Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-31 / 176. szám
2. OLDAL T U R I S Z T I K A 2003. Július 31., csütörtök . Programajánló Fesztivál a barokk Egerben EGER 2003. július 25-augusztu: 14. Háromhetes összmúvészeti fesztivál, mely elsősorban a hazai kortárs tánc-, színház-, képzőművészet és komolyzene legsikeresebb produkcióit mutatja be. Erlau táncfesztivál EGER 2003. július 29-auguszhts 3. Fellépnek: Szegedi Kortárs Balett, Győri Balett, Pécsi Balett, Állami Népi Együttes, Egri Fesztiválbalett Filmművészeti NYÁRI EGYETEM EGER 2003. július 26-sugusztirs 1. Challenge-kupa SZILVÁSVÁRAD 2003. augusztus 1-3. Augusztus 1-3. között Szilvásváradon rendezik meg a Nemzetközi Lovasszövetség javaslatára létrehozott Challenge-kupa nemzetközi viadal második fordulóját. „Arany Nyíl” III. DIÓSGYŐRI TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENY MISKOLC 2003. augusztus 2-3. A Diósgyőri Vár területén és környezetében kizárólag tradicionális íjakkal mérhetik össze tudásukat az íjászok. XVIII. MATYÓFÖLDI NEMZETKÖZI NÉPTÁNCFESZTIVÁL MEZŐKÖVESD 2003. augusztus 1-3. A nemzetközi néptáncfesztiválon azonos arányban vesznek részt Magyar- ország és Európa más népeinek együttesei. Vili. NEMZETKÖZI KULTURÁLIS NAPOK BOGÁCS 2003. augusztus 1-3. Boldogkői várjátékok B0LDOGKŐVÁRAUA 2003. augusztus 1-2. Diósgyőri vigasságok MISKOLC-Diúsgyűr 2003. augusztus 9-10. Fúvószenekarok ÉS MAZSORETTCSOPORTOK XI. FESZTIVÁLJA MEZŐKÖVESD 2003. augusztus 8-9. VI. LOVAS-, BOR- ÉS GASZTRONÓMIAI VERSENY CSERÉPFALU 2003. augusztus 8-10. Pénteken „Étek a kemencéből, itóka a hordóból” kóstolók. „Nyitott pincék, tele poharak, üres hordók". III. Bükk hegyikerékpárMARATON EGER IrajFcéil 2003. augusztus 9-10. XII. DIÓSGYŐRI várszínházi esték MISKOLC-Diúsgyür 2003. augusztus 12-19. Határainkon túl működő magyar színházak legjobb előadásai. V. FÜRDŐFESZTIVÁL BOGÁCS 2003. augusztus 14-17. Abaúji ROCKFESZTIVÁL ENCS 2003. augusztus 15. Bormustra az egri várban EGER 2003. augusztus 15-17. Bükkaljai, egri, mátraaljai, tokaj- hegyaljai történelmi borvidékek bemutatkozása. SZÉPASSZONY-VÖLGYI FESZTIVÁL EGER 2003. augusztus 15-17. Bordalok, népzene, operett a boráról híres barokk városban. Zempléni művészeti napok SÁROSPATAK ÉS 25 KÖRNYÉKBELI TELEPÜLÉS 2003. augusztus 16-23. IV. KÖZÉPKORI VÁRNAPOK- Diósgyőri történelmi FORGATAG MISKOLC 2003. augusztus 16-17. Testvérvárosok fesztiválja MISKOLC 2003. augusztus 20-24. Művészegyüttesek találkozója Nyári gyöngyfüzér GYÖNGYÖS 2003. augusztus 20-24. További rendezvények: www.nordtur.hu Borút, egészségturisztika, várak Az öt éwel ezelőtt létrejött Észak- magyarországi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság (rib) alapvetően koordinációs szervezet, a többi rib- hez hasonlóan a turisztikai államtitkár tanácsadó testületé. A jogszabályi meghatározás szerint regionális idegenforgalmi állami feladatokat lát el, nincs önálló hivatala. Társadalmi tisztségben dolgozó tagjait a régióhoz tartozó megyei önkormányzatok, illetőleg a turisztikai szakmai szervezetek delegálják, elnökét és elnökhelyettesét a turisztikai államtitkár nevezi ki. Az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke tavaly nyártól dr. Nagy Imre, Eger polgármestere, országgyűlési képviselő (MSZP), helyettese a szintén szocialista honatya, Tompa Sándor Miskolcról. A testület munkaszervezetének teendőit a Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága végzi, a rib nagy megelégedésére.