Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-09 / 157. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ SALGÓTARJÁN 2003. JÚLIUS 9., SZERDA Díj a közbiztonságért Fejlesztési irányok a közoktatásban- A közoktatási törvény módosításából adódóan és a júniusi városi közgyűlésen elfogadott 2006-ig szóló fejlesztési terv adatai révén, bőven akad tennivaló a következő nevelési év­ben a város iskoláiban - mondta Kovácsné Czene Csilla alpol­gármester. Összeállításunkban Salgótarján oktatásügyének alakulását térképeztük fel az új közoktatási fejlesztési terv és a fő fejlesztési irányok tükrében. Salgótarján Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése legutóbbi ülésén a képviselők döntöt­tek a „Salgótarján közbiz­tonságáért” díj megalapítá­sáról. A díjalapítás ötlete a városi rendőrkapitány, Ju­hász István alezredestől származik, aki javasolta: évente egy alkalommal ilyen módon ismerjék el a közbiz­tonság érdekében kiemelke­dően teljesítők munkáját.- Ez év februárjában tartot­tam a szokásos rendőrkapitányi beszámolót a városi közgyűlés előtt - kezdte Juhász István rendőr alezredes. - Akkor java­soltam, hogy a megyei közgyű­lés Szondi-díjához hasonlóan alapítsanak egy díjat, amelyet évente egy alkalommal, megha­tározott időpontban adomá­nyoznak annak a személynek, aki a közbiztonság érdekében kiemelkedően teljesített. Javas­latom szerint ezt a díjat nem­csak a rendészeti területen, ha­nem a polgári védelem területén dolgozóknak is lehetne adomá­nyozni. A cél az, hogy ezzel is ösztönözzük Salgótarján köz- biztonságának megszilárdítását, javulását. (Folytatás az 1. oldalról) A nagylóciaknak sem volt okuk a szomorkodásra, hiszen a sakkversenyen Lórik András, Gyebnár Sándor, Gyebnár Gyula, Balogh Tamás csapata szintén az előkelő második helyen végzett. A legnehezebb versenyszám azonban az összetett polgárőr­kupa volt - tudtuk meg Erdei Imrénétől - amely során az el­mélettől kezdődően az önvédel­men, az akadálypályán, vala­mint a lövészeten át egészen a kerékpáros versenyszámig re­mekelniük kellett a résztvevők­nek. A nógrádi polgárőrök a ne­gyedik helyen végeztek, közöt­tük Dániel Zita a somosi, Kele­men Tibor a nagylóci, Bemard László és Soós Péter pedig a Gorkij körúti egyesület színei­ben. Az összetett kupa egyéni Az ötlet kedvező fogadtatásra talált, hiszen a salgótarjáni köz­gyűlés június 26-i ülésén döntött a „Salgótarján közbiztonságáért” díj megalapításáról. Döntésük értelmében a díj adományozha­tó olyan egyéneknek, akik a rendőri, tűzoltó, illetve a polgári védelmi tevékenység területén hosszú időn keresztül elismerés­re méltó, kimagasló szakmai munkát végeztek, megbecsülést szerezve önmaguknak és az or­szágnak. A díj évente egy alka­lommal adományozható, a többi városi díjjal együtt január 22-én, a magyar kultúra napján adják át ünnepélyes külsőségek közepet­te. Odaítéléséről a városi rendőr- kapitány, a városi tűzoltópa­rancsnok, a polgári védelem ve­zetője véleményének kikérésé­vel a polgármester javaslata alap­ján a közgyűlés dönt. A „Salgótarján közbiztonsá­gáért” díjjal emlékplakett és ok­levél jár. Az emlékplakett 100 milliméter átmérőjű, 5 millimé­ter vastag, kör alakú, bronzból készült érem. Előlapján Salgó­tarján város címere, körülötte a „Salgótarján közbiztonságáért” díj felirat, hátlapján városi park részlete pihenő emberekkel lát­ható. H. E. versenyszámban azonban Dáni­el Zita és Kelemen Tibor a dobo­gó második fokára állhatták. A polgárőrök legnagyobb se­regszemléjén Lampert Mónika belügyminiszter mondott kö­szöntőt, valamint dr. Túrós And­rás, az országos polgárőrszövet­ség elnöke Idtüntetéseket adott át. Nógrádból a polgárőr-érdem- kereszt arany fokozatát kapták: Ferencsik Pál dandártábornok, a Balassagyarmati Határőr Igazga­tóság igazgatója, valamint Erdei Imréné. A mintegy hétezer résztvevő, polgárőrök, fiatalok, családtag­ok egyaránt, kulturális progra­mok és tudományos fórumok mellett, helikopterbemutatón, koncerteken és egyéb szórakoz­tató műsorokon vehettek részt. SZELES- Nagyon lényeges, hogy a kül­ső körülményekre, a demográfiai helyzetre, a lehetőségek és igé­nyek összhangjára figyeljünk - fo­galmazott az alpolgármester. - Nem mondhatunk le a fenntartói szabályozás eszközeiről: a cso­portszámok, a csoporton belüli létszámok és az ehhez kapcsoló­dó pedagóguslétszám meghatáro­zásáról. Amint azt Kovácsné Czene Csil­la elmondta, a gyermeklétszám csökkenésének egyik lehetséges ellensúlyozása a kistérségi közok­tatási együttműködés bővítése. Már most fel kell készülni arra, hogyha a középfokot is eléri a de­mográfiai hullámvölgy, akkor kor­szerű, piacképes szakképzést nyújtó középiskoláink legyenek.- A fő fejlesztési irányok közül fontos kiemelni a nyelvoktatást, alap- és középfokon, az alapfokú művészeti nevelés javítását, a sportiskola fejlesztését, az emelt szintű érettségi vizsgára való fel­készülést, a szakképzés korszerű­sítését, valamint az általános isko­lai ifjúsági és esti tagozatos képzés áttekintését. De legalább ilyen fon­tos - folytatta az alpolgármester - az oktatás tárgyi, műszaki, illetve infrastrukturális feltételeinek javí­tása, vagy az intézményvezetői ér­tékelés rendszerének kidolgozása. - Kovácsné Czene Csilla mindezek alapján hozzátette: a lehetőség és a felelősség adott, egy korszerű, gyermekeink jövőjét és a város fej­lődését szolgáló oktatási rendszer formálása van folyamatban. A város középiskoláinak őszi tanévkezdéséről Paumann Mári­át, a Madách Imre Gimnázium igazgatóját kérdeztük, aki el­mondta: a demográfiai mélypont a középiskolákat még nem érte el, de 5-6 éven belül itt is megjele­nik. Ennek kivédésére tudatosan és folyamatosan kell készülni egy­fajta intézményen belüli tartalmi megújulással, valamint piacképes kínálattal. A közoktatási törvény módosítása lehetővé teszi, hogy nulladik évfolyamot indítsanak a középiskolák, amely egyértelmű­en a nyelvoktatást célozza meg. Többek között erre is folyik a rá- készülés a középiskolákban, de a legnagyobb kihívást a kétszintű érettségire való felkészülés jelenti, amely kapcsán mind tartalmi, mind pedig szervezési kérdések is tisztázásra várnak.- A 11. évfolyamokon például már most meg kell kezdeni a diá­kok felkészítését a kétszintű érett­ségire - mondta Paumann Mária. - Köztudott, hogy a 2005-ös tan­évben bevezetik a kétszintű érett­ségit, amely - véleményem sze­rint - lehetővé teszi a tanulók tel­jesítményének objektívebb érté­kelését. Bár tény - folytatta az igazgató - az erre vonatkozó jog­szabályok késői megjelenése kel­lemetlen helyzetbe hozta az in­tézményeket. A változás mód­szerbeli, szemléletbeli váltást kö­vetel a pedagógusoktól, a diákok­tól egyaránt. Az intézményveze­tők új értékelési rendszeréről Paumann Mária úgy nyilatkozott: szükség van arra, hogy az intéz­ményvezetők a végzett munká­jukról visszajelzést kapjanak.- Mivel a gyermeklétszám csökkenő tendenciát mutat, a hi­ányzó gyermekeket a nyár folya­mán a védőnők és az óvodák dol­gozói segítségével próbáljuk fel­mérni és bevonni az óvodai neve­lésbe - adott felvilágosítást az óvo­dák városi helyzetéről a 2003-as 2004-es tanévre vonatkozóan dr Csongrády Bélámé. - A jövőben a gyermekek iskolai érettségének megállapításához szorosabb együttműködés szükséges a ne­velési tanácsadóval. A közeljövő­ben meg kell vizsgálni, hogy a je­lenlegi óvodai épületállomány megfelelő-e az óvodai ellátáshoz. A nyelvi képzésekkel kapcsolat­ban dr. Csongrády Béláné el­mondta, hogy már két óvodában is ismerkedhetnek a gyerekek já­tékos formában a szlovák nyelv­vel. A fejlesztési tervnek köszön­hetően - új feladatként - előtérbe kerül a hátránykompenzálás és a tehetséggondozás, amelyhez spe­ciális szakemberek bevonása szükséges.- Minderre azért is szükség van - emelte ki az óvodaigazgató - mert egyre több a részképessé­gekkel és magatartási problémák­kal küszködő gyermek. Örvende­tes dolog továbbá, hogy az önkor­mányzat felvállalta az óvodai pá­lyázatokhoz szükséges önrész biztosítását, mivel az óvodák költ­ségvetésükből nem tudnák ezt megteremteni. Somogyiné Quallich Lenke, az általános iskolák nevében el­mondta: minden évben új kihí­vással néznek szembe az intéz­mény vezetői, melyekhez alkal­mazkodni kell. A fejlesztési terv egészen 2006-ig határozza meg a város oktatáspolitikájának kon­cepcióját. Ez részben leképezi az országos koncepciót is, például az integrált oktatás területén. Nem lehet megkerülni az intéz­kedési tervből adódó két intéz­mény bezárását sem, amely az egész városi oktatást is érinti va­lamilyen módon. Mindezek mel­lett persze előremutató, fejlesz­tést