Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-21 / 245. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - SZENTE 2003. OKTÓBER 21., KEDD Mély völgyben terül el a falu; nyugati szélén meredek szerpentinen vezet az út. Először 1255-ben szerepelt a falu IV. Béla egyik oklevelében, ami a Vadkerttel szomszédos településeket sorolta fel. Szentét 1416-ban a Kazal Kakas család birtokolta, 1472-ben pedig a Szobiaké lett. Szobi Mihály 1498-ban Werbőczy István jogtudósnak adta, aki egy esztendővel később Szentéi Sebestyén itteni birlokrészét is megszerezte. A falu a XVI. század közepén a török hódoltság része lett, 1562-ben 16 adóköteles háztartást írtak itt össze. A tizenöt éves háború idején Fánchy György volt a birtokos, de ezután ismét török uralom következett. 1633- ban, amikor a lalu a váci nahije része volt, mindössze két háztartással szerepelt a nyilvántartásban. 1715-ben 11 portát írtak itt össze, 1720-ban azonban adómentességet élvezett mint nemes község. Ezen rangját kis idővel később elvesztette Szente. A falu római katolikus temploma a középkorból származik. Tornya 1934-ben épült - egyébként ekkor kerültek elő a szentély fennmaradt, román stílusú részei. A többször átalakított templom elődje valószínűleg a XIII. század elején épült, s így Nógrád megyében a legrégebbiek közül való. A község neve - ami a szent vagy a szenthely szóból módosult - talán összefügg az itt álló, igen régi egyházi épülettel. Őrizheti persze annak emlékét is, hogy a korai Árpád-korban egyházi birtok volt. Palóc Madonna Az elmúlt év elején került vissza a Szent Erzsébet-templomba Szűz Mária a gyermek Jézussal, festett faszobra, amelyet Nógrádi Madonnának, illetve Palóc Madonnának is neveznek. A szobor anatómiai pontatlanságai kevéssé iskolázott alkotóra vallanak, összességében inspirativ hatást keltenek. Valószínűleg a XVIII. század végén készült. Máriát parasztviseletben: nyaknál csipkés ingvállal, pruszlikkal, szoknyával és „szakácska köténnyel” mutatja be. Szent Erzsébet- templom A váci egyházmegye egyik legrégebbi római katolikus temploma, amelyet a XIII. század első felében építettek román stílusban. 1498-ban Werbőczy István újította fel. 1573-ban a törökök lerombolták és felégették. 1663- ban helyreállították, de a régi szentélyt már nem építették meg. Tornya 1934-ben épült, ekkor kerültek elő a szentély fennmaradt részei, a csúcsban záródó faragott Werbőczy-féle gót stílusú diadalív laposan faragott női fejekkel, és egy pillérköteg-lába- zat, amelyek a templom Arpád- kori eredetét bizonyítják. ■ Nagyot lendített rajtuk az önállóság Szente festői környezetben, domboktól körülölelve, völgykatlanban fekszik. 381 lakossal a középső Cserhátvidék egyik legszebb, Árpád-kori településeként éli mindennapjait. Fiatal polgármestere, Illés Kálmán szerint elődeik példáját követve ők is azért dolgoznak, hogy a községnek ne csak múltja, hanem jövője is legyen. Ezért elsősorban szeretnék kihasználni a környéken rejlő természeti adottságokat. Megélhetés szempontjából elő kívánják segíteni a mezőgazdasági ültetvények telepítését - málna-, ribizli-, különféle gyümölcsfaültetvények - hogy az eddig is túlnyomórészt itt helyben munkát és megélhetést adó társas, családi kisvállalkozások tovább éljenek. Mint több más önkormányzatnak, nekik is igénybe kell venni - ennek már három éve - az állam által pályázat útján elnyerhető önhiki-támogatás lehetőségét. Kicsit magas, tíz százalék fölötti a munkanélküliség, amelyen némiképpen enyhít, hogy öt közhasznú munkás foglalkoztatására nyílott lehetőségük. A rendszerváltást követően itt valóban nagy változások mentek végbe. Elsőként azt kell leírni, hogy Szente valóban önálló lett. Elkészült az ivóvíz, a gáz- és a telefonhálózat, az elmúlt évben fejezték be a település világításának korszerűsítését. 1998-ban a helyi sportegyesület is megalakult, 1999-ben háromévi kemény munka eredményeképpen felépítettek egy új óvodát, amelyben manapság is 20 kisgyermek vir- gonckodik. 