Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-25 / 171. szám
2003. JÚLIUS 25., PÉNTEK REGIONÁLIS NAPLÓ PÁSZTÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Mindent a munka mögé helyezett __________líy __ Dr . Harrer Magdolna a Pro Sanitate-díjjal a Pásztó Az ez évi Semmelweis-napon vehette át Budapesten dr. Csehák Judit egészségügyi és szociális minisztertől a Pro Sanitate-díjat dr. Harrer Magdolna. A doktornő 1962-ben, az orvosi egyetem elvégzését követően került a pásztói kórházba, gyakorlatra. Itt szerezte meg a gyermekszakorvosi diplomájához a szakvizsgát. Huszonhat éven át volt a kórház gyermekosztályának vezetője, három éve pedig a rendelőintézet igazgatója. A megtisztelő kitüntetésre elmondása szerint a kórház vezetése tartotta méltónak több évtizedes orvosi munkája elismeréséül. Úgy gondolja, hogy ebben a kitüntetésben a kollégák segítsége is benne van. Mindig gyermekorvos szeretett volna lenni és hogy most is ezt a hivatást gyakorolhatja, a legnagyobb öröme az életben. Csak a munkájának élt, 26 évig szinte a kórházban lakott, férje, aki szintén orvos, megértette fáradozásait. Az orvosi pálya egész embert kíván a doktornő szerint és ő mindent a munkája mögé helyezett. Ugyancsak örömteli esemény elé néz, hiszen hamarosan megszületik első unokája, Budapesten élő gyógytornász lánya természetesen a pásztói kórházban kívánja megszülni gyermekét. A kitüntetett doktornő szabad idejében szeret utazgatni idehaza és külföldön is. - ■ Színioktató aneszteziológus Öt éve dolgozik a pásztói Margit Kórházban, három éve foglalkozik gyermekszínjátszással dr. Szabó Irén osztályvezető főorvos, aneszteziológus és intenzív terápia szakorvos. Hivatásáról, s hobbijáról beszélgettünk vele. Pásztó- Minek hatására választotta az orvosi pályát?- Szolnokon jártam iskolába és érdeklődési köröm, tanulmányi eredményeim alapján úgy könyveltek el, hogy „Szabóból orvos lesz”. Ettől a pillanattól kezdve minden tanulmányomat, tevékenységemet az orvosi pályára kerülés irányította. Szegeden elvégeztem az orvosi egyetemet és szülővárosomba visszakerülve - lévén, hogy vasutascsaládból származom - a helyi MÁV-kór- házban kezdtem pályafutásomat. Itt egy szakmailag és emberileg maximálisan teljesítő, nagyon jó képességű főorvos keze alá kerültem az aneszteziológiai és intenzív osztályra. Közben megismerkedtem későbbi férjemmel, akit a munkája Budapestre kötött, a textiliparban dolgozott, ezért felkerültem Budapestre, szintén a MÁV-kórházba.- Miért az aneszteziológiát választotta?- Véletlen folytán: mindenképpen a manuális szakmai rész érdekelt, akár a sebészet, akár a balesett sebészet, de azért azt is fel kellett mérni, hogy egy nőnek, főleg ha családot is alapít, akkor ez a két szakterület nem igazán könnyű. így került képbe az anesz- teziológia és intenzív terápia.- Mit takar ez a szakterület?- A műtétre kerülő betegek sorsát kísérjük figyelemmel az első pillanattól kezdve addig, míg kikerül a kórházból. A műtét előtt történik egy kivizsgálás, amelynek eredménye láttán az aneszteziológus eldönti, hogy el lehet-e végezni a műtétet és milyen ér- zéstelenítési mód a legjobb a beteg számára, majd a műtét során ezt végig is visz- szük, s a műtétet követő pár órában segítjük a betegek gyógyulását.- Pályafutása során volt-e olyan eset, amire a mai napig emlékszik?- Egy nagyon szívszorító esetet említenék, amikor egy pár hónapos kisgyermek édesanyja került hozzánk az intenzív osztályra nagyon súlyos állapotban. Hetekig élet és halál között lebegett, de meggyógyult. Később bejöttek hozzám, kaptam a kisfiúról egy fényképet, amelynek az volt a hátára írva: köszönöm, hogy megmentetted az anyukámat.- Hogyan került Pásztora?- Ebben a döntésben is igazából a férjem munkájának változása segített, ugyanis abban az időszakban a megyei textiliparban kezdett dolgozni és többet volt távol a családtól a munkája miatt, mint otthon. Ekkor kezdtem nézegetni, hogy mi lenne, ha vidékre költöznénk. Rátaláltam a pásztói kórház álláshirdetésére, s mivel nagyon szerettük a Mátrát, nem volt számunkra nehéz döntés, hogy idejöjjünk. Öt éve dolgozom a Margit Kórházban, nagyon jól érzem itt magam. Számomra siker, ha a betegek felgyógyulnak. Vannak olyan betegek, akik jobban kötődnek a szívemhez és talán és is az övékéhez. Ezek a kötődések általában az intenzív ellátás során alakulnak ki, ott, amikor egy beteg hetekig, esetleg hónapokig bent fekszik és fellép az érzelmi kötődés az orvossal.- Az orvosi munka mellett színjátszásra tanítja a gyerekeket. Hogyan kezdődött?- Gyermekkoromban nagyon szerettem verseket mondani, minden adódó rendezvényen felléptem. Ez a gimnáziumban, majd az egyetemen is folytatódott, ahol megalakítottuk a Medikus színpadot. Ezután szünet következett. A folytatás itt, Pásztón, három évvel ezelőtt indult el. A lányommal, aki szintén szereti a színjátszást és nagyon jó a memóriája, könnyen tanulja a verseket, egy hangjátékot hallgattunk a rádióban, s azt mondta: ezt mi is el tudnánk játszani, s beszélt az osztálytársaival. így kezdődött, eleinte hét-nyolc kisgyerekkel próbáltunk a városi művelődési házban, ez évben már tizenöten vagyunk. Témáink általában mesejátékok, egy gyermekopera rövidített változatát is bemutattuk, ez évben pedig én írtam át színpadra egy mesét, elkészítettem a dramaturgiáját. Ezzel a darabbal egy fesztiváldíjat nyertünk. A gyerekekkel fellépünk városi rendezvényeken is.- Mivel tölti szabad idejét?- Szolnokon versenyszerűen úsztam, a sporttól máig sem szakadtam el: ha adódik lehetőség úszók, futok. A legutóbbi önkormányzati választásokkor megválasztottak a szociális és egészség- ügyi bizottság külső tagjává, ahol elsősorban az egészségüggyel és a kórházzal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. K. L Hamuból gyémánt Cserháti Zsuzsa 1948-2003 Egy újabb CSODA távozott a mennyország fényei közé. Ha az 55 éves díváról elfogultan írok, kérem, nézzék el nekem, hiszen a szívemnek legkedvesebb énekesnőről teszem ezt. Egy igazi érték, egy utánozhatatlan és pótolhatatlan hang, egy fantasztikum volt. Ahogy e sorokat írom, nem is hiszem, hogy múlt időben kell fogalmaznom... Többször volt szerencsém telefonon beszélgetni a művésznővel, de az elsőt soha nem felejtem el:- Kezeit csókolom művésznő, Éger László vagyok!- Üdvözlöm, mit parancsol?- Egy Salgótarjánban induló műsoromba szeretném meghívni. Az egyórás produkcióba több neves előadó is elfogadta az invitálást és őszintén remélem, hogy önt is vendégül láthatjuk... Itt még sokáig ecseteltem a terveket, majd az ő kérdései következtek, amelyekből egy fontos momentum ragadott meg, de az életre szólóan. Elkezdett beszélni az új zenekaráról (Cserháti Band) és én, mint valami régi barát hallgattam örömódáit, ugyanis akkor állt össze a csapat, s ahogy ő fogalmazott: „Képzelje, vén fejjel végre van egy saját zenekarom és nagyon boldog vagyok” - nevetett. Bár soha életünkben nem találkoztunk addig, fontosnak tartotta, hogy egy számára ismeretlen porszemmel megossza mindezt. A mai napig nem értem miért, de maradandó élmény volt. Számomra ilyen ember volt Cserháti Zsuzsa. Akik beszéltek már vele, tanúsíthatják. A műsor végül nem jött össze, gyermeteg gondolkodású felnőttek miatt. Most talán rájöttek, mit veszítettek. Őrizzék meg emlékükben és szívükben méltó helyen a legendát és a dalokat, amelyeket a már minket angyalok védőszárnyai alól figyelő Cserháti Zsuzsa ajándékozott nekünk, soha nem felejthető hangjával. ÉGER LÁSZLÓ A tűzoltók a dízelmozdony oltása közben Eredményes tűzoltók * PÁSZTÓ Az elmúlt hónapban több bevetésen vettek részt a pásztói tűzoltóság munkatársai. Előbb egy, a pásztói vasútállomáson kigyulladt dízelmozdony oltását kezdték meg, amíg a salgótarjáni kollégáik ki nem értek a helyszínre, majd a szintén pásztói Agroprodukt Kft. telephelyén keletkezett tűz a gabonaszárító vezérlőrendszerében. Erre a helyszínre is elsőként kiérkezve megfékezték a lángok továbbterjedését, mire a jobban felszerelt salgótarjáni, illetve hatvani tűzoltók kiérkeztek. ___■ K ollégiumigazgató, eseményekben gazdag életúttal A Tittel Pál Középiskolai Kollégium az önkormányzat képviselő-testületének döntése értelmében ősszel beintegrálódik a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolába. Az eddigi igazgató, Tolnay Béla címzetes igazgatóként továbbra is az intézmény élén marad. Érdekes életútját maga mesélte el a minap.- Héhalomban születtem, a középiskolát Aszódon végeztem. Előbb idomszerész, majd repülőgép-szerelő szerettem volna lenni, mert vonzott a technika - kezdte Tolnay Béla. - Ezzel szemben képesítés nélküli tanítóként dolgoztam szülőfalumban, közben Egerben elvégeztem a tanárképző főiskola matematika-kémia szakát. 1975-ben irányított alapelvek alapján kerültem Jobbágyiba, ahol két év múlva igazgatóhelyettes, 1980-ban kémia .szakfelügyelő, újabb egy év múlva pedig az iskola igazgatója lettem. Jobbágyiban, mint tanácstag számtalan faluszépítő munkában vettem részt, illetve szerveztem is ezeket - emlékszik a múltra az igazgató.- 1985-ben Pásztóra kerültem, az akkori városi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztály vezetőjévé neveztek ki. Szerencsés embernek vallom magam, mert mindig oda kerültem, ahol alkotni lehetett. A pásztói hivatalban széles körű feladatsor várt rám, így a terület építése, az ifjúsági szolgálati iroda, a zeneiskola, a kolostor rekonstrukciója, hogy néhányat említsek. Abban az időben Pásztón sok szobrot avattunk. 1988-ban előbb a városi tanács elnökének társadalmi helyettese lettem, majd szeptemberben átvettem az elnöki tisztséget, eredeti beosztásom megtartása mellett.- Mi történt az önkormányzati választásokat követően?- Megteremtettük az önkormányzat működésének feltételeit, átadtam az akkor polgármesterré választott dr. Dobrovóczky Istvánnak a vezetést és az osztályvezetést vittem tovább. Később megpályáztam a kollégium nevelőtanári beosztását, 1991-től már ott dolgoztam és nyugdíjazásomat követően elnyertem az igazgatói tisztséget. Feleségem is pedagógus, nevelésfejlesztő, nagyon szereti a hivatását. A kollégium ma jól működik: a tető- szerkezetet felújították,, a bútorokat kicserélték. Sikeresen működik a Pásztói Kollégiumért Alapítvány, amelynek révén tíz év alatt mintegy 5,8 millió forintot tudtunk a kollégiumra fordítani. A számítógépek mellett számtalan technikai eszközt tudtunk vásárolni.- Milyen feladatokat kell a napi munka mellett ellátnia?- Mivel a kollégium egész évben üzemel, a tanítási szünetekben szállást biztosítunk kirándulóknak, rendezvényeken résztvevőknek. Sok konferenciát, kiállítást rendezünk, felkészült csapat biztosítja a zavartalan ellátást.- A kollégiumban, a szabad időben több szakkört is vezet. Melyek ezek?- A Szőts István film- és fotóklub vezetője vagyok, s nem csak a kollégistákat, hanem azokat a kinti érdeklődőket is szívesen látjuk foglalkozásainkon, akik közénk akarnak tartozni. Működik a bélyeggyűjtő szakkör. A városi bélyeggyűjtő klub titkára vagyok, a megyei küldöttgyűlésnek pedig az elnöke.- Hogyan érintette személy szerint az integráció?- Ez egy olyan döntés volt, amit végre kell hajtani.- Mi volt olyan esemény az életében, ami mindig emlékezetes marad?- A Rajeczky Benjámin koporsójánál mondott búcsúbeszédem örökké emlékezetes marad számomra - zárta szavait Tolnay Béla.
