Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-25 / 196. szám

2003. augusztus 25., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Baráthi Ottó jegyzete Pofonok után mélyütések E lap hasábjain először 1998. július végén írt jegyzetemben volt módom kifejteni „Agráraggodalmaim”-at. Jószerivel ugyanezt tettem 2001 au­gusztusában is, utóbb kifejezésre juttatva a magyar mezőgaz­daság talpra állásába vetett bizalmamat is. Ám két évvel ezelőtt nem gondoltam - jóllehet utaltam rá, nagy a baj! -, hogy az ak­kori mélyrepülés folytatódik, s miként néhány hozzáértő fogal­maz, agráriumunk zuhanórepülésbe megy át. Sajnos, a sta­tisztikai adatok és minapi hiteles információim erre engednek következtetni. Osztom azonban azon agrárszakértők nézetét, akik szerint me­zőgazdaságunk már-már agonizálásának korántsem egyetlen oka az idei, valóban rendkívül súlyos, szinte példátlan aszály. Sokkal inkább - és ez nem a szavakkal való játszadozás - a vi­szály, amely az elmúlt tíz-tizenöt év alatt eluralta a magyar ag­rárgazdaságot, szinte minden szinten. A következmény- egy szaldapból idézek -: a „magyar mezőgazdaságból az elmúlt ti­zenöt év alatt mintegy ezer-kétezerötszázmilliárd (!) forint tá­vozott és „ágazati szerepünk 50 százalékkal értékelődött le a világban”. Ezt aligha kell kommentálni... Jómagam viszont már korábbi, idézett írásaimban is utaltam a privatizáció praktikáira, a kárpótlás anomáliáira, a szövetkeze­tek széthordására, a támogatások drasztikus csökkentésére, az ötletszerű szabályozásokra, a meg nem valósított programok­ra, a korrupcióra...Hatalmas nagy pofonok voltak ezek a ma­gyar mezőgazdaságnak, csoda-e, ha megrendítették? S aztán az elmúlt években újabb megrázkódtatások érték az agráriumot s az idei aszály mintegy mélyütésként küldte padlóra a már ko­rábban megroggyant mezőgazdaságot. E jegyzetem írására készülve terveztem, részletesebb statiszti­kai adatokkal is alátámasztom látszólag sötétre sikeredett fenti képet, hiszen a legfrissebb - a nyári betakarítási munkálatok utáni - országos és megyei számok is itt vannak íróasztalomon. Ám ezekkel senkit sem akarok elkeseríteni. Mégis valamit köz- zéteszek, csak röviden. Amíg a világ és benne Európa agráriu- ma az elmúlt egy-másfél évtized alatt 20-25 százalékkal növel­te termelését, a magyar mezőgazdaságé 30 százalékkal csök­kent. Azt talán már mondanom sem kellene, hogy mi itt Nógrádban - jórészt persze kedvezőtlen termőhelyi adottságaink miatt - az országos termésátlagokat sem érjük el. Ráadásul idei aszályká­raink is súlyosabbak az országosnál: őszi búzából és őszi árpá­ból 50-50 százalék, rozsnál és triticalénál 40-40 százalék. Ezt a mélyütést „csak” mi kaptuk... És hogy mit várhatunk? A minap egy kisbárkányi kisgazda mondta nekem: - Nehogy már csak az EU-csatlakozásban re­ménykedjünk. Magam is azt gondolom, először helyben kell edzettségi állapotunkon javítani, mielőtt még - a pofonok és mélyütések után - padlóra kerülnénk. Bár kiszámolni a magyar gazdát nem lehet, de számolni azért kell(ene) vele! Szembenézve - jövőt teremteni Nógrád megye és lapunk köszönti a konferencia résztvevőit! (Folytatás az 1. oldalról) hoztunk létre, amely magát alulról felépítve vált a szociális szakma menedzsmentjeinek dinamikusan működő egyesületévé. Civilként gondoltunk szakmát erősíteni, szakemberként, vezetőként próbálunk szé­les társadalmi támogatottságot teremteni. Egyre többen lettünk a „munkaasztal” kö­rül. Tapasztaltabbak és kezdők. A demok­rácia szabadságában felnövők és a meg­nyert szabadságot kóstolgatok. Először ta­lán csak néztünk. Aztán szembenéztünk. Önmagunkkal, a lehetőségeinkkel, a jövőte­remtés kínálta esélyeinkkel. Mindezt Euró­pa egyesítésének küszöbén. Az egyesület rövid múltja azokat igazol­ja, akik hittek az összefogás erejében, akik közénk jöttek és jönnek céljainkat látva, akik feladatot vállaltak és vállalnak az ered­ményes munka érdekében. ___________________________am us ivÁw Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete Országos Választmányának elnöke *** (A ma kezdődő konferencia részletes programja a 4. oldalon) Megmutatni a világnak hagyományainkat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adta át a tájházat Balga Béla polgármester utalt a tájház létrehozásában tapasztalt összefogásra is ... .. fotó, »óén bob (Folytatás az 1. oldalról) A tájház ünnepi átadásán a polgármester, Balga Béla el­mondta, hogy a 80 éves pa­rasztházból kialakított tájház 16 millió forintos beruházás volt, amelynek 75 százalékát a Földművelési és Vidékfejlesz­tési Minisztérium pályázatán nyerte el a helyi önkormány­zat. - A tájház megvalósulásá­ban ugyanakkor sok helyi la­kos összefogására és önfelál­dozó munkájára is szükség volt - fűzte hozzá a polgármes­ter, s kiemelten köszönetét mondott Sinkó Ottónak támo gatásáért. A tájház bútorait és használati tárgyait a Dejtári Fonó, Falufejlesztő és Kulturá­lis Egyesület gyűjtötte össze. A táj ház átadása és felszen­telése után a vendégek megte­kinthették egyebek mellett a népművészeti valamint a ba­bakiállítást és Antal András alsótoldi keramikusművész tárlatát is. A tartalmas falunapon - má­sok mellett - részt vett Dóra Ot­tó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Urban Árpád országgyűlési képviselő is. Az ünnepi eseményen adták át a díszpolgári címeket Riskóné Nagy Magdolnának és Horváth Zoltánnak. A falunap program­jai a mindennapi élet tevékeny­ségei - aratás, szüret, állattar­tás, szövés-fonás - köré csopor­tosultak. A község mottója - „bort, búzát, békességet” - je­gyében, a falu más pontján is több kiállítás várta az érdeklő­dőket: szaruból, csuhából ké­szült alkotásokat, fafaragók munkáit, valamint hazánk táj­egységeinek hímzésfajtáit is szemrevételezhették az érdek­lődők. SZE Betakarítás: milliárdos kiesés Kérik a kárenyhítés mértékének módosítását Óvatos számítások szerint is mintegy egymilliárd forint érté­kű a nyári betakarításéi szántóföldi növények várható ho­zam-, illetve árbevétel kiesése Nógrád megyében. Ez a szám az őszi betakarítá­sokat követően tovább fog nőni, s elérheti a másfél milliárdot - jelezte lapunknak Szlobodnik János, a Nógrád Megyei Mező- gazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetségének titkára. Beszámolt arról is: az aszálykár további kedvezőtlen hozadéka, hogy a termelők többsége saját erő híján, képtelen igénybe ven­ni azokat a pályázati úton igé­nyelhető támogatásokat, ame­lyekre pedig nagy szükségük volna. Hozzátette: méltányolan­dó a kormány és az agrártárca gyors segítségnyújtásra való tö­rekvése; azonban annak mérté­ke a károkhoz viszonyítva aránytalanul alacsony. A szövetség titkára egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termelők me­gyei érdekvédelmi szövetségé­nek elnöksége augusztus 28-án rendkívüli ülést tart, amelyen értékelik a nyári betakarítás eredményeit, valamint az aszálykár rendezésének helyze­tét. A testület ezután tájékoztat­ja az országos szövetséget (MOSZ-t) a Nógrád megyei jel­lemzőkről és kéri, hogy ennek vezetése kezdjen tárgyalásokat a minisztériummal a kárenyhí­tés mértékének módosításáról. _____________________________(MJJ „ Muzsikáló kastélykert” A múzeumkertben péntek este harmadik alkalommal került sor a Nógrád Turizmusáért Egyesület, a helyi művelődési központ és a Kubinyi Ferenc Múzeum szervezésében a „Mu­zsikáló kastélykert” elnevezésű koncertre. A szécsényi zenebarátok a Commedia della Musica együttes műsorát hallgathatták meg FOTÓI R.T. ________SZÉCSÉNY , E zúttal is szép számmal ösz- szejöttek, hogy élvezzék a nyár­esti muzsikát. A közönség ér­deklődése ismételten bebizonyí­totta, hogy a kis városban az emberek fogékonyak az ilyen és hasonló rendezvényekre. Azok, akik ezen az estén úgy döntöt­tek, hogy ellátogatnak a múze­umkertbe, nem bánták meg. A Commedia della Musica kama­raegyüttes a zene világának cso­dálatos szépívű útján „vezette végig” a közönséget. Nagyszerű élményt jelentett a barokk környezetben hallgatni a barokk korszak legnagyobbja­inak, Händel, Vivaldi, Corelli és mások műveit. A bécsi klasszi­kusok korából Mozart A-dur szonátája harmadik tételét, a „Török induló”-t hallhattuk re­mek tolmácsolásban. A roman­tika, az érzelem világát egy szép Wagner mű és Massanet „Thais” című operájának egy részlete idézte meg. A XX. század zeneirodalmá­ból két Bartók mű hangzott föl. A szervezők és a Commedia della Musica együttes - amely­nek tagjai megyénk zeneisko­lájában tanító művésztanárok - jóvoltából a nyár esti koncer­ten a szécsényi közönség egy szép zenei élménnyel lett gaz­dagabb. SZ. F. Ritka jubileum: ötszáz éves az egyházasgergei szentségtartó Magyarországon egyedülállónak, sőt Európában is különlegességnek számító 500 éves pasztofóriumot, azaz szentségtartó fülkét szenteltek vasárnap Egyházasgerge 671 éves római katolikus templomában. Az ünnepi szentmise - amelyet Baffi István esperes, plébános celebrált - keretében megszen­telték a kálvária elkészült három stációját is. A 14 stáció további 11 elemén Ferkó István, díszműkovács, népi iparművész, Gordos István fafaragó, valamint Gordos Oszkár dolgozik. Idén első ízben kötötték össze a szervezők a közösségi és az egyházi ünnepet, amelyből a jövőben hagyományt szeretnének teremteni - tudtuk meg a község polgármesterétől, Egyed Rezsőtől. A falunap részét képezte a helyi hősi emlékmű koszorúzása is, ahol a fegyveres erők tisztjei és tábornokai is lerótták kegyeletüket. Az eseményen dr. Mészáros Ferenc, a miniszterelnöki hivatal főosztályvezetője mondott ünnepi beszédet, majd pedig Simon Katalin énekelt az ünnephez méltó egyházi énekeket. A műsor közösségi programmal folytatódott. Juhász Istvánnak (posztumusz) és Gecse Istvánnak díszpolgári címet adományozott a községi önkor­mányzat. Az elismerések átadása után a pol­gármester megköszönte mindazok munkáját, akik a településért fáradoznak és akik segítségére voltak a falunapi ünnepség létrejöttében. A programsorozatot négy kiállítás is gazdagítot­ta, ezek között volt Kazareczki Istvánná, babakészítő, Ruzsinszki Zsolt, - aki akvarell és digitális képeit mutatta be - , Gordos István és Ferkó István. SZE Bővül az idősek otthona Nógrádmegyer Sikeres pályázata révén bővülhet a településen működő, korszerű idősotthon, amely öt település rászoruló időseinek nyújt éjjel-nappali ellátást. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rehabilitációs alapjától elnyert 4,5 millió forintból két lakószobát alakítanak ki a tetőtérben, s ezzel héttel gyarap­szik a jelenleg huszonkét személy befogadására alkalmas intézmény férőhelyeinek száma. A ter­vek szerint a munkálatokat ebben az évben kezdik. Ezenkívül speciális felvonóval is ellátják a létesítményt, valamint három csökkent munkaképességű személy alkalmazásával növelik a személyzet számát. Ahol már becsengettek A Mikszáth középiskolában pár napja megkezdték a szakma elsa­játítását azok a hallássérültek, akik részt vesznek a salgótarjáni Szív a Szívért Alapítvány országosan egyedülálló programjában. Balassagyarmat Phare-pályázaton nyert pénz­ből a megyei munkaügyi központ­tal és a középiskolával összefogva az alapítvány szervezésében a mé­zeskalács és aprósütemény készí­tést tanítják meg a fogyatékkal élőknek, akik két csoportban ta­nulnak. Hiányszakmákról van szó, amelyek elsajátítását megkönnyíti a hallássérültek átlagostól fejlet­tebb szépérzéke és kézügyessége. Szakács Ferencné, alapítványi tit­kár elmondta, hogy a közösen ki­dolgozott módszer szerint gyakor­lati oktatással indítottak, ezután következik a képzés elméleti ré­sze. Jelezte azt is, hogy a résztve­vők eddigi munkái rátermettség­ről, ötletességről tanúskodnak. Az alapítvány karancssági sütő­üzemében 12 résztvevőnek adnak majd munkát, a többiek cukrásza­tokban, pékségekben helyezked­hetnek el a munkaügyi központ segítségével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents