Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
2003-09-23 / 221. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 200 3 - BERKENYE 2003. SZEPTEMBER 23., KEDD A déli Börzsöny lankáira települt kisközség lakóinak ősei a németországi Frankójából érkeztek ide 1717-ben. A helyet 1299-ben puszta földként említették az oklevelek, de később falu is volt itt ami a török hódoltság idején pusztult el. Az egykori erdőrengeteg megfogyatkozott a község környékén, szántélöldek és gondozott gyümölcsöskertek ölelik körül a települést. A hazai németek mindig híresek voltak összetartásukról, szorgalmukról és szakmai hozzáértésükről. Mindez a mai napig meglátszik Berkenye faluképén és a község társadat mi szerveződésén. Az alig batszáz lelkes község a feszületek települése is: nem kevesebb, mint tizennyolc van belőlük, s túlnyomó részükön német nyelvű a felirat. A Szendehelynél lényegesebben zártabb Berkenye sokkal jobban megőrizte eredeti, század eleji arculatát, mint a szomszédos település. Itt még gyakran láthatunk hosszú parasztházakat, gazdasági épületeket, a bejárat előtt pedig hagyományos, homokkőből faragott, kerékvetős kapuoszlopokat. A falu plébániatemploma 1777-ben épült barokk stílusban, Migazzi Kristóf váci püspök támogatásával. Híresen szép a község kálváriája is. A település vendégmarasztalója: a Szent Anna fogadó Kikapcsolódásra ad lehetőséget a tereptárgyakkal kiegészített tó Gyümölcseiket Svájcban is ismerik Berkenye a Börzsöny-hegység keleti lábánál, a megye délnyugati részén fekvő kis település, nyomait egy 1299-es oklevélben lelhetjük. A török háborúk idején elnéptelenedett Berkenyére 1718 és 1740 között érkeztek az első földműves letelepedők Kelet-Frankóniából, a Tauber és a Majna folyó vidékéről. A megtelepedett hívő római katolikus, munkaszerető lakosságra súlyos csapást jelentettek a II. világháború utáni évek. A német nemzetiségű berkenyéi emberek hazaszeretetük, kitartásuk és szorgalmuknak köszönhetően megőrizték identitásukat és példásan fejlődő települést teremtettek maguknak. A bogyós gyümölcsökből származó kiegészítő jövedelem éves viszonylatban 50-100 millió forintra tehető. Mindenkinek van munkahelye, vagy a rétsági ipari parkban, Vácott, vagy helyben. Az emberek a hagyományok ápolására falumúzeumot létörténik meg az önállósulás, akkor most más településekhez hasonlóan törhetnék a fejüket, hogy melyik intézményt zárják be. Most viszont az intézmények fejlesztésén kell tömi a fejüket, hiszen a lakóparkkal ez is feladat lesz. Berkenye legnagyobb foglalkoztatója, a faluszövetkezet 1992. október 15-én alakult a nógrádi szövetkezetből való kiválással. Fő tevékenység zöldség- és gyümölcstermesztés, -feldolgozás. Ötven hektár saját bogyós ültetAkinek hobbi a munka Schmidt Józsefné polgármester sok férfikotlégáját is felülmúlva példamutatóan vezeti a hatszáz lelkes falut. A gyökereiben ide tartozó, de Thüringiában született délceg asszony büszkén mondja, hogy édesanyjával nem ide, hanem hazajöttek Némethonból. Már a tanácsrendszerben is vezető posztot töltött be Schmidtné. Amikor polgármesterré választották, egyik fő céljaként a falu népességének megtartását tűzte maga elé. A falusiak tisztességes megélhetésének megteremtését, a német, sváb hagyományok ápolását tartja fontosnak. A munkában sokat segít a család valamennyi tagja, édesanyja, férje és gyermekei. tesítettek. Működik a nemzetiségi énekkar, egy vegyes kórus. Az ifjúsági tánccsoport, a német, sváb táncokat ápolja. Berkenye jövője szebben alakult, mint másfél évtizede gondolni lehetett. A polgármester asszony nagy jövőt lát a leendő lakóparkban, ahová rövidesen 100 család fog beköltözni. A település korösszetételét mindig az óvodából és iskolából lehet lemérni. Az óvodában telt létszám van, 27 gyerekkel. Az iskolában ugyancsak. Ha 1990-ben nem BERKENYE 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE & n .g I összesen: 137464 E ft vényük van. Exportra termelnek, de szállítanak belföldi eladásra is. Európa valamennyi országába szállítanak árut, de dinamikusan fejlődik a belföldi értékesítési piac is. 1996-ban áttértek a biotermesztésre valamennyi ültetvényükön. Fő értékesítési piacuk Svájc és Svédország. Valamennyi ültetvényüket izraeli csöpög- tető módszerrel öntözik. A szövetkezetben folyamatos a telepítés. Most őszi málnát telepítenek, amely jobban ellenáll a betegségeknek. itartíék: M I 'támogatósok Í 556 I «séggazdílkodás »au I Ipari üzem a családi házban A csendes Jókai utca egyik ízléssel megépített családi házában él Lónich János és családja. Sokan nem tudják, hogy a takaros melléképületekben valóságos ipari üzemi termelés zajlik. A tulajdonos mester a dunakeszi vagongyárban kezdte pályafutását 1957-ben ipari tanulóként, majd okleveles technikusként. A gyárban töltött évek és a katonaság után 1993-ig a nógrádi Béke Termelőszövetkezet ipari ágazatvezetője volt. A szövetkezet szétesett, s ő vállalkozó lett. Nehéz volt bátornak lenni, de azt mondja, megérte. Lónich János vállalkozásában döntően fémmegmunkálás, forgácsolás, lakatos-, műszerészmunka folyik. A gázégőktől a vákuumtechnikai gépalkatrészekig sok mindent készítenek itt. Inkább a műszerészjellegű finom munkákat kedvelik. Lónichék csak precíz munkát adnak ki a kezükből, így nem véletlen, hogy egyre több megrendelő keresi a céget. Vác, Győr, Nagykanizsa, Budapest vákuumtechnikai gyárai tartoznak a partnereik közé, de szállítanak nyugati országokba is. Hatkor kezdődik a munka, s tulajdonos az elsők között lép a műhelybe és este hat-hét órakor távozik. Jelenleg tízen vannak a munkatársakkal, de voltak már többen is. Mindig jól válogatta meg a munkatársait, akiknek sok mindent köszönhet. Fiának Nógrá- don van önálló vállalkozása. Ő már a fejlettebb CNC-technikával dolgozik. A lánya pedig a családi vállalkozás számviteli vezetője. Lónich Jánosnak jut ideje a kikapcsolódásra is, hiszen ezt megköveteli a három kislány és egy fiú unokája. Időnként eljárnak a lakitelki hétvégi házba, telente pedig sízni külföldre. Az első szabad választáskor önkormányzati képviselővé választották, de később nem indult, mert a vállalkozás lekötötte. Elégedett embernek érzi magát és az élettől azt várja, hogy béke legyen mindenütt. Arcok a településről A hivatásszeretet a fontos Szegner Márta tanítónő az általános iskola helyi alsó tagozatának igazgatója, a német kisebbségi önkormányzat vezetője. A fiatal pedagógus azt mondja, hogy az igazgatói tevékenység mellett fontosabb a tanítás, a nevelés, de ő mind a kettőt jól akarja végezni. Pedagógia erényeit otthon is csillogtathatja, hiszen három gyermek édesanyja - akiket szeretne boldog felnőtteké nevelni. A tősgyökeres berkenyéi pedagógus határozott egyéniség, a saját értékrendjét nem igazítja másokéhoz. Úgy érzi, így is elfogadták az emberek. Nem vágyik arra, hogy mindenkinek megfeleljen, de saját magának igen. Nem a rangért indult a választásokon, hanem ezért, mert úgy gondolja, hogy ez által az iskola javát is szolgálja. Bízik abban, hogy megfelelő támogatást kap az iskola, a kultúra, meg a sport is. A kisebbségi önkormányzattól származó pénznek is sok helye lenne. Most alakult egy nemzetiségi tánccsoport nyolc párral, német nyelvoktatás is folyik. A nemzetiségi tanító anyanyelvi szinten oktatja a gyerekeket, mert az idősek már nem nagyon használják a német nyelvet. A kisebbségi önkormányzat pályázatokkal is próbál pénzhez jutni, de eddig még nem nyertek. Csupán a fenntartásra kapott 680 ezer forintot tudják szétosztani a kulturális csoportok között. A nagy önkormányzat pénzbeli támogatást nem ad, de szerencsére a kulturális programok anyagi részét felvállalják. Ezermester, lipicai lótulajdonos Lovas János eredetileg esztergályos, vagyis drehus, a szaknyelv szerint. Most viszont hűtőgépész és a berkenyéi faluszövetkezet igazgatósági tagja. Évekkel előbb még a nógrádi hűtőházban dolgozott, s amikor megalakult a faluszövetkezet átigazolt ide. Jól tette, mert nagyon megbecsülik, hiszen az igazgatótanács tagjává választották. Számára nagy felelősség, hogy beleszólhat a szövetkezet életébe. Azt mondja, hogy a főnökasszony a legkisebb ember véleményét is kikéri és nagyon figyel az okos szóra. Hárman vannak az igazgatótanácsban és segítik a vezetést. A szövetkezetben egyébként mindennel kell foglalkozni, targoncázni, reklámtáblát készíteni, hűtőgépet javítani, vagy hegeszteni. Neki mindegy, ezermester. Mivel váltott műszakban dolgozik, jut idő a szenvedélyére is. A közelben terül el az a kéthektáros terület, amelyen a tanyája áll. Itt tartja a kincseit, a lipicai lovait. Több műit egy évtizede tagja már az országos lipicai egyesületnek. Közel háromszázan vannak az országban, akik fajtiszta lipicai lovakat tartanak. S nagyon figyelnek egymás munkájára. Két szép te- nyészkancája mellett négy darab csikója is van, de most újra vemhesek a kancák. Nem véletlen a nagy gondosság, hiszen a büszkeség mellett az sem lényegtelen, hogy egy jó tenyészkanca 7-800 ezer forintot ér. Berkenyéről indult a siker útjára German József vállalkozó Berkenye díszpolgára. A negyvenöt éves sikeres vállalkozó életének ifjúkorát ebben a szép kis faluban élte meg. Diákévei alatt a helyi ifjúsági szervezet titkáraként lelkes szervezője volt a falu hagyományainak megfelelő kulturális életnek. Irányításával és személyes részvételével felelevenítették és színpadra vitték a falusi hagyományokat, működtették a berkenyéi népdalkört, amely napjainkban is sikereket ér el. German József azonban a sporthoz sem hűtlen. A labdarúgó-szakosztály játékos-edzőjeként irányításával a csapat feljutott a megyei első osztályba, ahol már hatodik éve stabil középcsapatnak számít. Most már azonban csak szakosztályvezetőként és anyagi támogatóként segíti a berkenyéi focistákat. A berkenyéi származású férfit azonban a mérnöki hivatás elszólította a Börzsöny aljáról. Először egy fővárosi vállalatnál töltött be különböző irányítási feladatokat, s több mint tíz éve egy érdi székhelyű, német-magyar gazdasági társaság ügyvezető igazgatója és részben tulajdonosa. Vállalkozásai elsősorban az autóértékesítéshez kapcsolódnak Opelt, Daewoot és Suzukit forgalmaznak há- rom helyen Magyarországon, illetve két helyen Bukarestben. _______■ A polgármesteri hivatal takaros épülete A futballpálya