- Ebben az évben három fő célt tűztünk ki magunk elé - mondta érdeklődésünkre Nagy Imre. - Az első a borgasztronómia felkarolása, egy felső-magyarországi borút kialakítása a mátraaljai, az egri, a bükkaljai és a tokaji borvidékek érintésével. Ennek eredeti kezdeményezője még a hegyközség volt, s most a bizottság hárommillió forintot el is különített erre a feladatra. A program felelőse a rib egyik Heves megyei tagja, Bíró József. Az elnök szavai szerint a másik lényeges idei teendő egy egészségturisztikai „klaszter”, „fürt” létrehozása, azaz az egészségturisztika szereplőinek összefogása, együttDr. Nagy Imre, Eger polgármestere működve az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal. A régióban a termál- és gyógyforrások meghatározó jelentőségűek, de nem csak ezekről van szó, hanem olyan „száraz” gyógyhelyekről is, mint például a mátraderecskei mofetta. E kérdéseket az ugyancsak rib-tag egri Korózs Lajos szocialista parlamenti képviselő koordinálja. A harmadik, egyben a legelöre- haladottabb projekt az észak-magyarországi várak összefogása, amelynek részletei már nyilvánosságra kerültek. A résztvevők az európai uniós pályázati előkészítő alapra (pea) is jelentkeztek, remélhetőleg sikerrel. Egyébként a rib több pea-program kimunkálásába is bekapcsolódott. A hevesi megyeszékhely polgármestere megemlítette, hogy az előbbieken túl a Dunán inneni négy régió szeremé kialakítani a tiszai vízi túrák egységes rendszerét. A koncepció egyelőre előkészítés alatt áll. Nagy Imre szerint Észak- Magyarország hazánk egyik meghatározó turisztikai régiója. Eger az ország harmadik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja, amely rendezvényeiről is ismert, s a jövőben a konferenciaturizmust szintén erősíteni szeremé. De például a nógrádi falusi turizmus, a miskolci fesztiválprogram is egyre népszerűbb, nem beszélve Zemplénről, Sárospatakról vagy Tokajról. A régiónak önállóan kell megjelennie külföldön, elsősorban a határközeli, szlovák, cseh, lengyel, orosz piacra koncentrálva. Kiváló lehetőség a belföldi turizmus fejlesztése is. A turizmus válsága, világméretű csökkenése ellenére régiónkban 2002-ben is növekedett a forgalom, a legdinamikusabban Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Észak-Magyar- ország tavaly kiemelt régiónak számított. A rib, mint társadalmi szervezet, saját maga éves szinten mindössze hétmillió forintból gazdálkodik, viszont jóval komolyabb összeg, 180 millió forintos pályázati alap felett rendelkezik. Az összeg elosztására külön bírálóbizottság hivatott, amely a rib tagjaiból és az érintett minisztériumok delegáltjaiból áll. Tavaly még két körben, tavasszal és ősszel zajlott a bírálat, úgy, hogy az akkor szintén 180 milliós keretet a Tisza-tavi RIB együttműködésével további 30 millió forinttal sikerült kiegészíteni. Sajnos a pályázatokat kezelő kht. még ma sem zárta le a szerződéseket, a múlt évi nyertesek közül akadnak, akik mostanáig nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Nagy Imre ennek kapcsán elmondta: idén már új cég kezeli a pályázatokat. Régiónk három megyéjében még januárban és februárban felhívták az érintettek figyelmét a támogatási lehetőségekre, márciusban meghirdették, április végére lezárták az ezúttal egyfordulós tendert. Júniusban döntés született a pénzek felosztásáról, amelyről a napokban kapják meg a kiértesítést az igénylők. Aki a kért teljes összeget elnyerte, azzal azonnal szerződést körnek, más esetben - ha tehát kisebb a támogatás az igényeiméi - esetleg szükség lehet a műszaki tartalom módosítására. Az elnök lapunknak kifejtette: úgy véli, az idei ősszel már a 2004-es keret terhére meg kellene hirdetni a rendezvények pályázatát, ezt megkívánja a megfelelő előkészítés. (Három kategória, termékfejlesztés, rendezvény és marketing létezik.) Mint megtudtuk, a beérkezett érvényes 237 pályázat mintegy 80 százalékát - 188 igényt - támogatásra javasolta a bizottság. A legtöbb pályázat Borsod-Abaúj-Zemp- lén, majd Heves megyéből érkezett, a legkevesebben Nógrádból pályáztak. A miniszteri jóváhagyás után a pályázatokat kezelő kht. értesíti a nyerteseket. Támogatásra számíthat például az egri kistérség, Heves megye turisztikai információs rendszere, az egri Park Hotelben épülő konferenciaközpont, vagy a gyöngyösi szüreti napok, a parádi palóc napok, a salgótarjáni dixielandfesztivál, az Ipoly-völgyi lovasnapok, a kazári falusi oskola. A három megyéből a tervezett beruházások, projektek összértéke 908 millió forint, az igényelt anyagi segítség 388 millió forint volt, a támogatás összesen 177 millió. Ebből mintegy 81 millió forint (körülbelül 46 százalék) esik Borsodra, 65 millió (kb. 37 százalék) Heves megyére, 31 millió (kb. 17 százalék) pedig Nógrádra. A támogatások többsége - mintegy 80 százaléka - termékfejlesztésre és rendezvényekre szolgál, a maradék marketingre^ _____________________g V ilágörökségek földjén Észak-Magyarország változatos természeti és táji értékei, nemzeti parkjai, termálvizei, kulturális és népművészeti hagyományai, rendezvényei, híres borai, a magyar építészet jelentős értékei - köztük a világörökség részévé nyilvánított Hollókő, az aggteleki karszt és a tokaji történelmi borvidék - teszik vonzóbbá az itt-tartózkodást. Hollókőn az ófalu 58 védett épületet magában foglaló élő falumúzeuma Magyarország legnagyobb és legértékesebb, eredeti helyszínen meghagyott műemlékegyüttese, amely megőrizte a XV. századi faluképét. Fehér falú, elbűvölően szép temploma a parasztgótika jegyeit viseli magán. Az egyes épületek kü- lön-külön is érdekesek, de igazi vonzerejük a kompozíció egészének harmóniájában rejlik. A Baradla-Domica barlangrendszer nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangtani értéke, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található 262 barlangból 20 fokozottan védett. A legkülönösebb ezek közül a Baradla-barlang. Közép- Európa legnagyobb barlangrendszere mintegy 25 km hosszúságú. A tokaji történelmi borvidék 2002-től a világörökség része. Tokaj természetesen elsősorban névadója az e borvidéken iskolázott bornak, a szőlőtermelés nemcsak e város határának dűlőiben történik. Az 1997-es bortörvényben meghatározott tokaj-hegyaljai borvidék területe magában foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, melyek összesen kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrog- kisfalud, Mád, Mezőzom- bor, Rátka, Szegi, Tárcái, Tállya - közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári-pince, Sárospatakon a Rákóczi-pince, Hercegkúton a kőporosi és a gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva bormúze- um-pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált Hollókő. XV. századi falukép, 58 védett épület története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a „három sátorhegy” (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott. Régiók és turizmus A régiók önálló turisztikai egységként való kezelése viszonylag új keletű a magyar turizmus történetében. A kormány 1997-ben kezdett foglalkozni az idegenforgalom területi irányításának korszerűsítésével. A regionális idegenforgalmi bizottságokat (rib-eket) 1998 elején hozták létre. E testületeket az egész ország területét lefedő 9 szakmai szervezet alkotta meg. 2000. január 1-jétől megalakultak a regionális marketingigazgatóságok, amelyek feladatául szánták a régió komplex marketingjét - ide tartozik a koncepciókidolgozás, termékfejlesztés és menedzselés (kiemelten nagyobb szereppel a pályázatok elbírálásában) és a promóció. Minden régiónak ki kellett alakítania a saját turisztikai cselekvési programját, természetesen igazodva az országos koncepcióhoz, és az átalakult pályázatkezel ő rendszerben is nagyobb szerepet kaptak. A promóciós tevékenység részeként az igazgatóságoknak komoly szerepük van az információ gyűjtésében és átadásában. Kiadványaik igazodnak az új termék- és területspecifikusan elválasztott stratégiához. Nagyobb szerep jutott nekik a vásárok előkészítésében, a külföldi megjelenésekben, valamint az összes többi bel- és külföldi marketingeszköznél. Mindezek tekintetében egyre fontosabbá vált a régiók közötti kommunikáció. A fent felsoroltak szorosabb együttműködést eredményeztek a szakmával, a regionális, megyei, kistérségi szervezetekkel, hivatalokkal és a vállalkozókkal, hiszen interaktívvá vált a kapcsolat. A regionális marketingigazgatóságok hatáskörébe eső kilenc turisztikai régió megegyezik az 1999- es rib-átszervezések régióival. Ezeket az idegenforgalmi régiókat és illetékességeiket GM-rendelet határozza meg. Az ország 9 turisztikai régiója: 1. Budapest-Közép-Duna-vidék: Budapest, Komárom-Eszter- gom, Pest és Nógrád megye; 2. Nyugat-Dunántúl: Vas, Győr- Moson-Sopron és Zala megye; 3. Közép-Dunántúl: Fejér, Komá- rom-Esztergom és Veszprém megye; 4. Dél-Dunántúl: Baranya, Tolna és Somogy megye; 5. Észak-Magyarország: Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye; 6. Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye; 7. Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye; 8. Balaton: Somogy, Veszprém, Zala megye; 9. Tisza-tó: Jász-NagykunSzolnok, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar és Heves megyeA turisztikai régiók határai nem követik szorosan a régi megyehatárokat. Ebből adódik az, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagyobb része az északmagyarországi régióhoz, kisebb része viszont a Tisza-tavi régióhoz tartozik, míg Nógrád megye egy része a Budapest-Közép-Duna- vidék régióhoz. A Magyar Turizmus Rt. Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatósága három éve működik és azóta a régió marketingügyeit koordinálja, erősíti, egybekapcsolja a régió turisztikai szereplőit az országos szintű turisztikai marketingszervezet munkájával. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és nemzetközi forgalomból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A megyehatáron túl Bár a Magyar Turizmus Rt. Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatósága (ÉMRMI) a hevesi megyeszékhelyen működik, nem a megyehatárok lényegesek, hanem a régiós szemlélet a fontos - vélekedett érdeklődésünkre Hidvéginé Molnár Judit igazgató. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében Heveshez hasonlóan jó a kapcsolat a megyei önkormányzatok idegenforgalmi szakembereivel, s a Tourinform- irodákkal. Sőt, a kisebb települések önkormányzatával is partnerinek nevezhető a viszony. Az igazgató elmondta: a regionális marketingféladatok közé tartozik a termélonenedzselés, azaz a meglévő és potenciális turiszti- ká termékek fejlesztése. Ide sorolható a promóció - vásárok, kiadványok koordinálása és a kutatás- fejlesztés is, természetesen a pályázati tájékoztatássá, tanácsadássá együtt. Régiónk idegenforgalmi potenciáját elsősorban a vátozatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termávizek, s a különböző rendezvények jelentik. A külföldre szánt kiadványok megjelentetése, a kiállítások, hirdetések, study tourok mellett négy régió közösen fáadozik a belföldi turizmus élénkítésén. A Budapest-közép- dunavidéki, az észak-alföldi, a délalföldi és az észak-magyarországi régió ennek érdekében látniváóik népszerűsítésére szerződést kötött az egyik kereskedelmi televízióvá. Sok hátrányos helyzetű település számára kiugrási lehetőséget jelent az idegenforgáom. Hidvéginé Molnár Judit szavá szerint ritkán fordul elő, hogy turisták csak úgy „beessenek” az utcáról az ÉMRMI egri, Kis Dobó téri irodájába. Persze ha váaki igényli, szívesen segítenek, de á- talában nem keverik össze őket a Tourinformmá. Jellemzőbb az, hogy tudatosan keresik az igazgatóságot a központi és régiós páyá- zatok felől érdeklődő vállalkozók, a turisztiká adatbázist megismerni kívánó befektetők. Kedvelt a www.nordtur.hu címen táálható, folyamatosan frissített internetes honlap is. A beépített számláó- rendszer szerint az utóbbi időben huszonhét országból tájékozódtak felőlük.
