Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-27 / 225. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 DEBERCSENY 2003. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT A község első írásos említése 1335-tiöl szár­mazik, „Debercheif alakban. Akkoriban a Pusztatempiom-dűlnnek nevezett részen állt a falu: itt találták meg a régészeti kutatások so­rán 1999 nyarán az egykori román stílusú templom alapfalait. Egy oklevél 1358-ban emlí­tette először a birtokos Debercsényi Pétert. A török hódoltság ideién, Szanda várának elfogla­lása után Debercsény már a töröknek adózott. Szerepelt neve az 1562-63. évi adólajstrom­ban is: az idő tájt Rusztem budai basa lösoly- másza, Hamid volt a hűbérura. Debercsény a hódoltság végére teljesen elnéptelenedett, temploma 1663-ban vált a lángok martalékává, amikor a török hadak erre vonultak Szandárél Drégelypalánkra. A talu a hódoltság után újra­települt, bár az 1715-ös összeírás még lakat­lannak találta; csak az 1770-es úrbéri rende­zés említette újra községként. A fényképalbum titka Két fényképalbumot őriznek a polgármesteri hivatalban, ame­lyek híven mutatják a debercsényi viseletét, amely hasonló a szom­szédos magyamándorihoz. Az al­bumokban található képeknek azonban nagyobb a jelentősége, mint a helyi népviselet ábrázolá­sa. Ezek a képek 1995-ben készül­tek, amikor Göncz Árpád akkori köztársasági elnök meglátogatta a falut. Az államelnök érkezésének nagyon hétköznapi, emberi oka volt, Göncz Árpád látni szerette volna azt a település, ahol 1950- ben lakott családjával, amikor a Magyamándori Állami Gazdaság­ban dolgozott. S amikor az elnök megérkezett, kereste Rozikát, azt a kislányt, aki valamikor az ő kis­lányát tanítgatta. A jeles vendég házigazdái hirtelen megijedtek, hiszen kevés Rozália volt a falu­ban, hirtelen nem tudták kiről van szó. Az elnök azonban elmondta hány éves lehetett akkor a Rozika, aki nem volt más, mint a mostani polgármesternő édesanyja. ■ Betelepülőktől várják az élet pezsdülését Debercsény valóságos kis ékszerdo­boz a Cserhát nyugati dombjai kö­zött. Az ékszerdoboz tartalma azon­ban fakuló csillogású. A kétutcás ap­ró településen alig laknak többen, mint százan. Tiszták az utcák, ren­dezettek a házak, amelyek előtt beto­nozott árok húzódik, hogy levezesse a dombokról érkező csapadékot. A településen kiépült a teljes infrast­ruktúra, s megtörtént a csatornázás, ami 52 milliós beruházást jelentett. Ennek a nagy részét állami beruházásból oldották meg. A falugondnoki busznak garázst építettek, felújították az I. világháborús hősi emlékművet és kiegészítették a II. világháborús emlékművel. Az újtelepen folytatnák a vízlevezető árkok burkolá­sát, ha a pályázatukat elfogadják. Pályá­zatok segítségével próbálnak előbbre jut­ni. Azonban az önerőt követelő pályáza­tok esetében sikertelenségre vannak ítél­ve. Készül a környezetvédelmi program is, ami kötelező feladat. Erre kaptak pá­lyázati pénzt, de önerő is szükséges. A rendezési tervhez is kaptak támogatást. Az informatikai pályázat keretében kap­tak három számítógépet, vettek asztalo­kat, székeket és a könyvtárban szeretné­nek egy teleház jellegű klubot kialakíta­ni, Internet-hozzáféréssel. Nagyon ráfér­ne a polgármesteri hivatalra is a felújítás. Az önkormányzat költségvetése for­ráshiányos. Elhanyagolhatóan kevés az iparűzési adóból és gépjárműadóból származó bevétel. Hogy mennyire nehéz itt élni, bizonyítja, hogy még az élelmi­szerboltos is bezárta az üzletet, mert nem tud megélni. Most a berceli mozgó­bolt jár ide. A közlekedés sem elég jó. Reggel és kora délután érkeznek járatok, amelyek a távolabbi munkahelyek mun­karendjéhez igazodnak. Akinek van munkája, tud közlekedni. A