2000-ben újraalapították a művelődési házat és könyvtárat, amely a polgármesteri hivatallal egy épületben kapott helyet. A faluban a közelmúltban egy hagyományőrző egyesület is alakult. Egyébként ma nincs eladó ingatlan a településen, az üres telkek száma a minimálisra csökkent. A rendkívül fiatal, mindössze 33 év átlagBizonyít hivatalban, zöld gyepen Illés Kálmán 1970-ben született Balassagyarmaton, tősgyökeres szentéi. Nős, egy fia van. Középfokú, illetve felsőfokú informatikus végzettséggel rendelkezik. Jelenleg a polgármesteri, heti 36 órás elfoglaltsága mellett mellékállásban vállalkozóként tevékenykedik. Ötfős testületet vezet, amelynek átlagéletkora igen fiatal, mindössze 33 év. Sok minden más mellett jelentős érdeme van abban, hogy 1998-ban a település életében először megalakították a helyi sportegyesületet. Ma is, bár már csak hobbiszinten, de focicsukát húz: rutinos tagja lett a helyi labdarúgó-együttesnek. SZENTI 2003, ÉVI KOiTSEGVETESE községtízemeltetés iaazaatási 4 885 kiásások jfté 1 n. szociális 7 264 « _/\ «Hálások / \ 3 517 e y " fejlesztés i \ / 1 3 424 \ kézművelödés íntfcményBkX^ fenntartása ^--------\ y 2935-falugondnoki 4 087 szolgálat Űsszesan: 37 386 E Ft 2 1 életkorú képviselő-testület tovább tervez és végzi települése érdekében odaadó munkáját. Legnagyobb feladatuknak a már tervezés alatt lévő - egymilli- árd forintot igénylő - több települést érintő szennyvízberuházást tartják, miközben a közeljövőben az óvodában szeretnének egy meleg főzőkonyhás helyiséget kialakítani. Szente a maga önálló gondolatvilágával, tevékeny vezetőivel, lakóival egyértelműen az Európa Unióba tart. A szentéi hagyományőrző asszonyok eleinte évente csak egyszer, a falunap kedvéért jöttek össze egy dalolásra. Később a művelődési ház és az óvoda vezetőjének irányítása mellett már egy szervezett csoporttá alakultak. Ma a Szentéért Hagyományőrző Egyesület tagjaként próbálnak és lépnek színpadra. Az egyesület elnöke a Foton élő, de a településen hétvégi házacskát vásárolt és egyre több időt itt töltő médiaszemélyiség, Mucsányi János lett. ____________________________________________ ■ M aszlik Pálné 1912-ben Szentén született, azóta is itt él. Ma a község legidősebb polgára. Be- toppanásunkkor az udvaron éppen kukoricát morzsolt. Mikor a hosszú élet titka felől érdeklődtünk, hangosan elnevette magát, és mondta:- A föld, az aratás, a kapálás, a szüret, minden az égvilágon, ami a munkával kapcsolatos... Két lánya született, az egyik már meghalt, most a másik lányával él egy másik házban. A sajátja pillanatnyilag a főúton üresen áll. Férje is itthagyta: őt 1980-ban temette el.- Én még most is kapálok - emelte fel hirtelen a fejét az idős nénike, miközben lánya elmondta, édesanyja ma is rendkívül jó szellemi frissességgel bír, és mindent az égvilágon megcsinál. A napokban szüreteltek és a mama is ott serénykedett a szü- retelők között. A férje halálát követő években Maszlikné és lánya megpróbálták továbbvinni az állattartást, de be kellett látniuk, az kemény férfimunkát kíván, így nagy bánatukra eladták jószágaikat.- Nincs unoka, awóna jó, ha vóna - szólt ismét közbe most már kissé keserűen a kilencven- kettedik életévében járó Maszlik néni. Mikor lánya arra kérte, mondja csak el néhány évvel ezelőtt mit is álmodott, azonnal felcsillantak mosolygós szemei:- Az úgy vót, hogy mi nagyon szeretjük a vallást. Római katolikusok vagyunk. Egyik alkalommal álmomban megszólítottak, ajánljak fel a Jóisten számára egy áldozatot. No, mi legyen az, tanakodtunk sokáig a lányommal. Aztán úgy döntöttem, felépítünk egy „barlangot”. Nézze csak meg, menjen ki a temetőbe, ott áll az én áldozatom, amelyet Fájdalmas Szűzanyánk emlékének állítattam. Tartoztam a drága Jóistennek ezzel az áldozattal, hisz' engem és családomat egy egész életen át figyelt és segített. ____________■ Ar cok a településről Mára belakták a Bóbitát Négy éve adták át rendeltetésének a település gyöngyszemét jelentő új óvodát, amely éppen a napokban tartott névadó ünnepséget követően a Bóbita nevet vette fel. Vezetője pályázat útján a kétgyermekes balassagyarmati Major Lászlóné, a kicsik Jutka nénije lett.- Intézményvezetői kinevezésemet követően új helyzet, új élet következett számomra. Az óvoda épületét, a még hófehér falakat nekünk kellett tartalommal megtölteni. Nem volt könnyű feladat, de tudtuk, egy hajóban evezünk, így Schmiedt Magdolna óvónővel és Petrovics Gábomé dadával együtt sikeres, hatékony munkával sikerült „teljes gőzre” állítani intézményünket. Az óvodavezető ezt követően boldogan mutatja azt a már vaskos fotóalbumot, amelyben az eddig eltelt négy év eseményeit örökítették meg. Van benne színház-, állatkert-, intézmény- és üzemlátogatás, közte a gödi úszásoktatás fotói és sok-sok helyi ünnep megörökítése, amely végül is nem csak a gyerekek örömét jelentette. Az intézményvezető most is tervez.- Elsőként egy konyhakertet szeretnénk a tágas óvodai udvar egyik szegletében megvalósítani, majd jöhetne később a bokros cserjék - ribizli, piszke - és a különféle gyümölcsfacsemeték elültetése. Óvodásaink ezáltal megismernék a konyhakerti növények termesztését, gondozhatnák, ápolhatnák a termőre forduló cserjéket. Pékmester és képviselő Freistág Csaba nős, egy hatéves kislánya van, tagja a település képviselő-testületének, egyben részt vesz a helyi hagyományőrzők munkájában. Szakmája szerint pék. Eleinte cukrászként kezdte tanulmányait, de egy alkalommal a munkahelyén áthelyezték a sütödébe. Az itt folyó munka annyira megtetszett számára, hogy átkérte magát a pékek közé. Szakmunkásvizsgáját ebből a szakmából tette le. Továbbfejlesztve ismereteit megszerezte a pékmesteri oklevelet. Romhányban 13 éve dolgozik, dagasztóként kezdte és egészen az üzemvezetőségig vitte. Freistág Csaba a művelődési ház nagytermében legutóbb is ott serénykedett a sok asszony között, akik Szente hagyományőrző ételeit, süteményeit helyben elkészítve vitték kóstolóként a Tokaj melletti Tállyán tartott népfesztiválra. Kádárból lett falugondnok Illés Gergely közel hatvan évvel ezelőtt született Szentén. Nős, két felnőtt lánya és négy unokája van. Szakmáját tekintve, mint mondani szokták „nem esett messze az alma a fájától”, ugyanis Illés Gergely édesapját követve tanulta ki a hordókészítés csínját-bínját. Később gépkocsi- vezető, majd építőipari munkás volt. Az ezredforduló évének első napjától látja el a falugondnoki teendőket. Munkakörén belül feladata a szociális étkeztetés, az óvodai ebédszállítás, a betegek gyógyszereinek beszerzése, miközben figyelemmel kíséri a közmunkások által végzett feladatokat és jelentős mértékben kiveszi részét a település közösségi életének a szervezéséből. Kádárszakmájától teljes mértékben ma sem szakadt el. Ha teheti, még most is javítja a hordókat, miközben szabad idejében újakat is készít. Külön öröm tölti el, mikor látja Rajmund unoká- ját, milyen ügyesen kezeli a focilabdát. _________________________■ E gyesületet alapítottak Hosszú idő elteltével, három éve ismét sikerült Szentén újraindítani a művelődési házat. Vezetőjének - óvónői munkája mellett - a 24 éves férjezett Schmiedt Máriát választották.- Ez a falu az utóbbi időben nagyon belelendült. A kultúra terén az én elsődleges feladatom, hogy generalizáljam azokat a személyeket, akik igénylik ezt a munkát és szeretnének is ezzel foglalkozni - mondta a fiatal, agilis hölgy. A művelődési ház és könyvtár vezetője szervezése során minden korosztályt megcéloz. Az óvoda adott, az iskolások pedig a könyvtár révén kerülnek vele kapcsolatba. Elmondása szerint 15-20 fő hagyományőrző mellett további 10-20 fő az, aki még mozgósítható egyes kulturális tevékenységekbe. A betlehemezést, farsangi, karácsonyi és az idősek napjára való felkészülést, egyszóval a hagyományos feladatokat Major Lászlónéval közösen látják el. Örömmel közli, hogy a napokban a kétbodonyi „Szilvanapon” győztes csapatuk hazai szilvásgombóc-készítésük- kel a tállyai népfesztiválon már ország-világ előtt mutatkoztak be. Ezért is gondolták úgy: eljött az ideje, hogy ezeket a tevékenységeket már szervezettebb formában folytassák, így megalakították a Szentéért Kömyezetőrző, Vendégváró és Művelődési Egyesületet. Áldozat a Jóisten számára
