Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-06 / 181. szám
2003. AUGUSZTUS 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Benépesülnek a régi házak - érték és jövő NMH-Információ Szarvasgede jövője - a jelek szerint - kicsiben, és nagyban egyaránt összefonódik az értékmentéssel. Az ötszáz lélekszám alatti falu vezetése az idegenforgalmi célú hasznosítás irányába szeretné állítani a fejlesztését. Anyagi korlátái miatt szerény mértékben, apróbb lépésekben, de igyekszik szebbé, rendezettebbé tenni a települést: parkosítanak, új utcanévtáblákat helyeznek el, ezen kívül a közintézmények közvetlen környezetének „karbantartásával” is jelét adják ennek az igényességnek. A falukülső előnyeinek kihangsúlyozása azonban csak egyik része az önkormányzat törekvéseinek, emellett a „tartalomra” is ügyelnek: lehetőségeikhez mérten próbálják erősíteni a település népességmegtartó képességét. A gyerekszám csökkenése ellenére ragaszkodnak az óvoda fenntartásához, mert azt vallják, hogy a gyermekintézmény a lakóközösség lelke, a kicsik itt-tartása az első fontos lépés az ittmaradásukhoz vezető úton. Telkek kialakításával szintén a helyben maradást szeretnék ösztönözni. Más megyei községekhez hasonlóan Szarvasgedére is jellemző a megüresedett házak újbóli „bené- pesedése” a betelepülők zömmel már ismert arcok az itt élők körében. Az utóbbiak egyike az a belga-magyar házaspár, aki a feleség, Csányi Ágnes nagymamájának felújított házában gyakran tölti pihenőnapjait, heteit. Ágnes nem gyakorolja agrármérnök szakmáját, fő hivatása a háztartás vezetés. A nagyszülői ház hátsó része az ezernyolcszázas években épült, s a házaspár mindent megtett azért, hogy eredetiségében szépüljön meg. Két éve dolgoznak ezen, azóta újjá- varázsolódott a régi kemence, a fehérre meszelt falak kiemelik a gerendák tiszta barnaságát a helyiségekben, ahol féltve megőrizték a nyomait az egykori állattartásnak is. ______________________________________________HM.) Hírek Szövetség Szirákért Karancslapujtö MEGÚJULÓ INTÉZMÉNYEK. Jelenleg is folyamatosak a kul- túrház felújítási munkái. Mintegy 70 közmunkás végzi az intézmények karbantartási munkálatait, tisztítják az árkokat, gondozzák a parkokat és folyamatosan számolják föl az illegális szemétlerakó helyeket. Hugyag TERVEZIK A JÖVŐT. Zajlik a településrendezési terv munkálatainak előkészítése. A község önkormányzati vezetői a napokban tárgyalóasztalhoz ülnek a kisebb lakócsoportokkal és elbeszélgetnek elgondolásaikról, terveikről, a falu jövőjéről. Rimóc BEJÁRTÁK A FALUT. A hagyományos évenkénti falubejárásukat tartották hét végén a helyi önkormányzat képviselői a polgármesterrel, amelyen gyalogosan szemrevételezték az elvégzésre váró feladatokat és a hiányosságokat. NMH-Információ Már több mint fél éve, hogy megalakult és működik Falta Péter vezetésével a Szövetség Szirákért. A főként fiatalokat tömörítő civil szervezet négy fővel indult, jelenleg pedig 16 tagja van. Elsődleges célunk a település fejlesztése, otthonosabbá tétele, rendezvények szervezése, a falu értékeinek megőrzése, környezet- és természetvédelem, helytörténeti kutatások végzése - mondta a szövetség 16 éves csoportelnöke, aki hangsúlyozta, hogy részt szeretnének vállalni az önkormányzat munkájában.- Anyagi támogatásra főként a helyi vállalkozóktól kaptunk ígéretet, de a Budapesti Műszaki Egyetem például felajánlatta, hogy elkészítik internetes honlapunkat. A társaság ősszel egy helyi információs újság kiadását tervezi, amely a község életéből, a falu programjaiból adna ízelítőt. A szövetség tagjai tevékenyen vesznek részt a sziráki lovastáborban is, ahol a kirándulásokat és játékos programokat szerveznek a táborozóknak. ■ Csongrády Béla Szívélyes völgymunkások A szokatlan szóösszetételt is tartalmazó cím magyarázatra szorul azok számára, akik az elmúlt napokban nem jártak Kapolcson, Monostorapátiban, Öcsön, Pulán, Taliándörögdön vagy Vigánd- petenden, azaz a Balaton-felvidék azon hat községének valame- | lyikében, amelyik házigazdája, otthona volt július 25-től augusz- j tus 3-ig a tizenötödik összművészeti fesztiválnak. E falvakban ugyanis „völgymunkás” feliratú trikókat viseltek azok a többségükben fiatalemberek, akik a végeláthatatlanul hömpölygő tömeg kalauzolását, informálását, kiszolgálását voltak hivatottak ellátni. Valamennyien készségesen, udvariasan, máHnár tényleg hivatásszerűen végezték munkájukat, mint ahogyan a megszállott szervezők - élükön az ötletadó, a kezdeményező fesztiváligazgatóval Márta Istvánnal - is szinte küldetésnek tekintik, hogy a „Kapolcsi napok” néven indult és az utóbbi években „Művészetek völgyéivé terebélyesedett kulturális rendezvénysorozatot életben tartsák, további színekkel gazdagítsák. Ez évben ezt a bizonyos új árnyalatot például Debrecen kulturális értékeinek bemutatása jelentette. Bár az idén komoly nehézségek adódtak a pénzügyi hátteret illetően, a veszély azonban időben elhárult, s a völgyfesztivál immár történetének legsikeresebb tíz napját tudhatja maga mögött. A 138 milliós költségvetésből nyolcszáz körüli rendezvényre és több mint háromezer fellépőre futotta, a negyvenhat helyszínen rekordszámú - mintegy kétszázezer látogatót számláló - közönség fordult meg. Vajon vai>« és mi a titka ezen imponáló adatsornak, mi magyarázza e rendkívüli népszerűséget? Titokról aligha beszélhetünk, Kapolcsot is „csak” ki kellett találni, bárki, bárhol élhetett volna és élhetne hasonló kezdeményezéssel. Az a vendégszerető, embercentrikus légkör azonban, amely fogadja és visszavárja a látogatókat, nyilván hozzájárul a vonzerőhöz, amely természetesen elsősorban a rendkívül gazdag kínálaton alapszik. Ugyanis a völgy minden létező helyisége (templom, iskola, kocsma, pajta, buszváró stb.) és zuga (hegyoldal, árok, kert, patakpart stb.) képes százakat, ezreket (a kisgyermekektől az ékesebb korú felnőttekig) érdeklő különleges, szokatlan (elnevezésében és műfajában egyaránt) irodalmi, színházi, képző- és iparművészed, zenei programmal, látványossággal szolgálni. Eredeti szándéka szerint e monstre eseménysor az autentikus népi hagyományokat, szokásokat természetes környezetben akarta bemutatni, ismertté, elfogadottá tenni. Ugyancsak mindenkori cél volt a „művésztanoncok”, a pályakezdők fórumának (mind a szereplést, mind az eszmecserét illetően) megteremtése. Mindkét törekvés érvényesült az idén is (főként az ötletekben valósággal tobzódó kézművesség, a kerámia területén), de egy ideje már a szervezőknek, rendezőknek is gondot okoz, hogy üyen nagyságrend esetében miként lehet elkerülni a kommercializálódás veszélyeit - ami a szolgáltatásokat illeti - és a „tiszta forrást” megzavaró művi beavatkozásokat a produkciók, az alkotások megjelenítésében. Bizonyára túljutnak e dilemmán s - az állami és a civil szféra valamint a cégek, vállalkozók eddig is .tapasztalt dicséretes összefogásával - megtalálják az optimális megoldást. A Balaton-felvidékiek példája ösztönözhet másokat - így bennünket nógrádiakat, salgótarjániakat - is valami hasonlóra, mondjuk a salgói és a somoskői vár ritka adottságainak, szomszédságának kihasználásával. Bölcsőde: van is, nincs is Salgótarján maradna a könnyebben fenntartható családi napközinél (Folytatás az 1. oldalról) az eü-központnak - amely lényegében az étkezési költséget jelenti - a vállalkozó ugyanakkor, nyolcezer forint térítési díjat kér havonta a gyermekfelügyeletért Mint Szlovacsekné elmondta, a jövő évi változás keretében valószínűleg a jelenlegi rendszert fejleszti majd az önkormányzat, tehát például több vállalkozót vonnak be a családi-napközis rendszerbe. Azzal kapcsolatban, hogy Salgótarján tervezi-e bölcsőde nyitását, dr. Varga Tamás, Salgótarján aljegyzője elmondta: az önkormányzat döntésére ez ügyben csak a későbbiekben kerülhet sor. ,- Szécsényben már több évtizede működik bölcsőde, 1992-től pedig bölcsőde és napközi otthonos óvoda néven - tudtuk meg Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet, jegyzőtől. - Másfél éves kortól a Holland úti bölcsődénk 12-15 gyermek felügyeletét látja el - mondta a jegyzőnő, s hozzátette: 500 ezer forintba kerül az önkormányzat számára egy évre egy gyermek számára a férőhely fenntartása. Romhányi Gyula, Bátonytere- nye címzetes főjegyzője úgy tájékoztatta lapunkat: a településen bölcsődeigazgatóság működik, melynek két tagintézménye van, az egyik a nagybátonyi a másik a kisterenyei településrészen. Nagybátonyban már 1955-től működik bölcsőde, jelenleg 25 férőhellyel, melynek kihasználtsága átlagosak 85 százalékos, Kiste- renyém pedig 1956-tól, tíz férőhellyel és ÍB0,56(!) százalékos kihasználtsággal. A főjegyző tájékoztatása szerint - a 2003. évi költségvetési adatok alapján - egy bölcsődei férőhely fenntartása 938 ezer forintot jelent évente az önkormányzat számára. Mint azt Romhányi Gyulától megtudtuk, nem tervezik a bölcsődei hálózat fejlesztését, mert a jelenlegi forma kielégíti a városban jelentkező igényeket. Lapunk úgy értesült, volt idő, hogy Pásztón két bölcsőde is működött, 1996 márciusától azonban egy sincs. - Az igények és a lehetőségek összehangolásával a Gyermekkert tagóvodában létrehoztunk egy minicsoport, ahol bölcsődés korú gyermekekkel foglalkoznak - mondta dr. Tasi Borbála, címzetes főjegyző. Tavaly 17, eddig pedig kilenc férőhelyet tudtak biztosítani a kisgyermekek számára, de ez utóbbi folyamatosan változik. Mivel a minicsoport nem bölcsődeként üzemel, ezért nem jár az önkormányzatnak központi normatíva, így a csoport fenntartásának költsége teljes egészében az önkormányzatra hárul - fogalmazta meg a főjegyző. Balassagyarmaton 1950-től működik bölcsőde, ahol jelenleg 50 férőhely biztosított - informálta lapunkat Tatár-Kis Sándomé, jegyző, aki elmondta továbbá: a normatív támogatáson felül 617 ezer forintot jelent évenként, gyermekenként, egy bölcsődei férőhely fenntartásának önkormányzati költsége. - Bölcsődénkbe