Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-05 / 206. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - ALSÓTOLD 2003. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK A község lakói egykor főleg állattenyésztéssel foglalkoztak, hiszen a környék adottságai erre a legalkalmasabbak. A helybeliek Innen származtat­ják a XIV. század legendás bird vitézét, a nagy erejű Toldi Miklóst. (Akármilyen kedves is e fel­tételezés a nógrádi ember szívének, semmi sem bizonyítja. Az azonban elképzelhető, bogy a XIV. század első felében az itteni Toldiak származtak el Nagyszalonta környékére: a XIV. század első évtizedeiben a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd országbíró közbenjárására sok nógrádi nemes kapott birtokot a keleti or­szágrészben.) Alsó- és Felsötold között félúton a törökdúlást megelőzően egy nemesi udvarház állt. Told első írásos megnevezése 1265-ből szár­mazik: akkor István ifjabb (már apja életében megkoronázott, s a keleti országrészben uralko­dói király a Rátét nembeli Domokos lia Istvánnak adományozta szolgálataiért Ágasvári, valamint Bárkány, Tar és Kutasé falvakat. Utóbbi település­sel határos községként nevezte meg az oklevél Toldot. 1327-ben Szécsényi-Tamás hollókői ura­dalmának szomszédjaként esett szó az itt birto­kos Toldiakról. E család tagjai voltak a falu föl­desurai még 1470-ben is. Toldon 1542-ben öt portát írtak össze, 1549-ben pedig már a török is adóztatta. 1552 nyarán, amikor a környékbeli várak elestek, valószínűleg elpusztult a helység, mert a XVI-XVIII. századból származó összeírá­sok pusztaként említették. Alsótold bizonyíthatóan csak 1770-re szerveződön újra községgé. A településnek jelenleg nincs temploma: a második világháború alatt találat érte az 1805-ben emelt épületet, ezért később lebontották. Ha templom nincs is, egy ró­mai katolikus harangláb azért áll a tele­pülésen. Egységes falukép Jó egy évvel ezelőtt pályázott Alsótold és a környező települé­sek egységes arculatának kiala­kítására Franka Tibor. A média és a politika világából is ismert, alsótoldi kötődésű vállalkozó az eredményes pályázata révén kö­szöntőtáblákat helyeztethetett el a települések elején, virágtar­tókat szereltetett fel a közvilágí­tás céljára szolgáló oszlopokon, továbbá túraösvényeket tett rendbe, turistajelzéseket festett föl a hat falu közti erdei utakon. Bár letelepülési (visszatelepülé- si) szándékairól Franka egyelő­re még nem nyilatkozott, tervei­nek léptékét és komolyságát az a panziónak is alkalmas építke­zése jelzi, amely a falu központ­jában, a szentiváni elágazásnál jelenleg is tart, _____________■ M agyarország legerősebb faluja Hollókő vonzásában meg lehet állí­tani a vendéget - vallja Klátyik And­rás polgármester. Alsótoldon rajta kívül még sokan vélekednek úgy, hogy a szép fekvésű település jövő­jét az idegenforgalom hordozza. Amennyiben a szubalpin klíma itt elismerést nyer, akár gyógyszálló is épülhet, s akkor Alsótold valóban a levegőből is megélhet. Az itt élők mégsem tétlenek, s nem véletlenül viselhetik a „Magyarország legerő­sebb faluja” címet. Az alsótoldiak mindig is szívesen dol­goztak a környező kisvárosokban. Pász- tóra, Szécsénybe és Balassagyarmatra is jó a közlekedés, ugyanakkor a toldi em­ber ragaszkodik a szülőfalujához, iskolá­jukban hat falu diáksága tanul. Az önkormányzat programok szerve­zésével segít az idegenforgalomba bele­kapaszkodni szándékozóknak. Rendez­vényeik között legnagyobb híre a Toldi- napnak van, amely Lajos király - bizo­nyos források szerint innen származó - lovagjának állít emléket. A környező tele­pülések számára is kihívást jelentő ver­seny bajnoka legtöbbször abból az orszá­gos versenyeket nyerő alsótoldi csapatból kerül ki, amelynek a település a „Magyar- ország legerősebb faluja" címet köszön­heti. A látványosságok révén nem csupán a falu látogatottsága nő - forgalomból már ennyi is elég, Hollókő közelsége mi­att egyáltalán nem mondható csekélynek az itt áthaladó autók száma - de az itt élőknek is biztosítja számos más telepü­lésen élőkkel a kapcsolattartást. Tóidnak svájci testvértelepülése is van, továbbá er­délyi szálak révén a kölcsönös látogatá­sok kinyitják a kaput a nagyvilágra. Alsótoldot nem csak lakják az erős em­berek, de vigyázzák is. Polgárőrségük egye­sületi keretek között működik, s a rendőr- kapitányságokkal is jó kapcsolatot tartanak fenn. A falu infrastruktúrája mára a csator­namű-hálózat kivételével teljesnek mond­ható. Amennyiben pályá­Negyedszázada faluvezető Huszonöt éve annak, hogy tanácselnöknek nevezték ki Klátyik And­rást, majd a rendszerváltást követő választásokon is sorra ő nyerte el a toldiak bizalmát. Társadalmi megbízatású polgármesterként ne­hezebbnek érzi a feladatát, ugyanis ő a falu irányítását főállású munkája mellett végzi. A sport fontos számára, szülőfalujának, Felsőtoldnak másfél évtizeden át volt futballedzője. Gyermekei nagykorúak, őket a munkájuk Budapesthez köti. Ami szabad ideje marad még, azt feleségével a családtagok közös programjának szervezésével tölti. zataikat támogatják, még ebben az önkor­mányzati ciklusban ezzel is végezhetnek, s akkor azt a néhány, jelenleg még rossz álla­potban lévő utat is helyre lehet hozni. A jövőbeni munkalehetőségek sorá­ban merész terveket is szövögethetnek: amennyiben tudományos igényű bizo­nyítást nyer az a tapasztalati tény, hogy a településnek gyógyító hatású szubalpin jellegű a klímája, hamar találhatnak akár külföldi befektetőt is ebbe a jövedelme­ző, sok embert foglalkoztató, ugyanakkor környezetkímélő üzletágba. A díszműkovács műhelyében Szalai Zoltán díszműkovács családjában ge­nerációk ütötték a vasat, tudását a szakiro­dalom révén és a hatvani Nagy Pongrác ko­vácsműhelyében is gyarapította. Kastélyok­hoz, palotákhoz, bérházakhoz, nyaralókhoz készít míves darabokat, de mint ügyes kezű mestert, sok javítanivalóval is megtalálják.- Régen még foghúzást is vállalt a kovács, így nem veszem rossznéven, ha ilyen-olyan javítani­valóval hozzám fordulnak - mondja a 25 éves ezermester, akit a szép épületek kovácsoltvas dí­szei vonzanak. Szécsényben mezőgazdasági gép­szerelőnek tanult, itt ismerkedett meg a szakma alapjaival. Édesapja lakatos, családjukban sokan verték már a „meleg vasat”. Zoltánnak két évig tartott, amíg elkészített any- nyi szerszámot, amivel már bár­milyen munkát el mert vállalni. Ma már ott tart, hogy az Ybl-palota fel­újításakor is őt kérték meg, ké­szítse el a felülvi­lágítók rácsoza­tát. Munkái Keszthelyen, Kecskeméten és Szentendrén dí­szítenek házakat. Négy éve még főleg a budapesti megrendelések­kel tartotta fenn a vállalkozásu­kat, az utóbbi időben azonban A díszműkovács cégére egyre inkább tapasztalja, hogy a megyénkben is megnőtt az igény az értékes kovácsmunkák iránt. Az építkezés, a felújítás mindenképp sokba kerül. Szavait idézve: a silány sem olcsó, hát miért ne vennék magukat körbe olyan tárgyakkal az embe­rek, ami egy életre szól? Azt mondják, egy kovács nem kovács, két ko­vács fél kovács, három kovács egy kovács. Zoltán sem dolgozik egyedül, segítsége mindig akad a fa­luban. Ami érdekesség, hogy legtöbbször a 23 éves húgára számíthat, akit ugyancsak megbűvölt a tűzben izzó vas, és amit ami abból készíthetnek. Munka a műhelyben A díszpintyek kora lejárt Huszonhat éve kapta első papagáját, ma negyven növendék és húsz felnőtt pávát tart. Emellett arany- és gyémántfácá­nok, de még kacagó gerlék is megtalálhatóak a tenyészeté­ben. Dr. György Zsolt hét falu állatorvosa, aki szabad idejé­ben is szívesen gondozza az állatokat. A törpepapagájok és a díszpintyek kora le­járt. Legalább is dr. György Zsoltnál, aki­nek időközben a na­gyobb papagájok, az aranyos tollazatú és a hófehér pávák keltet­ték fel az érdeklődését továbbá azok a gyö­nyörű aranyfácánok, amelyeket szlovák sö­rösüvegeken, vagy hat­vani paradicsomkon- zerveken látunk. A doktor úr madár­kertjét sokféle állat lakja. Leányaié a zeb- rapintytenyészet (és annak haszna), fia a kacagó gerléket gon­dozza. Mindezek tar­tására immár elég nagy területük van új otthonukban, a Nefe­lejcs utcában. A György család mindig is madarak társaságá­ban élt. Ezek szelíd jó­szágok - vallják. Még a ^ ékességei a tollazatukat teregető pávák pávákról is így véle-__________ __________,— ... k ednek, amelyek azért - elsősor­ban párzási idő­szakban - nagy J lármát tudnak j csapni. (Indiá- j ban, ahol e dí- j szes jelzőmada- j rak őshonosak, nem csoda, hogy kerüli társa­ságukat az áldozatra vadászó tigris...) S hogy kinek-minek ennyi madár? Nem pusztán a toldi kertnek díszei ezek. Bár­mely portának, birtoknak ékes­ségei a tollazatukat teregető pávák. Állatszeretetből, s divat­ból is sokan keresik ezeket. Dr. György Zsolt talán azért is gyűjt ennyi madarat, mert egy hatalmas istálló mégsem állhat a portája közepén. Ő ugyanis szarvasmarhákat gyó­gyít, műt is legszívesebben. A j hat összetartozó község mellett a hollókői állatorvosi munkát és | egy szarvasmarhatelepállator- vosi felügyeletét is elvállalta. Ami pedig a pihenést illeti, erre számára a mozgás a válasz. Megszállott kerékpáros, aki az elmúlt másfél évtized alatt 100 ezer kilométert kerekezett. Volt olyan 24 órás versenyen, ami­kor egy huzamra 600 kilométert tekert a bringájával. Arcok a településről Hitet adnak a diákságnak A Toldi Miklós Általános Iskola diákjai nem hallgatják, hanem szívükre tett kézzel éneklik a Himnuszt - mondja nem kis büszkeséggel Adorján László iskolaigazgató. A pásztói, magyar-történelem szakos pedagógus jó húsz éve a körzeti iskola alapításakor került Alsótokká, az in­tézményt 1987-től vezeti. Munkájában arra a legbüsz­kébb, hogy szakképzett kollégáival (az itt tanuló 56 diá­kot matematikából például egyetemi végzettségű tanár tanítja) nem csu­pán a tantárgyi tudást adják át a gyermekeknek, de személyiségük formá­lásában, magyarságtudatuk kialaMtásában, anyanyelvi kultúrájuk magas szintre emelésében is eredményeket érnek el. Az iskola a falvak jövőjé­nek a letéteményese. A hat település diákságát nevelő intézmény fenntar­tása azonban nem