Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-18 / 243. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 SZÜGY 2003. OKTÓBER 18., SZOMBAT Lakott a vidék a történelem előtti időktől: a kő- kortól a honfoglalásig csaknem minden korszak tárgyi emlékeit megtalálták itt. Egy közeli dombtetőn sáncokkal megerősített, népvándorláskori földvár állt. Szügy és Mohora között feküdt egykor a Koplány nevű falu, ami a IX. század végén a vidéket elfoglaló Kond vezér Kaplony nevű fiáé volt. A muhi csatavesztés után a Nógrád hegyein keresztül menekülő IV. Bélát a községben birtokos Hont-Pázmán nembeli Szügyi család egyik tagja, Miklós kísérte útján. Az oklevelek tanúsága szerint 1411-ig a Szügyiek birtoka volt a falu, de akkor hűtlenségük miatt Zsigmond király az Orbonás családnak adta, majd csere útján felesége, Borbála királyné lett a tulajdonosa. 1439-ben Losonczy László volt a földbirtokosa. A török világ kezdetén, már 1541-ben, Buda elfoglalásának évében feljegyezték, hogy az erre portyázó marta- lúcok több helybelit megöltek. A községről a török időkből nincs sok adat, de akad egy érdekes bizonyitéka: 1920-ban egy nagy esőzés kimosta a földből azt a harangot, amelyet még valamikor a XVI. században ástak el a szügyiek. 1626-ban Bethlen Gábor seregeinek harmadik támadása során az erdélyi had feldúlta a falut. A lakosság jelentős része ezután elmenekült, és az Ipolytól északra eső Szeles- lényben telepedett le. Az 1715-ös és 1720-as összeírások még Alsó- és Felsőszügyről tettek említést: utóbbi nemes község volt, lakói nem fizettek adót. Szügy Nógrád megye egyik legrégebbi evangélikus települése: bizonyíthatóan 1577-föl élnek itt Luther követői. Az első evangélikus templomot a XVII. század második felében építették. Az 1657-es lutheránus püspöki látogatás jól szervezett egyházközséget és felekezeti Iskolát talált itt. Római katolikus templom Működik és fejlődik a település SZÜGY 2003. ÉVI KQLTSEGVETESE A Balassagyarmattól alig négy kilométerre fekvő Szügy gazdasági élete az elmúlt években jelentősen átalakult: ma már az emberek többsége az iparban dolgozik. A faluban alacsony a munkanélküliek aránya. Ahogy ők mondták: akinek megvan a megfelelő képesítése, akaratereje, fizikai állóképessége, az talál munkát. A község vezetői azt vallották, hogy a legfontosabb feladatuk a munkahelyteremtés. Mindezt nem csak hirdették, keményen tettek is érte. A községben zöldmezős beruházással két üzem telepedett le. A Zöllner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. 250 ember számára biztosít munkát. A Parat cabrio-textiltetőket gyártó kft. 130 ember foglalkoztat. A két üzemben nem csak a helybeli és környező községekben élő emberek dolgoznak, Balassagyarmatról, a megyeszékhelyről is járnak oda dolgozni. Markó Antal polgármester azt mondta: stratégiájuk egyszerű, olyan falut létrehozni, ahol az egyébként dolgos, szorgos embereknek van munkájuk, a község fejlődik, működik. Annak idején, minden bizonnyal jó stratégiát dolgoztak ki, s annak megvalósításához jó taktikát választottak, mert az 1990-es önkormányzati választások óta a testület összetétele alig változott, a polgármester és a többiek élvezik a választók bizalmát. A képlet egyszerű, van munkahely, az embereknek jobb a közérzete; a község kasszája iparűzési adóval, a visszajutatott személyi jövedelemadóval gyarapodik; kevesebb pénzt kell szociális célokra fordítani; több jut a fejlesztésre, működésre. A község kasszáját növelte és növeli a különböző pályázatokon nyert összeg. 2003-ban az utak karbantartása, fejlesztése 30 millió forintjába került az önkormányzatnak. Az iskola és óvoda felújítására, fejlesztésére 20 millió forintot fordítottak. A testület Húsz év a köz szolgálatában Amikor 1983-ban Markó Antalt megválasztották tanácselnöknek, mindössze 25 éves volt, ő volt az ország legfiatalabb tanácselnöke. A rendszerváltást követően is ő ülhetett a polgármesteri székbe. Munkáját szolgálatként éli meg, nem napi nyolc órában méri, van, amikor 14-15 órát is dolgozik, gyakran hét végéken is. Tagja a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, jól ismeri a környező települések életét, tisztában van eredményeikkel, feszítő problémáikkal. Mint parlamenti szakértő segíti a térség országgyűlési képviselőinek munkáját. Az önkormányzatok országos szövetségének tagja. Felesége óvónő, lánya főiskolás. ebben az évben 61 millió forintot szavazott meg fejlesztési célokra. Napjainkban kevés településen működik művelődési ház. Szügy, ezek közé tartozik. Az idén adták át az új tájházat. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulással közösen víztározó építését tervezik. A faluból nem vágyódnak el az emberek. A fiatalok ott „raknak fészket”. Érzik, látják a község fejlődik, s helyben a számításukat. Szügy lakossága évről évre növekszik. Vendégváró vasárnap A községben október harmadik vasárnapján lesz a hagyományos búcsúnap, vagy ahogyan a legtöbb helyen nevezik: a vendégség. Ezen a napon emlékeznek meg a falu védőszentjéről, Szent Lukácsról. Ahogy elmondták, ilyenkor a családoktól távol élő hozzátartozók hazajönnek, vendégeket hívnak, hogy együtt ünnepeljenek. A Kovács család is készül a vendégségre. A feleség, aki a körjegyzőségen dolgozik, elmondta, hogy Budapesten, illetve Szegeden élő lányukat hazavárják. Mária a fővárosban egy francia érdekeltségű cégnél dolgozik, ott kamatoztatja nyelvtudását. Klára lányuk Szegeden gyógyszerész.- Mivel várja a ház asszonya a lányokat?- Szombaton együtt készítjük el a vacsorát, a vasárnapi ünnepi ebédet. Természetesen ilyenkor a lányok kedvence kerül az asztalra, többek között arab csirke.- Mi lesz a program?- Először is jól kibeszélgetjük magunkat. Vasárnap délelőtt részt veszünk a szentmisén, délutánra baráti találkozót szervezünk. A férfiak vasárnapi programja a labdarúgó-mérkőzés. Ott lesznek a pálya szélén, hogy buzdítsák kedvenceiket. Falumúzeum összefogással A falu vezetőinek, Pleva Mihálynénak, a Szügyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnökének és még jó néhány embernek régen dédelgetett vágya volt egy olyan tájház létrehozása, ahol bemutatják a falu történetét, azokat az eszközöket, amit az elődök használtak, ruházatukat, amit viseltek. Az emberek éveken át otthon gyűjtötték a különböző tárgyi emlékeket, dokumentumokat. A község ösz- szefogásának, az emberek munkájának eredményeként ez év augusztus 20-án megnyílt az a tájház, ahol az érdeklődők megnézhetik azt a kiállítást, amely bemutatja, hogyan éltek a szügyiek elődei. Pleva Mihályné, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a tájház létrehozásában, elmondta: az emberek szívesen megváltak a család által őrzött régi használati tárgyaktól, tárgyi emlékektől, szívesen felajánlották a régi ruházatot, szívből adták azokat, mert tudták, hogy ezzel egy .nemes célt szolgálnak. Az elnök úgy fogalmazott: amit létrehoztak, ami Szügy- ben látható, több mint faluház, falumúzeum. Céljuk amellett, hogy az odalátogatóknak bemutassák a falu letűnt századait, egyfajta tisztelgés az elődök előtt. Az utókor számára megőrzik a múlt kultúráját, az egykor élt emberek szokásait, munkaformáját. Nógrád vármegye székhelye volt A XVIII. század közepétől 1790-ig Szügyben tartotta törvényszékeit a vármegye, tehát a falu volt Nógrád székhelye. A közgyűlések színhelyéül szolgáló egykori Kubinyi-katély 1750 körül épített, barokk őrtornyai és a közöttük lévő kőkapuzat fennmarad, de maga az épület elpusztult: ma már csak az alapfalak láthatók. Szügyben római katolikus templom is van, és négy, különböző stílusban épített kúria áll itt. Arcok a településről A labdarúgás megszállottja Kárpáti Zoltán születése óta, 1958-tól a községben él. Azt mondta, neki mindene a falu, de azon belül is a labdarúgás. Annak idején aktív játékos volt. Játszott Balassagyarmaton, Nagyorosziban és természetesen a Szügy csapatában. Az idén nem csak ő, az egész falu focilázban ég. A csapatuk 1984 után ismét a megyei I. osztályban játszik. Kárpáti Zoltán amolyan mindenese a labdarúgócsapatnak. Mint vezetőségi tag szervez, szponzorokat keres, segítkezik a pálya előkészítésében. Azt mondta, egy kicsit szívfájdalma, hogy a két fiának, akik már felnőttek, nem szívügyük a labdarúgás. De mit tehet egy apa, megérti a fiai döntését. 