Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-01 / 202. szám

2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal A hagyományok tovább éltetik a szakmát Bányásznapi megemlékezés (Folytatás az 1. oldalról) Energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtanácsosát, Ko­vács Lászlót, a BDSZ nyugdíjas­választmányának elnökét, Dóm Ottót, a Nógrád Megyei Közgyű­lés elnökét és Juhász Gábor or­szággyűlési képviselőt. Köszöntötte id. Szabó István özvegyét, fiát és családját, hi­szen az 53. bányásznapi meg­emlékezés egyben emlékezés arra is, hogy 100 esztendeje szü­letett a Kossuth-díjas művész. Részt vett a bányászünnepen a bányászszakszervezet nyugdí­jasbizottságával baráti kapcsola­tot ápoló füleki nyugdíjasklub küldöttsége, Békési József veze­tésével. Fiikor Balázs többek között megemlékezett az egy évszázada létrejött egységes bányászszak­szervezetről és 90 éves újságjáról, a Bányamunkásról. A mozgalmat Fiikor Balázs bányász-szakszervezeti el- nök köszöntőjét mondja fotó; c. é. annak idején a szükség hozta lét­re és fennállása óta a bányászok jogaiért, anyagi és erkölcsi meg­becsüléséért küzdött. Az élet- és munkakörülmények javításában alapvető változás 1950-ben követ­kezett be. A szakszervezet javas­latára törvény született a hűség- jutalomról, a kedvezményes nyugdíjazásról, a munka­és egészségvédelemről, bá­nyászlakások építéséről. A mélyművelésű bányászat az or­szágban a legtöbb helyen, így Nógrádban is befejeződött. A bányászszakszervezet azonban él, képviseli a volt bányamun­kások érdekeit, ápolja a bá­nyászhagyományokat. Szavuk­ra figyel a kormány is, hiszen fo­lyamatosan bevezetik a 13. havi nyugdíjat, felemelik az özve­gyek nyugdíját, újra „él” a mél­tányossági nyugellátás rendsze­re és 2006-ig a bányamunkások és bányásznyugdíjasok „szén­pénze” is biztosított. Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere köszöntőjében visszaemlékezett a bányászatra, a bányászünnepekre. Mint mon­dotta, a '90-es évekig sokan val­lották, hogy a bányászat sok krí­zist ért meg, de mindegyiken túl­jutott, mert az élethez, a fejlő­déshez energiára volt szükség, amelynek alapja a bányászat, a szén volt. Mára a bányák bezár­tak, de a hagyományok élnek, fontos szerepet töltenek be az emberek életében. Hiszen a volt bányászok összejárnak, feleleve­nítik a múltat, bányásznapot tar­tanak a nógrádi bányavidéken is. S amíg ők emlékeznek, addig él a szakma, „beszélnek” a máig őrzött tárgyi emlékek, öröklődik a bányászszellem, a bányász­identitás. Szólt a bányászatról, az embert próbáló nehéz mun­káról és megemlékezett a bányá­szokról, akik mindig tudták, mit is jelent az őszinte barátság, a fe­gyelem, s azt is, hogy mit jelent az egymásrautaltság. A továbbiakban Vanya Gábor arról beszélt: az ünnep, az emlé­kezés kettős, hiszen a kastély parkjában felavatják id. Szabó István mellszobrát, azé a művé­szét, aki hosszú évek során Kisterenyén alkotott, s akinek munkássága összeforrott a bá­nyászélettel, a szülőföld, az itt élő munkásemberek tiszteleté­vel. Bizonysága ennek a Fába faragott évek című életmű-kiállí­tás, amit ugyancsak tegnap nyi­tottak meg Kisterenyén. Az emlékünnepséget a Pódi­um Stúdió, a füleki férfikar, va­lamint a Bányász fúvószenekar műsora tette színesebbé. Szandai dudások és sikerek NMH-információ Országos versenyen, Hajdú- böszörményben mérette meg nótaénekesi tudását pár napja Grényi Lászlóné, a szandai dudá­sok hagyományőrző népdalkor tagja. Nyolcvankét versenyző között az ötödik helyet sikerült megszereznie. A Koplányi Jánosáé vezetésével működő szandai népdalkor egyre ismer­tebb a település környékén, s ezt részben azzal érték el, hogy nép­dalokon kívül népi játékskkal, például lakodalmassal is kedves­kednek a közönségnek. Ez utób­bit bemutatták már Galgagután, Dejtáron, legutóbb pedig „hazai földön” a szandai-szandaváral- jai falunapon adták elő. „Fába faragott élet” Ünnepségek a száz éve született id. Szabó István szobrászművész tiszteletére HÍREK A bátonyterenyei vezetők róják le kegyeletüket idős Szabó István szobránál (Folytatás az 1. oldalról) amely ugyancsak az emlékezést hivatott szolgálni. A baráti be­szélgetés résztvevői elhatároz­ták, hogy a kerek jubileum el­múltával - esetleg alapítvány, egyesület létrehozásával - is él­tetik a kivételes tehetségű és rangú művész szellemiségét, tárgyi örökségét. Kisterenyén - ahol ugyancsak hosszú éveket töltött id. Szabó Ist­ván, ahol művészete kibontako­zott, ahol első köztéri szobrát fel­állították - a kastélykertben . Prokai Gábor, a Képző- és Ipar­művészeti Lektorátus osztályve­zetője avatta fel iß. Szabó István szobrászművész édesapjáról ké­szített portréját, amely azonnal el­nyerte a közönség tetszését. Prokai Gábor is megemlítette, hogy id. Szabó István gyermekko­ri álma vált valóra azzal, hogy szobrász lehetett. Bár sokféle anyagban hagyta ott a kézjegyét, igazán sikeres a famegmunkálás­ban lett, faszobrai révén fog rá emlékezni a magyar művészet története. Alkotásai a nemzeti ön­ismeret részeiként őrződnek meg az utókor számára is - mondta. Ennek egyik záloga a „Fába faragott élet” című állandó kiállí­tás, amelyet Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének elnöke adott át a nagy- közönségnek. A szónok méltat­ta id. Szabó István életútját, pá­Múzeumi Szervezet szakembe­rei által berendezett tárlaton a mintegy hatvan szobor mellett, a művész kitüntetései, szemé­lyes tárgyai is láthatók. Dóra Ot­tó szerint ezzel a kiállítóhellyel nemcsak régi adósságot sikerült Ifjú Szabó István, az alkotó és idős Szabó István 97 éves felesége is virágot helyezett el a szobor talapzatán _ lyaképét. A helyi önkormányzat áldozatvállalásával is felújított, egykori Gyürky-Solymossy- kastélyban, a Nógrád Megyei törleszteni, de gazdagodott Nóg­rád látnivalóinak sora, erősödött turisztikai vonzereje is. CSONGRÁDY BÉLA Rimóc DIÁKOK SEGÍTÉSE. Ebben az évben először törvény határozza meg, ki kaphat ingyenes tan­könyvet, de Nógrád megyében több önkormányzat is úgy dön­tött, hogy minden általános isko­lás számára ingyenessé teszi a tankönyvet. így van ez Rimócon is, ahol ezek mellett a középfokú iskolába járók 5000 forint, a fel­sőfokú iskolába járók 6000 forint támogatásban részesülnek. In­gyenes tankönyvet kapnak azok a rimóci általános iskolások is, akik nem a helyi alsó fokú intéz­ménybe járnak. Ságújfalu TÁMOGATÁS. Az önkormányzat anyagi segítséget nyújt azoknak a helybeli tanulóknak a tanévkez­déshez, akik állami támogatásra, ingyenes tankönyvre nem jogo­sultak: a helyi általános iskolába járók személyenként ötezer, a kö­zépiskolások hatezer, a felsőokta­tási intézmények nappali tagoza­tán tanulók tizenötezer forintot kapnak. A középiskolásoknak szeptember 15-ig, a felsőfokú ta­nulmányokat folytatóknak szep­tember 30-ig kell leadniuk az is­kolalátogatási igazolásokat a pol­gármesteri hivatalban. A kettős ünnepség díszvendégei sorában ott volt Juhász Gábor országgyűlési képviselő (az álló sorban balról a harmadik), Dóra Ottó me­gyei közgyűlési elnök (balról a negyedik) és Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere (balról az ötödik) is fotók: oócs éva Nézsa ÚTFELÚJÍTÁS. A településfej­lesztési bizottság hozzájárulásá­val hét és fél millió forinthoz jutott a község, melyet útfelújításra for­dít a közeljövőben. A tizenegy és fél milliós beruházás fennmaradó részét az önkormányzat egészíti ki. A munkálatok során a Kossuth utca kap új burkolatot 780 méte­res szakaszon. így a falu egyik leg­hosszabb utcája egyrészt teher­mentesíti a főutcát, másrészt könnyebbé teszi a temető megkö­zelíthetőségét. Az. útfelújítás vár­hatóan október környékén kezdő­dik, jelenleg folyik a pályáztatás. Drégelypalánk MEGÚJUL A MŰVELŐDÉSI OTTHON. Szeptember elején hozzálátnak a művelődési otthon régi épületrészében az elektro­mos rendszer kicseréléséhez. Ezt a befektetést saját forrásból finan­szírozzák, míg az építmény bőví­tésére és egy teleház kialakítására sikerült pályázati forrásokra szert tennie az önkormányzatnak. A felújított kultúrházat jövő nyár elején szeretnék átadni. Bercel BÉRLAKÁSÉPÍTÉS. Megkezd ték a 11 önkormányzati bérlakás építését. A munkálatokhoz szük­séges összeg 80%-át a Széchenyi- terv útján kapta meg az önkor­mányzat, a többit önerőből kell fedeznie. A lakásoknak novem­ber 25-re kell elkészülniük. ■ A szlovák testvérközséggel együtt ünnepelt a falu- Immáron hatodik alkalommal rendeztük meg augusztus 30-án Vizsláson a falunapot - mondta Angyal Jenő, a község polgármestere. - Az időjárás is a kegyeibe fogadott bennün­ket, s az előkészületek is maximális erővel folytak. Vizslás - Egy jó hónapos előkészüle­tet vett igénybe - fogalmazta - Mennyi ideig tartott meg- meg a polgármester. - Ezalatt szervezni a mai falunapot? megpróbáltunk minden apró részletre odafigyelni. Segítsé­günkre volt ebben jó néhány ba­rátunk, a közmunkásaink és más községbeliek is. Két órától a kulturális program zajlott, ahol fellépett a vizslási Százszorszép menyecskekórus, bemutatót tartottak a helybeli karatés nö­vendékek és a nógrádsipeki nép­az laojaras is Kegyeme ragadta az ünnepiemet dalkör. Volt még tánccsoport, diszkótánc, kórus- és táncklu- bos bemutató, kabaré, bűvész- show, operett. Sztárvendégünk a Groovehouse, amelyik nagyon sok fiatal kedvence, s ezért is nemcsak vizslásiak látogattak ki az idei falunapra, hanem egyéb községbeliek is. Szombaton föl­lépett harmadik alkalommal szlovák testvérközségünk kóru­sa, a mucsinyi asszonykórus, akik mintegy 40 fővel vettek részt az idei rendezvényen. Má­jusban mindig mi utazunk ki máj fadöntésre, a falunapokon pedig őket látjuk vendégül. Műsorral kedveskedett a falunap alkalmából a közönségnek a helyi Százszorszép menyecskekórus FOTÓ: GÓCS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents