Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-16 / 190. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 LUCFALVA 2003. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Árpád-kori település. A XIII. században Lucin alakban fordult elő említése egy oklevélben. Érdekes a falu nevének eredetmondája: a környék töldesura 1130 körül Sámson, Fe­hérkő várának építtetőié volt. Állítólag az ő Lucia nevű leányáról vette a nevét Lucin köz­ség. Először 1235-ben említették az okleve­lek az itteni latemplomot: a község közelében az egyik magaslatot a mai napig Templom­hegynek hívják. A lalu a tatárjárás idején el­pusztult, de rövidesen újjáépítették. Lucint 1382-ben Tari László kapta meg Erzsébet ki rálynétél, 1416-ban pedig egyes részel a Kazal Kakas család birtokába kerültek. A fa­lu már a török hódoltság kezdetén elnéptele­nedett, 1548-ban lakatlan helységként emlí­tették a feljegyzések. A völgy mélyén megbú­jó területet a XVIII. század elején Árva, Liptó és Zólyom vármegyéből származó szlovákok­kal telepítették újra. A tatul azonban nem a régi helyén, hanem attól valamivel távolabb építették fel. 1715-ben még mindig csak há­rom, 1720-ban pedig négy család szerepelt az adóösszeírásban. A helybeli evangélikusok a XVIII. század első felében Sámsonházára jártak isten­tiszteletre, majd a mai templom helyén kis faépületet emeltek. Ezt később királyi ren­deletre bezárták és csak 1785-ben kaptak engedélyt a szabad vallásgyakorlásra. A mai templomot 1793-ban építették, s ek­kor váltak el a sámsonházai anyaegyház­tól is. A lucfalvaiaknak 1786-ban már önálló iskolájuk volt. A községben baptista közösség is él. A fe- lekezetnek imabáza van a faluban. Díszdobozok mestere Bocsó Jánost a legmegbízhatóbb emberek közé so­rolják a faluban. Az ötvenéves fér­fi a polgármesteri hivatalnál dolgo­zik. A közhasznú munkások egyik irányítója. So­sem tanult szakmát, de szeret dolgozni. Segédmunkás. Sza­bad idejében azonban díszdo­bozokat készít. Húsz éve érdek­lik a famunkák. Az ehhez szük­séges szerszámok nagyobb ré­szét maga készítette, de vásárol is. A fa iránti érdeklődése talán onnan ered, hogy dolgozott ácsok mellett, faüzemben. Többféle tanfolyami végzettsé­get is szerzett. Dobozait aján­dékba és pénzért is készíti, hi­szen jól jön a családban egy kis fizetéskiegészítés. __________■ S zeretnének uniós színvonalon élni A szlovák betelepülők az 1700-as évek közepén érkeztek a festői Kis- Zagyva völgyébe. A protestáns hitet követő, melegszívű emberek azóta élnek itt. Az apró, kellemes környe­zetű zsáktelepülés nagy fejlődése az utóbbi évtizedekben következett be. A település közművesített, az intéz­ményeket rendbe hozták és bevezet­ték a fölgázt. A polgármester pedig nemrégiben írta alá azt a SAPARD- szerződést, aminek alapján megva­lósul a szennyvíz beruházás. Két év óta a fejlődés érdekében mene­dzsert foglalkoztatnak. Ennek számos sike­res pályázat lett az eredménye. A falu azon­ban nincs híján a gondoknak sem. Nem tartoznak a naponta emlegetett települések közé, de büszkén vállalják önmagukat. A kistérségi program keretében az idei közmunka-foglalkoztatásra a környező te­lepülésekkel jelentkeztek, ami 49 ember át­meneti foglakoztatását jelenti. A korábbi kapcsolatokkal szakítva most Sóshartyán­nal közösen hoznak létre társtelepüléses kapcsolatot. Ugyanis a két településnek ha­sonló a fejlettsége, de a gondjaik is. Az Európa Unióhoz való csatlakozást nemcsak szlogennek tartják, ezért kapcso­latokat építenek a szlovákiai Múcsinnal. Valamikor sokan jártak el dolgozni a te­lepülésről, ma azonban egy autóbuszon is elférnek, akiknek munkája van. A földjeik eléggé mostohák, ezért keményen dolgoz­nak a megélhetésért. A falu költségvetése az intézmények működtetésére sem elegendő. A települé­A vezetés szolgálat legyen sen se üzemek, se adózó vállalkozások nin­csenek. Az önhibájukon kívül veszteséges önkormányzatok közé tartoznak ezért a 174 milliós költségvetésük egy részét pályá­zatok által kell előteremtem. Pedig nagyon szeremének uniós színvonalon élni és ezt a fizetéseken érzékelni. A település 657 lakosából 90 százaléknyi szlovák anyanyelvű. A !90-es évek elején a fiatalok elvándorlása volt a jellemző, az év­tized derekán megállt e folyamat. Ma már többen jönnek, mint mennek. Az 51 óvo­dással két csoportban fog­1 ltj. Grajzel János a gépipari középiskola elvégzése után műszaki állásban helyezkedett el. Később teológiai tanulmányokat folytatott és lelkészként szeretett volna tevékenykedni. Egy családi tragédia azonban ezt a tervét meghiúsította. Legutolsó műszaki állása a Szent Lázár Megyei Kórházban volt. Polgármesterré választása óta fizetetten szabadságon van. A falu első embere a Bibliát idézve fogalmazta meg: „Aki vezet, olyan tegyen, mint aki szolgáf'. Ezzel kezdett neki fontos közszolgálati feladatának is. A négygyermekes családapa eldöntötte, hogy Lucfalván akar szolgálatot betölteni és a település jólétét előmozdítani. Ittgf&iy§2tt3. ÉH fö!SÍ$flií3 Összesen: 173732 ER lalkoznak, a nyolcosztályos általános isko­lában több mint száz gyerek tanul. Iskolá­jukban országosan egyedülálló módon szlovák anyanyelvi vizsgára készítik fel a gyerekeket. A közlekedés nagyon rossz, s ennek fel­oldására több próbálkozás történt, de eddig nem született megoldás. Különösen fontos­nak tartják a bátonyterenyei kistérségen be lüli kedvezőbb utazási lehetőségek megte remtését. Tűvel festett műalkotások Pnbisán Lászlóné, Kata­lin gobelinjeiről közismert a faluban és a környéken. Noha a fiatalasszony nagy kedvelője a különféle növé­nyeknek is. A szomszéd fa­lubeli sógornőjétől látta először ezt az aprólékos munkát, megtetszett neki. Karácsonyra ajándékként kapott egy előnyomott anyagot és ő is megpróbál­ta kivarrni. Most már min­den szabad idejében gobe­lineket készít. Neki a legel­ső kivarrása a legszebb. Munkácsi Rőzsehordó cí­mű festményét varrta ki. Eladásra nem készít ilyen munkát, csak a saját szóra­koztatására. A gobelinjeit elő­ször a tavalyi falunapon mutat­ták be az iskolában. Két na­gyobb és kisebb bekeretezett ő munkáit. Sajnálja, hogy nincs művét állították ki. Nagyon követője a faluban. örült, hogy sokan megnézték az ' ___________________1 A község központjában álló, a XIX-XX. század fordulójának emlékét őrző faluház kialakítása nagy feladat volt, de megérte!_____________________________________________________ A falu karikaturistája Bocsa Gergely ismert karikaturista. A falubeli fiatalember a gépipari szakkö­zépiskolában végzett, majd tanárkép­zőbe járt, de valami miatt abba kellett hagynia a tanulást. Megnősült és biz­tonsági őr lett. A családban most várják a harmadik gyereket. Gergely akkoriban kezdett rajzolni. Kezdetben csak újságokat tanulmányo­zott, vázlatokat készített vizsgálgatva magát, hogyan tudja kifejezni az elkép­zeléseit. Egy ismerős osztálytársa, aki már újságoknak dolgozott, azt taná­csolta, küldje be rajzait valamelyik új­ságnak. Fél évig járta a szerkesztősége­ket, amikor egyszer csak felhívta az egyik lap főszerkesztője, hogy kellene a munkája. Jelenleg nyolc különböző új­ságnak rajzol. Ezeknek a vicclapoknak karikatúrákat rajzol. Számítógépen tartja a kapcsolatot a lapokkal. Ma már festményeket is készít. Mű­vei már szerepeltek néhány kiállítá­son. Most már a külfölddel is keresi a kapcsolatokat, keresi a pályázati lehe­tőségeket, szeretné ott is megméretni magát. __________________________■ Ar cok a településről Szartórisz Lászlóné Élettel teli faluház Szresenné Kláben Zsuzsanna csak pár éve dolgozik a faluban. Elvégezte a falusi vendéglátói tanfolyamot, de jelenleg a közmunkások csoportvezetője. A férje a tűz­helygyárban dolgozik, emellett az evangélikus egyház gondnoka. Neki is sokat segít. A kétezerben átadott fa­luház legfőbb őrzője, a szlovák hagyományok ápolója és terjesztője. A ház nem kizárólag a régi tárgyak össze­gyűjtésére szolgál, hanem a kézműves- és gyerekfoglal­kozások otthonaként is. A tárgyakat a faluból gyűjtötték össze. A ren­dezvények a faluház körül, vagy az épületben történnek. Vendégek ér­kezésekor, előzetes jelzésre tájjellegű ételeket is készítenek. Amerikai, svéd, angol csoport is járt már itt a hazai látogatók mellett. Bútorok és a falu jó híre Adame István bútorasztalos, bútoripari vállalkozót dicséri az a szépen faragott falutábla, amellyel meg­ajándékozta az önkormányzatot. Az általuk gyártott alkotásokkal pedig ország-világ előtt hirdetik a falu jó hírét. 1994 óta gyártanak egyedi bútorokat, s 1997- ben szakosodtak konyhabútorok gyártására. A me­gyei képviselettel rendelkező cég, kis- és nagykeres­kedelmi forgalmazást folytat. Ők építik be az Elektrolux berendezé­seket a konyhabútorokba. Falco bútorlap-szabászati márkakereske­dést nyitottak Salgótarjánban. A telephelyük Salgótarjánban van, de a cég központja Lucfalván. Egyedi méretek alapján, minőségi búto­rokat készítenek. Az ügyvezetőnek szenvedélye a motorozás, de szá­mára szórakozás a bútortervezés, a munka. Felesége is dolgozik, két lányukat, Reginát és Zsókát nevelik. Kézműves óvó néni Szartórisz Lászlóné több mint húsz éve óvónő, aki egyben kézművesként is dolgozik a faluban. Az egyik legnagyobb lokálpatrióta, tiszteli és kutatja a hagyomá­nyokat. Szakdolgozatát is e témakörből írta, s az óvodai programok is a hagyományokra épülnek. Az óvodában magyarul és szlovákul oktatják a gyerekeket, akik ott­honról már egyre kevesebbet hoznak magukkal, mert már csak a nagyszülők beszélnek szlovákul. Az óvodájuk szépen fel­szerelt, eddig nem volt anyagi gondjuk. Igyekeznek a kézművesalkotá­sokkal díszíteni a termeket. A gyerekekkel is tanítják az agyagozást, szövést, bábozást. A legelső óvodásai már szülők, aldknek már harma­dik osztályos gyermekei vannak. Neki két lánya van, egyiküknek most lesz az esküvője, a másik 16 éves. Az óvodából szeretne nyugdíjba menni, s szeretne a faluban élni boldogan, az unokáit nevelve. Térségi menedzsert alkalmaznak Mede Zsuzsanna térségi menedzser nem helybeli, de a szakértő, dinamikus asszonynak elévülhetetlen érdemei vannak a lucfalvai változásokban. Alkalma­zásával számos pályázatot készítettek már, a munka­helyteremtéstől a kulturális rendezvényekig. Emellett 11 számítógépet nyertek az önkormányzatnak és pe­dagógusoknak. Két éve kezdték a falunapok rendezé­sét. Különös figyelmet fordítanak a fiatalokra. Az iskolások furulyáz­nak, színvonalas énekkaruk van, az ovisokkal együtt iskolabusszal járnak uszodába, bábszínházba, színházba. Sikeres a szlovák nyelvi képzés. A középfokú nyelvvizsgát helyben letehetik a nyolcadik osz­tályt követő kétéves tanulás után. Nemzetiségi nyelven oktatnak Ottmár Győzőné óvónő Sámsonházán kezdte gya­korolni a hivatását és egy országos nemzetiségi kísér­let alkalmával került át Lucfalvára 1988-ban. A há­rom évig tartó országos kísérletben a kiscsoporttól a nagycsoportig azt vizsgálták, hogyan hat a gyerekek­re, ha nemzetiségi nyelven foglalkozunk velük. Leg­nagyobb élménye volt hallani, hogy a környező köz­ségekből bejáró magyar ajkú gyerekek sokkal jobban megértették, tisztábban beszélik a nyelvet, mint az itteniek, mivel a szülők, nagy­szülők általában tájszólással beszélnek, amit a gyerekek magukkal vittek az óvodába. Hobbiszinten régóta foglalkozik kézművesmun­kával, amelyet egy tanfolyam elvégzése után hivatásszerűen folytat. A megtanult ismereteket az óvodában adják tovább. A gyerekek él­vezik a természetes anyagokkal történő munkát. Fejlődik a manipu­lációs készségük, kézügyességük. Magukkal viszik a természet iránti szeretetüket. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents