Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-02 / 178. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Történelmünk része Salgó vára- Szűk húszéves kutatómunka eredményét prezentáljuk a Salgó várának évszázadai kiállításunkkal - mondta dr. Szvircsek Ferenc, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója, a múzeumban tartott tegnapi kiállításmegnyitón, ahol a 62S méter magas bazaltcsúcson lévő, Salgótarján egyik névadójá­nak tekinthető várrom múltját, jelenét és jövőjét mutatták be. Salgótarján A kiállítást Feld István törté­nész, a Miskolci Egyetem tan­székvezető docense nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy 19 év elteltével ismét sor kerül­het egy kiállításra a salgói vár­ról. Borenszki Ervin, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének alelnöke köszöntőjében elmondta: nemcsak a megyei közgyűlés, hanem minden nóg­rádi számára fontos, hogy nem­zeti történelmünk egyes darab­jai bemutathatóak legyenek a nagyközönség, de főként a fiata­lok számára, akik így hitelesen tapasztalhatják meg a történel­met. Az alelnök hangsúlyozta továbbá azt a példaértékű együttműködést a feltáró mun­kában a múzeum és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között, amelynek köszönhetően létrejö­hetett a kiállítás. Feld István megnyitóbeszédé­ben utalt rá, hogy azért nem épí­tik tovább a várat, mivel nem tudják, hogy müyen volt. A kiál­lítás részét képezi egy makett a salgói várról, amelyről Feld Ist­ván elmondta, hogy egy lehetsé­ges elképzelés a várról. - A kiál­lítás ugyanis kétirányú, bemu­tatja, hogy jelenleg mit tudunk a várról és azt, hogy mit terve­zünk. Feld István elmondta to­vábbá, hogy a kiállításon látható tárgyak egy részét az odalátoga­tó turisták gyűjtötték össze, s juttatták a múzeum tulajdoná­ba. A tanszékvezető szerint a ki­állítás egyik leglátványosabb egységét képezik a gazdag rene­szánsz kályhacsempék és kőfa- ragványok. A rendezvényen jelen volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részéről Vágvölgyi Ferencné, aki meginvitálta a résztvevő­ket a dunántúli várak találko­zójára, a rombarátnapra Sü­megre, majd pedig elmondta, hogy jövőre a rombarátnap ter­vezett helyszíne Észak-Ma- gyarország lesz. SZE Borenszki Ervin, a megyei közgyűlés alelnöke (balról a második) köszöntőjét mondja Vasút: pénz és politikai kérdés Önkormányzati k (Folytatás az 1. oldalról) hogy a MÁV kimutassa, mennyibe kerül a szóban forgó szakaszon a vasút működteté­se. Balassagyarmat polgármestere elmondta: az elképzelés megvalósítása a kétéves pró­baidő alatt is csak abban az esetben kivite­lezhető, ha a megfelelő anyagi forrás biztosí­tott az önkormányzatok számára. Ehhez a szaktárcák egyeztetésére is szükség van - fűzte hozzá Lombos István, aki aggodalmát fejezte ki a mintegy 30 éve elmaradt pályare­konstrukcióval kapcsolatban. A MÁV sajtószolgálata ugyanakkor a pá­lyakorszerűsítés kapcsán úgy informálta la­elésbe kerül a Balassagyarmat púnkat: mivel a kísérleti üzemeltetés 2004. január 1-jétől elindul, a hátralévő öt hónap­ban a MÁV már nem végez pályakorszerűsí­tést az érintett térségben, ugyanakkor szük­ségesnek tartja az átalakítási program kere­tében a hálózat 3-7 év alatt történő műszaki rekonstrukcióját. Arra kérdésre, amely a próbaidő megkez­désével a vasút karbantartására és finanszí­rozására vonatkozik, a MÁV-tól azt a választ kaptuk, hogy a pályafenntartás és a közszol­gáltatással összefüggő személyszállítási te­vékenység költségeinek - az adott területre eső részét - a régiók megkapják majd a költ­Vésztő vasútvonal ségvetésből. A MÁV álláspontja szerint azo­kat az ingatlanokat, amelyek a közlekedés­ben részt vesznek (például a forgalmi létesít­mények) átadják az önkormányzatoknak, csakúgy, mint a szükséges járműállományt és egyéb eszközöket. Prónay-Zakar Gina, a MÁV sajtóreferense lapunknak elmondta: a kormány-előterjesz­tés előtt álló átalakítási programot a Gazda­sági és Közlekedési Minisztériummal egyez­tetve alakították ki, az augusztusi kormány- döntés előtt pedig tárcaközi egyeztetések lesznek. SZELES ENIKŐ „Cselekedeteinket nem mi tartjuk nyilván” Szent Anna napján tartotta aranymiséjét szülőfalujának Szent Anna tiszteletére szen­telt temetőkápolnájában dr. Gonda Imre atya. Az Istent ötven éve katolikus papként szolgáló, ipolytarnóci szár­mazású jeles egyházi szemé­lyiség vallja: cselekedetein­ket nem mi tartjuk nyilván, s a hivatás is kegyelmi állapot. iPOLYTARNÓC Gonda Imre háromgyermekes ipolytarnóci családban látta meg a napvilágot 73 évvel ezelőtt. Tíz­éves volt, amikor édesapját elve­szítette. Édesanyja három fiút ne­velt. Imre 1944-ben a losonci Ma­gyar Királyi Állami Polgári Fiúis­kolában kitűnő eredménnyel vé­gez, majd a Salgótarjáni Állami Gimnáziumban gyarapítja tudá­sát. A nyolcadik osztályt Égerben, a ciszterciek Szent Bemát Gimná­ziumában zárja, s a papi pályát választja hivatásául. Huszonhá­rom éves, amikor pappá szente­lik, huszonhat évesen teológiából doktorál. Egyik levelében ezt írja 1953. június 21-én: „íme, jövök Is­tenem, hogy akaratod megte­gyem!” Káplánként az első szolgálati helye Putnok. A trianoni határ megrajzolása előtt a gömöri kisvá­ros a rozsnyói egyházkerülethez tartozott. Imre atya baráti kapcso­latokat ápol a határ túloldalán szolgáló paptársaival, azonban az egyházi joghatóság az új ország­határokon belüli területre korlá­tozza tevékenységét. A putnoki évek után Salgótarján következik, a főplébánia-templomban nyolc évig káplán, majd Homokte- renyén plébánoshelyettes, ké­sőbb pedig Zabaron plébános. Negyvenéves, amikor a teológi­ai tanulmányainak folytatására Rómába érkezik. A pápai Magyar Intézetben két esztendőt tölt, majd szeretett városába, Egerbe tér vissza. Ezt követően két évti­zeden át a leendő papok képzésé­vel és a ciszterciek templomában tartott misék és a szentségek szol­gáltatásával telik élete, mígnem Rómába hívják. Tanulmányainak egykori színhe­lyén kap rektori megbízatást, évek múltán azonban mégis visszatér az egri érsekségre, illet­ve a szeminári­um és papneve­lő intézetbe. Ahogy megindító beszédében Szabó Tibor, Ipolytamóc polgár- mestere az ünnepi szentmisén mondotta: „Imre atya esküjéhez híven Isten hű szolgájaként ma is végzi munkáját. Bármerre vitte az élete útja, lelke mélyén ipoly- tamóci maradt. Ipolytamócon tar­totta ezüstmiséjét, s most, hu­szonöt évvel később szülőfalujá­nak gyülekezetét is szolgálja. A Szent Anna-kápolna előtti szent­mise helyszíne az öröm mellett fájdalmat is sugároz, hiszen Imre atya szerető szülei és testvérei, La­jos és Pál karnyújtásnyira pihen­nek az itt felállított ünnepi oltár­tól. Lélekben itt vannak maga mellett és boldogan tekintenek aranymisés gyermekükre, test­vérükre. Imre bácsi előtt még hosszú út áll, sok feladat vár rá, hiszen kevés a papok száma. A költő szavait idézve: „Szomjas a lelkem tenni a csodát/ Lehívni csendben az Egek Urát/ Adni ezeknek, kik bénák, vakok/ Míg telkemből Krisztust faragok.” Amikor Imre atyától azt kér­deztük, e szép pályán mit tart leg­nagyobb eredményének, akkor elmosolyodott: - Cselekedetein­ket nem mi tartjuk nyilván. A szolgálatunk Isten kegyelméből ered. Miként Jézus mondta: „Az aratnivaló sok, a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, hogy küld­jön munkásokat az ő aratására.” A hivatásunk nem emberek által ébred. Mi annyit tehetünk, hogy imádkozunk. II. János Pál pápa májusban, amikor az új papokat szentelte, az isteni ige hirdetésére, a bűnbánat, a telki megtisztulás szolgálatára kérte őket. A papi hi­vatás nem fejleszthető a gyakorlá­sával. Ez kegyelmi állapot, ami­ben nincsenek érdemek. Ami eredmény, az nem a saját erőnk- nek köszönhető, tabmóczi lészló A Quaestor csoport a nógrádiaké is! Tarsoly Csabát, a Quaestor Rt. elnök-vezérigazgatóját kérdezzük Tarsoly Csaba- 1990 óta vannak I jelen a befektetési pia- I con. Az azóta eltelt 13 évben mire a legbüszkébbek a számta­lan gazdasági eredmények közül? *- A folyamatosságra, arra, hogy a cégcsoport alapítása óta évről évre meg­újul, több ágazatban szerez pozíciót és növeli ezekben az ágazatokban piaci részarányát.- Eddig hány kötvényt, illetve befek­tetési alapot indított útjára a Quaestor és milyen eredményeket értek el vele?- Az elmúlt 13 év során 7 kötvényki­bocsátásra, illetve 7 befektetési alap el­indítására került sor. Ezek összességé­ben több milliárd forint tőke bevonását, valamint beruházást jelentette. A köt­vénykibocsátások, valamint a befekte­tési alapok elindítása következtében a cégcsoport mintegy 60 ezer befektető­vel került kapcsolatba, azaz egy rendkí­vül széles ügyfélbázis alakult ki, mely­nek jelentős része az évek során vissza­térő rendszeres ügyféllé vált és a cég­csoport egyre bővülő szolgáltatásai iránt keresletet mutatnak. A cégcsoport filozófiájában is kiemelt szerepet kap a meglévő széles ügyfélkör minél szélesebb körű kiszolgálása, egy­fajta a nemzetközi piacokon már megszo­kott és közkedvelt diverzifikált pénzügyi szolgáltató (diversified financial) csoport kialakítása. Ez magába foglalja az ügyfe­lek megtakarításainak kezelését, ingat­lanfejlesztéseket, valamint utazási és ke­reskedelmi tevékenységet. A kötvényki­bocsátásokból befolyó pénz elsődlegesen ingatlanfejlesztési célokat szolgált, illetve szolgál most is. Az országban számtalan ingatlanfejlesztési tevékenységünk van folyamatban, illetve előkészítési fázisban. A legismertebb ingatlanfejlesztési tevé­kenységünk Veresegyházon folyik, ahol már egy egész településrész épült fel a Quaestor beruházásában.- Az elmúlt évek során a cégcsoport semmit sem vesztett dinamizmusából. Idén belevágtak-e valami merőben új konstrukcióba?- Idén kezdte meg tevékenységét tár­saságunk ingatlandivíziójának tagjaként a Quaestor Jelzálog Finanszírozási Rt., amely a lakóingatlanok finanszírozásá­nak piacán hivatott lefedni a gyakorlat­ban megfigyelt ingatlanfinanszírozási réseket. A társaság a szokásos pénzinté­zeti kölcsönökkel, illetve hitetekkel te nem fedett közepes és nagy értékű lakó- ingatlanok megvásárlásához, valamint ezek jelzálogalapú finanszírozásának te­hetőségéhez kíván az adós minősítése nélküli, elsősorban a fedezetként fel­ajánlott ingatlan piaci értékét figyelembe vevő konstrukciókkal hozzájárulni. A társaság által nyújtott finanszírozási ter­mékek tehetőséget nyújtanak ingatlanok vásárlásának finanszírozására, illetve a meglévő ingatlanok fedezete mellett sza­bad felhasználású kölcsönök igénybevé­telére. A finanszírozás maximum 10 éves futamidővel történik.- Meglátása szerint a magyar gazda­ság alkalmas-e az Európai Unióhoz va­ló csatlakozáshoz?- Ha nagy általánosságban nézzük a dolgokat, akkor elmondható, hogy a magyar gazdaság alkalmas az Európai Unióhoz való csatlakozásra, illetve a csatlakozás remélhető legkorábbi dátu­mára alkalmassá válik. Az más kérdés, hogy a gazdaság minden egyes szerep­lője felkészült-e már erre. Főleg a kis- és középvállalkozások esetében kell még sokat tenni annak érdekében, hogy mindenki tisztába tegyen a csatlakozás előnyeivel, illetve természetesen annak hátrányaival is. Az EU-csatlakozás ugyanis számtalan követelményt is tá­maszt a vállalkozásokkal szemben és úgy érzem, hogy erre jobb tenne minél előbb felkészülni.- Mi az, amelyben ön szerint feltétle­nül fejlődniük kell a következő években?- A legnagyobb lemaradást szerin­tem a mezőgazdaságban, illetve a kör­nyezetvédelemben látok. Ezeken a te­rületeken még sokat kell fejlődnünk, illetve várhatóan az EU-csatlakozás után is átmeneti időre lesz szükség, hogy minden szempontból megfelel­jünk az EU kívánalmainak. Ez termé­szetesen rengeteg pénzbe is fog kerül­ni, de biztos, hogy megéri az erőfeszí­téseket. Másrészt rengeteg szakember­re lesz szükség mind a közigazgatás­ban, mind a Ids- és középvállalkozá­soknál is, akik modern szakismeretek­kel rendelkeznek és természetesen be­szélnek egy-két idegen nyelvet. A ma­gasan képzett szakemberek alkalma­zása már nemcsak a nemzetközi mul­tinacionális cégek luxusa tesz, hanem azoknak a magyar középvállalkozá­soknak is áldozniuk kell humán erő­forrásaikra, akik egyrészt versenyben kívánnak maradni, másrészt bővíteni kívánják tevékenységüket nemzetközi területeken is.- Milyen széles körű és kikből áll leg­főképpen az üzleti partnereik köre?- Az elmúlt 13 év talán egyik legna­gyobb eredménye, hogy létrejött egy nagyon széles ügyfélbázis. Ez annyit je­lent, hogy az elmúlt években közel 100 ezer ügyfél vette igénybe a cégcsoport különböző területeinek szolgáltatásait. Az ügyfeleink összetétele is sokszínű­séget mutat. Természetesen számsze­rűleg a legnagyobb részt a magánsze­mély ügyfelek teszik ki. De ügyfeleink között tisztelhetünk számtalan magyar- országi vállalkozást, illetve partnereink között megtalálhatók Magyarország legnagyobb vállalatai is.- Hány helyen van irodájuk Magyar- országon és ezekben hány alkalmazott dolgozik?- Pillanatnyilag 17 fiókunk van az or­szágban, ebből kettő Budapesten. Ösz- szességében a cégcsoportnál mintegy 300 fő dolgozik. Az egyes irodákban 5-10 főt foglalkoztatunk a fiók forgal­mától, valamint területi elhelyezkedé­sétől függően.- Vannak-e külföldön érdekeltségei, nyitottak-e valahol irodát?- Természetesen elérhet egy vállalko­zás arra a pontra, ahol a kizárólag hazai kereteket már szűkösnek érzi. Kivált­képp igaz ez a befektetési iparágra,'ahol a magyar piac nagyon kicsi. Minden­képpen szükség van arra, többek kö­zött annak érdekében, hogy ügyfeleit jobban ki tudja szolgálni egy cég, hogy a határokon túlra is kiterjessze tevé­kenységét. Ennek módja már azonban számtalan formát ölthet, egy külföldi vállalattal való partneri viszonytól egé­szen a saját leányvállalat alapításáig. A Quaestor esetében mindenre van példa. A befektetési tevékenység esetében nyilvánvaló az Észak-Amerika, Orosz­ország és Nyugat-Európa felé történő orientáció, míg a kereskedelemben a tá­vol-keleti kapcsolatok fejlesztésében vannak óriási tartalékok.- A befektetések mely területe érdekli a legfőképpen a céget?- A cégcsoport elsődlegesen három területen érdekelt. Egyrészt az értékpa­pír-befektetések területén, másrészt az ingatlanfejlesztések területén, harmad­részt az idegenforgalomban, valamint a kereskedelemben. A befektetéseink is ezekhez a területekhez köthetők. Ked­vezőnek tartanánk, ha a magyar vállala­tok jobban kihasználnák a tőkepiac nyújtotta tehetőségeket. A vállalkozá­sok forrásigényének kielégítése ugyanis nemcsak hitelből valósítható meg, ha­nem tőkepiacról is. Ebben is szeretnénk segítséget nyújtani, illetve részt venni minél nagyobb mértékben a közeljövő­ben.- Milyen rövid, illetve középtávú cél­jaik vannak?- A cégcsoport célja, hogy Közép-Ke- let-Európa egyik leghatékonyabb pénz­ügyi szolgáltató csoportjává váljon.

Next

/
Thumbnails
Contents