Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-23 / 195. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 EGYHÁZASGERGE 2003. augusztus 23., szombat Liptagerge és Egyházasgerge egyesítéséből 1938-ban keletkezett a mai falu. A környék Igen régtől lakott, hiszen a határban honfogla­lás kori leletek Is elkerültek. Liptagerge 1220. körül a Zách nemzetség birtoka volt, 1333-ban Geregye alakban fordult elő egy oklevélben. A XV. században Lubeljel Fülpös Bálint fial, Mik­lós és Péter voltak a falu földesurai. A fivérek 1482-ben megosztoztak birtokaikon; Péter ettől kezdve a Lipthay nevet használta. 1503-ban Lipthay László volt a falu földesura, 1548-ban pedig Lipthay Gáspár, Dely Balázs és Uza Mik­lós osztuzott rajta. A hódultság idején, 1562- ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott. Rudolf király 1580-ban Mocsáry Györgynek és Ger­gelynek adományozta. Ezután hiányosak az adatok; feltételezhető, hogy a török elpusztítot­ta a települést. A XVII. században Mocsáry László építtetett itt kastélyt, ami alatt börtön is volt. 1715-ben három, 1720-ban pedig nyolc adóköteles háztartást írtak itt össze a helység­ben. Kisgergét 1224-ben említették először az oklevelek, akkoriban ugyancsak a Zách nem­zetség birtoka volt. Amikor Zách Felicián me­rénylete után 1335-ben Károly Bábért a Cselenfiaknak adományozta, már .Egyházasgergye' alakban említették; ezt a ne­vet vette fel a falu az 1938-as egyesítés után. Elsősorban a községbe érkező vendégek tájékoztatását szolgálja a falutérkép Aktív egyháztanács Az idei falunapra illetve a je­les templomünnepre készülvén különösen sok dolga akadt az egyházasgergei egyháztanács­nak, amelyik azonban egyéb­ként is igen aktív tevékenységet végez. Sok teendőjük adódik a különböző egyházi ünnepsé­gek, rendezvények előkészíté­sében, a templom és a temető, valamint azok környékének fo­lyamatos rendbe tartásában, bár ebbe a munkába időnként a közmunkások is besegítenek. Az egyháztanács elnöke László Zoltán, tagjai Gordos Istvánná, Kéri Zoltán (aki a templomtitkár szerepkörét is betölti), László András (bácsi), László András (zara), László István, Pásztor Pál, Ruzsinszki László, Simon István és Somoskői Józsefné. A tanácsot a hívők demokratikus keretek között négy évre vá­lasztják, a jelenlegi már hatodik éve funkcionál. Az egyházta­nács tagjai természetesen szoro­san együttműködnek a Karancskesziből hetente kétszer miséző plébánossal, Szász Gyu­lával és a helybéli Mária légiós asszonyokkal is, akik mintegy 16-17-en szorgoskodnak a hit­életben. ■ Eredményes a közmunkaprogram Egyházasgerge szép természeti kör­nyezetben, a Karancs hegység és a Dobroda patak völgyében fekszik. A Salgótarján - Litke útvonalról érhető el a tiszta, ózondús levegőjű falu, ahonnan csak visszafelé lehet jönni, tovább nem. A mintegy kilencszáz lelket számláló település híres kö­zépkori műemlék templomáról, ven­dégszeretetéről és gasztronómiai kü­lönlegességeiről. Ezek közé tartozik a birkagulyás, a vaddisznópörkölt, a túrós lepény és a pampuska. Mint Egyed Rezső polgármester elmondta: büszkék rá, hogy innen kevesen kí­vánnak máshová költözni. Egyébként a község helyzete hasonló a többi, vele azonos nagyságrendű, azo­nos teherbírású faluéhoz. Rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, csatornahálózattal, telefonnal, de sajnos a gázprogramból kimaradtak s ez komoly feladatot jelent a jelenlegi vezetés számára. Mellékútja­ik rendezettek, a községet átszelő két ki­lométer hosszúságú út - amelyik a köz­útkezelő kht. tulajdonában van - állapo­ta azonban joggal vált ki kritikát, időn­ként a közlekedést is veszélyezteti. Az önkormányzat 8 osztályos általános is­kolát és egy vegyes csoportú óvodát mű­ködtet. Mindkét intézményt a családias légkör jellemzi. Nyári karbantartásuk megtörtént. 14 helybéli gyermek részvé­telével a közelmúltban 6 napos közbiz­tonsági tábort tartottak. A kulturális élet meghatározó tényezője a Cinege tánc- együttes, amelynek felnőtt és gyermek- csoportja is van. Vezetőjük Gordos Má­ria. Az augusztus 20-i ünnepre készült el - pályázati pénzből - a szabadtéri szín­pad felújítása. A tavalyi hullámvölgy után a labdarúgók is kezdenek magukra találni, a területi bajnokságban harma­dik helyen végeztek. Az önkormányzat segíti a sportklub tevékenységét, de szponzorokat is keresnek a még sikere­sebb működéshez. FCüil ll Katonás polgármester Egyed Rezső nyugalmazott alezredes mintegy harminc évnyi katonai szol­gálat után tért vissza családjával együtt szülőfalujába, ahol a 2002-es őszi választásokon került a polgármesteri székbe. Tiszti és tanári diplomával ren­delkezik, előélete alapján nem meglepő, hogy szereti a rendet, a fegyel­met. A közéleti munka mellett szívesen végez hely- és hadtörténeti kutatá­sokat, s a néprajzi gyűjtőmunkában is részt vesz a községben. Fa - követvén apját - őr­nagyi rangban szolgál a halárőrségnél, leánya gyermekszociális gondozó, ősszel kezdi meg egyetemi tanulmányait. Egyed Rezső veje hivatásos vadász, kisvállalkozó. A család szemefénye a hatéves kis unoka Laura Eszter szeptemberben megy első osztályba. EemuseEscumMiinsÉntrisí igazgatás 256» oktatás S2602 kommunális feladatok 8996 összesen: 112 398 ER Az év elején megindult közmunka­program révén sikerült rendbe tenni a község belterületét, az árokrendszert, a temető új kerítést kapott, negyven gépko­csi számára alakítottak ki parkolót. Ön­erőből szépült meg a környék a kántorla­kásnál is, amelyet közösségi házzá kíván­nak fejleszteni. Tovább folytatják a vízel­vezető árkok betonozását és pályázatot nyújtottak be 600 méternyi bitumenes járda felújítására is. Falunap ötszáz éves jubileummal A 2003. augusztus 24-i vasárnap különösen nagy ünnepnek számít Egyházasgergén: nemcsak falunapot tartanak ekkor, de méltóképp emlékeznek meg a 671 éves római katolikus temp­lom 1503-ból való pasztofóriumának 500. évfordulójáról. A re­neszánsz szentségtartó fülke a templom evangéliumi oldalán található. Nemcsak kora miatt nevezetes, hanem azért is, mert az országban egyedüli s Európában is kuriózumnak számít. A programsorozat a polgár- mesteri hivataltól a hősi emlék­műhöz való felvonulással kezdő­dik 10 órakor. Az első és második világháború áldozatairól 10.15 órakor emlékeznek meg koszorú- zási ünnepség keretében. Az ün­nepi istentisztelet 10.30 órakor kezdődik. A misét Baffi István körzeti esperes, plébános mutatja be Salgótarjánból. Az előzetes in­formációk szerint jelen lesz a vá­ci megyéspüspökség, valamint a Miniszterelnöki Hivatal egyház­ügyi államtitkárságának képvise­lője is. Meghívták az „Egyházas” előnevű településeket is. A közsé­gi ünnepség a templom előtti té­ren köszöntővel kezdődik 11.30 sében élen járt az egyháztanács és különösen sokat vállalt Tóth Péter alpolgármester, aki egyéb­ként hitoktató. Az úgynevezett „Kárpáti” házban rendezik Kazareczki Istvánná babakészítő, Gordos István, Ruzsinszki Zsolt