Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-11 / 185. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓORÁP MEGYE 2003 KÉTBODONY 2003. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ Lakott hely volt már a honfoglalás elöli Is, a fel­tételezések szerint a IX. századi bolgár állam egyik fontos vímszedő bolya voll. A Bodony náv az ótörük bobon szóból származik, ami nópal, alattvalót jelent. A községei a XII. századtól a Kartal nemzetség birtokolta, de IV. Bála elvette tőlük, s a Margit szigeti apácáknak adományoz­ta. Kétbodony - amint neve Is mutalja - kát helység egyesüléséből jött létre. Alsó-, azaz Nagy- és Felső-, másképpen Pusztabodony voll eredetileg a kát településrész neve. A falu a XVI. század közepétől a tőrök hódoltság része volt. A felvidéki felszabadító harcok után, 1598-ban Bndonyl János volt a földesura. A XVIII. század végén Nyílra környéki szlovákok telepedtek le a laluban. A helyi hagyomány sze­rint Rákóczi Ferenc 1710-ben a község szálán álló dombról Irányította a romhányl csatát. Az Adreánszky-kúria a XIX. század eleién épült, klasszicista stílusban. A lalu határában elterü­lő kótbodonyl tó Ismert ás népszerű horgászviz. A falu evangélikus temploma 1792-ben épült, barokk stílusban. Oltárképe a Munkácsy Mlhály-lóle Golgota egyik rész­telének másolata. Éjszaka is horgászhatnak Az idei kemény tél ellenére sem volt halpusztulás a két- bodonyi víztározónál, kö­szönhetően annak, hogy Hajzsel Ferenc halőr szor­galmasan vágta a lékeket. Tavaly horogra akadt itt 26 kilogrammos busa, gyakori a tízkilós ponty- és amurfo­gás, de balint és kárászt is látni a szákokban. Nevelőtó kialakítását tervezi a 228 tagot számláló Kétbodo- nyi Horgász Egyesület, ugyanis a haltelepítés költségeit szeret­nék faragni. Alig egy hónapja pontyot, keszeget és süllőt tele­pítettek, ez utóbbit azzal védik, hogy az idén heti egy példány az, amit kifoghatnak a szeren­csés horgászok. Az éves tagdíj a bodonyi tónál 16 ezer forint, amit reálisnak tartanak a romhányi, a berceli, az érsek­vadkerti, a környező falvakból rendszeresen ide járó és termé­szetesen a helyi horgászok. A tó tisztaságával sincs gond, a kör­nyék is rendezett, köszönhető­en a halőrnek, akinek egész éven át munkát ad a zsilipkeze­lés, karbantartás, a víztározó környékének gondozása. ■ Tíz éve önálló Kétbodony Kétbodony polgármestere, Holes Imre szerint hátrányos helyzetű az a köz­ség, ahol kevesen élnek, kevés a had­ra fogható ember. A törvényi szabá­lyozás ezzel szemben más, így a jól gazdálkodó, fejlődőképes, a munka- nélküliségről nem panaszkodó tele­pülésen az erejüket meghaladó kör­nyezetvédelmi beruházásokkal is magukra maradnak. Kétbodony nevének gyakori említésekor hihetnék, hogy ez egy szép nagy település. Ennek az állításnak az egyik fele igaz, hi­szen szépen gondozott, lakosságszáma azonban mindössze 537 fő. Itt a csekély lé- lekszám leginkább abban fájdalmas, hogy önállóan nem képesek fenntartani az isko­lájukat, s idén a négy-öt gyerek által látoga­tott óvodáról is le kellett mondjon a telepü­lés. Nagy dolog azonban, hogy a munka- nélküliség csak esetenkénti, az pedig, hogy kenyere van a faluban mindenkinek, az emberek tartásán is meglátszik. A falu közművesítéséből egyedül a csa­tornahálózat hiányzik, ezt azonban hiába a precíz tervek, mivel nem hátrányos hely­zetű státusú településről van szó, a pályá­zatukkor nem támogatták. Kétbodonyhoz kapcsolódva lassan újabb település épül: az üdülőtelep, ahol is 450 telket parcelláztak már ki, s ezek közül 250-en ház is áll. Az ilyesfajta együttélés sokszor koccanásokkal jár. Kétbodonyban azonban mintha erősebb lenne ennél annak a felismerése, hogy A bankos polgármester Ahogy a zöld asztalnál, Kétbodonyban is a bankos osztja a lapot. Holes Imre, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet ügyvezető elnöke, a megyei szövetség vezetője, s az országos szövetség elnökségi tagja az egyetlen bankos az országban, aki polgármesterséget vál­lalt. Kétbodony polgármestere a napi munkája és a családi vállalkozásaik révén is tudja, hogy mi mennyibe kerül, s pedagógusi múltjából eredően nem csak a pénzzel, de az emberekkel is bánni tud. Hobbija a fotózás és a nógyesfogat- hajtás, lószeretót a falubeli gyerekeknek is igyekszik átadni. többen lettek, s nagyobb lehetőségeket talál itt a vendéglátós, az, aki hízott libát nevel, vagy kertjében biogazdálkodást folytat. A jövő persze a fiatalabb generációké. Legjobban nekik szólnak azok a progra­mok, amelyek feledtetik az „alvó falu” ké­pét. Kétbodonyban ugyanis mindig törté­nik valami. A művelődési házban rend­szeresek a klubfoglalkozások, a faluban adottak azok a sportolási lehetőségek, amelyekkel többnyire KÉTBODONY 2003. ÉVI KÖlTJÍCVfTISE 42bsszesen:57B81ER csak a városi gyerekek élhetnek, s olyan programokat szerveztek itt az utóbbi esz­tendőben, amelyek közönséget nem csu­pán Kétbodonyból toboroztak: folklór­fesztiváljukon négy megye 17 együttese ropta a táncot, itt tartják az ország legna­gyobb gyaloglógáláját, s olyan elszárma­zottak járnak vissza Kétbodonyba, akik sok-sok éve nem látták már szülőfaluju­kat. Az önkormányzat elérte, hogy aki ké­pes arra, hogy ezért tegyen, tesz is. ■ Dudaszó csalogatja a turistát Pál Pista bácsit, a híres tereskei dudást várják a faluba láto­gatásunk idején. No, nem miattunk jön, rajtunk kívül is so­kan és szívesen hallgatják a tudományát. Kétbodony turistái ugyanis a népi mesterségekkel és az élő népművészet számos területével is megismerkedhetnek. Nem túlzás, ötvenféle progra­mot kínálnak az ide érkező tu­ristáknak az év különböző sza­kában. Lehet itt fakutyázni télen a befagyott tavon, ezért még nem kell a Balatonra utazni. A tó nyáron horgászparadicsom, s versenypálya a triatlonosoknak, de a falut ölelő hegyek is mindig kínálnak valami felfedeznivalót. Az ide érkező erdei iskolások és nevelőik munkáját tematikus ki­adványok segítik, a kisállat- és növényismerettől a várak és az innen megcélozható történelmi vagy irodalmi kirándulások megannyi élménnyel gazdagít­ják a kétbodonyi turistát. Három épületben nyolcvanhét főnek kí­nálnak szállást, a gyermek-, il­letve diákcsoportok mellett a szerényebb anyagi lehetőségek­kel rendelkező, de kalandvágyó gyermekes családok körében is népszerű a település. A házigaz­da Holes Imréné 33 évet dolgo­zott az egészségügyben, majd váltott, s kitanulta családi vállal­kozásukban az idegenforgalmi szakmát és annak fogásait. Szer­vezett már tábori misét, s a kéz­művesmesterségben a bognár, a takács, a fazekas, a hímző vagy a gyermekjáték-készítő mester­ség fortélyaiba is beavatja segí­tőivel az érdeklődő látogatókat. Aki szereti