Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-22 / 168. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M E G Y E I KÖRKÉP 2002. JÚLIUS 22., KEDD Jó bornak is kell a cégér Az EU-csatlakozás után világfajtákat is termelnek majd Az idei szőlőtermésről, a szőlőtermesztők érdekképviseleti szervezetéről, valamint a borok forgalmazásának feltételeiről kérdeztük a Mátraaljai Hegyközség pásztói szervezetének el­nökhelyettesét, Manusek Bélát, a Vám és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának (VPOP) kiadványa alapján. NMH-Információ- A szőlő szárazságtűrő nö­vény, de nem ennyire - mondja Manusek Béla. - Különösen az új telepítések vannak veszély­ben, hiszen lassan már nem lesz víztartalékuk, 40 centiméterre nyúló gyökerük ellenére. Idős szőlőknél, azaz korábbi telepí­tésnél pedig a fürtök lesznek ki­sebb súlyúak a szárazság és az napfényes órák számának növe­kedésével, ami hozzájárul a ma­gasabb cukortartalomhoz. A hatályos bortörvény ren­delkezése szerint a termelők és borelőállítók közfogyasztás cél­jából bort kizárólag az Országos Borminősítő Intézet (OBI) által kiadott forgalombahozatali en­gedély birtokában, az abban meghatározott mennyiségű, faj­tájú, minőségű és évjáratú bor­minősül, amelyet közvetlenül a fogyasztóknak, illetve kis- és nagykereskedők részére értéke­sítenek.- E hónap 24-én tartjuk Pász- tón a hegyközségi közgyűlést, előtte pedig a választmányi ta­goknak lesz egy összejövetele, melynek keretében helyzetfeltá­rással értékeljük az elmúlt idő­szakot. A hegyközségnek körül­belül 250 tagja van, ebbe tarto­zik minden olyan gazda, akinek 1500 négyzetmétertől nagyobb szőlőterülete van, vagy felvásár­ló, vagy borral, szőlővel foglal­kozik. Mint Manusek Béla el­mondta: a hegyközség célja, a mékek színvonalát, piacképes­ségét emelni. Továbbá fontos, hogy védje a település érdekeit, közreműködjön a hegytáj közjó­léti szerepének növelésében, a turizmus elősegítésében, a táj szépségének propagálásában. A borok közfogyasztás céljá­ból történő forgalmazásának fel­tételei közé tartozik, hogy a bor­előállítók az értékesítés során kötelesek mind a bortörvény, mind a jövedéki adótörvényben foglalt kötelezettségeiket mara­déktalanul betartani. Fontos tudni, hogy a jövedéki adótör­vény az OBI forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező bort adózás alól elvont termék­nek minősíti, a bor mennyisége után pedig jövedéki bírság ki­szabását rendeli el, amelynek összege minimum százezer fo­rint. Amennyiben az eljárás so­rán a bor származása és adózott volta sem nyer igazolást, a jöve­déki bírságon felül a jövedéki adót is meg kell fizetni - hangsú­lyozza a hatályos jogszabály. A közelgő EU-s csatlakozás kapcsán a mátraaljai hegyköz­ség elnökhelyettese elmondta: egyrészt a hazai fajtákon túl vi­lágfajtákat is termelni fogunk, másrészt az arra érdemes hazai fajtáknak megfelelő promóció- val nagyobb hangot kell adni, hi­szen a jó bornak is kell a cégér. A korszerű technika bevezetésé­re mindenképp szükség lesz a borászatban, a szőlészetben pe­dig a mérsékelt terhelésre, amely a metszésmódok megvál­toztatását jelenti. Francia példá­val élve - emelte ki Manusek Bé­la - a 70 mázsa hektáronkénti terhelés a jellemző a jó minőség eléréséhez. SZE Tari István a pásztói pinceszeren FOTO: GYURIAN TIBOR ezt megelőző fagykár miatt. Mennyiségileg mindez jóval ke­vesebb termést jelent az eddigi­eknél, minőségben viszont jobbra számíthatunk, főként a tételt értékesíthetnek. A saját vagy család részére felhasznál­ható bor 10 hektoliterig adó­mentes, közfogyasztásra