faluban csak egy-két munkanélküli él. A falugondnok mellett egy közcélú munkást foglalkoztat az önkormányzat. Iskola, ti Hittanár polgármester Illés Mária szülőfalujának tiszteletdíjas polgármestere a váci egyházmegye al­kalmazottja. Hittanárként tanít a magyamándori iskolában, a szentéi plébánián és a Balassagyarmatra gimnáziumba járó tanulókat szintén a plébánián oktat­ja. Egyházi zenész és kántor is. Debercsényben és Szentén végez egyházi szolgálatot és szükség szerint helyettesit a környező falvakban. Világi lelkipásztori tevékeny­séget is végez. Felkérésre lett polgármester. Azért vállalta, hogy ne vesszen el ez a telepü­lés az idő sodrában. Sok minden érdekli, de az otthoni teendők miatt gyakran felborul a szabadidős program. A szüleivel él együtt, akik sokszor csak esténként látják. D£B£R(S£NY 2001 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉ szem** ^ dologi klactisok juttatások 1439 munkai járulékok 1 122 hiteltörlesztés ( összesen: 17 813 E FI szociális kiadások 1889 működési kiadások óvoda a szomszédos Magyarnándorban működik, akár csak a posta. Nagyrészt az ünnepségek is a szomszédban zajlanak, ahol a körjegyzőségen intézik a deber- csényiek sorsát is. Öregszik a falu. Mivel sok az idős, üre­sednek a házak, elkezdődött azonban a ingatlanok felvásárlása elsősorban a fővá­rosiak által. Már a telkek iránt is érdek­lődnek. Talán ez elvezet odáig, hogy nem hal ki Debercsény. A XVIII. században fa haranglábat állítottak a településen, ami 1983-ban a szentendrei skanzenbe került. A falu közepén állé új római katolikus temp­lom és harangláb 1983-ban épült. ■ Jó gazdája a debercsényieknek is Orvosi rendelő Dr. Czuczi Jánosné körjegyző Debercsény gazdája is Magyamándor és Cserháthaláp mellett. A szegedi jogtudomá­nyi egyetemen végzett asszony ügyész beosztású férjével a hetvenes évek elején érkezett Balassagyarmatra, ahonnan számos fontos beosztás betöltése után, fél évtizede vette át a körjegyzőséget, amelyet pályázat útján nyert el. A nagy köz- igazgatási tudással, tapasztalatokkal rendelkező, határozott asszony úgy ismeri Debercsényi is, akár csak a tenyerét. A nagyon szép Debercsény­ben nem könnyű a megélhetés. A település elöregedett, a 105 la­kosból 60-70 százalék idős korú nyugdíjas. S talán 10 százalék sincs az óvodások és iskolások aránya. Nincs ipar, szolgáltató- egység, bezárt a bolt. A bevétel kicsi, ketten fizetnek minimális iparűzési adót. Többnyire álla­mi normatívákból, a nagyon ke­vés saját bevételből gazdálkod­nak. Eddig évente nyertek az önhikis pályázaton, amelyet az idén is beadnak. Tavaly kértek a belügyminiszter külön kereté­ből segítséget és kaptak is 2,5 millió forintot. Az idén is bead­ták a kérelmüket. A keveset is sokfelé kell azonban osztani. Az iskolát a másik két településsel közösen tartják fenn, a körjegy­zőséghez is hozzá kell járulni, akár csak számos, más közös feladathoz. A falubusz három éve működik és elég sok pénzbe kerül, de megéri, mert a deber­csényieknek ez az összekötő ka­pocs a világgal. A megélhetés érde­kében különféle pályázatokat ké­szítenek, noha nem mindig nyernek. Dédel­getett tervként említi, hogy a debercsényi hivatali épület tető­terét beépítve, s egy kis bővítés­sel erdei iskolát teremthetnének és megvethetnék az alapját a fa­lusi turizmusnak Mivel alkal­mas pályázati lehetőségük nyílt ennek a feladatnak a megoldásá­ra, benyújtották rá a pályázatu­kat. Szerencsére saját erő nem kell hozzá. Ha nyernek, elké­szíttetik a terveket és a követke­ző évben a kivitelezésre nyújta­nak be pályázatot. Arcok a településről A társaságért utaznia kell Illés Péter falugondnok Debercsényben. A huszon­éves fiatalember kereskedelmi szakközépiskolát vég­zett, marketing-reklám, számítástechnikai alapismere­tekkel rendelkezik és alapszinten beszél angolul. Három éve pályázat útján került a hivatalhoz. Vélekedése sze­rint ebben a beosztásban neki tetsző munkát végezhet, hiszen szereti az embereket, szívesen segít, ahol tud. A sokrétű, szociális jellegű tevékenységbe beletartozik az idősek orvoshoz szállítása, a receptek kiváltása, a bolti bevásárlások, az ebédek széthor- dása. Mindezt egy hároméves Ford Tranzit kis autóbusszal végzi. Rend­szeresen segít a körjegyzőségen is, ha ezt kívánja a hivatali munka. Ha meg nem dolgozik, akkor a polgármester vezeti az autót és intézi a dol- gokat. Nem elégedetlen, de nem tudja elégedett-e. Hasonló korú fiatalok kevesen vannak a faluban. A fiatalok elmennek, a falu elöregedett. Fel kellene lendíteni a települést, elsősorban fiatalokkal. Az a baj, hogy min­denki menekül, pedig itt minden nagyon szép. Távolabbi tervei szerint szeretne főiskolát végezni pénzügyi szakon. Esténként zenét hallgat, té­vét néz, vagy elmegy valahová. Öt percre van Magyamándor, húsz perc­re Balassagyarmat, fél órára Vác, egyórányira Budapest. A nyugalom ideális helye A berceli születésű Csordás Ildikó a környéken nőtt fel, Balassagyarmatra járt középiskolába, Budapesten egye­temre. A doktornő visszatért az Ipoly-parti város kórházá­ba, de szándéka szerint körzeti orvosnak készült. Sike­rült a terve. Először a Terény, Szanda és Szandaváralja körzetben praktizált került, majd egy kolléga a fővárosba költözött, s ő megpályázta a helyét. Megtetszett neki a Magyamándor-Debercsény körzet, úgy érezte az itteni emberek együttműködőbbek a gyógyulásuk érdekében. Debercsényben telepedett le, mert rabul ejtette az itteni környezet. A csendes, nyugalmas településen él két iskoláslányával, ami neki kellemes, a két lánykának né­ha unalmas. Sok az idős ember, a lányaihoz hasonló korú fiatalokat egy kezén megszámolhatja. Aki azonban szereti a vidéki életet és a nyugal­mat, számára Debercsény ideális lakhely. Kevés a szabad ideje. Bereden is dolgozik egy pszichiátriai jellegű szociális otthonban, s a házimunka nagyja is rá vár. Szívesen olvas, zenét hallgat, szeret újságot olvasni. Ked­veli a novellákat és a verseket. A tévére nem marad ideje, csak a híradó­ra. Szeret táncolni, de egy lábtörés miatt ez is nehezebb. Gyakran kirán­dulnak, s gépkocsival eljárnak úszni is. A tél azonban nagyon nehéz ezen a vidéken. Ugyancsak próbára teszi a családot. Nyomdászból könyvtáros Naszályné Bulejka Ágnes a képviselő-testület tagja, ő ve­zeti a település kis könyvtárát. A fiatalasszony korábban a nyomdászszakmát tanulta, kéziszedő lett a balassagyarma­ti nyomdában. Időközben leérettségizett. Közben a nyom­da tönkrement, munka nélkül maradt. Kitanulta a női fod­rászatot, számítógép-kezelői tanfolyamot végzett, gépírást tanult, sőt még egy kis boltban eladó is volt. Ennyi fordulat után jött a legnagyobb, a házasságukba érkeztek a gyere­kek, akiket gondozni kellett. Férjével, a hároméves Noémivel és a másfél éves Fruzsinával élnek együtt és velük van az édesanyja is, aki a háztartást vezeti. A könyvtárban korábban a polgármester volt a könyvtáros, de sok te­endője miatt őt kérte fel a könyvtár működtetésére. Jelenleg tizenkilenc ol­vasója van. Nyáron kevés, télen több az olvasó. Vasárnaponként jár be a könyvtárba, ahová nemrégiben hoztak három számítógépet, s már tervez­getik az Internet bevezdését is. Ez jobban ide vonzaná az embereket is. Ré­gen szívesen olvasta Nemerét, Szilvásit, József Attila és Radnóti verseit. Ma azonban nagyon kevés ideje jut az olvasásra a gyerekek miatt._________■ A debercsényi polgármesteri hivatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents