Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-12 / 134. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK Földet az államnak - változatlanul? A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tavalyi felajánlásokról A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) nagyon sokan érdeklődnek a tavaly felajánlott földek sorsáról. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Pülmann József, a szervezet elnökhelyettese (aki ezen a héten Salgótarjánban járt) mondta el lapunknak. Eszerint a szóban forgó, a múlt év elején kezdődött kampány lényege az volt: az állam felajánlotta, megveszi azok földjét, akik erre megfelelő formában ajánlatot tesznek. Ennek eredményeként a jelenlegi kormány, illetve az új szervezet 44 831 földfelajánlást örökölt meg. (A nógrádi felajánlások aránya jelentős: több mint hétszázan összesen négyezer hektárt adnának el.) Rendkívül nagy munkát jelentett az eddigi feldolgozásuk, melynek során számítógépen rögzítették, illetve csoportosították a jelentkezéseket. Pülmann József jelezte: első körben az 1/1 tulajdoni hányadú földek tulajdonosait keresik meg, levélben arra kérik őket, hogy erősítsék meg korábbi felajánlásukat. Ahogyan a földalapkezelő szervezet megkapja a visszajelzéseiket arról, hogy változatlan a szándékuk: továbbra is el kívánják adni az államnak a tulajdonukat, a lehető legrövidebb időn belül készpénzért meg fogják azokat venni. Pillmann József szavai szerint a további - mintegy 36 ezer - felajánlás sorsa sokmindentől függ, így többek közt attól is, hogy a kormány (amely ezek esetében is körültekintően szeretne eljárni) hogyan foglal állást a tulajdon- vásárlásról. M.J. „Mindenki másképp egyforma” Segítség a különféle problémával küzdő gyerekeknek Rétság A gyerekek nagy részének az óvodából iskolába való átlépés nem jelent problémát, másoknak a két intézmény közti váltás jóval nehezebb. Lapunkban 1999 májusában mutatkozott be a „Fejlesztő Szakmai Műhely”, amelynek célja az olyan gyerekek átsegítése egyik intézményből a másikba, akik problémákkal küzdenek. Az eltelt évek tapasztalatairól kérdeztük Hor- válhné Moldvay Ilonát, a közösség vezetőjét.- Évről évre egyre több gyermek küzd magatartászavarral, beszédhibával és egyéb olyan problémával, ami miatt az iskolában való boldogulás gondot okoz - hangzott el. - Az egyre növekvő létszámú, egyéni megsegítést igénylő gyermekek között különösen nő a többféle hátránnyal küzdők száma is. Okát a megváltozott világunkon kívül az orvostudomány fejlődésében is kereshetjük, hiszen ma olyan csecsemők is életben maradnak, akiknek néhány éve, évtizede esélyük sem lett volna az életben maradásra - mutatott rá Horváthné. A gyermekek izolált, különböző szakmai megsegítése nem elég tartós és hatásos a környezet bevonása nélkül. A segítő környezet (tanulótársak, pedagógusok, szülők) a terápiák befejezése után is biztosíthatja a gyermek fejlődéséhez szükséges érzelmi hátteret és speciális technikát is. A közösség ezért tartja fontosnak az integráció kérdését is.- A munkaközösséget öt fő indította el, ma már tíz tag, köztük védőnő, pszichológus, speci- álpedagógus, logopédus, gyógypedagógus, korai fejlesztő pszi- chopedagógus végez hatékony csapatmunkát - folytatta a közösség vezetője. - 1999-ben és 2002- hen sikeresen pályáztunk a Nógrád Megyei Közoktatási Alapítványhoz. Az elnyert összegekből tárgyi feltételeinket javítottuk, fejlesztő foglalkozásokat tartottunk és neves szakemberekkel előadás-sorozatot indítottunk. A négy előadáson tizenöt településről több mint száz érdeklődő vett részt, mutatva régiós szerepünket - hangsúlyozta Horváthné. Rendszeresek a belső továbbképzések, valamint országos előadásokon is részt vesznek a tagok. Eredményeiket, tapasztalataikat több újságban is publikálják. Horváthné szerint egyre komolyabb szerephez jutnak a civil szervezetek, hiszen a jövő, a fejlődés záloga: a civil kontroll, az érdekvédelem, érdekegyeztetés és az érdekképviselet, különösen az esélyteremtés területén. A „Fejlesztő Szakmai Műhely” munkatársai hisznek abban, hogy bizonyos tanulók csak szegregáltan oktathatók- nevelhetők színvonalasan. Azoknak viszont, akik integráltan is iskoláztathatok, elemi érdekük, hogy megtanuljanak ép társaik között tudásuknak és tehetségüknek megfelelően helyet találni, ezt a helyet elfogadni, valamint elfogadtatni. Kikerülve az iskolapadból, a helyi társadalom életében betöltött szerepük vállalását is megkönnyítik az együttesen eltöltött tanulóévek. TI LA Juhász Anita Égből jön az „áldás” Örök téma a szemét, főként ami az „égből” hull. Kellemetlen, ha az ember nyakába dobnak valamit. A salgótarjáni garzonháznál ez mindennapos lehet. A napokban valaki, vagy valakik kis táblákat helyeztek el a garzonház mellett „Városunk szégyenfoltja” felirattal. Valóban ennyire _ rossz lenne a helyzet...? Égő csikk, műanyag flakon, tejesdoboz, újság, narancshéj, ételmaradék... Néha bármi fellelhető egyes emberek erkélyén, akiket a felettük lakók megörvendeztettek egy kis szeméttel. Ami nem az erkélyen, az a ház bejárata mellett, a Rákóczi út járdáján vagy a mozi előtti téren landol. Ez lehet akár egy nagy görögdinnye is - volt már rá példa. Jó néhányszor kaptam már el a nyakam, nehogy eltaláljon egy égő csikk, vagy egy darab száraz kenyér. Minden nap megbotránkozok azon a szeméthalmazon, amit a garzonban lakók dobálnak szét. Mindennapos a bejárat mellett a kutyagumi, a kutyapisi pedig szinte rendszeres „vendég” a folyosón és néha a liftben. Rosszabb esetben nem is kutya „tiszteli” végig a folyosót... Illatfelhő is kering, de nem rózsás... Persze a szemetet könnyebb az erkélyen kidobni, mint elvinni a szemétledobóig. Ott lakom én is és megállapítottam, hogyha minden nap szednék is a garzon szemetét, akkor sem érnének a végére. Ez nem a gondnokság vagy a takarítók, hibája. A lakóké! Jó lenne, ha legalább a saját „fészkünkbe” nem piszkítanánk - ahogy a közmondás is szól. Az állatok maguk köré pisz- kítanak, de, hogy az emberek...? Nem kímélnek senkit és semmit, csak hagy végezze az az elhízott kutya a bejárat mellett a kis- és nagydolgát. Vagy ott vannak az olvasni nem tudók, akiknek az „a liftben tilos a dohányzás” felirat semmit nem mond. S jönnek a csótányok. Apró, pici, vagy hatalmas gusztustalan férgek, akikből soha nem lehet kifogyni. Rendületlenül ostromolják a szemetes, büdös, elhanyagolt garzont, amely a város egykori büszkesége volt. Mostanra leamortizálódott. Kimeszeltettek, de hullik rendületlenül a vakolat. A csempéről már nem is beszélve. Van, akinek két szomszédjában laknak ugyan, de mégsem lakik senki, őt pedig megeszi a fene, hogy a csótányok már megint az ő laká- ' sában randalíroznak. Jó lenne, ha legalább a környezetünkre figyelnénk, s igényesebbek lennénk azzal szemben, ami egész nap körülvesz minket, s nem dobálnánk az alattunk lakó erkélyére hajnali ötkor tejesdobozt, vagy műanyag flakont. Kétezer tonna anyagot nyeltek el a kátyúk Nógrád megye közútjainak jelenlegi állapotára az elmúlt kemény tél nyomta rá a bélyegét. A közútkezelő eddig mintegy 2000 tonna anyagot használt fel a kátyúzáshoz, ám a munka még korántsem fejeződött be, viszont a pénzügyi keret kezd kimerülni. Erről is szót váltottunk a közhasznú társaság vezetőivel. NMH-Információ A február közepén kinevezett új igazgatóra, Kriston Lászlóm szinte azonnal rázúdultak a feladatok. Egyfelől az új feladatokhoz kellett „átszabnia” a kollektívát, másfelől jelentős útfejlesztésekről döntött a kormány, harmadrészt a tél okozta titkárok helyreállítását is meg kellett kezdeni.- Az üzleti terv ugyan már készen „talált”, ám arra senki nem számított, hogy ilyen mértékű károkat okoz a hó és a jég - mondja Kriston László. - Emiatt a pénzügyi keretek is meglehetősen szűkösek, de átcsoportosítással, bizonyos feladatok átütemezésével meglesz a kátyúzás és helyreállítás fedezete. Ugyancsak az eltelt pár hónap krónikájához tartozik, hogy a közútkezelő megvédte az ISO 9001-es minőségirányítási rendszerét, így újabb három évre érvényes a tanúsítvány. A korábbi minőségpolitikai célok kibővültek, például a forgalombiztonsági mutatók, vagy az intézkedések tekintetében. A jövőben egy- egy munkát nagyobb társadalmi kontroll mellett készítenek elő, s mérni fogják a szakcéggel szembeni elégedettséget. Átalakult a hazai közlekedés irányítási szerkezete is. Immár rendelkezésre áll egy 2015-ig szóló útfejlesztési kormány- határozat, amelynek számos Nógrád megyei vonatkozását említette meg az igazgató. A kiemelt feladatok közé tartozik a 2- es főút fejlesztése Váctól Parassapusz- táig. A leendő M2-es út autóútként szerepel majd. A munkálatokat 2007 és 2015 között kell elvégezni. A 2-es út autóúttá való kiépítését meg kell, hogy előzze a nemzetközi koridór uniós szabványnak megfelelő tengelynyomásra történő megerősítése, illetve a meglévő nyomvonalon forgalomlassító szigetek kiépítése Nagyorosziban, Borsosberényben, Rétságon és Szendehelyen. Az említett beruházás elengedhetetlen része a Rétságot elkerülő út megépítése, amelyről elvi határozat született. A másik nagy falat a 21-es út előzési sávja- inak a kiépítése. A hét szakaszból az első - amely Salgótarján és Kisterenye között húzódik - három ütemből áll, melynek az első két része már elkészült, a harmadik előkészítő munkálatai most folynak.- Sajnos, a salgótarjáni ipari parktól Kisterenye elejéig tervezett szakasz kivitelezését megtorpantotta a kisajátítás elhúzódása, így lehetséges, hogy a munkát elnyert konzorcium csak jövőre adhatja át ezt a szakaszt - mondja Kriston László. - A jövőben nagyobb figyelmet követel a kisajátítások előkészítése, s már most arra kérem az érintett önkormányzatokat, segítsék ezt a munkát. Annál is inkább, hiszen Hatvanig 17 kilométernyi előzési, azaz, négysávos út épül-meg a 21-esen. A hét szakasz befejezési határideje 2006. Ugyancsak az említett programban’ szerepel a Balassagyarmatot északról elkerülő út középső szakaszának az indítása. A pályáztatás megtörtént, az eredményhirdetésre azonban még várni kell pár hetet, mivel a Phare-támogatással készülő beruházásokról Brüsszelben döntenek. A ciklus egyik rég várt feladata a Salgótarjánt tehermentesítő út 3. ütemének a befejezése lesz. Az előkészítés, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatása után várhatóan 2005-ben kezdődhet a munka. A 2015-ig szóló program része még - összefüggésben a 21-es úti fejlesztéssel - az említettek mellett a Kisterenye tele-, pülésrész átkelési szakaszának megvalósítása, a Balassagyarmatot elkerülő út befejezése, illetve a pásztói északi elkerülő út kiépítése. A kormányhatározat kitér az Ipoly-hidakra is; ezzel a június 5-én megjelent cikkünk foglalkozott. Szerepel az anyagban az uniós csatlakozással összefüggésben néhány új határátkelő kialakítása, így Karancsberény- nél, Somoskőnél, Cerednél és Utaspuszta térségében. A program foglalkozik az ún. zsáktelepülések megközelíthetőségének javításával is. A cél, hogy ezek a falvak több irányból is elérhetők legyenek, s az ott élők számára gyorsabb eljutást tegyenek lehetővé a közigazgatási központok felé. Az említett nógrádi települések: Cseszt- ve, Bér, Buják, Ecseg, Nógrádsipek, He- rencsény, Kisbárkány és Zsúnypuszta. A rekonstrukciós program részeként megújulnak a belterületi utak Karancsbe- rényben, Bárnában és Márkházán. A megvalósítás az anyagiak függvénye. Idén mintegy 28 százalékkal csökkent az út- és hídüzemeltetésre és -felújításra fordítható összeg országosan - ezt már Serfőző Tamástól a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. márciusban kinevezett főmérnökétől tudtuk meg. Ráadásul ez a tevékenység ezentúl nem 12, hanem 25 százalékos áfával terhelt. Nógrád megyében ebben az évben 806 millió forint áll rendelkezésre, ami kiegészül 350 millió forint felújítási kerettel. A közútkezelő kasszáját a tavaly nyári esőzések sem kímélték, s mint megtudtuk, a múlt év augusztusi esőzések helyreállítására 71 milliót költöttek. Erre az évre 51 millió forintnyi munka húzódott át, amelynek során megvalósult a bokori bekötőút aszfaltozása, a ceredi út vízelvezetésének javítása, valamint Szurdok- püspökinél egy hordalékfogó építése. A téli úthelyzetről szólva a főmérnök elmondta, hogy az átlagos 2500 tonnával szemben most 3393 tonna sót és 3633 tonna érdesítő anyagot szórtak ki. Különösen kemény helyzet alakult ki január 2-13 és február 4-10 között. Csak a téli útüzemeltetés 40 millióval került többe, s ennek tudható be, hogy a tervezet éves összegnek már a 93,4 százalékát felhasználták. A felmérések alapján 163 millió forintnyi kár keletkezett a megye közúthálózatában, amelynek elhárításához még 43 millió forintjuk hiányzik. Azonnali beavatkozásra további 216 millió kellene, ám ebből csupán 4(!) millió áll rendelkezésükre. Az utóbbi években elmaradt útfelújítási feladatok értéke eléri az 558 millió forintot.- A téli burkolatkár és útüzemeltetés többletfinanszírozásáról még nincs döntés - mondta el a főmérnök. - Ezért alternatív tervet készítettünk annak érdekében, hogy a forgalombiztonság érdekében legsürgetőbb feladatokat el tudjuk végezni, ám ennek az lesz a következménye, hogy bizonyos munkák (pl. kaszálás, útellenőrzés) esetleg átkerülnek a jövő évi programba. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzati Közútkezelő és Környezetvédelmi Kht.-val erősítjük együttműködésünket. Napjainkig a megyei közútkezelő munkatársai mintegy 2000 tonna kátyúzóanyagot építettek be. A kátyúk nagy száma miatt az első körben az ún. ütőkátyúkat hárították el, s csak május végén kezdhették el a kisebb gödrök, süllyedések, repedések eltüntetését. Idén csökken az útfelújításra fordítható keret is. A tavalyi 502 millió forinttal szemben ebben az évben mindössze 350 millió forint áll rendelkezésre. Ez 14 kilométernyi útburkolat helyreállítását teszi lehetővé, ami az általuk kezelt hálózat 1,5 százaléka. A kívánatos legalább 10 százalék lenne. Útfelújításra számíthat Mátranovák, Mátraszőlős, Endrefalva (pilinyi bekötőút), Mohora, Galgaguta, Szécsény (rimóci bekötőút) és Vanyarc térsége. Sor kerül két híd felújítására is. Hídrehabilitációs keret terhére történik meg Salgótarjánban a baglyasaljai felüljáró szigetelési és felújítási munkája - mondotta végül a főmérnök. T. NÉMETH LÁSZLÓ yv~'< 3*. ________ •• --■&< t-i A szűkített program ellenére a Somoskőújfalui rézsűomlás megállítása idén megoldandó feladat F0TÓ. 6Y T