Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-06 / 207. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2 0 0 3 TAR 2003. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT A falu első Írásos említése 1256-ból származik: ifjabb István király e helységet, mint Ágasvár tartozékát a Rátét nemzetségbeli Domonkos fia Istvánnak, a királyné lovászmesterének adomá­nyozta. Utána fia, László (1283-13251 örököl­te; az ő fia, István 1347-ben vette fel a Tari ne­vet. A község nevét említette egy 1265-ből szár­mazó határbejárási jegyzőkönyv is. A község bi­zonyára leghíresebb földesura „pokoljáró” Tari Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmi embere. 1465-ben Tari György - nem lévén fiúörököse - Sírok várát, a hozzá tartozó Tarral együtt Guthi Országh Mihály nádorra és Kompolthy János fi­aira hagyta, a Kompolthy család kihalása után az Országhok lettek Tar földesurai. Egy 1469- es összeírás szerint a falu Nógrád vármegyéhez tartozott, 1506-ban a Losonczy család birtokol­ta. A hódoltság kezdetén, 1552-ben 12 jobbágy­portát írlak itt össze, 1554-ben pedig 15-öt. Az erődfallal körülvett római katolikus templom XIII. századi szentélye román stí­lusú, a hajó gótikus, a torony klasszicista. Az Isten házát 1500 körül épített erődfal veszi körül. A római katolikus templom szomszédságában áll a XV. század máso­dik felében kihalt Tari család erődítmény- szerű udvarházának romja. A várkastélyt 1549-ben Országh Kristóf megerősíttette, de már a török idők elején elpusztult. A lalu közigazgatási területén két termé­szetvédelmi terület van: a csevicelorrások és a Mátra hegyei között lévő, négy hek­tár kiterjedésű, fenyvespusztai Tuzson- arborétum. Utóbbi Tuzson János botani­kus nevét őrzi, aki munkásságát a fás nö­vények szövettanának vizsgálatára, vala­mint növónyföldrajzi és ősnövénytani kuta­tásoknak szentelte. Tar Lőrinc udvarházának romjai m Hősök emlékműve a A tervek szerint jövőre már lesz gáz is Tar község közel 2100 lakost szám­lál. A településen az infrastruktúra, vezetékes ivóvíz, szennyvízhálózat, telefon - a vezetékes gáz kivételével - kiépült. Az elképzelések szerint a gázberuházás a következő esztendő­ben meg fog valósulni. Az önkor­mányzati kezelésben lévő úthálózat teljes mértékben aszfaltburkolattal ellátott, az elmúlt időszakban tizen­egy utca járdáját aszfaltozták le. A közvilágítás a korszerű, energiata­karékos lámpatestekkel jelentős megtakarítást jelent a községi költ­ségvetésnek. Legnagyobb jelentőséggel a szennyvíz­beruházás bír, amelyet mintegy hatéves munka eredményeként valósítottak meg a szomszéd községgel, Mátraszőlőssel kö­zös beruházásban, amelynek összköltsége több mint másfél milliárd forint. Az általános iskolás gyerekek 1994-től egy modern, 12 tantermes, korszerű konyhával, étteremmel és tornateremmel Mintegy 13 százalékos a roma szárma­zásúak aránya. Az érdekeiket a megvá­lasztott cigány kisebbségi önkormányzat képviseli. A községben a munkanélküli­ségi ráta nyolc százalék körül van, annak ellenére, hogy a településen lakó emberek igyekvőek, keresik a munkalehetőséget. A településen a közbiztonságot megfele­lőnek tartják, pedig Tar községben nincs sem polgárőrség, sem pedig körzeti meg­bízott, csak a megszokott esetenkénti rendőrségi járőrözés. Országos tisztséget tölt be Becze Lajos tősgyökeres tari lokálpatrióta. Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd Taron pénzügyi előadóként kezdett dol­gozni a helyi tanácsnál, majd Kálión végrehajtó bizottsági titkár lett. Közben képezte magát és a pásztói járási hivatalnál folytatta közigazgatási tevékenységét. 1984- től Tar község tanácselnöke. Időközben elvégezte az államigazgatási főiskolát és a rend­szerváltást követően mint polgármester irányítja szülőfaluja mindennapi tevékenységét. 1990 őszétől betölti a magyar faluszövetség elnöki tisztét, amely a kistelepülések orszá­gos érdekszövetségeként mintegy háromszázötven községet egyesít. rendelkező iskolában folytathatják tanul­mányaikat. Az óvodában is jól felszerelt eszközökkel, jól felkészült óvónőkkel fo­lyik a nevelés. Az egészségügyi ellátást saját házior­vos biztosítja. A művelődési házban adott a kulturális élet gyakorlásának lehe­tőségei. A könyvtárban közel tizenhá­romezer kötet várja az olvasni vágyókat. A nagy többségben katolikus vallású hívek lelkipásztora Szurdokpüspökiből jár át a településre misézni. m 2003. ím KOITSEGI/ETESE A község önkormányzata lehetőségei­hez mérten évente nyolcszázezer forint­tal támogatja a település sportegyesü­letét, melynek labdarúgócsapata a me­gyei másodosztályban szerepel. A polgármester tájékoztatása alapján a község határában a templom mellett lévő Tar Lőrinc XIV-XV. század környékén épült udvarházának romjai, a műemlék egyre rosszabb állapotban van. Állag- megóvásához nincs saját ereje és segít­ségre várnak ez ügyben. Tartalmas programok A község művelődési házának vezetője, László Istvánná 1985 óta dolgozik az intézményben. Kezdetben könyvtárosként, majd 1994-től intézményvezetőként. Az intézményvezető bizako­dó abban, hogy minden korosz­tály megtalálja a kikapcsolódás­ra a lehetőséget. A művelődési házban működik egy bélyeg- gyűjtő szakkör, Maczonkai Ká­roly vezetésével, valamint a nyolcvanas években alakult ha­gyományőrző csoport és játszó­ház. Az utóbbiban felelevenítik a régi hagyományokat a község­ben és a palóc népszokásokat is. A kézműves-foglalkozások kere­tében elsősorban a régi játékok készítését tartják szem előtt. Az intézményvezető nemrégiben szerezte meg a középfokú köz­művelődési szakember művelő­dési szolgáltatásszervező képe­sítést. Szakdolgozatának témája a palócok és Tar község hagyo­mányainak ápolása, megőrzése volt. Ezáltal egy helytörténeti anyaggal is gyarapodott a könyvtár. Ezt az anyagot szeret­né a jövőben mindenkivel meg­ismertetni. A művelődési ház tervei között szerepel egy nyug­díjasklub megalakítása. A köz­ség könyvtára mintegy tizenhá­romezer kötettel várja az olvasás iránt érdeklődőket. Az állomány évente folyamatosan gyarapo­dik, négys zázezer forintot bizto­László Istvánná munka közben sít az önkormányzat fejlesztésre és sikeresek a pályázataik is. A könyvtárnak több mint ötszáz beiratkozott olvasója van. Modem iskolában jó színvonal A Kodály Zoltán Általános Iskolában, nyolc tanulócsoportban és két napköziben folyik az oktatás. Vinczéné Petik Erzsébet igazgató­nő tájékoztatása alapján 14 pedagógus tanít­ja a mintegy 155 gyereket. Az igazgatónő kiemelte, hogy sok sikeres pályá­zata van az iskolának. Az elmúlt időszakban hat si­Vinczéné Petik Erzsébet a gyermekalkotások előtt m keres pályázata volt az iskolának a Nógrád megyei közalapítványtól, mintegy 1,1 millió forint összeg­ben. A legfontosabb: a cigánygyerekek és nem ci­gánygyerekek életmódtréningen vettek részt, amelyre a Mag alapítványtól 760 ezer forintot nyer­tek el. A művészeti nevelés terén öt éve működik a néptánccsoport, a Csalóka, Nagyné Patkó Erzsébet vezetésével. Az iskolában bevezették a furulyaokta­tást és már az alsó tagozatosok között több mint harminc gyerek tud eljátszani Kodály-műveket, ma­gyar gyermekdalokat. Az intézményben iskolatárla­tokat rendeznek a gyerekek rajzaiból és a települé­sen élő művészek - keramikus és díszkovács - alko­tásaiból. Rendszeresen megtartásra kerül a „Sej a tari réten” című népzenei rendezvény. A diáksport területén évek óta igen sikeresen sze­repelnek a tari iskolások, különösen labdajátékok­ban nyújtanak kiemelkedőt. Az iskola tervei között szerepel az informatika és német nyelvszakkor a negyedik-ötödik osztályban,_________________■ Fejlődő óvoda A helyi óvodában az ősztől, két csoportban 4 óvónő és 2 szak­képzett dajka végzi a 53 óvodáskorú gyermek nevelését, Szel­lő Istvánné vezető óvónő irányításával.- 1972-től vagyok vezető óvónő nevelőtanári szakkal és gyermek- védelmi specialitással. Szívügyem­nek tekintem az emberek kiszolgá­lását, elsősorban a kisgyerekek és az idősek iránt van nagy empátia­készségem - mondja a vezető óvó­nő. - Az óvodát igyekeztem min­dig gondos gazdaként vezetni, úgy gondolom munkatársaimmal na­gyon sokat tettünk annak érdeké­ben, hogy a falu óvodásai csodála­tos környezetben tölthessék hét­köznapjaikat. Pályafutásom során mindig nagy gondot fordítottam az önképzésre és ezt az óvónő kollé­gáktól és a dajkáktól is megköve­teltem.