Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-02 / 229. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SZÉCSÉNYFELFALU 2003. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK Régen csak Felfalunak hívták a községet. Középkori eredetű település, de a birtoklástörténeti adatok hiányosak. Annyit tudunk, hogy Szécsényi László liú utód nélküli halála után, 1459-ben a Fellatu leányainak tulajdona lett. Közvetlenül a török világ előtt, 1548-ban bizonyos Nyakazé György volt a birtokosa. A környéket az Ipoly-vötgyi nógrádi várak eteste után, 1552-ben szállták meg a törökök. Fetlalu ekkor a szécsényi szandzsák része lett. A kincstári adóívek szerint 1562-ben Hasszán Teszvídzs török tiszt hűbérbirtoka volt. A tizenöt éves háború felvidéki sikereinek idején, 1598-ban Dely László volt a település földesura. Az 1754-55-ös vármegyei nemesi összeírás szerint Garamszeghi Géczy Imre birtokolta. Prénay Mihály 1845 körül, Glos Sámuel pedig 1865 táján építtette itteni kúriáját. A falu temploma Vendégház Vendégház Vendégház Játszótér A zsákfaluból a kiút a vendéglátás lehet Szécsényfelfalu évtizedeken keresztül az endrefalvai körjegyzőséghez tartozott, amely 1950-ig, a helyi tanácsok megalakulásáig működött. 1971-ben jött létre a közös községi tanács Endrefalva székhellyel, így Felfalu ügyeit ismét a szomszédban intézték. Az 1990-es önkormányzati választások idején a község még Endrefalva körjegyzőséghez tartozott, ám felismerve lehetőségeit, 1992. január 1-jével kivált abból, s azóta éli önálló életét. A csodálatos természeti környezetben, egy dombok övezte völgykatlanban elterülő település népessége az utóbbi években 500 fő körül stagnál és fokozatosan elöregszik. A mintegy 70 fős romaközösséget a 3 fős cigány kisebbségi önkormányzat képviseli jó együttműködési készséggel. A munkanélküliség 40 százalékos. A legjelentősebb munkáltató maga az ön- kormányzat intézményeiben és közmunKialakítottak orvosi és fogorvosi rendelőt (3-3 rendelési nappal), polgármesteri hivatalt. Felújították az óvodát és az alsó iskolát, a művelődési házat, a ravatalozót és a sportöltözőt. Létrehozták az idősek házát, falugondnokot alkalmaznak. A kereskedelmi ellátást két élelmiszerbolt, három vendéglátóegység és a palackozott italok boltja biztosítja. A település természeti adottságait, a jószerivel érintetlen táji környezetet, vadászati, horgászati és lovasVállalkozó polgármester A 49 éves, tősgyökeres felfalui Kuris Zoltán pályáját az esztergomi szakközépiskolában szerzett szakmájával 1973-ban a megyei kórházban orvosi műszerészként kezdte. A '80-as évek elejétől fuvarozó, majd műszerész-vállalkozásba kezdett, 1987 és 1990 között pedig a helyi termelőszövetkezetben volt művezető. 1990-ben a falu első emberévé választották, majd két kihagyott ciklus után 2002-ben magabiztosan nyert. Vállalkozói tevékenységét felesége vette át. Fiuk a fővárosban rendőrként szolgál, lányuk mostanában állt munkába. A polgármester kikapcsolódásként szabad idejében legszívesebben horgászik. kaprogramjaiban dolgozókkal. A két kézen megszámolható egyéni és társas vállalkozások csak enyhítik a foglalkoztatási gondokat, meg nem oldják azokat. A település óriási értéke a teljesen kiépített víz-, villany-, gáz-, telefon- és szennyvízcsatorna-hálózat. A községi utak 90 százaléka burkolt, egy részük azonban felújításra vár. Mindez jórészt az elmúlt 10-12 év összefogásának, a pályázati lehetőségek jó kihasználásának az eredménye. SZÉCSÉNYFELFALU 2003. ÉVI KdLTSÉGVEÍÉSE kiadások iizréT 14.077 szociális ellátások felhalmozási kiadások 6.462 e 12.900 Összesen: 63 819 E Ft sport lehetőségeit tekintve az idegenforgalom bázisa lehet. Sok üresen álló parasztház is kínálja magát, amelyekből vendégházak és szolgáltatóhelyek is kialakíthatók. Két vendégház, Saját Nándoré és Kuris Eleméré is már várja az idelátogató