1992-ben megszervezték az öregfiúkcsapatot. Milyen kegyetlen a sors, egy évvel később lebetegedett, komoly műtété volt, rokkantnyugdíjas lett. Ám nem mondott le dédelgetett vágyáról, arról, hogy megszerezze a labdarúgó-edzői képesítést. Az édesapa székében Kevés olyan vállalati vezető van, aki örömmel venné, ha még mindig az elődje ülne a vezetői székben. Lantos Csaba a Párét cabrio-textiltetőket gyártó kft. vezetője ezek közé tartozik. Tavaly még édesapja ült annál az íróasztalnál, ahol most ő foglal helyet. A tulajdonos úgy döntött, hogy a tragikus hirtelenséggel elhunyt édesapját a fia kövesse a vezetői beosztásban.- Öt éve alakult meg cégünk. Azóta itt vagyok. Korábban a termelés területén dolgoztam. Jelenleg 150 ember számára biztosítunk munkát. Fokozatosan bővítjük a termékünk választékát, egyre több munkásra van szükség. A tervek szerint jövőre 180 személyt fogunk foglalkoztatni. A gyárban mindenki tudja, hogy mi a feladata. Azt úgy látja el, hogy azzal a vezetés elégedett legyen. Minden évben rendezünk egy vacsorával összekötött táncos estet. Az ilyen és hasonló rendezvényeknek van egy összetartó ereje, s az emberek érzik a törődést. Salgótarjánban lakunk, onnan járunk ide minden nap dolgozni a feleségemmel, édesanyámmal és az öcsémmel. Annak ellenére, hogy nem vagyunk szügyiek, jó a kapcsolatunk a polgármester úrral, az itt élő vezetőkkel. Rendszeresen támogatjuk az óvodát, általános iskolát, népdalkört, labdarúgócsapatot. Karácsonykor egy nagyszabású ünnepély keretében megajándékoztuk a gyermekeket. Ott vagyunk a falu fontosabb eseményein - mondta el Lantos Caba. Élete a munka, a család és a sport Ógl Miklós azt mondta: az ő életét három dolog teszi teljessé: a munka, a család és a sport. Ami a munkát illeti, szép és nemes feladatot kell megvalósítania. A Zöllner szügyi gyárában 250 ember munkáját koordinálja, irányítja.- A feladatunk elég összetett. A folyamatos termelés mellett újabb és újabb gépeket kell beüzemelnünk, új technológiát meghonosítani. Természetesen ennek örülünk, mert azt jelenti, hogy a fiatal gyárunkban a termelés növekedik. Az elképzeléseink szerint egy éven belül a létszámunk elérheti a 300 főt.-Azon kezében van a „karmesteri páka”. Nehéz az összhangzatot megteremteni?- Az embereknek el kell sajátítania az új technológiát. A termelésben, legalábbis az itteniben az eltöltött időt figyelembe véve, fiatal a csapat. De mindezek ellenére azt mondhatom, az ön hasonlatával élve, a ráhangoláson túlvagyunk, egyre jobb az összhangzat. Ógl Miklós nem szívesen beszél önmagáról. Azt mondja, eddig is tette a dolgát, ezután is azt teszi. Annyit azért elárult, hogy jól beszél németül. Tizenhárom éve dolgozik a Zollnemél. Három évet töltött kint Németországban. Az ott szerzett emberi kapcsolatait, tapasztalatait, most mint vezető, jól tudja kamatoztatni. Életének másik fontos területe a család. Szendehelyen él. Annak idején, amikor Vácott dolgozott, naponta bejárt a munkahelyére, épp úgy, mint most. Imádja a hároméves gyermekét. Életének harmadik fontos eleme a sport. Ahogy fogalmazott, számára nem a versenyzést, életformát jelent a sport. A fizikai állóképesség, az egészség megóvása, annak megtartása miatt sportol. A község vezetőivel jó a kapcsolata. Folyamatosan tájékoztatják egymást. Gyáruk anyagilag is segíti a falu intézményeit. ■