célzó tervek és célok is meg­fogalmazódnak a fejlesztési terv­ben. Ilyen például az eddigi ered­mények megőrzése, a többlet­óraszámok megtartása, a Kodály­ban, a Gagarinban, a Petőfiben, és a Besztercén tehetséggondozó pluszórák megléte, illetve a hát­ránykompenzálás a Rákóczi és a besztercei iskolákban. Ide tartoz­nak még a minőségi bérpótlékok is, melyek immár három éve ke­resetkiegészítést nyújtanak a pe­dagógusoknak. Az új vezetői ér­tékelési rendszert a Domyay Béla Általános 'Iskola igazgatója úgy jellemezte: mindenképp előrelő pés, hiszen jó, ha egy intézmény- vezető tudja, milyen elvárások alapján értékelik munkáját. Hoz­zátette azt is: fontosnak tartaná ugyanakkor egy, a vezetőre vo­natkozó önértékelési rendszer beépítését is, melyben a fenntar­tó véleményüket kéri. SZ.E. Nógrád: a legjobb megye Hétezer polgárőr vett részt a miskolci találkozón Karancslapujtői iskolások a „Vikingek földjén” A karancslapujtői Mocsáry Antal Körzeti Általános és Mű­vészeti Iskola tíz diákja és négy tanára csereutazás kereté­ben a tanév végén egy hetet töltött Dániában. Néhány héttel korábban a lapujtőiek fogadták a dán partneriskola 12 kép­viselőjét. Látogatásuk ideje alatt nem csak hazánk szépsé­geivel ismerkedtek, hanem szoros barátságok is szövődtek a diákok között. Érthető, hogy mind a diákok, mind a tanárok izgalommal várták az újbóli találkozást...- Vendéglátóink Koppenhága szigetén, a fővárostól 90 km-re élnek. Intézményük egy alapít­ványi iskola, amelynek műkö­dése a mi iskolarendszerünktől nagyban eltér - mondta a prog­ramot szervező pedagógusok közül Bertáné Lantos Ildikó. ­Az iskolához tartozik egy kollé­giumi rész, melyben a távolabb élő diákok kapnak szálláshe­lyet. Mi is ebben az épületben laktunk, így részesei lehettünk mindennapi életüknek, bete­kintést nyerhettünk életformá­jukba. Örömmel tapasztaltuk, hogy a gyerekek azonnal elfogadtak egy más szokásrendszert, visel­kedéskultúrát és nehézségek nélkül alkalmazkodtak az új szabályokhoz. Nagyszerű volt látni, hogy a nagy távolság és a különböző kulturális gyökerek ellenére a szabadidős tevékeny­ségek során felszabadultan, a munkában (takarítás, állatgon­dozás) felelősségteljesen tudtak együttműködni a dán gyerekek­kel. Nekünk, pedagógusoknak új élményt jelentett közelről megfigyelni a mi rendszerünk­től oly sokban eltérő „laissez Ugyanaz, mint az igazi, csak éppen kicsiben: Legolandben minden felépíthető faire" módszer alkalmazását. Dániában a pedagógiai munká­ban központi szerepet kap az önállóságra, felelősségvállalásra való nevelés. Nagy kihívás a fel­nőtteknek, hogy ebben az enge­dékeny rendszerben a gyerekek akarata gyakran érvényesül, vi­szont el kell érni azt, hogy a gye­rek megtanulja, vannak köteles­ségei és egyedül felelős tettei kö­vetkezményeiért.- A tanítás során nem a lexi­kai tudásra helyezik a hang­súlyt, hanem a saját tapasztalat­ból szerzett élményekre - vette át a szót Erdélyi Gábomé. - Ezért nagyon sok kirándulást szerveznek a gyerekeknek, me­lyek sörán megismertetik őket Dánia és más országok neveze­tességeivel, történelmével. Mi is ízelítőt kaptunk e skandináv or­szág múltjából, amikor megláto­gattuk a közeli Dragsholm kas­télyt, a valamikori fővárost, Roskildét, amelynek katedráli- sában az elhunyt dán uralkodók nyugszanak. A viking múzeum­ban megismerkedhettünk a hí­res hajósok életmódjával. A helsingori Kronborg kastélyban megelevenedett előttünk Ham­let kora. Koppenhágában meg­csodálhattuk a királyi kastélyt, a Kis hableány szobrát és felejthe­tetlen délutánt töltöttünk a vi­dámparkban, a Tivoliban. Legolandbe érve egy meseor­szágot találtunk, mely maradan­A karancslapujtőiek csoportja egy kis öböl partján m dó élményt nyújtott. Bámulattal fedeztük fel a korábban látott épületek kicsinyített mását, kas­télyokat, koppenhágai utcaré­szeket. Kinntartózkodásunk so­rán a közös nyelv az angol volt, így diákjaink életközeli helyze­tekben használhatták e tanult idegen nyelvet. Ennek segítségé­vel ismerkedtek a dán nemzet kultúrájával, hagyományaival és kötöttek személyes barátságo­kat. Nemcsak a gyerekek, ha­nem mi magunk is szimpatikus­nak találtuk ezt az országot a gyakorlatias, céltudatos, élet- és emberközeli felfogása miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents