Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-15 / 240. szám

SALGÓTARJÁN 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap------------------------------------------------------------------------—-------­R EGIONÁLIS NAPLÓ 2003. OKTÓBER 15., SZERDA Vezető szerepben az ipari park? A salgótarjáni ipari parkból innovációs technológiai parkot szeretnének létrehozni, melynek hatástanulmányai jelenleg készülnek. - Salgótarjánban több éve elindult és folyamato­san fejlődik az ipari park. A továbblépés érdekében szüksé­ges az innovációs és technológiai centrum kialakítása - fogal­mazta meg Méhes András, Salgótarján alpolgármestere.- Az ipari parkok továbbfejlődé­sének lehetőségei milyen irányban Idősödés és idősügy Indul a népfőiskola Kilencedik évfolyamát kezdi október 22-én szerdán a salgó­tarjáni idősek népfőiskolája, amely évek óta népszerű az itt élő hatvan éven felüliek köré­ben. A József Attila Művelődési Központ és a Sréter Ferenc Nép­főiskolái Egyesület közös elő­adás-sorozatának nyitó esemé­nyét az intézmény színházter­mében 14 órától tartják. A részt­vevők Czerván Mártonná dr-1, az MSZOSZ nyugdíjasválaszt­mányának elnökét hallgathatják meg az idősödés hazai problé­máiról, kérdéseiről, illetve arról, mi jellemzi az idősügy problé­máinak kezelését az uniós tagál­lamokban. A népfőiskola ezt kö­vető előadása október 29-én szintén 14 órai kezdettel hang­zik el a művelődési központ klubjában Feng shui az élet sója, avagy az egészség és élettér kap­csolata címmel. Az előadó Nagy Henrietta, a Heni-feng shui megalkotója lesz. Ügyfélfogadás: a jövő hét rendje Salgótarján A 2003. október 23-i munka­szüneti nap körüli napokon köz­ponti munkarendváltozás miatt Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának munka- és ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint módosul. Ok­tóber 18-án, szombat - munka­nap, a munka- és ügyfélfogadási idő a pénteki napnak megfelelő­en alakul, az ügyfélfogadás 8 órá­tól 12 óráig tart. Az okmány-, igazgatási és közterület-felügye­leti irodán valamint az adóható­sági irodán az ügyfélfogadás 8 órától 12.30 óráig tart. Október 23- a munkaszüneti nap, október 24- 25-e pihenőnap, október 26-a munkaszüneti nap. ________Röviden________ Sal gótarján NÉPBETEGSÉG A CSONT­RITKULÁS. A Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete 2003. második félévi programjuk kö­zéppontjába a csontritkulással kapcsolatos kérdések áttekinté­sét állították. A témakörben, he­lyi szakemberek közreműködé­sével hat előadást tartanak a má­sodik fél évben, mely előadáso­kon konzultációra is lehetőség nyílik a csontritkulás megelőzé­sének és gyógyításának módjai­ról. A sorozat nyitó foglalkozása október 5-én volt, melyet dr. Fancsik János reumatalógus fő­orvos tartott, Az Oszteoporózis mint népbetegség címmel. BAJOR ÉS KOÓS. A József Attila Művelődési Központban október 25-én 19 órai kezdettel Bajor Imre és Koós János tart showműsort. képzelhetők el?- A 90-es évektől kezdve Ma­gyarországon megjelentek a kül­földi beruházók - mondta Méhes András. - Ők nagyon sok helyen az ipari parkokban zöldmezős be­ruházás keretein belül indultak el és létesítettek üzemet. Köztudott, hogy a tőke mindig oda vándorol, ahol legkedvezőbb feltételekkel fektethető be. Öt-hat évvel ezelőtt országunk kedvező helyzetben volt de ezt a pozícióját mostanra már elveszítette. A befektetők Ro­mániába, Ukrajnába, Kínába tele­pítik át üzemeiket, hiszen ez ki­sebb költséget jelent, mint egyéb költségtényező, például a bér. Az adott térségben pozitív egy gyár betelepülése és negatív mikor el­megy. Ezért nagyon fontos, hogy a város fejlődésével összhangban az ipari park is tovább tudjon lépni. Ennek a lehetősége egy innovációs és technológiai centrum kialakítá­sa, amiben egyfajta műszaki, szel­lemi bázis létrehozása a cél. Az, hogy az összeszerelésen túl olyan szolgáltatóközpont kerüljön kiala­kításra, ami nem csak bizonyos te­kintetben szolgálja ki az igényeket. Olyan szellemi műhelyeket teli ki­alakítani, ami szolgáltatást tud nyújtani egy-egy iparág fejlesztési tevékenységéhez, minőségbiztosí­tási rendszerek kialakításához és a kutatómunkához. Lehetővé teszi, hogy a műszaki fejlesztés területén a térségben egy határozottabb elő­relépés történjem Ehhez szüksé­ges a helyi oktatási intézmények­kel való együttműködés. Fontos az innovációs centrum, mert ezáltal a helybelieknek segítséget nyújtunk és idevonzzunk másokat is. Az in­tegrátor ipari park cím elnyerése egy továbblépés a jelenlegi állapot­hoz képest. A térség vezető ipari parkja lehet a salgótarjáni és a bátonyterenyei. További célja lehet a fejlesztésnek, hogy a városköz­pontban lévő gyárak, adott eset­ben az ipari parkba települjenek. Ez környezetvédelmi szempont­ból előnyösebb lenne. Elindult egy folyamat az ipari klaszter megszer­vezésére és ennek is fontos bázisa lehet az innovációs és technológiai centrum. Közös beszerzési lehető­ségek feltárása, ennek koordinálá­sa jöhet szóba, ami mindenki szá­mára előnyt jelenthet - véli Méhes András alpolgármester.- A helybeli oktatási intézmé­nyek hogyan kapcsolódnak majd az innovációs és technológiai cent­rumhoz?- Mint ismeretes, megalakult a felsőoktatási konzorcium, mely­nek szakbővítési szándéka kö­zött többekkel együtt a műszaki felsőoktatás is szerepel - fogal­mazta meg Kovácsné Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere. - Cél, hogy ipari parkunk a térség innovációs bázisa legyen. Ennek az újításnak szellemi hátteret kell teremteni. A földrajzi térnyeré­sünket, térségi szerepünket is erő­síti, ha a Gyöngyös-Salgótarján- Besztercebánya tengelyen szerve­ződik egy olyanfajta gazdasági együttműködés, amelynek hu­mán háttere is megteremthető. Strukturális alapokra pályáztunk és a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában te­remtenénk meg a műszaki kép­zés feltételeit. Terveink szerint egy olyan irodát is létrehoznánk az innovációs központban, amelynek az a lényege, hogy a munkahelyteremtő beruházók a térség munkanélküliségének az összetételéről a lehető leggyor­sabban képet kapjanak. Továbbá ki szeretnénk hatékonyan hasz­nálni az európai szociális alap for­ráslehetőségeit. Elkezdődött a kö­zös gondolkodás, hogy milyen projektekkel lehet foglalkoztatási és szociális típusú humán progra­mokat szervezni, amik majd az uniós forrásból megtámogathatok lesznek. Ebben nyilván lesz mun­kaerőpiacra való visszasegítés, képzés, átképzés, halmozottan hátrányos rétegekkel való foglal­kozás, szociális típusú foglalkoz­tatás... Minden olyan lehetőséget szeretnénk megragadni, ami ezt a célt szolgálhatja. A készülő hatás- tanulmány konkrét és megvalósít­ható lesz, nem csak egy asztalfiók számára készül - fogalmazta meg Kovácsné Czene Csüla.- 2001-ben jött a projektötlet, melynek címe: Salgótarján és Bátonyterenye ipari parkok együtt­működése és továbbfejlesztése technológiai parkká - mondta Fo­dor Tibor, a Salgótarján-Bátonyte- renye vállalkozási övezet ügyveze­tő igazgatója. - 2001. augusztus­szeptember környékén kézült el. Egyeztetés után belekerült a 2002. évi munkaprogramba és ekkor be­nyújtottuk, mint pályázatot a Nóg­rád Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz. Nyertünk. Jelenleg is tar­tanak a szakmai munkálatok, mellyel év végéig elkészülünk. Ez egy megvalósíthatósági tanul­mány, amely a címben meghatáro­zott feladatokat és elképzeléseket vizsgálja. Magyarországon nagyon sok ipari park van. Ezek közül 30-35-nek a technológiai park sze­repét is fel kell vállalnia. Ezeknek a parkoknak szolgáltatásaikkal, ve­zető szerepükkel a térség maximá­lis lehetőségeit ki kell használniuk - folyamatosan kapcsolatot tartani a környező ipari parkokkal. Alkal­masnak kell lenniük arra, hogy ve­zető szerepük legyen az innováci­óban, a fejlesztésben. Ehhez tu­dásalapú társadalom kiépítése