Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-24 / 170. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 KARANCSALJA 2003. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK A Karancs hegység lábához települt a község, a nyugat felé nyitó Ortvány-völgyben fakadó patak felső folyása mellé. Az Árpádok korában, a XIII. században már bizonyíthatóan fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus kimenetelű muhi csata után. A hagyomány szerint ennek emlékére építtette a Karancs hegy csúcsán a király leánya, Szent Margit a Boldogasszonynak szentelt kápolnát. 1548-ban Bebek Ferenc volt a falu és a környék földesura. A török hódoltság és a késő középkori történet jeles eseményei ismeretlenek. Az viszont tény, hogy 1770-ben Jankovich László volt a község földesura. A XIX. század elején a család egyik tagja, Jankovich Miklós építtetett klasszicista stílusú úrilakot a faluban. amit azonban az 1950-es években leromboltak. A falu fölé magasodó Karancs hegység jelentős része igen értékes és megóvásra érdemes, nagyrészt tölgyesekkel, kisebb részben telepített fenyvesekkel borított természetvédelmi terület. Karancsalja ma is látható római katolikus temploma 1886-ban épült. „Virágzó” Rozmaring A polgármester kezdeményezésére 2001 őszén alakult a faluban a népdalkor, amely a „keresztségben” a Rozmaring nevet kapta. Mint Bakó Sándométól - aki a polgármesteri hivatal dolgozójaként szervezője, „mindenese” az együttesnek - megtudtuk, huszonketten - tizenöt nő és hét férfi - énekelnek a csoportban. A legfiatalabb tag tizennyolc, a legidősebb nyolcvanéves. A művészeti vezetőjük Fodor Sándor, aki az alkalmanként a „Rozmaring”-ot kísérő „Hat rongyos” nevű zenekart is vezeti. Időnként a Lenkó Péter vezette „Kincsér” zenekarral lépnek fel. Hetente egyszer próbálnak a községháza épületében. A működés költségeit az önkormányzat fedezi, a fellépőruhát viszont Godó Gyuláné és Zsidai Ferenc számukra felajánlott képviselői alapjából tudták megvenni. A nők bordó, illetve sötétkék rakott szoknyában, fehér blúzban énekelnek, van kötényük, fej-, illetve vállkendőjük is. A férfiak ruhája fehér ingből, fekete nadrágból, illetve mellényből, valamint kalapból áll. Rövid pályafutásuk során szerepeltek már Salgótarjánban, Budapesten és a Szlovákiák Vilkén is. Eddigi legnagyobb sikerüket viszont Mihálygergén érték el: j ezüst fokozatú minősítésben | részesültek. Őrzik, gyarapítják az értékeket A mintegy 1600-1700 lakosú Karancsalja az első község a megye- székhelytől a palóc Olimposzról elnevezett, Dobroda-patak menti települések sorában. Nem is olyan régen még negyvenhárommillió forintos adósság terhelte, s csődveszély fenyegette a falu önkormányzatának gazdálkodását, amely helyzetből azonban szigorú takarékossággal és a pályázati lehetőségek kihasználásával sikerült kilábalni. A szennyvízberuházás már Lantos Sándor- aki egy ciklusban helyi önkormányzati képviselő és alpolgármester is volt - polgármestersége időszakában fejeződött be, s napirendre került az utak, utcák helyreállítása, amely némely területen további feladatot jelent. Ezt pályázati pénzekből igyekeznek realizálni. 2002-ben az általános iskolában korszerűsítették a nyílászárókat, az idén a teljes felújításra sor kerül. Ugyanezen munkálatok zajlanak az óvodában is. Ez évben fejeződött be a polgár- mesteri hivatal belső átalakítása, korábban a közvilágítás korszerűsítése, valamint az orvosi rendelő tetőszerkezetének cseréje. Kialakítottak egy sportöltözőt hideg-meleg vizes fürdővel. 