Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-05 / 154. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDA SAG 2003. JÚLIUS 5., SZOMBAT Kevesebb tehén, több sertés AZ ÁLLATÁLLOMÁNY EGYÉVES VÁLTOZÁSAI 1000 DB 2002. ápr. 1. 2003. ápr. 1. Szarvasmarha 780 669 ebből tehén 370 365 Sertés 4943 5096 ebből anyakoca 360 372 Juh 1192 1254 ebből anyajuh 879 889 Ló 63 61 Tyúkféle 41 452 40222 ebből tojó 15 893 16 255 Liba 3210 3536 Kacsa 4098 5378 Pulyka 4238 3348 A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) évente három­szor, április, augusztus és december első napján fel­méri az ország állatállomá­nyát. Az eredmény megálla­pításához a mintakiválasz­tás módszerét tartják a leg­alkalmasabbnak. Ezt a nem kis munkát a KSH-területi igazgatóság munkatársai által felkészített számláló- biztosok végzik. A mintakiválasztás az úgy­nevezett kétlépcsős, rétegezett módszerrel történt. Az első lépcsőben minden megyében a kistérségek és azon belül a települések, ábécé sorrendben, minden nyolcadik számlálókörzet került a mintá­ba. Ez megyénként és országo­san is, 12,5%-os mintát jelent. A második lépcsőben a gaz­daságokat három, nagyság sze­rinti „rétegbe” sorolták. Az A rétegbe a nagygazdasá­gok kerültek. Ide azok tartoz­hattak, amelyek a meghatáro­zott küszöbértékek közül (töb­bek között 5 szarvasmarha, 10 sertés, 26 juh, 100 tyúkféle vagy kacsa vagy pulyka, 5 ha szántó, 1 ha gyümölcsös) leg­alább egyet elér vagy azt meg­haladja. Ezek közül mindegyik bekerült a mintába. A B rétegbe az előbbiben jelzett küszöbértéket el nem érő gazdaságok tartoztak. Ezek közül véletlen választással minden harmadik került a min­tába. A C rétegbe a nem gazdasági méretű mezőgazdasági terme­lők kerültek. Közülük ugyan­csak véletlen kiválasztással, minden tizedik került be a min­tába. Ezek alapján az ország csak­nem 3200 helységéből 1257 településen végeztek állat­számlálást. A felmérés szerint a szarvas­marha-állomány kereken 11 ezerrel csökkent, a sertések száma valamit növekedett az egy évvel ezelőttihez képest. Juhból is 60 ezerrel többet számláltak idén, mint 2002- ben. (Ennek oka feltehetően az is lehetett, hogy idén a hús­vét a számlálást követő harma­dik héten volt, s ezért még az exportbárányok elszállításra vártak.) KOÓS Sajtból lesz a Völgy A sajtot is meg lehet szegni FOTÓ: EUROPRESS A Magyar Sajtklub három évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a hazai sajtkultúra fejlődését. Van mit be­hoznunk: Magyarországon alig 5 kilogramm az egy személyre jutó sajtfogyasztás, szemben az európai 15-20 kilogrammal. A Művészetek Völgye-esemé- Udvarban sajt- és borbár várja a nyéknek július végén másodszor látogatókat. A sajthoz leginkább lesz nagy sikert ígérő rendezvé- a bor illik, ezért a vidék legneme- nye a sajtok történelmét, kultú- sebb boraival is kínálják a látoga- ráját, művészetét bemutató „Sajt- tókat. Jelentős eseménynek ígér- ból lesz a völgy” rendezvénysoro- kezik a sajtos vetélkedő, amely- zat. Taljándörögdön, a Francia nek győztese lesz a Sajtkirály A sajtruhába öltöztetett uralkodó ezt követően elfoglalhatja hatal­mas sajtból készült sajttrónját. A továbbiakban kerekasztal- beszélgetés, szakmai értekezlet lesz a szakemberek számára. A gyerekek a sajtkuckóban ügyes­ségi és logikai játékokkal szóra­kozhatnak. Hétvégeken pedig Kemény Henrik Vitéz Lászlója kis sajtos csihipuhit rendez. Kitől vesz búzát Ukrajna A hárommilliós lakosú ukrán fő­város 220-250 ezer tonna gabo­nát szeretne vásárolni, s ebből 80-100 ezer tonnát külföldről. Az ótermésű magyar búzából ugyan van még, ám aligha való­színű, hogy Kijev ezt veszi meg. Orbán Imre, az Agrograin Keres­kedelmi Rt. vezérigazgatója sze­rint Oroszországból is bőven ki­elégíthető az ukrán igény, ráadá­sul a szállítást nem terheli az el­térő vasúti nyomtáv miatti át­rakás költsége. Ukrajna tavaly ősszel és télen még a vezető búzaexportőrök közé tartozott, az ótermésből mintegy 11 millió tonnát értékesített külföldön. A készletek azonban időközben kifogytak, emellett az idén rossz termés ígérkezik - nemcsak a fagykárok, hanem a sáskajárás miatt is. ______________________________(VMHFORMÁCIÖ) De vizaárfolyamok Cseh korona 8,35 Euró 264,32 Japán jen (100) 195,04 Lengyel zloty 59,55 Svájci frank Szlovák korona 170,44 6,36 USA-dollár 230,65 Szőlő és bor az Európai Unióban Az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszakán elfogadja a szőlő-, bor- és hegyközségi törvény módosítását, amely érinti