Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-17 / 164. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SZURDOKPÜSPÖKI 2003. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Lakott hely a környék az ősidőktől kezdve: több kőkori kultúra emlékeit is feltárták itt. A falu a Mátra hegység délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekszik. Nevét a közeli, szur­dokszerű völgyről kapta, a püspöki pedig az egykori tulajdonost jelöli: egyike azon tíz falu­nak, amelyeket Szent István 1009-ben az egri püspökségnek adományozott. Egy 1261-ben kelt oklevél is megerősítette a tulajdonjogot. Ezután az Aba nemzetség Rhédey ágábél szár- mázé Demeter birtokolta, aki 1290-ben sze­rezte meg. 1409-ben Báthory Albert lett a fa­lu földesura, de 1472-ben a Rhédeyek vissza­szerezték. Az ezen nemzetségből származó Tariaknak is voltak itt birtokaik, akik 1465- ben Sírok várát a hozzá tartozó Püspökivel együtt Országb Mihály nádorra és a Kompolthy családra hagyták. 1549-ben és '54-ben tíz-tíz, 1568-ban nyolc, 1635-ben három és '42-ben kettő, 1675-ben pedig egy jobbágyportát írtak itt össze. 1693 és 1848 között az esztergomi káptalan birtoka volt. A püspöki templom 1769-ben, középkori alapokon épült. Püspöki 1925-ben egyesült Zagyvaszentjakabbal, utóbbi római katoli­kus temploma 1904 és 1906 között épült. Vöröskereszt A község vöröskeresztes szerve­zete évek óta tisztességgel szol­gálja ezt a humanitárius tevé­kenységet. Élen járnak a vér­adásszervezésben, több sokszo­ros véradóval rendelkeznek, és mindig sikerül újakat beszer­vezni. A természeti katasztrófa sújtotta emberek megsegítésére szervezik a ruhagyűjtést. Emlékmű A millecentenárium tiszteletére, 1996-ban avatták fel ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szob­rászművész honfoglalási emlék- művét a községben. ____________■ J övőre ezeréves lesz a település Szurdokpüspöki a Mátra hegység délnyugati lábánál, a Zagyva folyó völgyében fekszik. A 2018 lelket számláló település a jövő évben ün­nepli fennállásának ezeréves évfor­dulóját. A lakosság száma enyhén csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évekre visszatekintve. A községben a szennyvízrendszer ki­vételével kiépült az infrastruktúra. Az ön- kormányzati tulajdonban lévő közleke­dési utak szilárd burkolatúak, nagy ré­szüket az elmúlt években felújították, né­hány útszakaszt pedig most építettek. A községen átmenő állami kezelésű utakat a Zagyva-híddal egyetemben szin­tén az elmúlt években újították fel. A víz­elvezető árkok karbantartása folyamatos, mivel a esőzések idején a Mátrából lefo­lyó csapadékvíz sok hordalékkal jár. Az oktatási intézményekben biztosítottak a nevelési feltételek. Az iskolában ez évben 154 tanuló fejezte be tanulmányait Í3 peda­gógus irányításával. Az épületet nemrégiben Sággal. A jakabi falurészen lévő otthont az elmúlt évben újították fel a pásztói kistér­ségi szociális program keretében. A betegellátás teljes rendelési időben működő háziorvosi ellátás keretében törté­nik. Van fiókpatika és védőnői szolgálat is. A közművelődés középppontjában a könyvtár áll, amelynek keretében az olvasás mellett amatőr művészeti csoportok működ­nek. A község sportélete is pezsgő, a labdarú­gócsapat a megyei másodosztályban, az asz­talitenisz-együttes a megyei élvonalban szerepel. Szakmája egyben hobbija is A község polgármestere, Kovács József 51 éves, kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök. Lokálpatrióta, minden a településhez köti, a szakmát is ennek megfelelően választotta. A helyi termelőszö­vetkezetben dolgozott 16 éven át, majd 1989-ben mint megbízott tanácselnök került a község élére, jelenleg negyedik ciklusát tölti. Saját földjén növénytermesztéssel foglalkozik, családi örökség révén van szőlője és borászkodik. Felesége pedagógus, fia klarinétmüvész, aki most szerezte máso­dik diplomáját Freiburgban. bővítették, az elmúlt évben a tetőszerkezet és a vizesblokk felújítása történt meg. Kor­szerű tornaterem, számítógéppark és nyelvi labor szolgálja a tanítás magas színvonalát. Az iskolában működő Radnai Galériában rendszeresek a képzőművészeti kiállítások, de eredményes a diáksportélet is. Az óvodában két csoportban 44 gyerek­kel, négy óvónővel folyik a nevelőmunka. Az óvodai konyha 200 adagos kapacitással látja el a község közétkeztetését. A településnek két napközi otthona van idősek számára, szinte teljes kihasznált­Az önkormányzat gazdálkodása ki­egyensúlyozott, eddig még nem volt szükség arra, hogy hitelt vegyen fel. A kezdetektől fogva a lehetőségekhez igazí­tották a feladatokat. Rendszeresen, s le­hetőség szerint maximálisan kihasznál­ják a pályázatok adta lehetőségeket, az elmúlt években fejlesztésekre közel száz­millió forintot sikerült elnyerni és ezt ön­erővel kiegészítve jelentős újítások, bőví­tések zajlottak a településen. Pezsgő kulturális élet A község művelődésének központja a Mikszáth Kálmán Közművelődési Könyvtár. Vezetője Hegedűs Éva, aki végzettségét tekintve óvónő, jelenleg azonban könyvtáros-asszisztensi tanfolyamra jár Budapestre.- A könyvtárban közel hét és fél ezer könyv áll az érdeklődők rendelkezésére, általában 250 beiratko­zott olvasó van - mondta a könyvtárvezető. - A könyvkölcsönzés mellett folyóirat-olvasásra is van le­hetőség. A helyi önkormányzat évente biztosít pénzt könyvtárfejlesztésre, de kihasználjuk a pályázati le­hetőségeket is.- Milyen programokat szerveznek a könyvtárban?- Számtalan programunk van, amelyekben több csoport is tevékenykedik: a Galárizs kézműves népi játszóház, amely változó létszámmal, de sikeresen működik. A játszóházban többféle feladatkört ol­dunk meg, így van gyöngyfűzés, agyagozás, szövés, fonás, körmöcskézés, csuhézás, gyékényezés, ad- ventikoszorú-készítés, gyertyaöntés, batikolás, ne­mezelés, mézeskalácssütés. A hagyományőrző együttes, amelyben én is énekelek, 1972-ben alakult és népdalkörként működik - mondta Hegedűs Éva. Hosszú éveken át Bózvári József volt az együttes vezetője, irányítása alatt magas szintű produkciókat Hegedűs Éva könyvtárvezető m mutatott be, számtalan fellépésen vett részt. Az együttes jelenleg 21 főből áll és az asszonyok mellett férfiak is énekelnek benne. Vezetőjük Köröm Zoltánné, a helyi iskola énektanára. Nemrégiben Me­zőkövesden ezüst minősítést szereztek, s évente na­gyon sok meghívásnak tesznek eleget. Feladatuknak a helyi dalok gyűjtését és továbbéltetését tartják. A községben kétezer óta megrendezik a faluna- pot, amely nagy kulturális esemény. ________________■ S ikeres a Szászerka A Szászerka lánycsoportja ' B Szeptemberben lesz nyolc éve, hogy Nagymarosi Lászlóné megalakította a „Szászerka” együttest és hetente egy alka­lommal rendszeresen megtart­ják a foglalkozásokat. Az együttesben szurdokpüs­pöki gyerekek táncolnak. A csa­pat összetételét tekintve az álta­lános iskola hatodik osztályosá­tól a középiskolásig mindenki megtalálható. Az eltelt közel nyolc év nem volt mentes a fluk­tuációtól, hiszen a kimaradt gyerekek más városokban tanul­nak tovább, kiléptek ebből a tár­saságból, új környezetbe kerül­tek és nem jöttek vissza. Sajná­latos, mert ügyes táncosok is el­mentek, a minőségi utánpótlás pedig nehezen jön össze. A Szászerka együttes a kör­nyező településeken- lép fel, van bőven meghívásuk. Sajnos eddig az ország távolabbi vidékeiről, vagy külföldről nem kaptak fellé­pési lehetőséget. Ami az együttes összetételét illeti: több csoport is megtalálható, mindegyiknek kü­lönböző fellépőruhája van. • A szervezést illetően úgy gon­dolják, hogy nekik is adódhatná­nak komolyabb fellépési lehető­ségeik, produkcióikkal biztosan sikert arathatnának. A legutóbbi pásztói néptáncfesztiválon a fia­talabb korosztály harmadik díjat kapott. Abban reménykednek, hogy az együttes hamarosan el­jut arra a szintre, hogy minősí- tést is kaphatnak. _______________■ K ét helyen, mégis együtt Ahogy a településnek két temploma, úgy két idősek napközi otthona van. Vezetője Pintér Józsefné. Az idősek két napközi otthona a két falu­részen, a püspökin, illetve a jakabin helyezkedik el. A jakabi 1976-ban, míg a püspöki otthon 1990- ben alakult. Jelenleg mintegy 40 fő jár rendszere­sen az otthonokba, majdnem 90 százalékos a ki­használtság.- Volt olyan időszak, amikor a püspöki otthont majdnem bezárták létszámhiány miatt, de körbe­jártuk a falut és toboroztuk az embereket - mond­ta Pintér Józsefné. - Hosszú idő kellett ahhoz, hogy az idős emberek levetkőzzék a félszüket. Ma már tartást ad nekik, hogy közösségben tölthetik el napjaikat. Napi háromszori étkezést biztosítunk az idejáróknak, rendszeresen jár hozzánk a dok­tornő, segítünk a gyógyszerek kiváltásában, beuta­lók megíratásában, bevásárlásokban. A mozgásuk­ban korlátozott embereket az önkormányzat gép­kocsiján minden nap behozzuk és hazavisszük.- Minek tulajdonítja, hogy szívesen járnak az emberek az otthonokba?- Mindig azt kell tennünk, amihez az emberek­nek kedvük van, nem szabad akaratuktól eltérő dolgokat rájuk erőltetni. Az egyik vállalkozó ré­gebben felajánlotta, hogy minden akácfavirágzás­kor egy bográcsolásra látja vendégül telephelyén az otthonok lakóit. Én magam a Mária-napi meg­emlékezést saját lakásom udvarán rendezem meg. Nagy gondot fordítok arra, hogy a két öregek nap­közi otthonának lakói rendszeresen találkozza­nak, érezzék, hogy ez egy csapat, csupán két kü­lön épületben vannak elhelyezve. Közös program­jaink vannak az ünnepek alkalmával, a névnapo­kat, születésnapokat megünnepelünk, s ezek olyan szoros kapcsolatot eredményeztek, mintha egy nagy családban lennénk. Megünnepeljük az idősek világnapját is. Több alkalommal kis műsor­ral köszöntik a munkában megfáradt embereket az óvodások - mondta a vezetőnő. A házi gondozás is az intézményhez tartozik. Harminc fő tartozik a házi gondozási ellátási kör­ben szociális étkeztetésre, őket a házi gondozó lát­ja el, ő viszi ki lakásukra az ebédet. ■ Arcok a településről A számítógép a hobbija A község általános iskolájának igazgatója a herencsényi illetőségű Bacskó István. 1972-től, azaz több mint harminc éve tanít az iskolában, 1984-től tíz éven át igazgatóhelyettesként dolgozott, majd 1994-től több pályázóval szemben lett igazgató, s öt év múltán egyedül indulva ismét bizalmat kapott. Matematika és fizika szakos tanári végzettséggel rendelkezik. Az irányítása alá tartozó intézményben ősszel 151 gyerek kezdi meg tanulmányait nyolc osztályban. Ez évben tízen kerültek ki az iskolából, mindannyian továbbtanulnak. A napi isko­lai teendők mellett harmadik ciklusát tölti a helyi önkormányzat képviselő-testületében. Volt alpolgármester, jelenleg az egészség- ügyi és szociális, illetve a pénzügyi bizottság tagja. Ugyancsak osz­lopos tagja a helyi hagyományőrző együttes énekkarának. Hobbija a számítógép, az internetezés. Két gyermeke van, az idősebb fiú önálló, a lány pedig elsőéves főiskolás. Felesége szintén pedagógus a helyi iskolában. Régiségeket gyűjt az óvónő Buda Istvánné Varsányból került Szurdokpüspö­kibe 1978-ban, mint óvónő. 1994-től tölti be az in­tézményvezetői tisztséget. A vezetése alatt álló óvodában a tevékenységközpontú nevelési prog­ram kiegészített változatával dogoznak, a gyere­keknek néptáncot tanítanak, vannak gyermekszín­játékok, kézműves-foglalkozások. Jelenleg két cso­portban folyik a nevelés, jövő május végéig 53 gyermek részvéte­lével. A helyi képviselő-testület tagja, a közművelődési és oktatá­si bizottság elnöke, a helyi hagyományőrző együttesnek 12 éve tagja. Aktívan közreműködik a községi gróf Apponyi Albert cser­készcsapat munkájában is. Régi használati tárgyak gyűjtése a szenvedélye, nagyon sok ilyen eszköz van a gyűjteményében. A fonáshoz és a kenyérsütéshez mindene megvan, de továbbra is keresi, kutatja ezeket az eszközöket. Szeretné közszemlére is ten­ni, ha sikerül erre egy helyiséget kialakítani. Bízik benne, hogy ez az álma meg fog valósulni. Az egyházközséget építi A község lelkipásztori tisztét 2002 szeptemberé­től tölti be Gencsi Zsolt, Szeráf atya. Debrecenben születet, középiskolai érettségije után döntött a pa­pi hivatásról. Felismerte az Úr hívó szavát és vágya­kozott, hogy szolgáljon Istennek. Szegeden teológia szakon végzett, majd Máriabesnyőn szentelték pap­pá, Nagyboldogasszony ünnepén. Féléves veronai tanulmányúton vett részt, majd káplánként visszatért Máriabesnyőre, később plébános lett. 2002-ben helyezték át Szur­dokpüspökibe, ahol ugyancsak plébánosként folytatta a szolgála­tot. Elmondása szerint az itteni hívők kedvesen fogadták, s tovább akarja az egyházközséget építeni, nem csak anyagiakban, hanem lelkiekben is. Szeretne jó kapcsolatot kialakítani a község lakóival, a hívekkel és fejleszteni az egyházközség hitéletét. Reméli, hogy a hívek partnerek lesznek ebben a törekvésében. Jelenleg Budapes­ten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetében folytatja tanulmányait, amelynek elvégzése szintén segíti majd lel­kipásztori munkáját. „Harmadik generációs” orvos Öt éve a község háziorvosa dr. Sós Natália, aki apai ágon harmadik generációs orvos. Moszkvában születet, az orvosi egyetem első három évét Lenin- grádban végezte, majd Budapesten, a SOTE-n szer­zett diplomát 1994-ben. Ötödéves medikaként már a háziorvosi fakultációt látogatta. 1999-ben szerez­te meg a háziorvosi szakvizsgát. Férje szintén or­vos, szíriai származású és van egy hatéves kislányuk. A férje a hatvani kórházban dolgozott, illetve dolgozik ma is, ezért úgy döntöttek, hogy vidékre költöznek. Ekkor olvasta a szurdokpüs­pöki önkormányzat pályázati felhívását és ellátogattak a telepü­lésre. Első látásra beleszeretett a gyönyörű faluba, a csodálatos természetbe. Öt évvel ezelőtt tíz pályázó közül neki szavazott bi­zalmat a képviselő-testület. A kezdeti nehézségek után úgy érzi, hogy megismerte az itteni embereket, élvezi bizalmukat. A dok­tornő igyekszik a rábízott lakosság egészségét lehető legjobb tu­dása szerint megőrizni. Számára a falusi háziorvosi tevékenység a nagy kihívás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents