Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-18 / 243. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. OKTÓBER 18., SZOMBAT Képviselő úr, ön megszavazza a lapok áfájának emelését? „Nincs érvelés, meggyőzés, csak címkézés” Jövőre emelkedhet az újságok ára. A kormány ugyanis a sajtótermékek áfáját a jelenlegi 12-ről 15 százalékra emelné. Az Európai Unióban átlagosan 4,3 százalékos forgalmi adó terheli a lapokat. Vajon megszavazzák-e országgyűlési képviselőink az újságok árdrágítását, avagy sem? PUSZTA BÉLA (MSZP)- A szocialista frakció még nem minden kérdésben alakította ki álláspontját a költségvetési előterjesztéssel kapcsolatosan, tehát ebből a szempontból még korainak tartom a kérdést. Ezzel együtt nekem a 2004-es költségvetéssel komolyabb problémám van az önkormányzatok működésére vonatkozó ü feltételeket és lehetőségeket tekintve, az ezekkel kapcsolatos egyeztetések még zajlanak. A következő időszakban dől el az, hogy a frakció a költségvetés tekintetében milyen álláspontra jut. JUHÁSZ GÁBOR (MSZP)- Akkor megszavazom, ha a háztartási energia, azon belül az áram áfája maradhat a régi szinten! BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP)- Igen. Sok választási lehetőség nincsen, mert az uniós előírások szerint csak kevés termék maradhat a szuperkedvezményes kategóriában, inkább a gyógyszerek maradjanak ott. Ez lappéldányonként mindössze 1-2 forintot jelent. Ha nem fogadjuk el ezt az emelést, akkor a kiadási oldalon kell valamit meghúzni, úgyhogy még mindig ez az elfogadhatóbb. URBÁN ÁRPÁD (MSZP)- Mindig is támogattam a sajtót, így is sokkal kevesebb újság fogy, mint kellene, s pedagógusként is tapasztalom, hogy egyre kevesebbet olvasnak a tanítványok. Ha ezen múlik a költségvetés elfogadása, akkor megszavazom, de hangsúlyozom, csak végső esetben! Bízom azonban abban, hogy elkerülhető lesz a lapok áfa-emelése, mert nem volna szerencsés lépés. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP)- Egyáltalán nem biztos, hogy a költségvetési módosító indítványok után is szó lesz még a lapok áfa-tartalmának emeléséről. Szavazni aszerint fogok, ahogyan a frakciónk dönt majd. BECSÓ ZSOLT (Fidesz-MPSZ)- Nemmel voksolok a lapok áfa-kulcsának tervezett emelésére, mert nem értek egyet ezzel, s nem tartom indokoltnak, sőt, szerintem a 12 százalékos áfa is magas. Véleményem szerint az emelés következtében még inkább növekedne az elektronikus sajtó piaci jelentősége, ami azért sem kívánatos, mert enélkül is keveset olvasnak az emberek. Nem beszélve arról, hogy nem EU-konform a szóban forgó terv. A média megnyüvánulásait, tiltakozását jogosnak tartom. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz-MPSZ)- Nem fogom megszavazni az emelést, éspedig a következők miatt: - azt gondolom, hogy áfával kapcsolatban rengeteg átgondolatlan elem van a tervezett költségvetésben, s megalapozottnak látszik az a pártpolitikai szempontoktól függetlenül hangoztatott vélemény, hogy ez az intézkedés gazdaságilag ellehetetlenítené a magyar sajtót. Tehát nemcsak arról van szó, hogy általában az ellenzék nem szavazza meg: tartalmilag nem értek ezzel egyet - nyüatkozta a képviselő. BÁLLÁ MIHÁLY (Fidesz-MPSZ)- Nemmel szavazok, s egyetértek a sajtónak azzal a törekvésével, hogy ne legyen áfaemelés, hiszen - meglátásom szerint - így is nagyon keveset olvasnak az emberek. SISÁK IMRE (MDF)- Ahogyan a Magyar Demokrata Fórum, úgy én sem értek egyet a sajtótermékek áfatartalmának növelésével. Módosító indítványokat nyújtottunk be, hiszen az egyébként is növekvő adóterhek mellett a lakosságnak nyilván spórolnia kell majd. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a most is nehéz helyzetben lévő lapok példányszáma csökken, az emberek pedig elesnek az egyik legfontosabb hírforrástól. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) Az országos ügyvivőt, parlamenti képviselőt nem értük el a héten. Jön a száznapos csomag böjtje? - A népszerűség és a számyaszegett albatrosz Ez a kétpárti Magyarország nem sokkal különb, mint az egypárti. A kétfelé húzás végletessé teszi a két csoportot. Hosszú távon ez egészen biztosan nem lesz tartható. Nagyon fontosak azok a pártok, amelyek értékrendben, ideológiában átjárhatóságot biztosítanak - mondta kérdésekre válaszolva Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, aki a napokban Salgótarjánban járt, lakossági fórumot tartott és szerkesztőségünkbe is ellátogatott, ahol kerekassztal-beszélgetésen válaszolt aktuálpolitikai kérdésekre.- A kormány kommunikációja egyértelműsíti, hogy ha jövőre megnyílnak az uniós pénzcsatornák, akkor itt komoly, nagy beruházások indulhatnak. A költség- vetés ki tudja-e „termelni” az ehhez szükséges kormányzati önrészt?- Valóban van egy lehetőség, azonban ahhoz, hogy ebből valóin, hogy akkor lesz sikeres egyik vagy másik párt, ha iksz vagy ip- szilon áll az élén. Ezért mint a számyaszegett albatrosz, állandóan magyarázkodom, ami rendkívül kínos nekem. Míg a népszerűség egyrészt mérhetetlen megtiszteltetés, a másik oldalon, az MDF jövőjét illetően pedig valóban ldhívás ez: hogyan Dávid Ibolya____________________________________fotó: oyurián TIBOR- Elég nehéz időszakban vagyunk most, hiszen lassan félidőhöz érünk a kormányzásban és készülve a költségvetésre, elég komoly problémáink vannak. Arra mindig büszke leszek, hogy amikor a választások utáni időszakban voltunk és a két kormánypártnak a nagy ígéretét beváltó száznapos csomag elkészült, akkor igen nehéz volt, de kimondtuk, hogy nem szavazzuk azt meg. Egyedül mi nem mondtunk igent arra a bizonyos 320 milliárdos csomagra, mert mindannyian tudtuk és láttuk, hogy ennek böjtje lesz - fogalmazott a politikus. A most előkészítés alatt álló költségvetés a megszorító intézkedésekkel, ennek az összegnek a kétszeresét veszi vissza. Ez burkoltan és nyíltan is azt jelenti számomra, hogy talán nem lett volna szabad azt a száznapos programot beváltani.- Politikusként, és az ország szempontjából is ezt mondom, látjuk, hogy mégsem volt meg rá a fedezet. S azért szomorú most belegondolni ebbe, mert ez az utolsó olyan költségvetésünk, amit még nem uniós tagként készítünk el. Ha most, ezzel, nem tudunk helyzetbe hozni olyan társadalmi rétegeket, csoportokat, akikről most tudjuk, hogy igen nehéz helyzetben lesznek az uniós csatlakozás kapcsán és ennek most nincsenek meg a tartalékai, a feltételei a költségvetésben, akkor bizony nem tudom, mire fogunk számítani az elkövetkező időszakban.- Az Európai Unióban, ebbén a versenyben, meg kell állni a helyünket. Ki ad választ arra, mitől leszünk mi versenyképesek, mitől lesz munkahelyünk jövőre, két év múlva, három év múlva? Mi lesz az a profil, amit Magyarország vállal azért, hogy egy megbecsült országa legyen az európai közösségnek? Az írek, finnek nagyon köny- nyen magukra találtak egy nagy nemzeti összefogással. Ott az elméleti, tudományos szakemberek együtt a közélet szereplőivel, végiggondolták, -elemezték és aztán kitalálták, hol legyen a helyük. Az észtek nagy szorgalommal készülnek az unióra: beosztva hol nyelvet, hol az európai eligazodás sémáit tanítják nekik, mialatt valaki vigyáz a gyerekre... Ezt hiányolom és a magyar átalakulásunkból, azt a hitet, elszántságot, hogy mi ennek a nyertesei akarunk lenni. Túl sokat foglalkozunk mással és sokkal kevesebbet ezzel a központi kérdéssel. Lehet nem szeretni, elutasítani, kritizálni az uniót, de az biztos, hogy nem készülünk rá kellőképpen. Tudomásul kellene vennünk, hogy most osztják le a lapokat, vagyis el fog dőlni, hónapokon, de egy éven belül biztos, hogy ennek a térségnek „ki” lesz a Belgiumja, a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi központja. Ki lesz a kapu a nem uniós országok felé? Ezért sajnálom az elvesztegetett időt és azt, hogy nem tudunk felelősen gondolkodni abban a kérdésben, ami most a történelmi kihívás: hogy fogunk tudni élni a csatiakozás adta lehetőségeinkkel? A politikus lapunk alábbi kérdéseire is válaszolt.- Van-e realitása a kettős állam- polgárság bevezetésének a határainkon túli magyarok esetében?- Igen, ezért is csináltuk meg a módosító indítványt az Ország- gyűlésben. Már a '93-as állampolgársági törvény kimondta, hogy van kedvezményes honosítás. Ebben az a magyar állampolgár részesíthető, aki beszéli a nyelvünket, legalább egyik felmenője magyar, és vállalja azt, hogy a magyar alkotmányból, közigazgatásból - tájékozottság szintjén - vizsgát tesz. Volt ennek egy olyan szabálya is, amely úgy szólt: egy éve Magyarországon él és itt van megélhetése. A módosított törvényben ez utóbbi nem szerepel azért, hogy ne ösztönözzük a határon túliakat arra: az állampolgárság elnyerése érdekében ide is jöjjenek. Megjegyzem, most, hogy az uniótól tényleg karnyújtásnyira állunk, már senki nem rebesgeti azt, hogy a Felvidékről majd tömegesen jönnek ide. Miért jönnének? Nem feltételezem, hogy mérhetetlen nagy hullám indulna meg Erdélyből például. Ha igaz az előrejelzés, hogy Románia 2006-7-ben uniós tagország lesz, ezzel a kettős állampolgársággal azt érjük el, hogy négy évvel előbbre jut az ott élő magyar, és élhet azokkal a lehetőségekkel, melyekkel szűk keretek között élhetünk mi is.- Milyen eredményt hozott eddig a kettős állampolgárság bevezetésének érdekében az MDF állal indított aláírásgyűjtés?- Mintegy hatvan-hetven ezer aláírás gyűlt már össze. Ezzel a kezdeményezésünkkel semmi mást nem akartunk, mint nyomatékosítani a kormány előtt, hogy ez az anyaországi magyar állampolgárok között is támogatással bír. Komolyan mérlegeltük, mi lenne, ha ügydöntő népszavazás érdekében kezdeményeznénk aláírásgyűjtést. Úgy láttuk azonban: egy nemzetpolitika szempontjából nagy horderejű kérdésben, mint a kettős állampolgárság, népszavazáson dönteni, amely esetieg sikertelennek bizonyul, olyan mély nemzetpolitikai problémákat verne fel, amit nem szabad vállalni. Mert a magyar népnek is megvan a maga gond- ja-baja. Láttuk az uniós voksoláskor is, hogy nem nagy lelkesedéssel mentünk szavazni. Képviseleti demokrácia van nálunk, azt várjuk a választott képviselőktől, hogy döntsenek. S most is úgy gondolom: nem szabad levenni ezt a terhet a mindenkori kormány válláról. A közszereplőnek nagyobb a felelőssége és ebben a kérdésben sokkal előbbre muta- tóan kell gondolkodni, kalkulálni. Mi ezért választottuk ezt a megoldást. Bízom abban, hogy a kormány fogadókész lesz. ság legyen, először is nagyon jól kell tudni lobbyznia annak is, akinek van pénze, önrésze. Ebben a költségvetésben nincsenek meg az önrészek sem az önkormányzatoknál, sem a minisztériumokban. Amikor a nemzeti fejlesztési tervet elfogadták Brüsszelben, az volt az érzésem, hogy azért bólintottak rá egykönnyen, mert tudták: erre nekik nem kell sok pénzt fizetni. Lehet, hogy a következő évben megtanuljuk, hogyan kell a kevésből is tartalékolni ahhoz, hogy nagyobb pénzösszegekre igényt tudjunk tartani. Én ma ebben a költségvetésben azonban nem látom nagyobb vagy több beruházás lehetőségét.- Ön hosszú ideje az egyik legnépszerűbb, sokszor a legnépszerűbb politikus volt az országban, a közvélemény-kutatások a pártja esetében ezt nem támasztják alá Miért?- Amikor a népszerűségről esik szó, sokszor az az érzésem, már nem is erről beszélnek, hanem arról, hogy de az MDF... Hogy jólesik azt mondani: ön itt áll elöl, a párt meg ott. Nincs oksági összefüggés a kettő között. Biztos, hogy mások az értékmérői egy embernek, mint egy szervezetnek, nem lehet azt mondatudunk többet tenni azért, hogy a párt be tudjon tölteni olyan szerepet, amire egyébként hivatott. Szeretném elmondani, hogy ez a kétpárti Magyarország nem sokkal különb, mint az egypárti. Az aktuális egypárti kormány egy aktuális egypárti ellenzékkel. Nem véletlen, hogy ez a gyakorlat Európában, kevés országban honosodott meg. Nem jó ez a fajta kétpártiság a magyar demokráciának. A kétfelé húzás, ez a fekete-fehér, szeretem-nemsz- eretem, „enyém-az ellenségem,” „aki nincs velem, az ellenem” egyrészt végletessé teszi ezt a kétféle csoportot. Ez hosszú távon egészen biztos, hogy nem lesz tartható. És ha ehhez a hőn áhított ponthoz eljutunk, akkor az megint a szélsőségeknek fog kedvezni, ebben is biztos vagyok. Szent meggyőződésem - s ezért komoly sajtótámadás ért - rossz ez a magyar népnek azért is, mert nagyon biztos térképet adunk a fehérgalléros bűnözőknek. Még biztosabbat a keresztapáknak, akik a háttérből semmi másért nem dolgoznak, minthogy a maguk hasznát biztosítani tudják. Megtalálják ők a maguk kis csatornáját erre is meg arra is. Csak éppen az a kérdés, hogy most 60-40 százalékban erre vagy arra kell az embereket megmozdítani. Nem jó az, amikor ilyen egyszerűen kiszámítható egy politikai térkép. Az a spirál, amibe belekerült a magyar közélet, kilátástalanná teszi a világunkat. A győztes mindent visz, lemegyek egészen az osztályvezetőkig, a falusi óvodavezetőkig, a következő hatalmon lévő még inkább ezt teszi. Nézzék meg, hogyan halad lefele ez a fajta spirál. Es most már hovatovább ott tartunk, hogy aki nincs kormányon, az menjen szabadságra!- A kormány tervezi a lapok áfa^melését, ezzel szemben tíz európai országban ötszázalékos az áfa, s van, ahol egyáltalán nincs. Mi erről a véleménye?- Egészen biztos, hogy ez a fajta áfa-emelés bünteti az olvasót is! A Magyar Demokrata Fórum az uniós, ötszázalékos áfa-kulcs bevezetését támogatja.' Én azt látom, hogy elég jól sikerült az újságok közös fellépése, nemcsak a képviselőkre való nyomásgyakorlás: meglehetősen komoly visszhangja volt tiltakozásuknak a sajtóban. Azt hiszem, elérhető, hogy a kormány letegyen erről a szándékáról és elég komoly érdekvédelmi csoportosulást jelent az, hogy az olvasók nagy többsége ezen a szándékon felháborodott. Én nem látom annak esélyét, hogy ezek után a kormány felemelje tizenöt százalékra az áfa-kulcsot.