a borágazatot is - jelen­tette be Székely Bertalan, a földművelődésügyi tárca fő­osztályvezetője egy szakmai konferencián. Magyarországon a 2001. évi adatok szerint a szőlőterület 93 ezer hektár, ebből 75 ezer hektár található 22 borvidé­ken, a többi borvidéken kívüli rész. Székely Bertalan el­mondta: elkészült a nemzeti borstratégia téziseiről szóló tanulmány, amely meghatá­rozza 2020-ig az ágazat fejlő­déséhez szükséges irányelve­ket. Eszerint a borágazatban hatékonyabb területi szerke­zetet kell kialakítani, és ez a borvidékek számának hosszú távon történő csökkenését jelenti. A minisztérium tá­mogatja az úgynevezett bor- régiók kialakítását. „A borré­gió alapvetően marketingcélo­kat szolgálna” - tette hozzá. Székely Bertalan szerint a szőlőfajta-szerkezet átalakítá­sára is szükség van. Az uniós csatlakozás után a jelenlegi korszerűtlen fajta- és ültet­vényszerkezet átalakítására közösségi forrás is igénybe vehető. Megemlítette, hogy a borászati technológiában is le­maradás van Magyarországon az Európai Unió bortermelő országaihoz képest. ________■ EU ÉS A MUNKA VILÁGA EU-pénz humánerő-fejlesztésre Ideális esetben jövő januártól pályázhatók a források Harmonizált munkajog Jövő hónaptól hatályos az EU-konform munka törvénykönyve A nemzeti fejlesztési terv humán­erőforrás-fejlesztés operatív prog­ramjának (hef op) keretében 2004 és 2006 között várhatóan 667 millió eurót (mintegy 183 mil­liárd forintot) fordít Magyaror­szág a foglalkoztatás bővítésére, a magyar munkaerő versenyképes­ségének javítására és a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A 667 millió euróból 500 millió - jórészt az európai szociális alapból szár­mazó - közösségi forrás, melyet a hazai források 167 millió euróval egészítenek ki - tájékoztatott Tóth Renáta, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium EU- tervezési osztályának vezetője. Kérdésünkre, hogy a gazdálko­dók mikortól pályázhatnak a for­rásokra, elmondta: ideális eset­ben már 2004. január elsejétől A PROGRAM INTÉZKEDÉSÉI PRIORITÁSONKÉNT Prioritás Intézkedés Tervezett költségvetés (millió op-költség- euró) vetés %-ában Aktív munkaerő-pixi politikák támogatása = A munkanélküliség megelőzése és kezelése * A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése 160,1 24 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem S Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosí­tása az oktatási rendszerben A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása 86,9 13 Oktatás és képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás részeként B Egész életen át tartó tanulás­hoz szükséges készségek és képességek fejlesztése A szakképzés tartalmi, mód­szertani és szerkezeti fejlesztése Az oktatási, képzési rendszer korszerűsítése 122,6 18,4 Alkalmazkodóképesség és vállalkozókészségek fejlesztése : Munkahelyteremtéshez és 46,6 a vállalkozóvá váláshoz kapcsolódó képzések támogatása ; A felnőttképzési rendszerfejlesztése ...7.... Ok tatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése íís Az oktatási infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális feji. Egészségügyi infrastruktúra fej­lesztése az elmaradott régiókban Egészségügyi it-fejlesztés az elmaradott régiókban 236,3 35,4 Forrás: FMM megjelenhetnek a pályázati ki­írások. A pályázatokat és a pá­lyáztatási rendszer részletes sza­bályait mostanában dolgozzuk ki- tette hozzá. A hef op tulajdonképpen a ma­gyar kormányzat álláspontja ar­ról, miként tervezi felhasználni a pénzforrásokat. A program tartal­ma még ez év szeptember-de­cember tájékán az Európai Bizottság javaslata alapján változ­hat, de már körvonalazódtak a prioritások. E szerint a program keretében támogatják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) aktív munkaerő-piaci program­jait, vagyis azt, hogy a munka­ügyi központok segítsék vissza a munkanélkülieket a munkaerő- piacra, s az ÁFSZ hatékonyabb szolgáltatóvá váljék, beleértve az állásközvetítés és -tanácsadás hangsúlyosabbá válását. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem jegyében esélyt terem­tenek a romák, a tartósan mun­kanélküliek, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, valamint a hátrányos helyzetű térségekben élők munkaerő-piaci és társadal­mi beilleszkedésére. A munkaerő versenyképessé­gének javítása érdekében az ok­tatás és képzés rendszerének fej­lesztésére is jutnak források. A program keretében a gazdaság igényeinek megfelelő ismeretek- például informatikai ismeretek, idegennyelv-tudás - átadását is támogatják. A mikro-, kis- és középvállal­kozások foglalkoztatási poten­ciáljának erősítése érdekében új felnőttképzési módszerek és tan­anyagok bevezetését, oktatók továbbképzését is prioritásként jelölte meg a hef op. __________■ A jogharmonizáció keretében négy irányelvet vett át a munka törvénykönyve (Mtk.). A szabá­lyok speciális jellege miatt a ten­gerészek munkaidejének meg­szervezéséről szóló irányelv har­monizációjára a vízi közlekedési törvényben került sor, míg a munka világát érintő hatodik, az európai üzemi tanács létrehozá­sáról rendelkező irányelv átvéte­lére külön törvény született, amely majd csak a csatlakozá­sunkkal egyidejűleg lép hatályba. Az Mtk.-t módosító négy - a munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalók jogvédelmével, a határozott ideig tartó munka­végzéssel, a részmunkaidős fog­lalkoztatással, a munkaidő meg­szervezésével kapcsolatos újabb szabályokról szóló - irányelv megfelelő szabályozása ez év jú­lius elsején lép hatályba - tájé­koztatott Rácz Réka, a Foglalkoz­tatáspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium jogi főosztályának munkatársa. » Részmunkaidős foglalkoztatás Bekerül az Mtk. megfelelő szaka­szába, hogy tilos hátrányos meg­különböztetést alkalmazni a munkavállalók között a rész- munkaidős foglalkoztatásuk alapján. Felvetésünkre, miszerint néhány többi jogszabály rendel­kezéséből következően szenved hátrányos megkülönböztetést a részmunkaidőben foglalkoztatott - hiszen például a nyugdíjra jogosító szolgálati idő meghatá­rozásakor is hátrány érheti -, a jo­gi főosztály munkatársa elmond­ta: kormányzati cél az ehhez kap­csolódó problémák orvoslása. Biztosítva lesz továbbá az Mtk.-ban az átjárhatóság a teljes és a részmunkaidős foglalkoz­tatás között. Határozott ideig tartó munkavégzés Tilos lesz a hátrányos megkülön­böztetés a munkavállalók között a munkaviszonyuk határozott időtartama alapján is, illetve biz­tosítani kell az átjárhatóságot a határozott és határozatlan idő­tartamú munkaviszony között is. Rögzíti továbbá az Mtk., hogy a határozott időtartamú munkavi­szony azonos felek közötti ismé­telt létesítésére, illetve meghosz- szabbítására nem kerülhet sor az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül. Ilyen munkáltatói jogos érdeknek mi­nősülhet például, ha valamilyen többletfeladatot kell ellátni a szer­vezetben, és ezért egy meghatáro­zott ideig több munkavállalóra van szükség, akiknek a munkáját a későbbiekben valóban nem igényli a munkáltató - magyaráz­ta Rácz Réka. Differenciáltabb rendelkezést tartalmaz majd a módosított Mtk. a határozott idő mértékének, fel­ső határának korlátozásával kap­csolatban is. » Uniós munkáltatói jogutódlás Az uniós előírásoknak megfele­lően a hazai jogalkotók átfogal­mazták a munkáltatói jogutódlás fogalmát is. A mostanáig hatályos szabályozás szerint a munkáltatói jogutódlás akkor valósul meg, ha a jogutód a jogutódlással érintett munkavállalókat továbbfoglalkoz­tatja. Az EU irányelve szerint a jogutódlás bekövetkezik az erő­források átruházásával, és a jog­utódlás jogkövetkezményei nem köthetők a munkavállalók tovább­foglalkoztatásához. Azért fontos ennek a szabálynak a megváltoz­tatása, mert a jelenleg hatályos rendelkezések szerint nem való­sul meg a munkáltatói jogutódlás, ha a jogutód ugyan átveszi és to­vább működteti az adott egységet, de a munkavállalókat nem foglal­koztatja tovább. így azonban a munkavállalók elesnek az őket a munkáltatói jogutódlás esetén megillető garanciáktól. » A munkaidő megszervezése Az Mtk. úgynevezett „utazó mun­kavállalókról” (például légiutas- kísérőkről, belföldi és nemzetkö­zi szállításban dolgozókról) szóló szakaszát kiegészítették. Egyrészt bővül a szabály személyi hatálya, másrészt nem általában enged el­térést a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezésektől, ha­nem kifejezetten meghatározza azokat a kérdésköröket, ahol az eltérés megengedett. Az Mtk. 2001. évi harmonizá­ciója óta éltéit időben felvetődő gyakorlati problémákra reagálva a módosítás a készenlét fogalmát kétfelé bontja, illetve bevezeti az ügyelet fogalmát. Ügyeletnek tekintendő a munkáltató által meghatározott helyen eltöltendő munkavégzésre rendelkezésre állás, míg készenlétről akkor be­szélhetünk, ha a munkavállaló az általa meghatározott helyen tar­tózkodik, de meghatározott időn belül munkavégzésre igénybe vehető. ■

Next

/
Thumbnails
Contents