könnyebb, mint a király lovagjának volt a petrencerúd megtartása. De mi mást tehetnének, őket a.név kötelezi. Örökös Toldi Az őserő fogalmát olyan képességekre találták ki, mint amilyen Sándor Tamásban lakozik. Tízéves korában már megpakolt talicskát tolt, a munka az évek során finoman szólva is bivalyerőssé tette. Hat esztendeje, amikor először indult a Toldi-próbán, nyert. Aztán így ment ez évről évre, mígnem az ötödik egyéni győzelme után úgy dön­tött, hogy az „Örökös Toldi” cím birtokosaként félreáll, juttat a dicső­ségből másnak is. A csapatküzdelemből azonban nem vonta ki magát. Segítségével az alsótoldi csapat idén is remekelt a területi döntőn, s au­gusztus közepén, a bugaci pusztában az országos döntőn is bizonyí­tottak, kategóriájukban ismét a dobogó tetejére állhatták. Tamás kon­ditermeket sohasem látogatott, viszont telente fakitermeléssel kereste a kenyerét, ami embert kívánó feladat. Év közbeni edzésnek pedig a traktorszerelés is megtette. Emeltek már meg, vagy csak gurítottak odébb traktorkereket? Az Örökös Toldi a kalóriabeviteléről szerényen csak annyit mondott: két szelet párizsi nem állítja meg... A megye természetjárója Még el sem készült a „Nógrád megye természetjáró­ja” próbát igazoló jelvény, amikor Radván János beállí­tott a sporthivatalba, hogy ő bizony teljesítette az or­szágos Kék túra, néhány teljesítménytúra és a Karancs bizonyos pontjait érintő kihívás követelményeit. A bo­kori származású, 41 éves fiatalember gyermekkorában erdésznek készült, fia kertészeü-erdészeti iskolában ta­nult, s most a környezetvédelmi pálya vonzza. Az alma itt sem esett messze a fájától. Radván János egyébként 17 éve buszsofőr, a Nógrád Volánnál háromnegyedmillió kilométert vezetett. Számára az erdőjá­rás jelenti a pihenést, a túrákra gyakran a felesége is elkíséri. Mivel ke- resztül-kasul bebarangolta már a megyét, most az alsótoldi egyesület­ben szeretné élményeit másoknak is átadni, földijeit vártúrákra, ki- sebb-nagyobb kirándulásokra csábítani. Alsótoldi szombat esték A napokban hivatalos értesítést kaptak a toldiak az Alsótoldi Kulturá­lis Egyesület bejegyzéséről. A közel egy éve szerveződő társulás vezető­je a kerámiaművész Antal András, akinek édesapja, a jó emlékezetű helytörténeti kutató, Antal Károly, aldnek a Belső-Cserhátról írott könyve máig a legjobb forrás annak, aki a „hat falu bokrát” akarja megismerni. A majd' ötven tagot számláló egyesület (vagyis a település lakosságának ti­zede!) a nagyvilágot szeretné behozni a faluba, s az itt élők által terem­tett értékeket szeretné másoknak megmutatni, továbbá kapcsolatokat kí­ván teremteni a távolabb élőkkel is. Ugyanakkor számukra az is fontos, hogy az egyesületi tagok megismerjék egymás gondolkodását, minden­napi életükben egymás segítségére lehessenek. Terveik szerint „Alsótoldi szombat esték” rímmel lesznek majd havonta rendezvényeik, ahová elő­adókat is várnak. Az egyesület egyik szellemi atyja - többek közt - T. Pa­taki László író, újságíró, aki maga is szívesen invitálja barátait, művésze­ket, világlátott embereket az egyesület programjaira. Első nagy közös programjuk egy Selmecbányái kirándulás volt, az Osztrák-Magyar Mo­narchia bányászati központjában, az óváros falai között, a bányamúze- umban és az akadémián felejthetetlen napot töltött a társaság. ______■

Next

/
Thumbnails
Contents