festő valamint Ferkó István kiállí­tását. Délutántól egyértelműen a civil programok veszik át a fő sze­repet: a sportpályán labdarúgó órakor. A stációk - amelyek fa­munkáit Gordos István készítette, az oszlopok és a tetőszerkezet Gordos Oszkár ne­véhez fűződik s részt vállalt e mun­kából Ferkó István díszműkovács, népi iparművész is - is­mertetése és megál- dása után adják át az önkormányzati __________ tes tület által odaítélt a templomkerti kálváriához Gordos István faragta illetve faragja díszpolgári címeket, ki a stációkat m valamint a társadal------1-----------------------------------------------------------­m i munkában, falunap és a temp­lomünnep előkészítésében élen jártak elismeréseit. Az ünnepség egyházi részének megszervezé­mérkőzést rendeznek, lesz kör­hinta és egyéb szórakozási lehe­tőség. A jeles napot 20 órakor a presszóban diszkó zárja. ■ Napraforgó Óvoda sajátos színekkel Sok a virág az udvarban és bensőséges, barátságos légkör fogadja a látogatót az épületben is. 25 kisgyermek éli itt mindennapjait két óvónő - Varga Bamabásné és Szalatovics Károlyné - valamint Gordos Lászlóné dajka és a konyhai személyzet gondjaira bízva. Varga Bamabásné vezető óvónő elmondta, hogy vegyes csoportú intézményként működnek. Prog­ramjuk a környezeti nevelésre épül. Ennek megfelelően sok pá­lyázatot adnak be a Környezetvé­delmi Minisztériumhoz. Az onnan kapott pénzből tudtak autóbuszos kirándulásokat szervezni Kecske­métre, Lillafüredre is szülői kísé­rettel. Sokat kirándulnak a megyé­ben is. Ilyen célra szeretnék fel­használni az URSA Salgótarján Rt. és a Nógrád Megyei Hírlap pályá­zatán nyert összeget is. A helyi ön- kormányzat is jó gazdának bizo­nyul, hiszen az otthonos berende­zés költségvetési támogatásból va­lósult meg. Az óvoda nevelési programjával a kirándulásokon kí­vül más események, rendezvé­nyek is összefüggnek. Ennek je­gyében tartják például a madarak karácsonyát is, amikor nemcsak élelemmel, hanem ajándékkal is kedveskednek az apró élőlények­nek. Az óvodások életében is ki­emelkedő esemény a farsang - amelyet a szülőkkel együtt rendez­nek -, s különösen nagy élmény a Miklós-nap: a kicsik ugyanis nem az óvodában kapják meg a csoma­gokat, hanem este a lakásokba vi­szi nekik a Mikulás és segítője. Ak­tív részesei, szereplői az óvodások a szüreti rendezvénynek is. ■ Nagy tehetség egy kis faluból Eredeti szakmája szerint esztergályos, Salgó­tarjánban, a Stromfeld Aurél Gépipari Szak- középiskolában tanult, mégis a művészetnek hódol, sokoldalú tehetségéből, autodidakta felkészültségéből igyekszik megélni Ru­zsinszki Zsolt. Ruzsinszki Zsolt festményei is jelzik különleges képességeit A huszonnyolc éves, nőtlen, a szüleivel lakó fia­talember mindig is szeretett rajzolni festeni, de kel­lett, hogy találkozzon egy emberrel - nevezzük úgy menedzserrel - aki gondjaiba vette, felkarolta. Elő­menetelét, művészi fejlődését a technikai háttér­nek is köszönheti, tekintve, hogy jó barátságba ke­rült a számítógéppel, amely különösen a grafikai lapok, nyomatok, animációk tervezése, megvalósí­tása során jelent nagy segítséget. A kapcsolatok to­vábbépítésében ma már nélkülözhetetlen eszköz­nek számít Ruzsinszki Zsolt számára is az Internet. A Hungarocon salgótarjáni országos rendezvényén első díjat nyert tudományos-fantasztikus témájú műveivel, amelyeken fantáziaszülte figurák, harco­sok, robotok szerepeltek. Itt figyelt fel rá egy buda­pesti kiadó és bízta meg szerepjátékhoz kártyail­lusztrációk elkészítésével. Csinált már könyvborí­tót is ugyancsak sci-fi stílusban. Érdekes, hogy fest­ményei viszont inkább úgymond figurálisak, ha­gyományos felfogásban készülnek. Előtte az élet, rajta is múlik, hogy hová, meddig sikerül eljutnia az érvényesülés útján. ■ A polgármesteri hivatal bejáratánál diszkót fogadja az érkezőket Arcok a településről „Postásból” lett kőműves Mindig is tanult szakmájában dolgozott Ruzsinszki Béla, de tizenöt éven át a STÉSZ, majd több mint nyolc évig a posta volt a munkáltatója. Az ipart 1976- ban váltotta ki, de csak 1996-ban lett a maga gazdája: azóta főfoglalkozású vállalkozó. Mint kőműves háza­kat épít, burkoló munkákat végez, de vállal magasépí­tői feladatokat is. Szívesen dolgozik szülőfalujában, de számos megbízása a község környékére, sőt Salgótarjánba is szó­lítja. Alkalmazottja nincs, egyedül igyekszik minél jobb színvonalon megfelelni ügyfelei bizalmának. Eddigi munkái közül nem tud egyet sem kiemelni, jó szívvel gondol vissza mindegyikre. Mint tősgyöke­res helyi lakos térítés nélkül is hozzájárul a falu szépítéséhez. így történt ez a minap is, amikor részt vett a templomi feljáró és a hősi emlékmű kijavításában. 2000-ben a templom meszelését vállalta el. Felesége szintén dolgozott a postánál, jelenleg az idősek étkeztetése terén tevékenykedik. Leánya viszont hű maradt a postához, Budaka- lászon dolgozik egy nagyáruházi fiókban. Fia raktározási, csomago­lási bt.-ben keresi a kenyerét. Nyolcvanéves babakészítő Majdnem hetvenesztendős volt már Kazareczki Istvánné, amikor 1991-ben népviseletes babákat kez­dett készítem. Korábban óvodában dolgozott és a le­rongyolódott babák újraélesztésében szerzett gyakor­latot. Előzményként azonban női szabó szakmája is említhető. Mindenütt nagy sikert ér el az egyházas­gergei ruhába öltöztetett babáival. Ezeken úgyneve­zett singelt főkötő, rakott szoknya, vizitke (blúz) és kötény találha­tó. Szécsényben június 7-én szerepelt babáival, előző nap viszont betöltötte a nyolcvanadik életévét. Ennél szebb születésnapi ajándé­kot nem is kaphatott volna. Ráadásul leánya is ott volt szintén helyi viseletben. Előfordult már az is, hogy egy törött lábú babára rögzítés­ként csizmát kellett adnia, így kazárinak öltöztette be. Gyakran meg­történik, hogy átöltözteti - például kalapot ad rájuk - az egyszer már elkészített 58-60 centiméteres babákat, amelyekből jelenleg kilenc található Kazareczki Istvánné otthonában. Időskori kiteljesedés Öt éve kezdett el fafaragással foglalkozni a hetven- ötödik életévét már betöltött Gordos István, aki fest­ményeket is készít. Már gyermekkorában is szívesen rajzolgatott, üvegfestő, majd dekoratőr volt a salgótar­jáni tűzhelygyárban és a Volánnál, ahonnan nyugdíj­ba vonult. Egy időben tagja volt az amatőr művészek észak-magyarországi szervezetének is. Harmincöt éve él egyedül, két leánya helyben, fia Endrefalván lakik. Négy uno­kája van. Gordos István mindennapjainak jó részét az alkotómunka foglalja le. Az elmúlt időszakban komoly megbízást és elfoglaltságot jelentett számára, hogy augusztus 24-ére elkészítse a kálvária első három stációját. A további tizeneggyel a jövő évi falunapra kell kész lennie, akkor lesz a szentelés. A stációk jeleneteit szentképekről, a Bibliából formázza meg. Faragványait vadkörtefából készíti. Festmé- nyei zömmel csendélet-jellegúek. ____________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents