Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-07 / 182. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2 003 V A N Y A R C 2003. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK A falu határában a régi idők tanújaként földvár állt egyknr. A község első Írásos említése 1286-ból, IV. László király egyik ekleveléböl is­mert. A fennmaradt okiratok szerint 1358 ok­tóberében ülést tartott a vármegye (köz)gyú'lése, amin részt vett Vanyarci Tamás, aki lakóhelyéről vette vezetéknevét. Vanyarc a XIV. század közepén az Aba nem­zetség Rhédey ágának birtoka volt, s az okleve­lek tanúsága szerint 1484-ben is ezen család volt a földesura. A községet 1542-től a török is adóztatta, s nem sokkal később, feltehetően a portyázások miatt Vanyarc teljesen elnéptelene­dett: az 1548-as vármegyei összeírásban már nem is szerepelt. A község közigazgatási területén feküdt a kö­zépkorban egy Uzsa nevű falu is, aminek első írásos említése 1246-bél származik; ez a tele­pülés is a török hódoltság idején pusztult el, a XVI. század közepe táján. Az elpusztult lalu helyére a hódoltság után, a XVIII. század elején szlovákok települtek Zó­lyom vármegyéből. A falu evangélikus temploma a XVIII. század végén épült, s itt helyezték el Veres Pálné, született Beniczky Hérmin emléktábláját, aki a hazai nőnevelés úttörője volt. Egykori otthona, a volt Beniczky-kúria irodalomtörténeti emlék­hely: gyakran megfordult itt Madách Imre, Mikszáth Kálmán és Szontagh Pál is. Irodalomtörténészek szerint Madách Imre Az ember tragédiájának Éváját is Veres Pálnérél mintázta. Emlékhely Vanyarc folyamatosan újul, szépül rnmtm.m^astmiia icjazcaiasi __— A község Nógrád megye déli részén, a Cserhát déli szélén egy völgykatlan­ban fekszik, lakosainak száma 1377 fő. A községben az elmúlt évtizedben a szennyvízrendszer kivételével ki­épült az infrastruktúra. Hét szolgála­ti lakással rendelkezik az önkor­mányzat. Két utca kivételével szilárd, s jó minőségű a község úthálózata. A Rózsadomb út kiépítésére két alka­lommal nyújtottak be pályázatot, ám mindkettő sikertelen volt. A település csapadékvíz-elvezető rendszerei elfo­gadható állapotban vannak, nagyobb esőzések alkalmával a Kossuth úton jelentkeznek problémák. Ez évben a pásztói kistérség szociális és válságkezelő programja keretében csa­ládsegítő és gyermekjóléti mikrotérségi koordinációs központját alakították ki a polgármesteri hivatal épületében, a Szoci­ális és Családügyi Minisztérium támoga­tásával, amelyhez négy település önkor­mányzata társult. Jelenleg a hivatal elektromos rendszeré­nek teljes rekonstrukciója zajlik, 6,2 millió forintért. Ezen összeg 70 százalékára pályá­zatot nyújtottak be a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz. A felújítás során a zökkenőmentes üzemeltetést biztosítani kell az épületben, hiszen itt dolgozik a há­ziorvos, de itt van a védőnői szolgálat, a fi­ókgyógyszertár, a helyi takarékszövetkezet és természetesen a polgármesteri hivatal is. Önerőből cserélik az óvodai konyha csem­péit, mintegy 600 ezer forintért, s megújul az óvoda körüli járda is, közmunkások se­gítségével. A távlati tervekben a szennyvíz- kezelés, az iskola tetőszerkezet-szigetelése, a homlokzat hőszigetelésének megoldása, külső nyílászárók cseréje, valamint egy kor­szerű ravatalozó megépítése szerepel. Most készül a település rendezési terve, amely hosszú távra meghatározza Vanyarc fejlődését. Az érdeklődők a polgármesteri hivatal folyosóján megtekinthetik. A községben háromcsoportos óvoda működik, közel 50 fős létszámmal, az ál­talános iskola nyolc évfolyamos, amely­hez kiegészítő előadóter­kőzmüvelődés: kiad. Lokálpatrióta polgármester Kollár András huszonhárom évi munkaviszonyt adott fel az Állami Közútkezelő Kht. balassagyarmati kirendeltségén a polgármesteri székért. Mezőgazdasági gépész szakközépiskolai érettségivel ren­delkezik, tősgyökeres vanyarci. A község közéletében 1988-tól vesz részt, kezdetben tanácstag, majd 1994-től alpolgármester. 1998-ban választot­ták meg először a település polgármesterévé, majd az elmúlt évben ismét bizal­mat kapott. Fia frissen végzett evangélikus lelkész, lánya gazdasági mérnök. Hobbijaként a labdarúgást említi a legfontosabbnak. NMIMNVHMNNNNMMMMMMMNMMMMMMMMMMNMnNMM egyéb 20148 gügyiésszoc. kiadások 13 831 Összesen: 170 7471R mek, nyelvi és számítógépterem tartozik. Az iskolába 190 gyerek jár, ahol szlovák nyelv és hangszeres zeneoktatás is folyik. A könyvtár 16000 kötettel várja az olvasni vágyókat. A kulturális élet területén a községben nagy gondot fordítanak a hagyományok ápolására. A községben működik a Roz­maring hagyományőrző együttes és egy ifjúsági tánccsoport. A kultúra művelésé­ben jelentős szerepet vállal a szlovák ki­sebbségi önkormányzat. Kultúra és fotóalbum A községi könyvtár vezetője Nedeüczki Teréz, aki népművelő könyvtárosként látja el ezt a tisztséget, s Vanyarc kulturális életének egyik mozgátója.- Pásztón végeztem a Mikszáth Kálmán Gimná­ziumban, Pintér Nándor tanár úrtól kaptam az ih­letet erre a munkára. Egerben szereztem diplomát népművelés és történelem szakon. Később a ba­lassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban dolgoztam, nyolc éve pedig itt, a szülőfa­lumban. Szeretem ezt a munkát, jó kapcsolatom van az itt élő emberekkel - mondja a népművelő szakember. Tizenhatezer kötetes könyvtár várja az olvasó­kat Vanyarcon a volt Dessewffy-kúriában kialakí­tott könyvtárban, amely keddtől szombatig délutá­nonként várja az olvasni szerető vanyarci fiatalokat és felnőtteket. A beiratkozott közel kétszáz olvasó többsége általános, illetve középiskolás. Felnőttek sajnos kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, viszont a színházszervezés a felnőttek körében is sikeres, különbusszal Budapestre járnak.- Iskolai könyvtár lévén tanórához kapcsolódó videofilm-vetítések* könyvtárismereti és rendha­gyó irodalomórák szervezése is feladatom - foly­tatja a könyvtáros. - Mint a település közművelő­dési felelőse az önkormányzattal, az iskolával, az óvodával és a szlovák kisebbségi önkormányzattal közösen szervezzük, rendezzük a községi nagy- rendezvényeket - tudtuk meg. Nemrégiben elkészült egy fotóalbum, amely Vanyarc életéről szól. Ez a rendhagyó kézikönyv az ezredforduló Vanyarcát mutatja be. Elsősorban az itt lakókról szól, az ünnep- és hétköznapokról, de érdekes lehet egy messziről jött idegennek is, hiszen a fotó „nyelvezete” nemzetközi. A mai vi­zuális világunkban a fiatalok számára talán így, a Az ünnep- és hétköznapok hangulatát mutatja be a könyv képeken keresztül érthetőbb a jelen és a múlt, sa­ját jelenük és múltjuk. A szöveges információt is tartalmazó album gerincét a több mint 1500 színes és fekete-fehér fotó adja. A képek amatőr fotósok munkái. Él a szlovák néphagyomány A szlovák kisebbségi önkormányzat 12 éve ala­kult meg és a legutóbbi választásokon a második ciklusra újraválasztották elnökké Vravuska Józsefnét.- A községben 1988 óta működik a vanyarci szlovák szervezet a kisebbségi önkormányzaton belül. Az önkormányzat feladata a szlovák nyelv ápolása, s a mai fiatalság körében népszerűsíteni a hagyományokat - mondta az elnök asszony. - A helyi iskolában fél évszázados múltra tekint vissza a szlovák nyelvoktatás. Évente ismétlődik a nyelvi táborozás, amelyeket különböző forrásokból fi­nanszírozunk. Az elmúlt évben Alsósztregován, idén pedig Kovácsován táborozunk 27 gyerekkel. Évente megrendezzük a területi szlovák népdal- versenyt is - mondta. Az elmúlt évben Vanyarcon megalakult a Nóg­rád és Heves megyei szlovákok egyesülete, amely­nek Nedeüczki Teréz lett az elnöke.- Két éve a települési önkormányzat támogatá­sával vettünk egy régi parasztházat, amelyben táj­I házat szeretnénk kialakítani - foly­tatta Vravuska Józsefné. - Sajnos a teljes felújítására nincs meg a szük­séges fedezet, de pályázatokat nyúj­tottunk be. Közben önerős megol­dással sok munkát elvégeztünk. A kisebbségi önkormányzat égi- J sze alatt működik a Rozmaring ha- 1 gyományőrző együttes és ifjúsági tánccsoport. Az együttesben - amely novemberben lesz harmincéves - kilenctől hetvenéves korig min­den korosztály megtalálható.- Évente számtalan meghívásunk van, de nem tudunk mindegyiknek eleget tenni - tudtuk meg az elnök asszonytól. - Ennek egyik oka, hogy kísé­rő zenekarunk költségeit nem tudjuk minden eset­ben állni. Az együttes az eddigiek során idehaza és külföldön is eredményesen szerepelt. Legnagyobb sikerként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt évben és idén is egy öt lányból álló énekcsoportunk meg­nyerte az országos szlovák népdalversenyt. ■ Arcok a településről Salgótarjánból Dél-Nógrádba Két éve került Vanyarcra Pintér László, a Veres Pálné Általános Iskola igazgatója. Ezt megelőzően a Nógrád Me­gyei Pedagógiai Intézet munkatársa volt. Biológia-testne­velés szakos tanár, Egerben, a tanárképző főiskolán vég­zett. A vanyarciakkal régebben is jó kapcsolata volt, hi­szen közös programokat szerveztek, táborozásokon vet­tek részt. Szakmai felkészültsége növelése céljából szak­értői felsőfokú végzettséget szerzett, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, pedagógia szakon szerzett diplomát. A 14 fős, többségében vanyarci pedagógussal bensőséges kapcsolatot alakított ki. Nógrád megye esperese A helyi evangélikus gyülekezet lelkésze Szabó And­rás, aki egy éve a nógrádi evangélikus egyházmegye es­perese. Az ősagárdi születésű lelkésznek gépész üzem­mérnöki diplomája van. A főiskola vége felé érezte, hogy „nincs helyen”, Isten hívta szolgálatra. A teológia mellett döntött és Budapesten megszerezte az evangélikus lelké- szi diplomát. 1997-ben pályázat útján került Vanyarcra, s az itteni hívek szeretettel fogadták. A lelkész felesége ének-történelem szakos tanár, három fiúgyermekük van. Szeret focizni, fotózni. Verset ír, néphagyományt gyűjt Nagy Zsuzsanna, a vanyarci óvoda vezetője 27 éve kezdte óvodapedagógusi pályafutását. Helyi születésű, húsz éve dolgozik a falu óvodájában. Neki megadatott az, hogy ott élje az életét, ahol született és 18 éve vezetője an­nak a gyermekbarát, szakmailag jól felkészült, több évti­zede együttdolgozó nevelőtestületnek, intézménynek, amelynek jó házigazdája a fenntartó. Az általa vezetett in­tézményben három csoportban az ősszel 48 gyermek kezdi meg a meg­hitt óvodáséletet. A boldog gyermekkor tudatát jól szolgálja a néphagyo­mány komplex program, amely adaptációja az általa publikált, a Nógrád megyei pedagógiai napokon megjelent első díjas pályamunka. Szabad idejében olvas, kirándul, verset ír, néphagyományt gyűjt. A cigányok érdekeit képviseli Vanyarc községben a legutóbbi választások után ala­kult cigány kisebbségi önkormányzat első elnöke a 28 éves Dombi József. A vanyarci születésű fiatalember há­rom éve vesz részt a közéletben, a Lungo Drom közsé­gi tagszervezetének alelnökeként. Az általa vezetett ki­sebbségi önkormányzat pályázott az Országos Foglal­koztatási Alaphoz egy napraforgó-hidegsajtoló üzem létrehozására - szeptember 15-én megindul a termelés a mohorai üzemben, ahol 15 roma munkanélkülinek ad munkalehetőséget. Önzetlenül a sport élén A községben a sportot Babka János irányítja. 1986- tól az akkori edző, Lászka Pál helyetteseként kapcso­lódott be a sportvezetésbe. 1991-től egyesületi elnök- helyettes, majd 1994-től egyesületi elnök. Emellett ő a szertáros, a takarító, a pályagondnok, s mindezt ho­norárium nélkül, sportszeretetből végzi. Munkáját egy nyolctagú vezetőség, egy sportszerető család és nem utolsósorban családja megértő női ága támogatja. Két fia is a he- lyi csapatban kergeti a labdát _______________________________■ A lakosság régi vágya volt, hogy az I. és II. világháború áldo­zatainak állítsa­nak emléket a faluban. Ez tel­jesült, amikor megépült a mil­lenniumi em­lékpark. Itt em­léket állítottak az elhunytak­nak, államisá­gunk ezeréves fennállásának, valamint nem­zeti ünnepeinknek és a község történetének. A beruházás 3,4 millió forintba került. ■ Viselettörténeti babamúzeum A volt Dessewffy-kúriában található a 2001-ben átadott Viselettörténeti Babamúzeum, amelyben jelenleg húsz baba tekinthető meg. A községbe látgatók hétköznapokon és ünnepnapokon még megcsodálhat­ják - igaz, már csak az idősebbeken - a szép vanyarci népviselet, amelyeknek kicsinyített mását a babamúzeum őrzi. Régi fotók segítségével, illetve az idő­sek elbeszélései alapján sikerült feldol­gozni közel száz év távlatában a kora­beli ünnepi öltözetet, amely így bemu­tatva a maga nemében egyedülálló. A húsz babán nyomon követhető az a vál­tozás, amelynek legszembetűnőbb jele a ruhák színesedése és a szoknyák rövi­dülése. A babák viseletének anyaga eredeti textília. Ezzel is törekedtek a hitelesség­re, s amennyire egy ilyen aránynál lehet­séges, a stílusjegyek megőrzésére. Cél a viselet bemutatása, közkinccsé tétele és megmentése az utókor számára. A babá­kat ritkán kölcsönadják bemutatókra, legutóbb Gyetván volt, legközelebb Lo­soncon lesz látható a gyűjtemény.

Next

/
Thumbnails
Contents