jelenleg 49 balassagyarmati és vonzáskörzeti kisdedet vettek fel, a jelek szerint nincs igény hálózatfejlesztésre, így nem is tervezzük azt - nyilatkozott Balassagyarmat jegyzője. Rútságról Kapecska Ferencné jegyző adott felvilágosítást, aki elmondta: a településen nem működött bölcsőde és nem is tervezik létrehozását, mivel nincs rá igény. SZELES ENIKŐ A lakosság száma alapján, megyénkben elsősorban a 44 ezer 400 főt számláló megyeszékhelyre vonatkozik az új szabályozás, valamint a majdnem 18 ezer fős Balassagyarmatra, továbbá a 14 ezer 400 lakosú Bátonyterenyére - az utóbbiaknak azonban, Salgótarjánnal ellentétben, van működő bölcsődéjük. Salgótarjánnál egyébként kérdéses, hogy a meglévő szolgáltatás fejlesztésével eleget tudnak- e tenni a törvény által előírt követelménynek, amely bölcsőde fenntartását teszi kötelezővé. Bár tény, a jogszabály nem részletezi, hogy miként gondoskodjon az illető önkormányzat a kisgyermekek nappali ellátásáról. Pásztó lakóinak száma csupán két-háromszázzal haladja meg a tízezres határt, de hasonlóan, mint Salgótarjánnál, más módon oldották meg a kisdedek ellátását, felügyeletét. A kis lélekszámú Rétságot - ahol mintegy háromezren élnek - nem érinti a szabályozás és nem is tartanak fenn bölcsődét. Szécsényben azonban jelenleg is működik bölcsőde, pedig a város mintegy 6500-as lélekszá- mával a törvényben előírt határ alatt van. Teljes búcsút nyertek Hatodik alkalommal rendezték meg Szent- kúton az idősek búcsútalálkozóját, ahová más megyék otthonlakói is ellátogattak.- Hatodik éve már, hogy elköltöztünk Szentkút- ról - mondta Serfőző Tamás, a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősek otthonának igazgatója. - Költözés után alig néhány nappal a szociális otthon lakói már visszavágytak ebbe a csodálatos környezetbe. Hatodik alkalommal vagyunk ma itt, a Nagyboldogasszony hetét megelőző kedden. Azért nem Nagyboldogasszonykor, mert akkor rengetegen vannak ezen a kegyhelyen az ország minden részéről és így meghittebb is ez a keddi nap. Első alkalommal csak mi és a szlovákiai Bást lakói jöttek el, de azóta bővült a kör. A környékbeli idős- és bentlakásos intézmények, Ludányha- lászi, Diósjenő, Bércéi, Balassagyarmat ellátottait hívtuk meg. Ezután tovább bővült a kör és a megyén kívülről is érkeztek vendégek. Most mintegy 600-700-an vettek részt a szentmisén, melyet Mátraverebély-Szentkúton a szabad téren celebráltak. Jól megszerveztük a napot és ennek is köszönhető, hogy nagyon sok kerekes székes lakó is ki tudott ide jutni, ahová csak segítséggel tud. Felkészültek voltunk és az esetleges rosszullétek gyors orvoslására mentősöket is hívtunk. A ferences rend képviselőivel nagyon jó a kapcsolatunk, s ők is készültek erre a napra. Szentkút csodálatos kegy- és természeti szépségekben bővelkedő hely is, ahol minden jó érzésű ember nyugalomra talál. Misét is mondathattak az otthonok lakói a hozzátartozóikért. Már az első ilyen rendezvényünknek is nagy visszhangja volt, s most is nagyon várták, érdeklődtek, hogy jövünk-e ki? A nap kuriózuma, hogy egy Lyonba elszármazott pap volt itt, s ő is prédikált Zachar atya és Julián atya mellett. A Nagyboldogasszony hetét megelőző kedd már egy olyan nap számunkra, mint az idősek napja, csak épp nevezhetjük idősek búcsútalálkozójának.