- Büszke vagyok arra, hogy egy stabil, jól összedolgozó, gyermek- centrikus közösséget tudtam kiala­kítani. Sokat fáradoztam és a mai napig is teszem, hogy az óvoda mi­nél több sokrétű és újszerű egyéni képességfejlesztő játékkal rendel­kezzen. A közeljövő feladata, hogy az intézmény udvarán környezet­barát, esztéükus, biztonságos játé­kok váltsák fel a régi, vasból ké­szült játékokat. Ez ugyan több Szellő Istvánné a gyerekek körében százezer forintba kerül, de néhány helyi vállalkozótól már kaptam biztatást a kivitelezés megvalósítá­sához. Mivel ezzel jó ügyet szolgá­lok, úgy gondolom, hogy az óvo­dai dolgozók, a szülők, valamint az önkormányzat támogatásával terveink megvalósulnak. Arcok a településről Közel negyven év a katedrán Balogh Károlyné magyar orosz nyelvszakos tanár tari származású. Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnázi­umban érettségizett, majd Egerben elvégezte a tanár­képző főiskolát. Pedagógusi pályafutását Pásztón, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában kezdte, majd 12 év után hazakerült szülőfalujába. Családjában több gene­ráción keresztül volt pedagógus, ezért választotta ezt a pályát. Harminchat éve van a tanári pályán, pályafutása alatt egy két gyereket buktatott meg, azokat is csak javítóvizsgára, figyelmezetés- képpen. Munkája során mindig sikerült kihozni a tanulókból a szük­séges tudást. Volt igazgatóhelyettes, szakmai munkaközösség-vezető, majd öt éven keresztül igazgató. A nyolcvanas években részt vett a község vezetésében és jelenleg is önkormányzati képviselő. Férje Sal­gótarjánban dolgozik a városgazdálkodásnál, lánya pedagógusként a kisegítő iskolában tanít Pásztón. Nagyon szereti a pedagógusi hivatá­sát, a gyerekeket, jelenleg a szakmai munkaközösség vezetője Első ciklusban a kisebbségiek Az elmúlt évi választások után, Bállá Károly elnök vezetésével megalakult a cigány kisebbségi önkor­mányzat a településen, melynek ötfős testületébe há­rom nőt és két férfit választottak. Egyéni képviselőnek is indult, de nem sikerült bekerülnie a község képvise­lő-testületébe. Külső tagként részt vesz a szociális bi­zottság munkájában és a szociális segélyek odaítélésé­ben, kifejtheti álláspontját. Az előző években, mint szószóló képviselte a tari cigányok érdekeit. Kisebbségi önkormányzati vezetőként sokat tesz azért, hogy a falu roma és nem roma lakossága között olykor elő­forduló, de nem kiélezett konfliktusok csökkenjenek. Fiatalabb korá­ban csőszerelőként dolgozott, majd lebetegedett. Hosszú ideig tartott, míg felgyógyult, de utána már nem tudott elhelyezkedni. Jelenleg a közmunkaprogramban vesz részt. Felesége Pásztón dolgozik, két gyer­meke, egy fia és egy lánya van. Emellett hét unkával büszkélkedhet. Apjától örökölte a szakmát Antal Gergely keramikusképesítéssel rendelkező fi­atalember, aki apjától örökölte a szakmát, tíz éve él Taron. Munkái során képeket, tálakat, vázákat, felira­tokat, címereket készít. Műveinek alapjául általában fotókon megjelenő képek szolgálnak. Linóleumra el­készíti a klisét, majd elkészíti az agyagon a nyomatot és kiégeti. Az első égetés után történik a festés, ame- MMmm» lyet újabb égetés követ. Alkotásai során a megyében található építé­szeti emlékeket, virágokat és egyházi jellegű témákat dolgoz fel. Két­féle technikával dolgozik, a raku technika, melynek során a fémoxid só hatására fémes felület jelleget ölt. A másik technika a hagyomá­nyos, kétszer égetett mázos képek készítése. Munkáit több kiállítá­son bemutatta, többek között állandó kiállítása van Hollókőn, cso­portos bemutatója volt már Szarvason és itt Taron is. Kecskés Józsefne Nő a focicsapat élén Nógrád megyében Taron fordul elő, hogy egy nő tölti be a sportegyesület elnöki tisztét, nemrégiben ő volt az edző is. Kecskés Józsefné a foci szeretetét apjától örökölte, aki sokáig játszott a tari csapatban. A sportvezetői „karri­erje” öt éve kezdődött, amikor még a megyei első osztály­ban szerepelt a csapat. Akkor még csak a szerelések mo­sását vállalta, amikor viszont kiesett a gárda, már elnök- helyettessé rukkolt elő. Ahhoz, hogy az edzőség rámaradjon, az kellett, hogy nem találtak olyan személyt, aki pénz nélkül vállalta ezt a feladatot. Később elnökké választották, elvállalta, mert nem akarta, hogy megszűn­jön a községben a sportegyesület. Attól fogva már szinte minden munkát ő végzett el a csapat háza táján. A jelenlegi időszakban már az edzői te­endőket átadta egy szakképzett trénernek. Mint elnök, köszönettel tarto­zik az önkormányzatnak, hogy évente nyolcszázezer forinttal támogatja a sportegyesületet, valamint Kiss István és Tóth Sándor vállalkozóknak, akik a szerelések vásárlásához nyújtanak anyagi segítséget. _________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents