Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-09 / 157. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2002. JÚLIUS 9., SZERDA Csontváry „fogságában” 150 éve született Csontváry Kosztka Tivadar Nemrég félretettem az olvasandók kupacába a Művészet folyóirat 1987. évi áprilisi számát, hogy újra elolvassam az 1986-os velencei biennáléról szóló tudósítást. Nem így történt. Az első interjúnál maradtam, mert a Pap Gábor művészettörténésszel folytatott beszélgetés, még a biennálénál is jobban érdekelt, nem beszélve a mostani „Nefertiti teste” magyar paviloni bemutatójáról. A Napút festője: Csontváry című közlés ugyanis felidézte bennem azokat az előadásokat, amelyeket Pap Gábor tartott szabad- egyetem keretében Salgótarjánban a nyolcvanas évek végén. Rendkívüli esemény volt valahányszor eljött hozzánk, hogy új értelmezési kulcsot adjon Csontváry világképének, műveinek megismeréséhez. Évtizedeken át kutatta azt a rég elfelejtett tudásanyagot, amellyel teljesen új módon próbálta meg beilleszteni a magyar kultúrdat, a jajcei, athéni városképeket, tájképeket. A Nagy Tarpatak a Tátrában című fantasztikus képét, vagy említhetném a Szentföldön tett utazásai során készült je- ruzsálemi és názáreti képeket. Az igazi találkozást, a legnagyobb hatású élményt az váltotta ki bennem, hogy 1975-ben a Nemzeti Galéria átköltözött a budavári palotába. A megnyitó után nemsokára megnéztem a kiállításokat. Nem túlzók, frenetikus hatású volt a második emeleti lépcsőfeljáróval szemben megállni és csodálni az egész falfelületeket betöltő 302x570 cm nagyságú, A taorminai görög színház romjai című hatalmas képet, amelyet 1904-1905-ben festett meg. „Athénből Taorminába siettem - írja Csontváry önéletrajzában - ahol reám várt egy olyan naplemente, amellyel tisztában voltam, hogy ez lesz a világnak a legszínesebb napút festménye.” Ott jártamkor mindig az volt az érzésem, Csontváry-reprodukció: Magányos cédrus, 1907 történeti ismeretanyagba a legősibb ábrázolási módokhoz szervesen kapcsolva a modern festő világát. Örökre emlékezetes marad „A zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban” című kép elemzése. Nagyon leegyszerűsítve: felismerte a képben rejlő mitikus üzenet egy lehetséges módját, miszerint a középen álló cédrusfa körüli „lovasok mozgásképletei a zodiákus jegyek jelzéseinek vonalvezetését követik”, vagyis kozmogóniai értelemben a Nap látszólagos mozgása az ekliptika síkjában az állatövi jegyekben. Elénk tárul a szimbolikusan a makrokoz- mosz képe, bármilyen furcsa is az elgondolás. Megdöbbentő erejű volt az ősi népi ábrázolásokkal történő összehasonlítása is. Ez a találkozás Csontváryval volt az életemben a művészi élmények terén a harmadik „rabul ejtés”, ahogyan magamnak elneveztem. A hivatalos művészettörténet igen ellentmondásosan ítélte meg a nagy festő életművét, besorolhatatlan volt, mint a legtöbb zseni.- Mi volt az első rabul ejtés?- Ha jól emlékszem, 1973-ban vagy 1974- ben jártam Pécsett és megtekintettem az új Csontváry Múzeum kiállítását. Itt láttam először a valóságban a Magányos cédrust, Baalbek óriási vásznát, a római mosztári hihogy benne vagyok a képben, s e kettős élmény gazdagított. Egyesek úgy vélekednek erről, hogy irracionális e látvány, nem más, mint a skizoid, beteg psziché kivetülése. Nem sokat tévednek, valóban ez a mű a 20. századelő legexpresszívebb alkotása! Hogy ebbe bele kellene-e magyarázni Csontváry betegségét, ez már kérdéses számomra. A művek értékét szerintem nem befolyásolja. Mint ahogyan Vincent Van Gogh őrültsége sem kisebbíti művészeti kvalitását. (Ő is 150 éve született.) A következő fontos dátum életében 1888. november 15. Ekkor a Nógrád vármegyei Gácsra költözik, itt nyit patikát, s mint gyógyszerész dolgozik. Itt teremti meg az évek hosszú során azokat az anyagi feltételeket, amelyek a nagy utazások fedezetét képezik. Élete utolsó évtizedében elutazik Libanonba, ....s ott cédrusokat festettem.” - írja. A z első világháború után, 1919. június 20-án halt meg Budapesten. Azon tűnődöm, hogy lesz-e valaki, aki Salgótarjánban, vagy máshol Nógrád megyében elnevez róla egy művészeti intézményt, képtárat, vagy galériát? Méltó lenne rá, hogy emlékét megőrizzük! LŐRINCZ GÉZÁMÉ Mimkahelyteremtő beruházás indul KARANCSSÁG- Milyennek látja Karancsság helyzetét és szerepét a salgótarjáni kistérségben? - kérdeztük Tóth Tihamért, a község polgármesterét.- Községünk halmozottan hátrányos helyzetű, mivel nagyarányú a munkanélküliség, elsősorban az aktív korú lakosság alulképzettsége miatt - mondta Tóth Tihamér polgármester. - A falu jelentős részét képezik a nyugdíjasok, időskorúak, az egészségi állapotuk miatt leszázalékolt személyek. Nagyon sok a szociális ellátásokra és juttatásokra szoruló egyén, ez jelentős összeget von el a költségvetésből. Ebből következik, hogy településünk fejlesztésére keveset tudunk fordítani. Nehéz helyzetünk ellenére gondoskodunk a törvényben előírt kötelezettségeink teljesítéséről, intézményeink fenntartásáról. Közcélú és közhasznú munkaprogram keretén belül sok feladatot elvégzünk: a közterület fenntartását, a közintézmények felújítását, a temető karbantartását. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a nehézségek ellenére igyekszünk minden feladatot elvégezni és a kor követelményeinek megfelelően haladni.- Mennyire lesz mozgalmas a település ezen a nyáron?- Az állandó és egyenletes haladás érdekében egész nyáron közcélú és közhasznú munkások fognak dolgozni községünk tisztaságának, rendezettségének, összképének fenntartása érdekében. Jelenleg több pályázatunk van elbírálás és készítés alatt, például a Palóc utca útburkolatának felújítása, a szociális földprogram keretén belül is sok családot akarunk támogatni. Pályázatot nyertünk az óvoda vizesblokkjának teljes korszerűsítésére, a tetőszerkezet átépítésére. A munkálatok folyamatban vannak, a nyári szünet végére korszerű épület várja az óvodásokat és a velük foglalkozó pedagógusokat. Megkezdődik a község gázhálózatának kiépítése is. Terveinkben szerepel még új munkahelyteremtő beruházás beindítása is. A munka mellett jut idő a kikapcsolódásra és ünneplésre is. Július 5-én az egyházi kórus a ságújfalui kórus meghívására fellépést vállalt el a „dalostalálkozó” nevű rendezvényen. Ezzel is erősíteni akarjuk a két szomszédos község baráti kapcsolatát. Falunap alkalmából megjelenik az ÚJ Ságújság ünnepi száma, amelyet szokás szerint a képviselő-testület tagjai fognak eljuttatni a családokhoz. Augusztus 20-án ünnepély keretében fogunk megemlékezni államalapító Szent István királyunkról, iskolánk névadójáról. Nagybárkány, mint gesztor- 1970-től Nagybárkány volt a térségi közigazgatási központ 1990-ig - fogalmazta meg Balya András, a község polgármestere, akit Nagybárkányról, a nyári terveikről kérdeztünk.- A rendszerváltást követően a hagyományos feladatoknak és az új kihívásoknak megfelelően igyekezett a térségi önkormányzatok feladatait fejlesztési téren és működtetésben egyaránt felvállalni és azokat maximálisan teljesíteni mondta Balya András, Nagybárkány polgármestere. - A térségi ivóvízellátás fejlesztésében, előkészítésében és kivitelezésében gesztori szerepet kaptunk a térség önkormányzataitól, melyet sikerrel teljesítettünk. így kiépült az új ivóvízrendszer. A szennyvízberuházásban szintén gesztorként működtünk közre, de sajnos a magas önerő-hozzájárulás miatt, ahogy az előkészítés haladt előre az önkormányzatok lemaradoztak, így új tervek, engedélyek váltak szükségessé. Ezért csak mi építhettük ki a csatoma- és a szennyvíztisztító rendszert a térségben. A térség önkormányzati vezetői - összesen 13 település - kezdeményezték a földgáz vezetékének kiépítését. Ekkor ismét engem bíztak meg a gesztori feladatok ellátásával. Mivel 1996-2001-ig pályázati kiírás nem történt, a beruházáshoz szükséges 800 millió forint összegyűjtése nem volt kis feladat. 2002-ben a beruházás befejeződött, úgy hogy egyetlen önkormányzatnak sem kellett hitelt felvennie. Nagybárkány önkormányzata működteti a térségben az egészségügyi intézményeket - a fogorvosi rendelőt, védőnői szolgálatot - és itt folyik az alapfokú oktatás is.- Mennyire lesz mozgalmas a település élete a nyáron?- Ez évben is tanulmányterv szinten pályázatot nyújtottunk be a térség csapadék- és felszíni víz- elvezetési rendszer kiépítésére. Továbbá az intézmények korszerűsítésére és a közlekedési utak felújítására. Egy település működése, fejlesztése odafigyelést, hozzáértést és folyamatos ellenőrzést kíván. FISSZA Kistérség, a viták szülőhelye- Mi a véleménye a kistérségről? Kisinterjúinkban Varga Imre mihálygergei polgármestert kérdeztük a salgótarjáni kistérségről és a mihálygergei nyári terveikről. Mihálygerge- Beszéljen a nyári terveikről és beruházásokról!- A beruházások valamennyi település, község életében általában pénz- és pályázatfüggők, s ezzel mi is ugyanígy vagyunk. A nyár folyamán központi buszmegállót szeretnénk építeni - faszerkezetes váróhelyiséget. Pályázatfüggő a művelődési ház fűtésének korszerűsítése, festése, az ablakok hőszigetelése. Ugyancsak pályázatból újítanánk fel az Akácos út mindkét oldalát.- Véleményem szerint térségünk a súlyának megfelelően szerepel a Nógrád Megyei Hírlapban - véli Varga Imre polgár- mester. - A kistérség mindig nagy viták szülőhelye, ahol általában sikerül megegyeznünk minden egyes kérdésben. Nagy előnynek és egyben nagy hátránynak is tartom Salgótarján megyei jogú város jelenlétét a térségben. Előnyös egyfelől, mert kistérségi szinten jobban tudjuk a térségünk érdekeit képviselni. Hátrányos is egyben, mert a kistérségen belül túlságosan nagy a hatalmi túlsúlya a városnak, amit csak saját belátása, kompromisszumkészsége korlátoz. J. A. Kazár törzs legjobb íjásza Kazár község címer alkotásakor is felvállalta nevében lévő örökségét, hiszen az ott letelepedett emberek a kazár birodalomból kiszakadó kabar törzs harcosai voltak és más törzsekhez csatlakozva közösen vettek részt a honfoglalásban. Címerükben így a két kéz által fogott magyar íj lett a szimbólum. Ennek emléket állítva rendezik meg ünnepüket. A rendezvény fő programja a „Kazár törzs legjobb íjásza” címért folyó küzdelem hagyományteremtő céllal. A tradicionális íjászok számára meghirdetett íjászversenyt a kazári önkormányzat július 19-én a sportpályán, illetve az azt körülvevő dombokon rendezi meg, a versenyen kívül ügyességi vetélkedők és szórakoztató játékok is lesznek a programban. Üzemorvosi ellenőrzések várhatók Cél a tényleges vizsgálat A közelmúltban éves értekezletüket tartották a megye üzemorvosai. Megbeszélték a gyakran felmerülő gondokat, a problémás területeket. Dr. Rács Ernő Nógrád megyei foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos elmondta megyei tapasztalatait, beszámolt egy országos értekezletről, majd dr. Hajdú Katalin megyei tiszti főorvos közölte elvárásait az üzemorvosi szolgálatokról. Dr. Dömötör Gábor, a megyei orvosi kamara elnöke fölvetette a foglalkozás-egészségügyi szekció kamarán belüli megalapítását.- Nagy az üzemorvosi szolgálat súlya - mondta dr. Rács Ernő, a Nógrád megyei foglalkozásegészségügyi szakfőorvos. - Az országban 3251 üzemorvos és 3459 üzemi ápoló van. Megyénkben 48 az üzemorvosok száma, közülük hat főállású. Ápolók száma 69, akik közül 40- en rendelkeznek üzemi képesítéssel. Gond van, mert a szakma elöregedett és nem csábít már annyira az orvosi pálya. Nincs biztosítva az utánpótlás.- Mik voltak az értekezlet témái?- Az Országos Munkahigiénés Foglalkozás-egészségügyi Intézet útmutatása alapján próbáltam az országos előírásokat közvetíteni. A megjelent törvényeket, módosított szabályokat megbeszéltük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezető főorvosával és a működésről, az orvosi munkáról is beszélünk. A foglalkozásegészségügyi orvos egy felelősségteljes munkát végez. Amikor egy üzemorvos kiadja az igazolást, hogy a dolgozó alkalmas-e a munkára vagy nem, azt még 20 év múlva is visszakereshetik. Az egykori dolgozó mondhatja azt, hogy ő „ott” dolgozott és „ott” rokkant meg. Előkereshetik a dokumentumot, s ha az nincs megfelelően kitöltve, gondok adódhatnak. Egy kicsit komolyabban kellene venni az üzemorvosoknak a munkájukat mint eddig. Bizonyos munkakörben csak olyan ember dolgozzon, aki ott nem károsodik tovább. Úgy tudja a munkahelyen a feladatokat elvégezni, ha testileg, lelkileg nem károsodik. Az a baj, hogy Magyarországon a jelenlegi rendszerben - amit egyébként meg akarnak változtatni - az orvos a céggel áll közvetlen szerződésben. A cégek „módszere”, hogyha az orvos túl sok mindenbe beleköt, akkor elmennek olyan orvoshoz, aki csak aláírja a papírokat, s nem kérdezősködik. Át akarják szervezni a balesetbiztosítási ágazat bevonásával, hogy az orvos a biztosítóval legyen kapcsolatban és ne a munkáltatóval. Pillanatnyilag előtanulmányokat végeznek. Jelenleg a népegészségügyi programmal és a privatizációval van elfoglalva a minisztérium, s a balesetbiztosítási rendszer kicsit félre van téve. Amíg aktuális lesz, addig nekünk kell megyei szakfőorvosi és ÁNTSZ-es ellenőrzéseket tartanunk, hogy objektíve jó munkát végezzenek az üzemorvosaink. Ne csak papírmunka, aláírás legyen, hanem igenis próbálják meg az effektiv munkát. Tervezzük a megyei ÁNTSZ-szel együtt, hogy kimegyünk területre és munka közben látogatjuk meg az orvosokat. Átnézzük, hogy jól vannak- e kiadva az engedélyek. Az értekezleten megpróbáltuk az országban több helyen már jól bevált foglalkozás-egészségügyi kamarai szekciót megalakítani, egyelőre nem sikerült. Hosszadalmas lesz, de már folyamatban van. JUHÁSZ A.
