Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-18 / 191. szám
7. OLDAL NÓGRÁD* HÍRLAP prótkeres? #év»l aaftlwn wrest níáfj». Nálunk biztosan megtalálja! —Az ára is apró! wmimm Évente csaknem negyvenezerrel, egy középváros népességével csökken hazánk lakossága. Harrach Péter, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség családpolitikai szakértője, a parlament alelnöke szerint mára a nemzet elsőszámú sorskérdésévé vált a népességfogyás megállítása. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai ugyanis azt mutatják, hogy felgyorsult ütemben csökken a lélekszám, az év első öt hónapjában harminc százalékkal nőtt a népességfogyás. Az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest idén hét százalékkal többen haltak meg, miközben két százalékkal kevesebb újszülött jött a világra. EletMód--■ <Mtw%£SkS3S0««mmm újszülött jött a világra. Fogy a magw^ertékválságban a család _____________NÉPMOZGALOM, 2002_________________ Ez er lakosra jutó Ezer élveszülöttre Területi egység élve halálozás házasság- belföldi jutó egy éven születés kötés vándorlási aluli meghalt különbözet Budapest 8,6 13,8 5,0-6,4 6,7 Pest 10,3 11,8 4,4 15,1 5,8 Közép-Magyaro. 9,3 13,0 4,8 1,9 6,3 Fejér 9,3 11,5 4,3-0,1 6,5 Komárom-Esztergom 9,4 13,1 4,5 1,1 7,7 Veszprém 9,0 12,2 4,4 0,3 4,7 Közép-Dunántúl 9,3 12,2 4,4 0,4 6,3 Győr-Moson-Sopron 9,2 11,9 4,9 3,8 7,0 Vas 8,7 13,3 4,2-0,4 9,9 Zala 7,8 13,2 3,8 0,3 9,4 Nyugat-Dunántúl 8,6 12,7 4,4 1,6 8,4 Baranya 9,2 12,9 4,5-0,4 4,3 Somogy 9,0 13,7 3,8 0,6 6,9 Tolna 9,0 13,1 4,1-1,6 9,4 Déi-Dunántúl 9,1 13,2 4,1-0,3 6,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 10,4 13,3 4,2-3,6 10,5 Heves 9,3 14,3 4,2-0,9 8,9 Nógrád 9,6 14,3 4,0-0,7 8,1 Észak-Magyaro. 10,0 13,7 4,2-2,4 9,8 Hajdú-Bihar 10,5 12,1 4,6-0,4 5,2 Jász-Nagykun-Szolnok 9,6 13,9 4,2-1,7 7,0 Szabolcs-Szatmár-B. 11,3 12,1 4,6-3,8 9,2 Észak-Alföld 10,6 12,6 4,5-2,1 7,2 Bács-Kiskun 9,4 13,4 4,1 0,2 6,5 Békés 8,9 14,1 4,0-2,9 6,5 Csongrád 8,9 13,7 4,4 0,3 7,3 Dél-Alföld 9,1 13,7 4,2-0,7 6,7 ÖSSZESEN Jh5 13,1 4,57,2 forrás KSH- Nem csak nálunk, hanem a fejlett európai államokban is egyre kevesebben élnek, a fejlődő országokban ellentétes a tendencia: a túlnépesedés okoz problémát. Mire vezethető ez vissza?- A gyökereket keresve első helyen az életforma megváltozását kell említem - mondta Harrach Péter. - Mostanában máshogy élnek az emberek, mint elődeik évtizedekkel ezelőtt. A fiatalok számára a karrierépítés a legfontosabb. Harmincéves korukig a tanulás, a másoddiploma, a munkahelyi előmenetel köti le minden percüket. Ez nem csak az értelmiségi pályákon tapasztalható. A családalapításnál fontosabb a biztos egzisztencia megteremtése. A másik probléma az értékválság, ami a társadalom egészét átitatja. A fiatalok szemében a család, a házasság már nem tölt be olyan fontos szerepet, mint hajdan, a szüleik életében. A médiák hatása, a va- lóságshow-k világa sem a harmonikus családeszményt népszerűsíti. Persze tagadhatatlan a politikusok felelőssége, akik döntéseikkel megnehezíthetik vagy megkönnyíthetik a családok mindennapi életét, a gyermekvállalást.- Az elmúlt időszakban a válások száma is magasabb. Lehet, hogy a szülői házban tapasztalt rossz példák sem inspirálják családalapításra az új generációt?- Minden ember életére kihat a szülői példa, de szintén meghatározó a társadalmi divat. Mostanság a későbbi házasodás a divat, ha egyáltalán házasodni akar valaki. A fiatalok nem vállalnak csak legfeljebb egy vagy ritkábban két gyermeket. Magyarországon a népességfogyás problémája - a születések számának drasztikus csökkenése miatt - 1980-ban erősödött fel.- Mi lesz, ha így megy tovább?- Súlyos gazdasági következményekkel számolhatunk, komoly foglalkoztatási problémák várhatók. A demográfusok szerint ha nem történik kedvező fordulat, 2050-re nyolcmilliónál is kevesebben leszünk.- A ßalalok már most sem tudnak elhelyezkedni. Miért baj az, ha kevesebb a munkanélküli?- Magyarországon a munka- nélküliség mellett már bizonyos területeken és bizonyos szakmákban megjelent a munkaerő- hiány is. Ha tovább csökken az aktívan dolgozók aránya, nem lesz, aki idővel előteremtse az egyre jobban elöregedő társadalomban a nyugdíjak fedezetét. Ez pedig már súlyos társadalmi feszültségek forrása is lehet.- Mit kellene tenni, hogy helyreálljon a demográfiai egyensúly?- Az előző ciklusban életre hívtunk egy népesedéspolitikai kormánybizottságot. Neves tudósok három javaslatot tettek le a kormány asztalára. A legfontosabb tennivalóként a születések számának növelését jelölték meg. Emellett a halálozási mutatók javítását tartották fontosnak, s csak legvégső megoldásként vetették fel a betelepítések lehetőségét. Úgy gondolom, hogy amíg van esély a születések számának növelésére, nem érdemes a betelepítést szorgalmazni.- A gyermekvállalás, az utódok felnevelése, taníttatása komoly anyagi áldozatokkal jár. A gyermekesek általában nehezebb körülmények között élnek, mint a gyermektelenek.- Érdekes tapasztalat, hogy a jólét általában visszaveti a gyermekvállalási kedvet. A családalapítás alapvetően kulturális értékrendet tükröz, amelynek alapja a gyermekszeretet. A hazai termékenységi mutató 1,3, tehát a szülőképes nők többnyire csak egy gyermeknek adnak életet. Az ideális a két-három gyermekes családmodell lenne.- Három gyermek, három szoba, négy kerék?- Ez lenne az ideális. A politikusok felelőssége pedig az, hogy ez meg is valósuljon. Mint volt családügyi miniszter szomorúan tapasztalom; a mostani kormány programjában elsikkadtak a népesedéspolitikai célkitűzések. Családbarát intézkedések nélkül nem számíthatunk arra, hogy majd több gyermek születik. Nem csupán anyagi támogatásra gondolok, hanem határozott értékrend közvetítésére is, ami az óvodától, a civil szervezeteken keresztül a médiákon át mindenütt előtérbe kerül.- Egyre több az egyedülálló fiatal, ők nem is akarják a család nyűgét magukra venni.- Pedig a család nem csak nyűggel jár. Nagyon fontos, hogy egy gyermek milyen körülmények között szocializálódik, hogyan tanulja meg az élet, az emberi együttélés szabályait. Éppen a testvérekkel való kapcsolatban válik a gyermek életre valóvá, ugyanakkor másokat is elfogadó, tisztelő személyiséggé. A boldog gyermekkornak és biztos vagyok benne, hogy a boldog felnőttkornak is az' igazi záloga, hogy családban nő fel az ember. Ugyanakkor a felnőtt számára is fontos ez a közeg, hiszen az élet küzdelmei közepette jó érzés úgy hazatérni, hogy otthon biztonságot, megértést talál az ember. Nem állítom, hogy a házasság és a családi élet minden pillanata maga a földi mennyország. Az összecsiszolódás, a viták, az egymás elviseléséből adódó nehézségek a legharmonikusabb kapcsolatokból sem hiányoznak.- Volt családügyi miniszterként indított-e olyan programot, amely túlélte a kormányváltást?- Úgy tűnik a családok ügye sajnos a jelenlegi kormánynak nem fontos. Amikor mi az intézkedéseket meghoztuk, akkor olyan társadalompolitikai célok vezettek bennünket, mint többek között a munka becsületének helyreállítása. A család- támogatások egy részét például adókedvezmény formájában munkajövedelemhez kötöttük, úgy látom, a jelenlegi kormány a társadalompolitikai célkitűzéseket a politikai célú osztogatás mögé szorította. A mostani kabinet inkább az alanyi jogon járó juttatások híve, míg mi a dolgozni tudó és akaró rétegek támogatását helyeztük előtérbe. Sajnos ki kell mondani, hogy sokszor a munkát vállalni nem is akaró, lumpen rétegekhez jut el a segély, többnyire a „megélhetési gyermekszülés” ösztönzéseként. Tisztában vagyok azzal, hogy kínos kérdéseket feszegetek, de az igazsággal jobb szembenézni. Az alanyi jogon járó családi pótlék rendszerét sem véletlenül alakítottuk át iskoláztatási támogatássá, mert így a szülőket legalább arra ösztönöztük, hogy iskolába járassák a gyermekeiket. A ténylegesen rászoruló gyermekeket persze támogatni kell, hiszen senki sem tehet arról, hogy milyen családba született. Úgy gondolom, hogy egy politikusnak a társadalmat nem csak kiszolgálni, hanem formálni is kötelessége. Mert ha csak nyugtázunk, sőt támogatunk minden rosszat, akkor a negatív folyamatok felerősödnek. Az emberek gondolkodásmódja finom eszközökkel, s nem durva beavatkozással jó irányba terelhető. NÉMETH ZSUZSA A társadalmi környezet- Milyen szerepe lehet a vallásnak, a keresztény értékrendnek a családalapításban?