forga­lomba hozottnak pedig az a bor szőlőműveléssel és a bor előállí­tásával foglalkozók tevékenysé­gét - a minőségvédelem érdeké­ben - előmozdítani, összehan­golni, valamint az előállított tér­Nyári zenei tábor A zenetábor résztvevői FOTO: ESLA Nogradmegyer Hagyományteremtő nyári programot szerveztek Nóg- rádmegyerben, a Mikszáth Kálmán Általános Iskolá­ban. Az idén először zenei tábor biztosított aktív pihe­nést az iskolásoknak. Az egyhetes program során az érdeklődő tanulók több hangszerrel és számítógépes zeneszerkesztő programmal is­merkedhettek meg. Mozilá­togatás, sportolás és diszkó szí­nesítette a diákok nyári táborát. Zenei tudásukat stúdiófelvéte­lek során CD-lemezre rögzíthe­tik. A tábort a 2002/2033-as tanévben működő zeneszakkör folytatásaként Antalné Boda Anna Mária,szervezte és vezet­te. Antal Gyula az iskola frissen kinevezett igazgatója a fentie­ken túl elmondta, hogy öt tanu­ló részt vett Salgóbányán a köz­lekedésbiztonsági táborban az éves vizsgán elért jó eredmé­nyük elismeréseként. KEREKES LAJOS Idősek Világa NMH-Információ Hároméves munkáját értékelte nemrégiben a Nyugdíjasok Or­szágos Képviselete, az ülésen en­nek megyei szerve is képviseltet­te magát Fiikor Balázs személyé­ben, aki az Idősek Világa júliusi számának címlapján, a vele ké­szült interjúban számol be a fó­rum fontos, a közérdeklődésre is számot tartó részleteiről. A Séta az idősek egészségéért címmel közölt írás a sajátos, már az idő­sek részvételével is zajló progra­mot ismerteti. A nyugdíjasok me­gyei képviseleténél történt sze­mélyi változásokról, a réteget érintő országgyűlési döntésekről is beszámol a kiadvány, amely visszapillant a népfőiskolái tanév­zárásra, s megemlékezik a közel­múltban elhunyt Ozsvár István­ról, a nyugdíjasmozgalom ki­emelkedő személyiségéről. Sajátos része a kórház egészének a humánpolitikai osztály Az egészségügyben a legértékesebb és egyre fogyatkozó tőke a humán- erőforrás, vagyis maga az orvos és a szakdolgozó. Á humán tőke a gazda­sági növekedés legfontosabb ténye­zője. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbén több kérdés fogalmazódik meg az egészségügy emberi erőforrását érintően. Annak érdekében, hogy a döntéshozókhoz olyan információkat juttassanak el, ami ennek a tőkének a megőrzését és gyarapítását elősegíti, a valós helyzet ismerete elengedhetetlen. Kajtor Erzsébet a Szent Lázár Megyei Kórház szervezési és humán igazgatója. 1969-től dolgozik az egészségügyben. Többdiplomás, alapdiplomája közgaz­dász, emellett humánszervező, szakköz­gazdász és egészségügyi menedzser. Je­lenleg a pécsi doktoriskola végzős hallga­tója. Elsődlegesnek tartja, hogy a kórházi dolgozók képezzék magukat, s erre a leg­jobb példa a saját pályafutása.- Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete egy felmérést készített, mely ki­terjedt az ország valamennyi kórházára és integrált szakrendelőjére - fogalmazta meg Kajtor Erzsébet, a Szent Lázár Megyei Kór­ház szervezési és humán igazgatója. - A visszaküldési arány nagyon kedvező, 80%- os volt, az adatok így általánosíthatók. Az országos felmérés is jelzi, hogy az egész­ségügyben komoly gondok vannak, első­sorban a szakorvosi területen. Már jelenleg betöltetlen állásokkal kell működtetni a rendszert, és számos probléma ehhez hoz­zá fog kapcsolódni, az unióhoz való csatla­kozás révén is. Az orvosok diplomája EU- konform, nyelveket beszélnek a fiatalok és így a lehetőségek tágulnak. A világhálón a jelenlegi bérezés többszörösét meghaladó­an válogathatnak az állások között. A vidé­ki kórházakhoz hasonlóan nálunk a hely­zet még rosszabb. Eddig az orvosi egyetemek vonzáskör­zetében kevésbé volt orvoshiány, mint a távolabb eső vidékeken. A végzett orvosok abban a környezetben helyezkedtek el, ahol tanultak. Azokon a területeken, régi­ókban, ahol az életkörülmények rosszab­bak, a lakosság szegényebb, kevésbé vonzza a környék az orvos-utánpótlást. Az a tapasztalat, hogy a Nógrád megyéből ta­nulmányokat folytatók sem jönnek vissza és nem hasznosítják nálunk a szaktudásu­kat. A más megyékből érkezőknek pedig mi miatt lennénk vonzók? A Szent Lázár Megyei Kórház Nógrád megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. A létszámunk 979 fő, ebből 142 az orvos, egyéb egyetemi végzettségű - biológus, ve­gyész, pszichológus, gyógyszerész -10 fő, egészségügyi szakdolgozó 257 fő. Három műszakban dolgozó egészségügyi szak­dolgozó 311 fő, gazdasági műszak ügyvi­teli 58 fő, fizikai dolgozó 211 fő. A létszám többségét az egyműszakos asszisztensek és a három műszakban dolgozók teszik ki. Az üres állásunk 29, melyből 23 orvos. Eb­ből is látszik, hogy intézményünk fő gond­ját az orvosi létszám pótlása okozza. Ab­ban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szakdolgozóink, ápolóink létszáma folyamatosan biztosított, s külön szeren­cse, hogy szakképzettséggel rendelkezők­kel. Több kórházhoz hasonlóan mi is fog­lalkoztunk azzal a gondolattal, hogy Szlo­vákiából vagy Erdélyből igényeljünk ápo­lónőket. Erre azért nem került sor, mert si­került magyar, és szeretném hangsúlyoz­ni, hogy megfelelő képzettségű szakdolgo­zókkal visszapótolni az esetleges munka­erőhiányt. Gondot a szakképzett gyógytor­nászok utánpótlása okoz. Sajnos ők a vál­lalkozói világban és a fővárosban helyez­kednek el, nem a vidéki kórházaknál. A Semmelweis egyetem oktató kórháza vagyunk, de más egyetemekkel is - a deb­recenivel, szegedivel, pécsivel - nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Jelenleg 20 rezi­dens dolgozik a kórházunkban. Orvoshiá­nyunk enyhítésére rendszeresen járunk ál­lásbörzékre és az Interneten, a közlönyök­ben is állandóan jelen vagyunk a hirdeté­seinkkel. Kénytelenek vagyunk kiemelt bérrel hirdetni, ahhoz, hogy valaki felfi­gyeljen az álláshirdetéseinkre. Ez feszült­ségek forrása, melyet korrigálni kell a már itt dolgozó orvosok esetében is. Ide kíván­kozik, hogy a városnak nincs csábító ereje a fiatal értelmiség körében. Problémánk az is, hogy a lakáslehetőségek korlátozottak. A legtöbb vidéki kórház velünk szemben az állás mellett folyamatosan lakást is tud biztosítani az új munkaerőnek. Az orvos és nővérszállónk nagyon rossz állapotban van, renoválásra, felújításra szorul. Átme­netileg albérletet tudunk biztosítani azok­nak, akik hozzánk jönnek dolgozni, és a továbbiakban megpróbáljuk az önkor­mányzatok segítségével megoldani a la­kás-kérdés problémáját is. Az új rendszerű rezidens-képzés sem kedvez a vidéki kórházaknak. Nagyon sok olyan gyakorlatot kell eltölteniük az orvos rezidenseknek más kórházak akkreditált osztályain, hogy nem tud megteremtődni a kötődés a kórházhoz. Ennek hatására na­gyon sokan ott helyezkednek el, ahol a gyakorlatot töltik. Korábban, ha valaki az általános orvosi egyetemre járt, előszerző­dést kötött valamelyik intézménnyel, melyben tanulmányai után dolgozott. Rá­jöttek, hogy az előszerződéses rendszer­nek nincs értelme, mert időközben ezt a szerződést föl lehetett bontani. A fiatal or­vosnak semmi hátránya nem származott a szerződésbontásból. Ez évtől a reziden­sekkel mindenféle munkajogi kapcsolat, amely a jövőre nézve biztonságot adhatna a kórháznak, megszűnt. A piacgazdaságra való áttérés óta bevezettek olyan orvoslá­togatói munkaköröket, ahol sokkal kedve­zőbb feltételekkel kínálnak munkát, első­sorban a fiatal orvosoknak. Vonzza a fiatal értelmiségieket a gépjármű, a kötetlen munkaidő és az, hogy nem kell nekik beil­leszkedni egy nagyon kemény, fegyelme­zett, hierarchikus rendbe. Másik elszívó te­rület volt a kórházak részéről a háziorvosi szolgálat. Ez kedvező a betegeknek abban a körzetben, ahol a jól képzett szakorvosok helyezkedtek el, de a kórhá­zunknak nem kóivez. Szomorú, hogy egyedül Salgótarján vá­rosában nem működik gyermekügyelet. Az is gond, hogy az összes nem kórházi jellegű probléma a kórházi szakorvosi ügyeletre zúdul. Na­gyon sokan a kórhá­zi ügyeletet terhelik olyan problémákkal, melyeken máshol is tudnának segíteni. Mindez szakorvosa­inknak túlzott terhet jelent. Ahhoz, hogy a kor színvonalának megfelelően lehes­sen tevékenyked­nünk, prioritásként kell megemlíteni a képzéseket. Itt az okozza a gondot, hogy régebben a tanfo­lyamok, továbbképzések ingyenesek vol­tak, de most már kemény összegeket kell fizetni a megszerezhető tudásért. Ezek az összegek zömében a kórházat terhelik, hiszen célunk, hogy sokoldalúak legye­nek a dolgozóink. A költségek csökkenté­se érdekében Budapesten bérelünk egy lakást, így a lehetséges képzésekben résztvevőknek nem kell hazajárniuk min­den nap és fizetni az útiköltséget. A me­gyei önkormányzattól, mint tulajdonos­tól, évente kapunk támogatást, de ennek a többszörösére lenne szükség. A hiányt nekünk kell pótolni, melynek érdekében folyamatosan figyeljük a pályázati kiírá­sokat. Az orvosainkat a lehetőségeinkhez ké­pest igyekszünk megtartani. A bérezés a közalkalmazotti illetménytábla alapján történik. Ezzel is a szellemi foglalkoztatot­tak a népgazdasági átlag alatt vannak az egészségügyben. Ahhoz, hogy kicsit von­zóbbak legyünk a fiatalok számára is „kí­nálunk” nyugdíjkiegészítő, nyugdíjpénz­tári támogatást, étkezési hozzájárulást, al­bérleti támogatást. Alapítottunk egy helyi, Szent Lázár Megyei Kórházért elismerő cí­met, pályázat révén német angol, számító- gépes tanfolyamokon vehetnek részt a dol­gozóink, lehetőség van a csereüdültetésre, minden évben rendezünk kórházi majá­list, megünnepeljük május 12-ét, mely az ápolók nemzetközi napja. Ekkorra alapí­tottuk a Szent Lázár Megyei Kórház kiváló ápolója címet is. A dolgozóinkkal együtt naponta megfe­lelünk és lépést tartunk a rohanó világgal. Legjobb szakmai tudásunkkal kezeljük betegeinket és nyitunk új lehetőségek felé, hogy minél szélesebb körű ellátást tud­junk biztosítani. *** Öt éven belül országos szinten várható a munkaerőhiány a szakorvosoknál töb­bek között: gyermekgyógyászat, radioló­gia, onkológia, sebészet, szülészet-nő­gyógyászat. Szagdolgozóknál a szakkép­zett három műszakos ápolók, gyógytor­nászok, higiénikusok, a műtős és anaes- thesiológiai szakasszisztensek között. Remélt változások között szerepel az egészségügyi pálya presztízsének mi­előbbi helyreállítása és a hosszú tanulá­si időt elismerő, a képzettséggel, a leter­heltséggel és a felelősséggel arányos bé­rezés. Mielőbb meg kell állítani a pálya- elhagyást és újragondolni a szakképzés rendszerét. A jogszabályok harmonizá­cióját meg kell teremteni, össze kell hangolni a teljesítményfinanszírozást, az ügyeletet, a heti 36 órás munkaidőt, a személyi minimumfeltételeket és annak finanszírozhatóságát. Kajtor Erzsébet, a Szent Lázár Megyei Kórház szervezési és humánigazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents