Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-08 / 208. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 MÁTRAVEREBÉLY 2003. SZEPTEMBER 8., HÉTFŐ A falu első templomát már 1210-ben említette egy oklevél. Verebély a XIV. század második fe­lében már jelentős település volt, az Idő tájt Vereb néven jegyezték fel a krónikákba. Zslg- mond király 1398-ban országos vásárok tartá­sára adott engedélyt, ami a mezővárosi kivált­ságok megadásával volt egyenértékű. A XIV-XV. század fordulóján Vereb Péter erdélyi alvajda birtoka volt a falu, aki a templom mellé kolos­tort is építtetett; az alapítót 1403-ban itt temet­ték el. IX. Bonifác pápa 1400-ban búcsúenge­délyt adott a verebélyi plébániatemplomnak, Assisivel egyenrangúvá téve azt. Ez vonatkozott a szentkúti filiára is. Az oklevelek szerint még 1482-ben is a Verebi Verebély család birtokol­ta a települést. A török idők kezdetén, 1548- ban azonban már az elpusztult helységek között jegyezték fel. Mátraverebély birtokosa 1598- ban, a tizenöt éves háború idején Verebélyi Já­nos volt. 1715-ben tíz, 1720-ban tizenkettő adóköteles háztartást írlak itt össze. A falu ez­után a XVIII. század elejéig a cisztercita rend birtoka volt. IVIátraverebélyhez tartozik a közeli Kányás is, ami vélekedések szerint az Árpád-házi kirá­lyok korában solymásztelepülés lehetett, ügyancsak a községhez tartozik Szentkút, ami Magyarország egyik legjelentősebb Szűz Má- ria-kegyhelye. Szent László itteni kútját először 1290-ben említették írásban. Akkoriban faká­polnát emeltek fölé, majd 1758-ban Almássy János kegyúr kéttornyú barokk templomot épít­tetett, amit 1970-ben bazilika minor, azaz ki­sebb bazilika rangra emelt IV. Pál pápa. A templom mellett ferences rendház áll. Az épü­letegyüttes fölé magasodé domboldalban tíz re­metebarlang található. A templom Magyarország egyik legjelentő­sebb, román alapokra épített, kora gótikus műemléke. A millenniumi emlékmű és a kopjafa: a telepü­lésen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a múlt emlékeit megőrizzék, a hagyományokat ápolják az ifjabb generációk okulására. Megépül a szennyvízcsatoma-hálózat Mátraverebély a Zagyva és a 21-es fő közlekedési út mentén fekszik. Közel kétezer lakosa van és a szennyvízcsa­toma-hálózat kivételével kiépült a te­lepülés infrastruktúrája. A szenny­vízberuházás a bátonyterenyei térség tagjaként folyamatban van. Az ivóvi­zet a Bátonyterenye és környéke víz­műről kapják. Korszerű energiataka­rékos közvilágítás van a faluban. Egy utca portalanítására a szennyvízbe­ruházást követőn kerül sor. A település önálló általános iskolát és óvodát üzemeltet. Az iskola informatikai pályázaton 2,2 millió forint értékben szá­mítógépeket nyert. A gépterem kialakítá­sát önkormányzati erőből elvégezték. A művelődési házban működik, heten­kénti rendszerességgel a nyugdijasklub, ezen belül az idősebb asszonyok társaskö­re. Emellett különböző rendezvények biz­tosítják a lakosság kulturális elfoglaltságát. Működik ifjúsági és fitneszklub is. Több kiállítást is rendeztek helyi alkotók mun­A község szépítésére, rendben tartására az önkormányzat 13,6 millió forintot nyert, melynek keretében 20 közmunkást tud foglalkoztatni. Elvégzik a csapadékvíz­elvezető árkok tisztítását, karbantartását. A villanyoszlopokra virágtartókat szerel­tek és abba virágokat helyeztek el. A kom­munális szemét kulturált elhelyezése cél­jából új szeméttároló edényeket helyeztek el a község több pontján. A képviselő-tes­tület segíti a községben működő sport­egyesületek - labdarúgó, Horgászni szeret a polgármester Nagy Attila verebélyi lokálpatrióta, 2000. januárja, az időközi választá­sok óta tölti be a község polgármesteri tisztét. Salgótarjánban a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolában szerzett érettségi okle­velet. Hosszú éveken át a vízügyben dolgozott. Sok éven keresztül hódolt kedvenc sportjának, a labdarúgásnak, Nagybátonyban, illetve Mátraverebélyben játékos­ként, később szülőfalujában edzőként. Mostanában csak szurkolóként jár ki a meccsekre, megnyugtatásképpen hobbiból horgászik. Szereti a számítógépet. Két középiskolás gyermeke van. káiból, illetve az általános iskolás gyere­kek rajzaiból. A könyvtár az iskola épületében várja az olvasnivágyókat. A közbiztonság javítá­sa érdekében a bátonyterenyei rendőrka­pitánysággal együttműködve körzeti meg­bízotti irodát alakítanak ki. A közbiztonsá­got szolgálja a településen működő pol­gárőrség is. Az egészségügyi ellátás bizto­sítását háziorvos végzi, a rendelőintézet belső felújítását az önkormányzat a nyár folyamán elvégeztette. modellező és teke - tevékenységét. Gon­dot fordítanak a kisebbségi munkára, bár most nem alakult cigány kisebbségi ön- kormányzat, de a szószólójukkal jó a munkakapcsolata az önkormányzatnak. A képviselő-testület jövőbeni tervei kö­zött legfontosabb feladat a szennyvízberu­házás megvalósítása, a művelődési ház felújítása, tető és nyílászárók cseréje pá­lyázati pénzből. Emellett az iskola- és óvo­daépület nyílászáróinak cseréje is szerepel a tervekben. Budapestről jöttek Kamién Istvánná, férjével né­hány éve, Budapestről kerültek Mátraverebélybe. Az itteni embe­rek hamar befogadták a főváros­ból érkező jövevényeket. Mind­ketten nyugdíjasok és igen érde­kes elfoglaltsággal rendelkeznek a hétköznapi teendők mellett. A fe­leség gobelineket készít, a férj ré­giségeket gyűjt.- Gyerekkoromban nagyon szerettem rajzolni és volt is hozzá érzékem - mondja a ház asszo­nya. - A természet ragadott meg, növényeket, állatokat rajzoltam meg. A gobelinkészítést, már nem emlékszem, hol láttam, de annyi­ra megtetszett, hogy elhatároz­tam, a jövőben ezt fogom csinál­ni. Közel húsz éve foglalkozom vele, számtalan darabot készítet­tem az óta. A gobelinezés mellett kötöttem, subáztam, tehát min­den kézimunkával kapcsolatos dolgot kipróbáltam. A gobelinké­szítés a mai napig megmaradt, sőt a rokonságon túl néhány helybeli embert is sikerült megfertőznöm e tevékenységgel. Általában előre­rajzolt alapanyagot varrók ki, töb­bek között híres festőművészek alkotásait, de a közéljövőben saját rajzaim, vagy férjem fotói alapján szeretném vászonra varrni elkép­zeléseimet, vágyaimat.Több helyi kiállításon szerepeltek alkotása­im, Salgótarjánban és Nagybá­tonyban és természetesen itt Mátraverebélyben is. A férj hobbija a régiségek gyűj­tése, számtalan régi típusú rádió­ja van, emellett sok olyan kis szo­bor van a gyűjteményében, ami valahol feleslegesség vált, de neki örömet jelent, ha nézegetheti, tö­rölgethetí. A gyűjtemény egyik legkedvesebb darabja az Oláh Sándor volt polgármester ajándé­ka, egy gramofon hangtölcsér. Nagyon sok könyve van, és na­gyon szereti a fotózást, különösen a természetfényképezést. Lakásuknak különleges han­gulatot ad a falon a gobelinek so­kasága, a könyvek között elhelye­zett régi rádiók sora, az érdeke­sebbnél érdekesebb kis szobrocs­kák és néhány különleges műsza­ki emlék a múltból. Kamién Istvánná egyik alkotása előtt B Szószóló képviseli az érdekeket Mátraverebélyben a jelenlegi választási ciklus­ban nem alakult cigány kisebbségi önkormányzat, adminisztrációs okok miatt. Az ok, későn adták le a szükséges papírokat a választási bizottságnak. Az előző időszakban pedig jól működött ez az ön- kormányzat. A település mintegy egyharmada ro­ma származású, a cigány kisebbség szószólója egy agilis fiatalasszony, Csemer Tibomé, aki képviselő- jelöltként is indult, de nem került be a község ön- kormányzatába, de a kisebbségi indulók között a legtöbb szavazatot szerezte.- 2002 októbere óta végzem ezt a munkát, a ro­mák többsége elfogad. Feladatom a problémák rendezése, kapcsolattartás a település intézmé­nyeivel, a képviselő-testülettel a szociális bizottság külső tagjaként. A rámbízott feladatokat eddig úgy érzem, lelkiismeretesen láttam el és így szeretném tenni a jövőben is. Ehhez azonban több segítségre, biztatásra lenne szükségem a helyi cigányságtól - mondja Csemer Tibomé Ki kell emelnem, hogy nem ép­pen felhőtlen a kapcsolat a roma és nem roma emberek között, ugyanis mindkét oldalon vannak olyanok, akik nem nagyon hívei a békesség­nek. Jó lett volna, ha nálunk is megalakul a kisebbségi önkormányzat, de a vá­lasztások időszakában, a megadott határidőre nem kerültek leadásra a szükséges papírok. Két kiskorú gyermekem van, a fiam a Stromfeld Aurél szakközépiskola építőipari szakán tanul, a kislányom általános iskolás. Férjem sajnos mun­kanélküli, én pedig jelenleg a közmunkaprogram­ban dolgozom. Ápolják a hagyományokat A községi művelődési házban az asszonykör­ből, több mint tíz esztendeje, 1991-ben húsz fővel alakult meg a mátraverebélyi hagyományőrző együttes. Egyik alapítója Juhász Jánosné, aki az asszonykor és egyben az együttes vezetője is, el­mondta, hogy bár most kevesebben vannak, ám tevékenységük töretlen. A népdal­kor létrehozásával a helyi énekha­gyományokat szerették volna fel­eleveníteni és ápolni. Nagyon sok népdal szerepel a repertoárjuk­ban. Számtalan helyen vendégsze­repeitek, jelenleg is több meghívá­suk van a környező településekről a falunapi rendezvényekre. Leg­többször mégis falujuk ünnepsé­gein szerepelnek, teljesen amatőr módon. Fellépéseik alkalmával környékbeli népdalokat adnak elő, az adott alkalomhoz kapcsoló­dó ünnepi műsorokat állítanak össze. Egyes műsoraik koreográfi­áját Kasza Gábomé készíti, aki szintén tagja az együttesnek. Juhászné Jánosné nővére verseket is ír, melyet az együttes vezetője ad elő a színpadon. A népdalkor rendszeresen részt vesz a nagy- bátonyi városkörnyéki Ki mit tud? amatőr kulturá­lis versenyeken. A népdalkor fellépés közben B Arcok a településről Építész az alpolgármester Jakubovics Gábor szintén az időközi választások al­kalmával, 2000 januárjában került első alkalommal a község képviselő-testületébe, ahol alpolgármesterré vá­lasztották. Mátraverebélyi születésű, mindig kötődött szülőfalujához és Nógrád megyéhez. 1972-ben a Buda­pesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplo­mát. Salgótarjánban előbb az építőiparban dolgozott, jelenleg egy kereskedelmi részvénytársaság beruházási vezetője. Ma­gántervezéssel is foglalkozik, mindkét gyermeke követte őt az építész­mérnöki pályán. Mint építész alpolgármester sokat tett és tesz a tele­pülés arculatának tervezésében, kialakításában. Nagy részt vállalt a község településrendezéséi tervének elkészítésében és további fejlesz­tési elképzelések is foglalkoztatják. Szabad idejében szeret sportolni, kedvenc sportágai a labdarúgás, a tenisz, valamint az asztalitenisz. Negyedszázad a katedrán Huszonöt éve van a pedagógusi pályán Tajtiné Koós Edit. Salgótarjánban érettségizett, majd Eszter­gomban szerzett tanítóképző főiskolai diplomát. Első, egyben eddig utolsó munkahelye a helyi általános is­kola, ahol 24 és fél éven át az alsó tagozatosokat taní­totta, majd fél éve megbízott igazgatóként vezeti az ál­talános iskolát és az óvodát. Az iskolában, nyolc tanu­lócsoportban és kiscsoportos foglalkoztatóban 129, il­letve az óvodában 69 gyermek nevelése folyik. Nagy gondot fordít az iskolai felzárkóztató foglalkoztatásokra. Irányítása alá tartozik még a művelődési ház is. Férje is pedagógus, testnevelő tanár, a lánya is ezt a pályát választotta^a családi tradíció folytatásaként, jelenleg Egerben tanul a főiskolán. Ő maga részt vesz a községi közéletben, az önkor­mányzat kulturális bizottságának külső tagja. Pihenésképpen sokat olvas és keresztrejtvényt fejt. Nyugdíjban sem pihen Gazdag életút áll a tősgyökeres mátraverebélyi, 66 éves Oláh Sándor mögött. 1955-ben a salgótarjáni Ma­dách gimnáziumban érettségizett, finommechanikai műszerész szakképzettséget szerzett és hosszú éveken keresztül gyakorolta szakmáját. A rendszerváltás évé­ben polgármesterré választották és két cikluson ke­resztül töltötte be ezt a tisztséget. Polgármestersége alatt megvalósult a korszerű közvilágítás, megépült a posta, felújítás­ra került az orvosi rendelő, megépült a tornacsarnok és a szentkúti buszmegálló. Nyugállományba vonulását követően is tagja a képvise­lő-testületnek, a nyugdíjasklub és a polgárőrség titkára. Emellett több szervezetben képviselőként tevékenykedik. Otthon kertészkedik, ál­latokat tenyészt. Nagy szenvedélye a régi órák gyűjtése és javítása. Mint mondta, legalább nem felejti el a szakmát. A gyűjteményében nagyon régi faliórák, asztali órák is megtalálhatók. Szívügye a csapat A mátraverebélyi sportélet lelkes irányítója Benus Nándor. Kezdetben itt, a szülőfalujában, majd amikor közel húsz éve megszűnt az egyesület, Nagylócon, majd Rákóczitelepen folytatta. A labdarúgástól nem szakadt el, hiszen az SBTC utánpótlásánál intézőként tevékenykedett. Mindent megtett a fiatalok sikeres szerepléséért. Néhány éve egy Palóc Kupa-versenyen több verebélyi fiatal kispályán pályára lépett és ez adta meg a lökést arra, hogy Benus Nándor szakosztályvezetésével újraéledjen a vere­bélyi foci. Ma is szívügye, hogy a gárda eredményesen szerepeljen a megyei második vonalban. Fia is hazakerült, az SBTC-ben nevelke­dett, majd Nagybátonyban játszott és most a hazaiakat erősíti. Ismeri a templom egész történetét Érdekes ember hírében áll Mengyi Károly a mátraverebélyi templomgondnok. Eredeti szakmáját te­kintve kőműves, de majd 12 évig a ménkesi szénbányá­ban dolgozott a föld alatt. A bányák bezárását követően a tejüzemben helyezkedett el. Hat éve látja el a temp­lomgondnoki tisztséget. A verebélyi templom történetét kívülről ismeri. Bárhonnan érkeznek vendégek a temp­lom megtekintésére, részletesen ismerteti a történetet. Dr. Tóth Sándor volt országgyűlési képviselő az Új Ember című újság egyik írásában megemlítette, hogy Mátraverebélyben őt kell templomügyben keresni. Nagyon szereti a történelmet, csak későn kezdte. A régebbi plébános tanította volna annak idején, de nem hallgatott rá és most bánja. e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents