, ugyanis I. István király az általános iskola névadója és a templom védőszentjének napja is. Ugyanekkor tartják a a vendégséget is. így az idén már kétnapos volt a rendezvénysorozat. Akkor jelent meg az „Új Ságújság” első száma is. December 6-át helyileg kinevezték az idősek napjának. Idén már az ékesebb korúak is várhatják a Mikulást. Tanulni (is) tanulnak az iskolában A szeptemberben indult tanévet új igazgatóval kezdte a helyi I. István Általános Iskola. Takácsné Édes Katalin három pályázó közül nyerte el a tanári kar, illetve a képviselő-testület bizalmát. Korábban éveken át Salgótarjánban tanított, sokáig szakszervezeti titkárként is képviselte a pedagógusok érdekeit. Úgy gondolta: ismereteit, tapasztalatait megpróbálja egy intézmény élén is kamatoztatni. Az igaz- g a t ó n ő programjában amely épít a helyi viszonyokra és összhangban van az aktuális oktatási dokumentumokkal - hangsúlyos, mondhatni stratégiai fontosságú szerepet kap az a törekvés, hogy a gyerekeket elsősorban tanulni kell megtanítani. Ennek érdekében a nevelőtestület is részt vesz egy 30 órás intenzív, Oroszlán Péter nevével fémjelzett tanulás-módszertani tanfolyamon. A 17 állandó pedagógus és az 5 óraadó 180 tanulóval foglalkozik. A gyermekek 75-80 százaléka roma származású. Remélik, hogy az ő osztályzataikban, előmenetelükben is meg- látszik majd a megújuló pedagógiai szemlélet és gyakorlat. Az iskola egyébként szép, korszerű épületben, jó feltételek működik. Nagy hagyományai vannak a szakköri életnek. A régebbiek - keramikus, szövő, néptánc - mellett újak - környezetvédelem, báb - is alakultak. A bábosok eszköz- fejlesztésére sikerült pályázati pénzt is szerezni. Immár énekkara is van az iskolának. A galériában jelenleg Tőzsér Péter helyi nevelő kiállítása látható. A remek tornateremben sokat és szívesen sportolnak, versenyeznek a gyerekek. Az intézmény öt csapattal benevezett a kazári iskola által indított feladatmegoldó versenybe is, amely a népi hagyományok ápolását célozza. Takácsné Édes Katalin, az új igazgató Radics István festőművész alkotása látható „Asztalfijában” a község története Arcok a településről A messzi Angola szülötte 39 évéből 18-at már második hazájában, Magyar- országon töltött az angolai származású Constantino Patricio. Szombathelyen magyart, Budapesten autószerelést tanult, Salgótarjánban érettségizett, Győrben pedig mérnöki diplomát szerzett. 1991-ben Karancsságra nősült. Néhány évig Szécsényben kamatoztatta szakismereteit, 2001-től viszont helyben, a Szív a Szívért Alapítvány keretében üzemvezetőként dolgozik: többek között bioolajat, biokenyeret gyártanak. Egy 9 éves leány- és egy 6 éves fiúgyermek boldog édesapja. A kisfiú a magyar nemzeti ünnepen, március 15-én született. Jól érzi magát új családja, barátai körében, s már a magyar nyelvvel sincs gondja, amellyel kezdetben bizony megszenvedett. A paradicsomos, mákos és diós ételek nem lettek a kedvencei. 1985 óta mindössze egyszer - 1997-ben - járt Angolában, ahol már csak a testvérei élnek. Egyikük ugyancsak Magyarországon tanult a katonai főiskolán. A közmunkások „főnöke” 2002-ben választották meg a cigány kisebbségi ön- kormányzat elnökének a 24 esztendős Berki Andrást. Sok a rokona, jó barátja, ismerőse a községben, ezért is kapott bizalmat. No meg azért, mert a helyi megyei másodosztályú labdarúgócsapat ügyes csatára. Oláh Sándor elnökhelyettessel és Berki Ferenccel hárman alkotják a kisebbségi önkormányzatot, amely a rendelkezésére álló szerény anyagi keretből támogatja a sportkört, segíti az iskolás gyerekeket és az óvodát, s még a karácsonyi ünnepekre is tartalékolnia kell. Igyekeznek pályázatokkal is bővíteni a keretet. Berki András egyúttal a közmunkások vezetője is. Az idén áprilistól kezdve sokat tettek a község tisztaságáért, küllemének csinosításáért: árkokat tisztítottak, füvet nyírtak, gondozták a parkokat, karbantartották a sportpályát. Berki András nős, egyéves kislánya van. Fotók és dokumentumok a Karncsságról szóló „történelmi könyvből” Amit Karancsságról tudni érdemes, azt Vidéki Tibor minden bizonnyal tudja. Az idén nyolcvanesztendős férfiú - aki eredeti foglalkozását tekintve jegyző volt, majd az egykori megyei vendéglátó-ipari vállalat áruforgalmi vezetőjeként vonult nyugdíjba - ugyanis szenvedélyes lokálpatrióta, évtizedek óta kutatja, írja szülőfaluja történetét, s rendszeres részt vesz helytörténeti, honismereti pályázatokon. Annak idején jegyzőként lakodalmakban és más családi összejöveteleken figyelt fel azokra a sajátosságoláa, amelyek Karancsság hagyományait, népszokásait jellemzik, s elkezdte lejegyezni tapasztalatait, gyűjteni, rendszerezni, levéltári, múzeumi adatokkal kiegészíteni emlékeit. Egy évtizednyi fáradozás eredményeként született meg eddigi fő műve, a „Karancsság története és néprajza 1932-től 1950- ig” című több száz oldalas monográfia, amelynek valamennyi sorát a szerző maga gépelte le. íme egy megőrzött rigmus a vőfély szövegéből: „Most uraim én a pecsenyét hoztam / Amiért a konyhán sokat várakoztam / A szakács asszonnyal összebarátkoztam / Egy kis darab húsért ugyan hadakoztam. ” Nem kevésbé értékes a „Karancssági palóc szótár” című összeállítás sem, amelyért Vidéki Tibor 1993-ban az országos néprajzi pályázat II. díját nyerte el. A szintúgy tekintélyes terjedelmű, 5320 szót és sok példamondatot tartalmazó dolgozatból megtudható például, hogy a helyi palócoknál az asztalfiók „asztalfija”, a bolha „bóha”, a parancsol helyett pedig „abriktol”-t mondanak. A sok képből álló fotógyűjtemény egyik különleges darabja a legutolsó, az 1936-ban elhunyt bírót ábrázolja. Vidéki Tibor jelenleg is dolgozgat, vannak tervei. Ezek sorában édesapja tizenöt éves katonai pályafutását szeretné feldolgozni. Vidéki Tibor munkáinak és gyűjteményeinek egy részével Volt műszerész a karnagy Több mint egy negyedszázada énekel a salgótarjáni Liszt Ferenc Kamarakórusban a karancssági Dumyik József. Gyermekkorától jó barátságban van a zenével, noha aktív korában elektronikai műszerészként kereste a kenyerét. Az ő vezetésével működik a karancssági templom 1998-ban, helybeli fiatalokból alakult, 20-25 fős kórusa. Rendszeresen énekelnek az egyházi ünnepeken, a családi eseményeken, de tevékeny részesei a település kulturális életének is. A millenniumi zászló átadásakor „Ezer esztendő dalban, zenében” címmel mutattak be műsort. Repertoárjukat főként latin és magyar gregorián énekek, többszólamú kórusművek, helyi és palóc népdalok alkotják. Jó néhány egyházi kórustalálkozón is részt vettek már. 1999-ben a Páter Tamás Alajos Alapítvány által kiírt zenei pályázaton második helyezést értek el. Szívesen szerepelnek együtt más kórusokkal is. A próbákat szombat-vasárnap az iskolában tartják. A működés költségeit az önkormányzat és a helyi egyházközség támogatásából, valamint pályázatokból fedezik. A kórus az idén felvette a „Jubilate Deo” nevet. , f A kórus egy salgótarjáni szereplésen az acélgyári templomban