turistákat. Vendégmarasztaló programokra is készülnek: a zsákfaluból a kiút a vendéglátás lehet. A környezet fejlesztése céljából hozták létre a Ménes-patak menti települések egyesületét és minden törekvésük arra irányul, hogy kihasználják a falusi turizmus és vendéglátás lehetőségeit. Munka és tanulás lehet a kitörési pont Magyargécből nősült be egy helybeli cigánycsaládba Oláh Attila, hogy aztán 2002-ben már a cigány kisebbségi önkormányzat elnökének válaszszák és két magyar társává képviselje a mintegy 70 főt kitevő falubeli roma -kisebbséget. A három- gyermekes, rokkantnyugdíjas szimpatikus fiatalember minden erőfeszítése arra irányul, hogy segítse övéi felemelkedését, egyelőre és először is persze talponmaradásukat, hiszen a családok jó részében a felnőttek munkanélküliek. Pedig a kitörési pont számukra csak a munka és a tanulás lehet, ezért is nagyon nehéz a helyzetük, mint mondja, mert még nem minden roma gondolkodik így, de véleménye szerint a kormány sem igen tudja mit tegyen velük. Élelmiszercsomaggal, ruházattal, adományokkal segíti az önkormányzat a cigánycsaládokat, de ez csak ideiglenes megoldás fennmaradásuk biztosítására. Diszkrimináció a faluban nem tapasztalható, a települési önkormányzat is ott segít, ahol csak tud... A helyiek mellett vendégeket is szolgálna Saját Nán- domé, Éva asz- szony 1974-ben, 20 éves korában jött férjhez a faluba, s talált otthonra, olyany- nyira, hogy ma férjével, két lányával és unokájával az egyik legismertebb nagycsaládot alkotják, még ha nem is élnek együtt és nem is tartózkodnak mindannyian mindig a faluban. Éva asszony érettségi után a volt BRG-ben dolgozott, s munka mellett szerezte később kereskedelmi ismereteit, szakképzettségét. 1992-ben kezdi üzleti vállalkozását először a volt áfész-bolt bérlőjeként. Jelenleg egy másik kis helyiségben élelmiszerüzletben, illetve vegyesboltjában áll a számára nagyon kedves helybeli vásárlók rendelkezésére. Ugyanakkor egy szülőktől örökölt ház vendégházzá történő átalakításával, (három szoba, fürdőszoba, főzőfülke, terasz) várják a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó turistákat, kiket családtagként kívánnak kezelni és kiszolgálni ebben a csodálatos környezetben. Arcok a településről Hat év fogságban, egy élet munkában Már dédnagyapja is felfalui volt az 1915-ben hadiárvaként megszületett Halmosi Györgynek. Volt tehénpásztor, summás, a falubeli uraságnál dolgozott, sőt leszállt az etes- raui aknába is. Öt évig a rendőrség állományában szolgált Budapesten, innen hurcolták el az oroszok. A hat évig tartó, a csecsenföldi Groznijban megszenvedett fogságból 1950-ben szabadult. Ezután Petőfibányán dolgozott, majd a síküveggyárban helyezkedett el, ahol 24 évet húzott le. 46 évi munka után ment nyugdíjba 1975-ben. Büszke 82 éves feleségére, két gyermekükre és öt unokájukra. Meséli, hogy amíg a környező bányákat be nem zárták, a falubeli férfiak többsége bányászkodott, kevesebben szőlőt is termesztettek. Felháborodott a termelőszövetkezetek széthordá- sán, minden baj forrásának tartja a munkanélküliséget és a hitetlenséget. Maci és egér megférnek egymással Természeti környezetéből csak épített belső világa szemet gyönyörködtetőbb annak a kis óvodának, amelynek vezetője Várhegyi Gabriella. Szeretettel nevelgeti jelenleg 18 gyermekpalántáját. Immár 10 éve áll az óvoda élén. Az intézményben három éve kötötték be a gázt, felújították a mosdót, javították felszereltségét. A foglalkoztatóban feltűnő a tisztaság és rend, a kaleidoszkópszerűen színes, a többségében képességfejlesztő játékarzenál. Felszereltségük javítását pályázatírással igyekeznek javítani, most éppen az udvar felújítására és számítógépparkra adtak be pályázatot. A játék és a számítógép, jelképesen a maci és az egér jól megférnek majd egymással. Egyébként az óvoda jól felszerelt konyhával rendelkezik és nemcsak a kicsik, de az idősek házában lévő öregek étkeztetését is biztosítja. Kiveszik részüket a falu életéből Az 1-4. osztályt működtető általános iskolában 22 nebuló issza magába a 43 éves, pedagóguscsaládból származó tanítónő, Homoki Marianna minden szavát. A két tantermes iskolát a '90-es évek elején alakították ki egy szolgálati lakásból, fokozatosan megteremtve a korszerű oktatás feltételrendszerét, bár hiányzik a tornaszoba, tornapálya. Ketten tanítanak itt, megosztva az 1-2. és a 3-4. osztályt. A tanulók között több hátrányos helyzetű, egyéni bánásmódot is igénylő gyerek van. A tanítás családias jellegben folyik, nagy figyelmet fordítanak a környezeti nevelésre. Bekapcsolódnak a falu életébe, közreműködnek a különböző rendezvényeken, köszöntik az öregeket idősek napján, műsort adnak karácsonykor. Homoki tanítónő hobbija az utazás, kirándulás a családdal és az olvasás, a könyv minden mennyiségben. Idősek háza: kényelem, komfort A szép környezetben lévő felújított, jól karbantartott, 20 férőhelyes idősek házának vezetője, gondnoka, mindenese, az 1954-ben született, a gyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola egészségügyi szakán érettségizett és szakképesítést szerzett Kuris Béláné, Ágika, aki lelkét kiteszi, hogy minél otthonosabbá tegye a házat és maximálisan kiszolgálja és ellássa azt a jelenleg 26 rászoruló idős asz- szonyt és férfit, aki bejár az intézménybe és ideje egy részét a házban tölti el. Az otthon, nyugodtan nevezhetjük így, mert valóban otthonos felszereltsége jónak mondható, van itt minden, ami kell, tálaló, konyha, jó kis ebédlő, fürdőszoba, mellékhelyiségek, televízió és olyan kellékek is, mint vérnyomásmérő, vagy éppen szobamérleg. S hogyan érzik magukat az itt tartózkodók? Kincses Sándomé, Juliska néni 82 éves és 9 éve jár ide, azt mondja, hogy igazán jól elvannak egymással. Kuris Ferencné, aki 72 éves és 7 éve látogatja az otthont, maximálisan elégedett az ellátással és a gondozónővel is, de még a polgármestert is megdicséri - mint mondja, sokat köszönhetnek neki. Háztól házig szolgálatban A mezőgazdasági szakmunkásképzőt végzett, 47 éves kétgyermekes családapa, Bartus László négy éve látja el a falugondnoki teendőkét. Munkanélküliként közvetítették ki az önkormányzathoz, hogy aztán a kecskeméti népfőiskolán szerezzen képesítést a falugondnoksághoz. Korábban többek között 5 évig dolgozott a tarjáni acélgyárban, 14 évig pedig az endrefalvai termelőszövetkezetben. Ezeregy dolga van, mint mondja. Az első talán az iskolás gyerekek iskolába és hazaszállítása, minthogy a felső tagozatos gyermekek Endrefalvára járnak. Neki kell gondoskodnia többek között a betegek részére történő gyógyszerek biztosításáról, az óvoda konyhájának nyersanyagbeszerzéséről, önkormányzati és lakossági megbízatások teljesítéséről. Azt mondja, amilyen háztól házig szolgáltatást végez, ami neki nagy örömére, a lakosságnak megelégedésére történik. Felháborodás a postabezárás miatt Maczák Sándomé közel harminc éve dolgozik a postán, hat éve kényszervállalkozóként. Hivatalosan tájékoztatást nem kapott még a posta megszüntetéséről, jószerivel neki kell majd utoljára megtudni menesztését, jóllehet a tévéből, újságból már értesült a 600 fő alatti kistelepülések postáinak bezárásáról. Az 50 éves nő higgadtan beszél az őt egzisztenciálisan is érintő intézkedésekről, nem így a falu lakói, akik felháborítónak, antihumánusnak tartják a posta döntését. Maczákné már azt is sérelmezte, hogy vállalkozóként kellett ellátnia korábban megbecsült munkáját, s egy kicsit megalázónak tartja azt, hogy a postahivatalban WC-papírt, cigarettát és minden bóvlit kell árulnia. Beletörődve, rezignáltan kérdezi, mi lesz vele az ő korában, amikor vállalkozóként munkanélküli-segélyre sem jogosult? Jogos kérdése a levegőben maradt és válaszra vár, no meg méltányos megoldásra is.