- A tudatos keresztény életforma házasság és családpárti. A keresztény ember örömmel vállalja a gyermeket. Politikusként úgy gondolom, hogy hívőknek és nem hívőknek egyaránt olyan feltételeket kell teremteni, hogy mindenki egyformán örömmel vállalhasson gyermeket. Mégpedig félelem nélkül, optimistán, a jövőbe vetett hittel. Ehhez jól kiépített, stabil, kiszámítható családtámogatási rendszer kell.- A családok összetartásának kulcsfigurái a nők: társadalmi helyzetük - különösen akkor, ha kisgyermekük van - manapság nem igazán rózsás.- Több programot indítottunk a munkaügyi központokkal, hogy a gyesről munkába visszatérő szülők helyzetén javítsunk. Sajnos be kell látni: az öntörvényű gazdasági folyamatok sok kárt okoztak a családok életében. A nők részmunkaidős foglalkoztatása nyugaton már elterjedt, nálunk pedig még gyermekcipőben sem jár.- Az uniós csatlakozás mit hozhat a népesedési problémák megoldásában? A TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS, 2002, 2003* 1000 LAKOSRA JUTÓ TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (-)- Nemzeti gondjainkat magunknak kell orvosolni. A Kárpát-medencei magyarsággal a csatlakozási folyamatok bővülésével szorosabb kapcsolatba kerülhetünk, de tudni kell, hogy a határainkon túl is mindenütt hasonló gondokkal küszködnek, a magyarság lélekszáma a szomszédos országokban is csökken. Pár évvel ezelőtt egy idősebb református pap azt mondta nekem: - Miniszter úr, én sokat dolgozom azon, hogy megoldódjon a népességcsökkenés problémája. Mire én azt válaszoltam neki, hogy: - Tiszteletes úr, ezt inkább hagyjuk a fiatatokra! Az lenne jó, ha ők vállalnának minél több gyermeket!- Az Orbán-kormány tagjai maguk is jó példával jártak elől.- A háromgyermekes átlagot magam is teljesítettem, bár akadtak többen, akik túlszárnyalták ezt. Gondotok itt Orbán Viktorra, Pokomi Zoltánra és Stumpf Istvánra. Azt is el kell ismernünk, hogy az idősebb kisgazdák bizony rontották a kormányzati átlagot.- A fiai tovább viszik a családi hagyományt?- Nagyon remélem. Már két unokával dicsekedhetek. A legnagyobb öröm mégis négy hónappal ezelőtt ért, amikor végre megszületett az első kislány a családban. Mint fiúkhoz szokott apa, sőt nagyapa bevallom, szokatlan volt a látvány, mindig hiányérzetem támadt, amikor a menyem tisztába tette a picit. Lehet, hogy sokan nem feltételezik rólunk, de mi politikusok is éppen olyan szülök, nagyszülők vagyunk mint az átlagember. A legnagyobb örömünk, ha a saját gyermekeinket, unokáinkat boldognak látjuk. Harrach Péter Született: 1947. november 2- án, Budapesten Iskolái: Szent István Gimnázium, Római Katolikus Hittudományi Akadémia (ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Életút: egyházi munkatárs; 1998-ig a Püspöki Kar Titkárságon a világi ügyek felelőse; 1989- ben a Keresztény- demokrata Néppárt (KDNP) tagja; 1990-től kerületi elnök; 1995-től a párt alelnöke; 1990- 98 között önkormányzati képviselő Budapest zuglói testületében. 1994-1998 között fővárosi önkormányzati képviselő, a kisebbségi bizottság elnöke; 1998-tól egyéni országgyűlési képviselő Pest megye 1. számú választókörzetében. 1998-2002 között az Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere. 2002-ben újraválasztották körzetében a Fidesz - Magyar Polgári Párt (ma Fidesz - Magyar Polgári Szövetség) képviselőjeként. Az új Országgyűlés megalakulása óta a ház alelnöki teendőit is ellátja.