2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, s ugyancsak a millennium évében készült el az első és második világháború helyi áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, tavaly augusztusra pedig egy díszparkot hoztak létre. A községnek új rendezési terve van, s miután nagy az érdeklődés a telkek iránt, távlati célként egy lakóövezetet szeretnének kialakítani. A hamarébb megvalósítandó elképzelések között szerepel viszont a régi művelődési ház használhatóvá tétele, alapos felújítása. Ugyancsak sok ember vágya, hogy legyen járda a főúton. Már ennek megvalósítására is vannak kész terveik. A községben Rozmaring névvel népdalkor működik, ismét van Tősgyökeres a polgármester Az 54 éves Lantos Sándor a község szülötte. 1998 óta tölti be a polgármesteri tisztet. Korábban - hosszú esztendőkön át - munkaügyesként dolgozott, felsőfokú személyügyi végzettséggel rendelkezik. Bölcsészkari diplomával rendelkező leánya Kanada budapesti nagykövetségén dolgozik, fia most végzett főiskolát gazdasági informatikus szakon. Kisunokája egyéves múlt. Lantos Sándor szívügye a sport, a megyei és a városi labdarúgó-szövetség elnökségének is tagja. Igazi kikapcsolódást azonban a zene jelenti számára, amelyet maga is szívesen müvei szabad idejében. KARANCSAUA2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE beruházás. felújítás 78(5 átadott pézeszkőzök 13 574 tartalék 3200 személyi juttatások 68 684 43347 Összesen: 186 9581 Ft megyei másodosztályú labdarúgócsapat és megszervezték a polgárőrséget is, amelynek Dankó Miklós a parancsnoka. Az ön- kormányzat eredményes kapcsolatokat ápol a vállalkozókkal, s jól együttműködik a község érdekében tevékenykedő Karancsaljáért Alapítvánnyal is. A polgár- mester - mint a közösség iránt elkötelezett ember - azt vallja, hogy minden érték - legyen az világi, vagy egyházi - gazdagítja a falut, ezért azokat őrizni, gyarapítani kell, s nem megszüntetni. Vonzó a városkörnyék A Karancsalján élő mintegy hatszáz család több mint egytize- de az elmúlt években a közeli Salgótarjánból, illetve a környékről költözött ide. Mustó Loránd, felesége és három gyermeke szintén a megyeszékhely centrumában élt korábban.- Három évvel ezelőtt, 2000 augusztusában vettünk itt egy kertes házat, mert igaz, hogy a központban, közvetlenül az iskola mellett laktunk, de a gyerekeknek kevés volt a mozgástér, túlzottan beszorultak a négy fal közé - mondja Mustóné Krajcsi Mónika tanítónő, aki ezekben a hetekben a jól megérdemelt vakációt tölti. - Nagyon szeretünk itt lakni, hiszen a gyerekek jó levegőn lehetnek, kedvükre hancúrozhatnak az udvaron, a kertben, játszhatnak a kutyával, ismerkedhetnek a ház körül adódó teendőkkel. Itt a nagy meleg ellen is tudunk védekezni, ilyenkor a műanyag „medencében” hűsítő vízben lubickolnak a fiúk, akik közül Máté, a legnagyobb szeptemberben már hatodikos lesz, az ikrek - Ádám és Márk - pedig hétévesek, idén ősszel kezdik iskolai tanulmányaikat.- A hatalmas, ezerhétszáz négyzetméternyi kert tele van gyümölcsfákkal - szilvával, körtével, cseresznyével, szelídgesztenyével - s van luc- és erdeifenyőnk is - teszi hozzá a családfő, Mustó Loránd. - S mindehhez még társul az a csodálatos panoráma, amely a hegyre kúszó kertből nyílik. A ház alsó szintjén végre a műhelynek is van helye, ami számomra fontos elsősorban, mert fafaragással foglalkozom. Nagy vágyam - amelynek megvaA három Mustó fiú - Ádám, Máté és Márk - éppen az eső elöl „menekült” a teraszra, hát- rahagyván a fürdést, a hintát, a kertet ■ lósítására a polgármestertől biztatást is kaptam - hogy kifaraghassam a község utcanévtábláit. Erdélyből jött a postafőnök Marosvásárhelyről települt Magyarországra 1990-ben Molnár Lászlóné a helyi posta vezetője. Salgótarjánban, a Gorkij- telepen ismerkedett meg a szakma alapfogásaival, majd segédtiszti és felsőfokú tiszti tanfolyamon mélyítette el tudását. Tíz éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, amelytől csak a szülési szabadság idején volt távol. A kis postán - amely a hét vége kivételével minden nap nyitva tart - sok, különböző életkorú ember fordul meg. Azért is jönnek ide szívesen, mert nem kell olyan hosszú ideig sorban állni, mint a nagyobb helységekben. A postavezető feladatkörébe a szokásos szolgáltatások ellátása mellett két kézbesítő munkájának irányítása, ellenőrzése is beletartozik. Bár egyelőre ez a posta nem rendelkezik számítógéppel, számla- és nyugtaadó gép viszont segíti a pontos elszámolást, az adminisztrációt.- Szereti amit csinál? - kérdeztük Molnár Lászlónétól.- Szeretem, nem véletlenül töltöttem már itt el egy évtizednyi időt. Bár nagyon összetett a feladat, a közeljövőben egyáltalán nincs szándékomban munkahelyet változtatni.- E postát nem fenyegeti a megszűnés veszélye?- Nem - felelte határozottan a posta vezetője, s hozzátette: - Nincs szó a megszüntetésről. Válasza bizonyára jó hír a karancsaljai és a környékbeli lakosok számára. A virágárus lánytól a tűzzománcokig Jó néhány tucatot számlál a csuhébabáknak a száma Laurencsik Józsefné lakásában. A „mesteremberek” - a juhász, a halász, a vadász, a vízhordó stb. - mellett vannak szerelmes és pihenő párok, „elegáns” kalapos hölgyek is. A különböző műalkotásokkal teli lakás azonban azt mutatja, hogy Laurencsik Józsefné tehetség dolgában sincs híján, hiszen tűzLaurencsik Józsefné a maga készítette csuhébabák „társaságában” i- Hogyan jutott eszébe, hogy ilyesmivel foglalkozzon? - kérdeztük szívélyes vendéglátónkat, aki nyugdíjazása előtt az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatnál dolgozott.- Évekkel ezelőtt szlovákoktól kaptam ajándékba két kisméretű csuhébabát. Sokáig eszembe se jutott, hogy én is megpróbáljak ilyet csinálni, mígnem 2001 februárjában nekiveselkedtem. Az elsőt, a virágárus lányt sok követte, s még abban az évben - a család nógatására - részt vettem Salgótarjánban, az idősek napja alkalmából a József Attila Művelődési Központban rendezett kiállításon is. Tavaly augusztus 20-án pedig az itteni községházán mutatkoztak be az általam „gyártott” figurák. Mintegy százat pedig elajándékoztam...- Van-e valami titkuk, különlegességük az ön babáinak?- Én is a felkötözött, aztán beáztatott, kisimított csuhából dolgozom, de a fejeket is abból csinálom. A szemet filctollal rajzolom rá. Hajnak a kukorica bajuszát is felhasználom. Az akaraton, a kézügyességen kívül talán még a szorgalom, a kitartás az, amely szükséges e hobbihoz. zománcokat, sőt faszobrokat is csinált már az utóbbi időkben. Hiába: jobb későn mint soha... Arcok a településről Segítség légzőszervi betegeknek Sáfár Sándor tizenkét évvel ezelőtt költözött családjával Karancsaljára. Cége, a Montana-Sor Kft. 1994-ben jött létre. Megalapításában szerepet játszott, hogy a vállalkozó a zöld mozgalmon keresztül már korábban is részt vett egy nemzetközi alapítvány munkájában. A kft. olyan egészségügyi műszereket gyárt és forgalmaz, amelyek légzési betegségekben szenvedő emberek gondjain képesek segíteni. A japán licence alapján készülő kis méretű elektronikus berendezések csökkentik például az asztmások légszomját. A gyártást speciális szaktudással rendelkező műszerészek végzik bedolgozóként. Sáfár Sándor hat éve „külsősként” tevékenykedik az önkormányzat pénzügyi bizottságában, s tenniakarását az is jelzi, minősíti, hogy egyik szervezője, alapító tagja a Karancsaljáért Alapítványnak. Vállalkozása anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy az alapítvány céljai sikerrel valósuljanak meg. Ugyancsak támogatja a községi rendezvényeket. A lakosság szolgálatában Véletlen folytán került Karancsaljára Kadlót Csaba magánvállalkozó, de nagyon megszerette e szép fekvésű települést, s úgy érzi: őt is, családját is befogadták. Felesége női fodrász ugyanitt, legidősebb leánygyermeke Budapesten dolgozik, a két kisebb Salgótarjánban tanul. Vállakózása fő profilját a villanyszerelés képezi, de érintés- és villámvédelemmel, szabványossági felülvizsgálattal, telefon- hálózatok építésével, javításával és karbantartásával is foglalkozik. Rajta van a minősített vállalkozói listán, elvégezte az uniós tagsággal járó szakmai tanfolyamokat is. Örvendetesnek tartja, hogy növekednek a lakossági megrendelések a községből is, ugyanis tagja a helyi képviselő-testületnek, elnöke a szociális bizottságnak és a sportegyesületnek, s alapítóként vett részt a polgárőrség, valamint az alapítvány életre hívásában. Nem közömbös tehát számára Karancsalja sorsa. Szeszfőzde „több lábon” Harminc esztendeje lakik a községben Pál Gyula egyéni vállalkozó, ide nősült - ahogy mondani szokás. Az elmúlt években alpolgármesterként is tevékenykedett a településen, jelenleg az önkormányzat pénzügyi bizottságának külső tagja. Az 1995-től működtetett pálinkafőzdéje a szomszédban, Karancslapujtőn található. Vállalkozása fő profilját a „szeszgyártás” képezi, nem véletlen, hogy üzemét folyamatosan fejleszti, korszerűsíti, új technológiával látja el, s törekszik arra, hogy az európai uniós követelményeknek is megfeleljen. A szeszfőzdét két éve környezetvédő energiával, gázzal fűti. Hat alkalmazottnak ad munkát, felesége a vállalkozás keretében az adminisztrációs teendőket látja el. Pál Gyula úgy véli, hogy manapság nem lehet csak egy lábon állni, ezért építőanyag-kereskedelemmel is foglalkozik, sőt ha a szükség úgy kívánja, földmunkát is vállal. Építési szakipar a főutcán A község főutcáján, a Salgótarjánból Karancslapujtőre vezető Rákóczi út egyik házán már messziről látszik a tetszetős embléma, amely Deák János építőipari szolgáltató vállalkozását hirdeti. Nevezett Karancsberényben született, nőstilése óta családjával Karancslapujtőn lakik, cége egyik telephelye révén viszont ide, Karancsaljához is szorosan kötődik. Lehetőségei szerint mindhárom települést igyekszik támogatni. Vállalkozása 1991-ben indult, ekkor másodállásban dolgozott mint szerkezetlakatos és vízvezeték-szerelő. Deák János 1997- től főállású építési vállalkozó. A piaci igények kiszélesedése folytán szükségessé vált alkalmazottak foglalkoztatása is. Manapság immár huszonhétféle tevékenységi körben vállalnak szakipari munkát. Gyakran végeznek víz- és gázszerelést, de jó színvonalon teljesítik a kőműves-, festő- és asztalosmunkákra szóló megbízásokat is. Alapítvány a faluért A „Karancsaljáért Alapítvány” 1999-ben jött létre. Alapvető céljai a nevében foglaltatnak. Az alapítvány háromtagú kuratóriumának Fábián Pál az elnöke, aki egyszersmind a községben ön- kormányzati képviselő is. Főfoglalkozású munkahelye az öblösüveggyár, ahol üvegcsiszoló-csoportve- zetőként dolgozik. Ő mondta el, hogy igyekeznek részt venni a falu közéletében, s bár szerény ösz- szeggel rendelkeznek, minden arra érdemes oktatási, kulturális és sportrendezvényt, megmozdulást, például a május elsejei falunapot is segítenek anyagilag. „Tőkéjük” vállalkozóktól kapott támogatásokból, pályázati pénzekből, különböző akciókból befolyt forintokból áll össze.
