Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-26 / 224. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2 003 SZÁTOK 2003. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK SZÁTOK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE igazgatási költségek «807 kulturális kiadások 1090 Megőrzik és gyarapítják értékeiket A Cserhát vadregényes nyugati vo­nulatai között megbúvó Szátok fi­gyelemre méltó értékeket őriz múltjából és teremt értékeket nap­jainkban is. A Lókos-patak mellett fekvő falu az évszázadok során so­kat fejlődött, Szátokon van villany, vezetékes ivóvíz, telefon, gáz és most fejeződött be a csatornázás. Elkészült a település rendezési ter­ve. Három éve újították fel a kul- túrházat, bevezették a gázfűtést, két éve készült el az új polgármes­teri hivatal, tavaly újították fel a Rózsa utat és a hivatal előtt parko­lót építettek. A munkanélküliség enyhítésére és a falu rendje érdekében rendszeresen ki­használják a megyei munkaügyi köz­pont pályázati lehetőségeit és egész év­ben öt-hat embert is foglalkoztatnak közhasznú munkával. A közmunkások rendben tartják a közterületeket, a te­metőt, a templom és az intézmények környezetét, környezetvédelmi felada­tokat oldanak meg. Irtják a parlagfüvet, a belvízkárok megelőzése érdekében tisztítják a csapadékvíz-elvezető árkokat. A lakosság fele cigány származású, a falu azonban mégis olyan rendezett, hogy a környező községek velük példá­lóznak, hogy milyen rendezettek. A la­kosság száma nem sokkal több a félezer­nél. S elmondható, hogy a falubeliek álta­lában igényesek és egymást akarják túl­szárnyalni. A közeli jövőben szeretnének vizes­blokkot létesíteni a kultúrházban, a rava­talozó építésére pályázatot nyújtottak be. Felújítják a buszmegállókat, ellátva azo­kat leszálló térbeton peronnal. Folytatják az utcák, járdák felújítását, játszóteret építenek. A hulladékgazdálkodás javítása érdekében csatlakoztak az Északkelet- Pest megyei ISPA-projekthez, azonban a megvalósítása még várat magára. Rend­szeressé teszik a falunapokat, az öregek napját, támogatják a különféle egyesüle­tek munkáját. A falu szolgálatára esküdött Szűcs Lászlóné képviselő volt, de sosem járt az eszében, hogy polgár- mester legyen. Ő maga annak idején mindent megtett azért, hogy jó pol­gármestert válasszanak, kereste az erre alkalmas személyt, azonban nem vállalta senki a tisztséget. így aztán rászállt az agitáció. Fétve vállalta el, mert tudta, felelősségteljes ez a munka. Most már azonban a második ciklust tölti, tisz­teletdíjasként. Eredeti foglalkozása körzeti ápolónő, az orvos jobbkeze. Családjára, unokáira kevés ideje jut. Szive, lelke a focicsapaté, amely tavaly első lett a megyei har­madik osztályban. Összetartja és vezeti az asszonykórust is, amelyet ő hozott létre. A polgármester megpróbálta a lehetet­lent, ami sikerült, mert a falunap alkal­mából már szívesen mennek ki a lakosok a labdarúgópályára. Ösztönzésére elővet­ték a régi ruhákat, hogy megmutassák a gyerekeiknek, hogy milyen viseletét hordtak itt régebben. A tíztagú asszonykórus nemcsak a he­lyi rendezvényeken szerepel, szívesen tesznek eleget a meghívásoknak is a da­los asszonyok. Hadvezérek a jó barátai Dr. Gergely József orvos nem messzire innen, Borsosberényben született. Az egyetemet Szegeden vé­gezte el és 1971-től praktizál. A kórházi gyakorlat után Vá­cott és Kurittyánban volt üzemi, illetve körzeti orvos. A szíve azonban visszahúzta Nógrádba és 1987-ben jött ide. A felesége Rétságon tanár. Lánya férjnél van, fogásza­ti asszisztens. A megyei kötődés miatt jött ide. Tudta, hogy szegény körzetbe jön, ahol hátrányos helyzetű emberek laknak, de nem érdekelte. A korfát tekintve a 0-18 éves közöttiek létszáma 285 fő, a többiek idősebbek. A veszélyeztetett korosztály több mint 460 fő. Éppen ezért rendkívül fontos ezek figyelemmel kísérése, a szűrővizsgálatok ki­használása. A területen nem élnek az emberek egészségesen. Egészség­telenül táplálkoznak és az átlagnál több az alkoholfogyasztás. Nagy gond a szipózás. A DADA-program keretében a rendőrség és mentők bevoná­sával rendszeresen foglalkoznak az érdekeltekkel. Ezt azonban nem le­het ellenőrizni, mivel nem tartozik a kábítószerek közé. Pedig szipózás miatt már szenvedett egészségkárosodásban gyerekük. Nagyon kevés ideje marad önmagára és családjára. Feleségével, aki könyvtáros is az iskolában csak késő délután találkoznak. A napilapok, folyóiratok, szakmai folyóiratok nézegetésére, önképzésre, továbbképzé­seibe is csak a hét végén marad ideje. Szórakozás a televízió és időnként egy-egy színházlátogatás. Nagyon szereti a virágokat és a kertészkedést. Nagy szenvedélye a hadtörténelem, az ilyen témájú könyvek gyűjté­se. Jól ismeri a II. világháború nagy hadvezéreit - valósággal a barátai - a szovjet hadászokat és a koalíciós erők nagy hadi stratégáit. Gyűjti az em­lékirataikat, de érdeklik a közép-európai, főleg a századforduló utáni új­kori magyar történelmi témák is. Hasznos felnőtteket nevelnek Babicz István a Százszorszép Általános Iskola igazgató­ja. Az intézmény 1958-tól működik, amely a tanulásban akadályozott gyermekeknek nyújt otthont. A többcélú közoktatási intézményben 57 gyereket oktatnak. Néhá- nyan a kollégiumban laknak, más részük gyermekvédel­mi ellátásban részesül. Az intézmény 42 dolgozót foglal­koztat, ami talán soknak tűnik, de ők január 31-től decem­ber 31-ig folyamatosan végzik nemes feladatukat. A gyermekvédelmi tör­vény szellemében 1998-ban családi házat vásároltak a faluban, amelyben kialakították az első lakásotthont. Ma már két lakóegységben és egy falu­si házban lakik a 29 állami gondozott gyerek. Az általános iskolások mel­lett vannak fiatal felnőttek is, akik középiskolát végeztek. Az iskola elhiva­tott pedagógusai, dolgozói igyekeznek felkészíteni őket az életre, szakmát adni nekik. Ez nagyon nehezen megoldható feladat. Babicz igazgató har­minc éve dolgozik az iskola falai között, és 1990-től vezeti az intézményt. Most kapta meg fáradhatatlan munkájáért a 30 éves jubileumi elismerést. Szereti a gyerekekkel való foglalkozást, ezért is maradt a pályán. Korábban műszaki középiskolába járt, azonban Egerben magyar-történelem szakon diplomát szerzett és ide jött, majd elvégezte a gyógypedagógiai főiskolát. Szátoki származású, de a közeli Rétságon él családjával. Egyik lánya má­sodéves a jogi egyetemen, a kisebbik pedig középiskolás. S mivel ebben a beosztásban megkerülhetetlen a közéletben való részvétel, mindig igyeke­zett valamilyen szinten jelen lenni a közéletben. Kétszer is tagja volt a rét­sági képviselő-testületnek. Egész embert követelő, felelősségteljes munká­ja mellett ismét tanul. Második éve képzi magát a Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Főiskola logopédia szakán, hogy így is segítségére legyen az in­tézetnek, mivel nincs logopédusuk. ■ A Szent Flórián-szobrot a község lakossága 1993-ban állíttatta _ A lalu első írásos említése 1255-ből szárma­zik, akkor még „Zátuk” alakban használták a nevét. |A fain XIX. századi pecsétjén még „Szátock'-nak írták.) 1383-ból származó fel­jegyzések még két Szátok nevű helységről tesz­nek említést. Az egyik lalu az egész középkor­ban az esztergomi érsek birtoka volt. 1423-ból ismerjük Kisszátok földbirtokosait: a Rhédey és a Felsőromhányi családok voltak tulajdonosai. A XVI. század közepétől török uralom követke­zett. 1562-63-ban Kisszátokon, ami a nógrádi szandzsák része volt, tíz adóköteles háztartást írtak össze, 1579-ben pedig nyolcat. Kis- szátokhoz tartozott Alsószátokpuszta, ami bizo­nyos Juszut bin Abdullah hűbérbirtoka volt az idő tájt. A hódoltság után 1715-ben kilenc ma­gyar és öt szlovák, 1720-ban pedig tizenkét magyar, két német és tíz szlovák háztartást ír­tak itt össze. A török világ megszűnése után a lalu 1848-ig az esztergomi érsek birtoka volt. Az 1710-es romhányi csata egyes összecsapá­sai a lalu határában zajlottak. A község római katolikus temploma a XV. századból származik, de többször felújították, barokkizálták és 1913- ban teljesen átalakították. *!>■*$' i A polgármesteri hivatal sfi*üS A középkori eredetű templom Élményeikről útikönyveket készít Varga Jánosné egy évtizede tanít Szátokon, az itt működő al­só tagozatban az első és harmadik osztályosokat. Nehéz sor­sú, többségében hátrányos helyzetű gyerekeket. Azt mondja, itt csak olyanoknak jó tanítani, akikben igen erős az empati­kus készség. Olyanoknak, akik a pici örömöknek is tudnak örülni, s a kis eredményt is értékelik, mert látványos dolgo­kat nem mindig sikerül produkálni. Nagy sikernek tartja, hogy a jyermekétkeztetési alapítványéi sikerült pár eve egy nagyobb ösz- szeget, több mint 3 millió forintoi kapni és a közös fenntartásban működő tereskei iskolával ingye­nesen tudják a tanulókat regge­liztetni és tízóraiztatni. A gyere­kek tanulása érdekében étkezte­tik őket, mert korgó gyomorral nem lehet tanulni. Azon fáradoz­nak, hogy a szülőkben kialakul­janak a távlatok, mert nem ele­gendő, hogy már keveset hiá­nyoznak a gyerekek, az legyen a cél, hogy a szülő tudja, mit akar a gyerekéből. A szülőkkel napra­kész a kapcsolat. A nyáron min­den gyereket meglátogatott, s örült, ha a szülők szívesen fogad­ták, de volt, hogy a lépcsőnél nem jutott tovább. Sajnos, kevés szülő figyel a gyerek napi munká­jára. Pedig ha a gyerek nem gya­korol, nem olvas rendszeresen, akkor leszakad a többiektől. Ez az egyik legnagyobb gondjuk. A másik, hogy a házi feladatot igé­nyesen készítsék el. Nagyon jó lenne, ha a gyerekek három évig járnának óvodába. A mostani öt elsős közül háromnak vannak különböző részképesség- problé­mái. Például nem jó a g* ’r hal­lási figyelme. Érdekes .jft iző, hogy a hallásos fekyolr .ban gyengén teljesítenek á gyerekek. Ugyanis otthon állandóan szól a zene, a háttérben tévézés folyik és még gyakori a nagyhangú tár­salgás, amiben a gyerek a finom zajokra már nem is figyel. Emiatt a magyarban hasz­nálatos zöngés, zöngétlen hango­kat nem tudja jól megkülönböztet­ni, mert a finom hallása nem mű­ködik tökéletesen. A Romhányból járó tanárnő férje is pedagógus, nyugdíjas. Szabad idejük, pihenésük csúcs­pontja a minden éves utazás. Az idén Erdélyben voltak, tavaly Londonban, jártak svájci kör­úton, Rómában. Egy éven át ké­szülnek erre. Minden utazás után pedig saját útikönyvet ké­szítenek. Vargáné nagyon szeret olvasni, de a szakirodalom na­gyon sok idejét elveszi. Tudását frissítve rendszeresen jár tovább­képzésekre. Hagyományozódika hivatás, a lánya a zsámbéki főis­kola gyakorlóiskolájában tarnt. Arcok a településről

Next

/
Thumbnails
Contents