a sportot, annak ajánljuk vegye úti célként prog­ramba Kétbodonyt. A lovaglás, teniszezés és a túrázás aztán meghozza az étvágyat is. A jó koszt pedig a legjobb marketing- eszköz. Kétbodonyról úgy tart­ják, hogy ide egy jó ebédért is megéri eljönni. _________ ■ V ersenyek viszik a falu jóhírét Hajzsel József alpolgármesternek a rendezvények és a falu sportéletének szervezőjeként már az emberek elégedettsége is elég fizetség. Romhányban egy német tulajdonú csiszoló­szerszámgép-gyárban termelésirányító. A jó szervezés tehát munkaköri kötelessége, de ezt hobbijának is tekinti. Kétbodony önálló képviselő- testületének a kezdetektől tagja Hajzsel József, aki a polgármes­ter helyetteseként a falu irányítá­sában jelentős feladatokat lát el. Azokkal szeret együtt dolgozni, akik önálló munkára képesek. Szerencséjére sok segítője akad. Az alpolgármester a falu motor­jának a sportot tekinti, ugyanis a rendezvényeik ráirányítják a te­lepülés adottságaira, értékeire a figyelmet, s programot, megtartó erőt jelentenek a helybeli fiata­loknak is. Arra a kérdésünkre, hogy mit hoz ez a sok felhajtás, a következő választ adja: A sportra irányítja a gyermekek fi­gyelmét a Cserhátvidéke Taka­rékszövetkezet erőemelő-baj­noksága, az országos hegyike­rékpár és tereptriatlon-verseny, az országos gyaloglógála több száz hazai és külföldi versenyző­je, valamint a nézők családostól visszatérő vendégei Kétbo- donynak. A takarékszövetkezet jóvoltából pénzdíjassá tett verse­nyek óriási színvonal-emelke­dést hoztak, a rendezvényeknek immár a sportértéke is figyelem­reméltó. A falu pedig gyarapodik ezáltal, s közvetve-közvetlenül mind többen részesednek az idegenforgalom áldásában. Az üdülővendégek, az itt nyaralók már innen visznek haza zöldsé­get, gyümölcsöt, tojást, vagy egy-egy megpucolt tyúkot, s hoznak új vendégeket, akik meghálálják a kétbodonyiak vendégszeretetét. _________■ T elepülést éltető hagyományok Ne csak énekeljük, éljük is meg a hagyományt - vallja Holes Imréné, a kétbodonyi hagyományőrző kör vezetője. A ma­gyar és szlovák származású lakosság évszázados szokásait összegyűjtő és ápoló együttes a televíziós felvételek után most önálló CD-felvételre készül. A település önállóságának egyik jelképe a kétbodonyi ha­gyományőrző kör, amely 1993- ban alakult, s az elmúlt tíz esz­tendőben az ünnepkör egészét átfogó bemutatóik sorával lép­tek már fel megye-, sőt ország­szerte is. Ha csak az utóbbi esz­tendőt tekintjük, a lakodalmi szokásokat az eljegyzéstől a ke­resztelőig terjedően egy szép műsor keretében adták elő a Vajdahunyad-várban, a Vörös­marty téren pedig azt mutatták be, hogyan is ment egykor a so­rozás. A vigasságokban éppoly méltósággal képviselik hagyo­mányaikat és magát Nógrád me­gyét, mint az „Utazás” nemzet­közi turisztikai szakvásárokon. Tavaly, amikor is az észak-ma­gyarországi régió volt a díszven­dég a seregszemlén, a két­bodonyiak akkor is szépen helytálltak. Az Ml Naprakész cí­mű műsorában élő adásban sze­repeltek és két televíziós csator­na is velük mutatta be a húsvéti ünnepkör falusi hagyományait. Sikerük titka az, hogy maguk is gyűjtik a hagyományokat, s közösségként gyakorolják, meg is élik azokat. Egyesek szerint azonban a titok nyitja a két­bodonyi diós patkóban rejlik. Ennek a receptje ugyanis 1860- ból származik, s amit az asszo­nyok féltve őrzött kincsként ad- nak tovább lányaiknak. ■ Arcok a településről Kémikus falukutató Harminchárom évet élt férjével a vegyészmérnök­tanár Bagyinszki Ferencné Kazincbarcikán, s eközben tudatosan arra készült, hogy nyugdíjaséveiket a szülő­falujában töltsék, s a tudásukat itt hasznosítsák. Mária néniék több mint egy évtizeden át építkeztek nyári szabadságaik idején. A gyermekeik (akik ugyancsak mérnökök) így a kétbodonyi vakációk emlékét őrzik, s unokáik is itt töltik a tanítások közti idő jelentős részét. A faluszere­tet társadalmi megbecsülést hozott. Mária nénit képviselő-testületi taggá választották, aki ezt a falu történetének levéltári kutatásaival há­lálta meg. Kétbodonyról szóló könyve nyomdai előkészítés alatt áll, s ha megjelenik, abból számos olyan dolgot megtudhatunk majd, ami például a „szilva szombat” rendezvény eredetét is megvilágítja. A fa­lu történésze szerint harminc éve még több forrásból lehetett volna ezt a munkát összeállítani, ám a jó emlékezetű idős emberek még most is sok adalékkal szolgáltak a múlt megismerésében. A rendezvényszervező Agronómus édesapja révén került Gyúróról Kétbodonyba, remek atléta, magas- és távolugró volt, s később Romhány női futballcsapatát is erősítette. Ma a sportrendezvények szervezésében jeleskedik Hajzsel Józsefné. Kétgyerekes családanyaként sem tu­dott szakítani a sporttal, ami férjének is szívügye. Sze­rinte Kétbodonyban az már természetes, hogy nem csupán a környék, da az egész Cserhát, sőt a megye jelentős sport- eseményeinek adnak otthont, s gondoskodnak olyan vendéglátásról, hogy a versenyzők és családtagjaik visszatérjenek. Furcsa talán az, amikor csöndes hétköznapok vannak és semmi sem történik. Fiamnak szólítják az idősek Magyarnándorból jár át nap mint nap a falu gond­noka, Kis Róbert. Szakmája szerint kőműves, s ezt a sportöltöző építésekor is igazolhatta, a festőecsettel is magabiztosan bánik. A munkája sokféle képességet, tudást, odafigyelést kíván. Kétgyermekes családapa, akit mindig megtalál a feladat: ebédhordás, mozgás- korlátozottak szállítása. Mint mondja, a kétbodonyi- aktól megtanulta tisztelni az időseket. Munkájára akkor a legbüsz­kébb, amikor a falu öregei „fiamnak” szólítják. Ica néni énekel és táncol Jövőre lesz hetvenéves Bálint Jánosné, Ica néni, aki ének- és tánctudását a legfiatalabb bodonyi hagyomány- őrzőknek igyekszik átadni. Leánya Vácott él, unokája, sőt dédunokája is van már, akit ugyancsak szeretne a szülő­faluja szokásaira megtanítani. Félje, aki a szövetkezetben ágazatvezető volt, a citerát is szépen pengeti. A déduno­ka a lépések mellett talán még a fogásokat is ellesi. Államvizsga és szervezés Most államvizsgázik a Budapesti Közgazdasági Tu­dományegyetem Államigazgatási Karán Saligáné Kis Szilvia. A vizsgadrukkon már rég túl van, hiszen ta­nulmányait éveken át úgy folytatta, hogy mindeköz­ben az önkormányzat igazgatási előadói feladatait és a művelődési ház vezetését is ellátta. Olyan intézmé­nyét, ahol mindig történik valami: a korongozó gyer­mekek foglalkozásától kezdve a megyei, sőt országos hírű kulturális és sportprogramokig. Éveken át a balassagyarmati zeneiskolában ta­nult, s most arra a legbüszkébb, hogy nyolcéves fiuk szépen szere- pelt a kétbodonyi hagyományőrző kör fellépésén. ____________■

Next

/
Thumbnails
Contents