is szükséges. Az ipari parkok között verseny van, amely egyre éle­sebb lesz, főként a „Dunán in­nen”. Annál is inkább, mert na­gyon sok befek­tető még mindig a Nyugat-Du- nántúlt célozza meg. 2001-ben a Gazdasági Mi­nisztérium úgy jósolta, hogy 10 éven belül az ipari parkok szá­ma 250-re fog emelkedni. Mái most 200 körül van. Ezek között különböző fejlett­ségi fokúak vannak. A salgótarjáni és a bátonyterenyei ipari parkok egymás szomszédai. Összefogás­sal, együttműködéssel ezen a terü­leten sokkal könnyebben az érvé­nyesülés. A salgótarjáni ipari park­ban lényegesen több a vállalkozó, mint a bátonyterenyeiben, amely városban szintén élénk az ipari élet és jók a befektetők lehetősé­gei. A megvalósíthatósági tanul­mány, melynek szakmai részét - hogy hogyan és müyen módon tudjuk elérni, hogy technológiai park és innovációs centrum le­gyen a salgótarjáni és a bátonyterenyei - a Magyar Tudo­mányos és Technológiai Ipari Par­kok Szövetsége készíti. Ebben elemzik az adottságokat, a kap­csolatteremtések lehetőségeit régi vagy új vállalkozások és a kutató- intézetek között. Nagy a hangsúly a kutatáson és a fejlesztésen, mely hozzájárul az ipari parkok fejlődéséhez. Célunk egy olyan centrumot létrehozni az ipari parkban, amely a vállalkozások és a felsőoktatás között kapcsolatot teremt, s ezt maximálisan és jól ki is használja - véli Fodor Tibor. JUHÁSZA. A salgótarjáni ipari park madártávlatból _____ port, gyűrűn tor I degenforgalom a kutatási téma Fellendülőben van a helytörté­neti kutatás. Úgy tűnik, hogy az iskolákban a nemzeti alap­tantervben foglaltaknak meg­felelően a korábbiaknál jobban előtérbe kerül a honismeret, de mások is többet foglalkoznak a településhez a régióhoz kötődő problémakörrel. Bódi Györgyné dr. a salgótarjáni Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményének vezetője is hasonlóan vélekedik.- Valóban, meglehetősen sokan keresik fel gyűjteményünket. Elsősorban diákok: középiskolások, főiskolások, egyetemisták jönnek kutatni. Kiselőadáshoz, vetélkedők­höz, kirándulásokhoz gyűjtenek anyagot.- A diákokon kívül kik keresik még fel a helytörténeti gyűjteményt?- Mivel az egész megye múltjáról több mint hatezer dokumentum ta­lálható gyűjteményünkben, kutat­nak nálunk muzeológusok, levéltá­rosok, statisztikusok, sőt önkor­mányzatok is. Előfordul, hogy orszá­gos sajtó, például a Heti Világgazda­ság kér tőlünk időnként anyagot.- Mi a kedvenc kutatási téma ma­napság?- Érdekes, hogy most sokan Nógrád me­gye idegenforgalmával foglalkoznak. Régi túrakönyveket, városismertetőket keresnek és tanulmányoznak- - Többen mesélik, hogy ön szinte szenve­déllyel végzi könyvtárosi, gyűjteményvezetői munkáját- A Madách gimnáziumban Czakó György bácsi szerettette meg velem a helytörténetet, aztán történelem szakot végeztem a főisko­lán Egerben és a diplomamunkámban is helytörténeti témát dolgoztam fel. Évekig tanítottam. A helytörténeti gyűjteményt 1990-től vezetem. Úgy gondolom, hogy szép adatbázissal rendelkezünk. Különösen gaz­dag a szépirodalmi gyűjteményünk, amelyik a Nógrád megyében született nevezetes köl­tők és írók alkotásait tartalmazza. Nagyon sok képeslapunk van. Találhatók nálunk fo­lyóiratok és napilapok is. A legrégebbieket mikrofilmen őrizzük. Természetesen szíve­sen segítek mindenkinek, annál is inkább, mivel tőlünk - a dokumentumok nagy érté­ke miatt - kölcsönözni nem lehet - fejezte be Bódi Györgyné dr. gyűjteményvezető. _____ ____ E. A. „ Kell egy hely, ahol együtt lehetünk...” Újabb civil szervezet: megalakult a Baglyasaljai Fiatalok Baráti Köre Cserháti József önkormányzati képviselő választási programjá­ban szerepelt egy olyan pont is, amely szerint kezdeményezi a helyi fiatalság valamilyen szer­vezett formában történő össze­fogását Az ötletet tett követte s - néhány sikertelen nekifutás után - az idén tavasszal sikerült megvalósítani e tervet: létrejött a Baglyasaljai Fiatalok Baráti Köre. A bíróság májusban je­gyezte be a településrész leg­újabb civil szervezetét Az alapító okirat szerint több mint húsz tag al­kotja a törzs­gárdát. A há­romfős - idő­sebbekből ál­ló - vezető­ség mellett a kör irányítá­sában - így a számvizsgáló bizottságban is - értelemszerűen a fiatalok képvi­selői is részt vesznek. A legaktí­vabbak közé - ahogyan ők ma­guk látják - Sebó Adrienn, Dóra Zoltán, Lengyel László és Jászbe­rényi Linda sorolható. Vala­mennyien középiskolai tanulók, a Madách Imre Gimnáziumba, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkáskép­ző Iskolába, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakkö­zépiskolába járnak. A többiek zöme is középiskolás, vagy most végzi az általános iskolát. Az alapszabály szerint a baráti kör tagsága dönt egy-egy újabb je­lentkező felvételéről, amelyhez két ajánló támogató véleménye is szükséges. A tagdíjat berendezé­sek - biliárd- és pingpongasztal stb. - vásárlására, programok, kirándulások szervezésére terve­zik felhasználni. köznap, akár hét végeken - ha szórakozni akarunk. Ez alatt per­sze nemcsak a „bulit”, a diszkót, a táncrendezvényt értem, hanem a tartalmasabb kulturális progra­mokat is - válaszolta a Stromfeld Aurél középiskola - vagy aho­gyan ő fogalmazott: a „GT” - ta­nulója. Nos, immár formálódik ez a bi­zonyos hely is, amely minden bi­zonnyal megfelel majd az öntevé­keny fiatalok elképzeléseinek, vá­rakozásainak. Cserháti József el­mondta, hogy - bár több variáció is felmerült - végül is úgy döntöttek: egy volt élelmiszerüzlet helyén alakítják ki a társas együttlét, s kö­zösségi élet színterét. A sportpálya melletti, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő épületet kapták meg bérleti díj nélkül, annak fejében, hogy rend­be teszik, egyáltalán lakható álla­potba hozzák a leromlott állagú in­gatlant. A felújítás a nyáron elin­dult, s már a tulajdonjog esetleges átruházása érdekében folynak a tárgyalások. A szakipari munkákat baglyasi vállalkozók, a fiatalok szülei végzik, támogatják, de az if­jak is jelentős részt vállaltak, illetve vállalnak a környezet szépítésé­ben, a bontásban, a törmelékanya­gok elhordásában, a napi takarítás­ban. Nagyon lelkesek, jószerivel minden délután megtalálhatók le­endő második otthonukban. Mint kiderült, az úgynevezett nagytermet még az idén szeret­nék birtokba venni. Többfunkci­ósra tervezik, s a saját rendezvé­nyeiken kívül - igény szerint - helyet kaphatnának ott például a nyugdíjasok összejövetelei is. Al­kalmasint bérbeadással is növel­hetik bevételeiket. Ugyancsak szó van egy állandó zenekar lét­rehozásáról. Egy kisebb helyi­ségben viszont konditermet szándékoznak kialakítani, de ez reálisan már csak a jövő eszten­dő teendője lehet. Cserháti József, a kez­deményező képviselő A baglyasi fiatalok kívül-belül segítenek rendbe tenni, kialakítani jövendő második ott­honukat ______________________________________________________FOTÓ. OÓCS ÉVA- Az általános célokon - tehát, hogy a fiatalok szabad idejüket ne az utcán, lődörgéssel, semmit­tevéssel, netán valamilyen önma­gukra és társadalomra nézve is káros foglalatossággal töltsék - túl milyen terveik vannak az alapító tagoknak? - kérdeztük egyiküket, Pintér Attilát.- Szeretnénk meghonosítani a fiatalok közötti társasági életet. Ehhez viszont kell egy hely, ahol délutánonként, esténként együtt lehetünk, s ne kelljen újra be­utaznunk a városba - akár hét­- Példamutató a fiatalok hozzá­állása, a helyi társadalom összefo­gása, segítsége - állapította meg jólesően Cserháti József és megje­gyezte, hogy remélhetően a későb­biekben sem lesz ez másként. Mintegy szavait igazolja, hogy a Baglyasaljai Fiatalok Baráti Köre a napokban is rendezője volt egy jó­tékonysági diszkónak, amelynek bevételét részint saját céljaikra, ré­szint a Nógrád Volán-Baglyasalja SE támogatására kívánja felhasz­nálni. CS. B.

Next

/
Thumbnails
Contents