Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-30 / 149. szám
2. oldal -Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D M EGYE 2 0 03 - NÓ GRÁDSÁP 2003. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Igen régtől lakott hely a környék, hiszen a honfoglalás kóréhéi származó leleteket Is feltártak a lalu közelében, a Tatárka-hegyen. A mély völgyben fekvő mai település helyén valaha két falu volt: Alsó- és Felsősáp. Előbbit jóval korábban említik az írásos dokumentumok: 1460- ban a váci püspökség birtokaként szerepelt az oklevelekben. Ennél azonban valószínűleg jóval régebbi e település. Bár évszázadok óta egyhá- zas hely a falu, plébániája csak 1806-ban jött létre a korábbi káplánságból. Felsősápról csak a 18. század elejétől vannak írásos adatok. Mindkét egykori településrészen szép 19. századi harangláb is áll. A község lakosainak egy része szlovák származású, őseik a török hódoltság után települtek Ide. A gótikus stílusú római katolikus templom a 14. századból származik és nemcsak Nógrád megye, hanem egész Magyarország egyik legszebb műemléke abból a korból. A templom körül erődfal magasodik, ami védelmi célokat szolgál. A kőfalazat belső oldalán kálváriát alakítottak ki. Az épület épségben vészelte ál a török időket is. A belső falakon eredeti, 15. századi freskók is láthatók. A faluba érkezőknek, vagy azon áthaladóknak a faluközpontba érve azonnal szembetűnik a főtér, amelyet minden falu megirigyelhet. Idén június 25-én adták át a megújult faluközpontot. A teret a faluszépítási programban valósították meg, miután a vezetés úgy döntött, infrastrukturális fejlesztésbe kezd. A mintegy ötmillió forintos beruházás felét a településfejlesztési tanács biztosította. A díszburkolat lerakása után kél kandelábert, utcai bútorokat, s rengeteg virágot helyeztek el, a fő látványosság azonban a tér középső részét meghatározó díszkút, amely Ambrus Éva keramikus iparművész munkája. A településen két harangláb is található. Az aF sósápi (sárga-lehér) a régebbi, ezt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, feltehetőleg a XIX. század elején. A mai napig itt harangoznak. A felsősápi harangláb az ezerkilencszázas évek elején épült, mivel ez a településrész jött létre később. A haranglábakhoz tartozó oltárnál évente egyszer miséztek, de tartottak keresztelőket is. ■ Akár mintafalu is lehetne A tulajdonképpen szlovák ajkú településen óvodai és iskolai szinten jelenleg is folyik a szlovák oktatás. Alakult szlovák kisebbségi önkormányzat és létezik egy hagyományőrző asszonykórus, valamint egy gyermekcsoport, ami a nemzetiségi hagyományokat ápolja. A nyelvet ma már csak inkább az idősebbek beszélik a 961 fős településen. A falu képviselő-testülete az önkor- mányzaü feladatokon kívül sok mindennel foglalkozik. Az önkormányzat tevé- J kenysége során nagy súlyt fektet a humán infrastruktúrára, értendő ez alatt az oktatás, az egészségügyi ellátás. A községben 1992-ben zeneiskola alakult, amely azóta is töretlen sikerrel és lendülettel működik. A zeneiskolának kihelyezett tagozatai vannak a szomszédos településeken, így Vanyarcon és Bercelen. A 135 növendék magas színvonalon része- J sül zenei nevelésben. A helyi általános iskolában megkezdő- | dött a szakmunkásképzés is. Jelenleg kőműves és bolti eladó képesítést szerezhetnek az intézményben tanulók, ez nagyszerű lehetőség a környékbeli hátrányos helyzetű gyerekeknek. A faluvezetés célja, hogy e fiatalok - akik egyébként a városba kerülve könnyen elkallódnának - a kis közösségben megtalálhatják a helyüket és szakmát is szerezhetnek. Az egészségügyi ellátás terén fejlett a település, ugyanis van fogászat és működik saját gyógyszertár is. Az önkormányzat filozófiáját jól tükrözi a hivatal elheFolytatódik a tradíció Pintér Bertalan polgármester 1956 októberében született. Ősei közt több generációra visszamenőleg találunk községvezetőket. A matematika-kémia szakos általános iskolai tanári diplomával rendelkező polgármester három évig Szendehelyen tanított, onnan visszakerülve Nógrádsápra folytatta az oktatást. Ezt követően Nézsán lett igazgatóhelyettes az általános iskolában, majd később igazgató. A rendszerváltás ideje óta vezeti igen eredményesen a települést. Két gyermeke született, s szívesen foglalkozik mező- gazdasággal, a gabonatermelés mellett málnást is gondoz. lyezkedése. A szemben levő valamikori kastélyban kapott helyet az óvoda, míg az egykori cselédsoron az önkormányzat. Ez jelképezi a felnövekvő nemzedék iránti szolgálatot. Komoly összeget kapott a község útfelújításra, mivel nemrég befejeződött a csatomaberuházás. Szemet gyönyörködtető látvány a falu főtere, amelynek díszburkolatán a két míves kandeláber, a csodás díszbútorok és a rengeteg virág közt egy szökőkutat helyeztek el. HÓmmP 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Összesen: 176 585 ER A lakosság jelentős része Vácra és Budapestre jár dolgozni, de sokan a rétsági üzemekben találtak állást. A polgármester jó lehetőséget lát egy üzem Nógrádsápra településében: Budapest és Vác nincs nagy távolságra, s a falubeliek is könnyebben el tudnának helyezkedni. Ezzel nagyban növekedne a falu megtartóereje. A közeljövő feladata az önkormányzatnál a foglalkoztatás kérdésének megoldása. Hagyományőrzés kicsiben és nagyban Korábban nem volt a faluban kisebbségi önkormányzat, csak a rendszerváltás után jött létre. Innen datálható a szlovák kultúra magasabb szintű ápolása, amelyben nagy szerepe van Matyóné Lami Annának, aki a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. A hagyományőrző csoport vezetője nem tősgyökeres nógrádsápi, de élete nagy részét a faluban töltötte. Mint mondta: az Országos Szlovák Önkormányzat évenként rendez szavaló- és énekversenyeket. Ilyenkor Nógrádsápon is szerveznek területi selejtezőt értékes díjakkal, a zsűriben helyet kapnak a szülők és a polgár- mester is. Az énekek általában szóló, illetve duó előadásúak, a vidékre nem jellemző a többszó- lamúság. Nemrég is volt ilyen házivetélkedő, amin közel negyven gyerek vett részt, emellett színjátszó és tánccsoport is előadta produkcióját. Színjátszó | vetélkedőn is sikeresen szere- | peltek, amelyet „Gyerekek a gyerekekért” címmel szoktak rendezni Tótkomlóson, itt a nemzetiségi iskolák színjátszó csoportjai mérik össze tudásukat. A nógrádsápi gyerekek általában színdarabokat szoktak feldolgozni, de idén a tánccsoport Réten című előadását adták elő. Ebben az évben a csoport négy fiú és tizennyolc lány tagja nemzetiségi ruhákhoz jutott, mivel a kisebbségi önkormányzat közel százezer forinttal segítette őket. A hagyományőrző csoport szinte több előadást tart falun kívül, mint helyben, nem csak a megyét, hanem az egész országot bejárja. Az énekesek közül Hugyec Panni és Grenács Orsi a Sátoraljaújhelyen megrendezett országos versenyen nyújtott kiemelkedő teljesítményt. A felnőtt-hagyományőrzés tekintetében korábban megfogalmazódott egy csoport létrehozásának terve, így jött létre egy nemzetiségi kórus. Az asszonykórus a faluközpont átadásán mutatkozott be, ők az önkormányzat épülete mellett kialakított teremben szoktak próbálni. A dalok összeválogatása úgy történik, hogy a csoport tagjai hoznak általuk ismert énekeket, ezekből választják ki azokat, amelyeket a későbbiekben műsorra tűznek. A szlovák dalok mellett természetesen magyar nyelvűeket is énekelnek. A népviselet tekintetében vannak sajátosságai Nógrádsáp- nak. Az ünnepi viselet a rózsaszín selyem felsőszoknya, pruszlik, fehér kötény volt valamikor, amit a piros és kék ruhák emeltek ki. Erről mintázták a gyerekcsoport népviseletét. Mostanában a falu idősebb hölgytagjain csak szórványosan lehet látni a tradicionális öltözéket, legutóbb a díszkút avatásán vették fel néhányan. Egy falu hagyományaihoz szorosan kapcsolódik a helyi ételkészítés, az iskolában ilyen jellegű képzés is folyik. Jellemzőek a burgonyából készülő ételek. Több jellegzetes felhasználása ismeretes a faluban, így gancából készítenek mákosat és hagymásat is, a sztrapacska elkészítésének is rengeteg módját ismerik. A község és térsége autó-karbantartója Hajszter István és cége, a Hajszter Kft. nagyrészt autójavítással foglalkozik, de érintett autóalkatrész-kereskedelemben és műszaki termékek forgalmazásában is. A vállalkozás 1995-ben indult, a jelenlegi telephelyen 1998 óta folyik a munka. Jól mutatja a cég fejlődését, hogy azelőtt a család házában volt kialakítva a műhely, ami azóta egy jóval nagyobb alapterületű helyre került a faluban. Jelenleg hét főt foglalkoztat, van köztük szerelő, adminisztrátor, eladó. Az autósoknak segítségére van a műhely, ha zöldkártyát kívánnak kiállíttatni, de van lehetőség gázüzemű autókkal kapcsolatos munkák igény- bevételére is. Az ügyvezető elmondása szerint a vállalkozás mintegy száz kilométer átmérőjű területet fed le. A Hajszter család minden tagja a vállalkozásban dolgozik, ki-ki a maga szakterületén. A cégvezetőnek - aki egyébként autóvillamossági és villanyszerelő - hobbija egyben a munkája is, elmondása szerint amúgy sem maradna ideje mással foglalkozni. Korábban az építőiparban dolgozott villanyszerelőként de a sok helyváltoztatással járó szakma után valami helyhez kötöttebbre vágyott. A cég telephelyén található még ABC, építőanyag-kereskedelmi egység és jelenleg is bővítés alatt áll ez a sokrétű vállalkozás. A most közel háromszáz négyzetméteres épületet a későbbiekben közel kétszáz négy- zetméterrel bővítik majd. m Arcok a településről Mindenes alpolgármester Sztankó Ignácot ha valaki hivatali okokból keresi, nem biztos, hogy az önkormányzatnál találja meg, ugyanis a hivatali teendők mellett ezernyi más dologgal is foglalkozik. Az ötvennyolc éves alpolgármester töb- | bek közt ellátja a falu műszaki csoportjának irányító sze- j repét is. így a tősgyökeres nógrádsápi alpolgármester vezetésével folynak a faluban az ügyes-bajos munkálatok, legyen szó faluszépítésről, karbantartásról, vagy éppen építkezésről. Az, hogy a falukép igen takaros, nagyban köszönhető Sztankó Ignácnak, aki a rendszerváltás előtt Budapesten dolgozott villanyszerelőként. Az alpolgármester maga is rengeteg mindenhez ért. Kézséggel áll rendelkezésre, ha vakolásról van szó, ha kell villanyt szerel, fát fűrészel, de mint mondja, nem áll tőle távol a betonkeverés sem. A hivatali munkáját pedig már a harmadik ciklusban látja el. Nyugdíjas igazgató Rédler István 1969-től 1992-ig volt a Nógrádsápi Általános Iskola igazgatója. Annak idején még hatosztályos iskolája volt a falunak, ami a most kultúrházként funkcionáló - 1876-ban létrehozott - épületben kapott helyet, a jelenlegi iskolát 1968-69-ben építették. Rédler István akkor még mint igazgatóhelyettes dolgozott az intézményben, az azidőben igen korszerűnek mondható épület elkészülte után lett az iskola vezetője. Később bevezették a nyolc- osztályos képzést. Antikor csúcson volt a tanulólétszám, százhatvan gyermek koptatta a padokat. Működött napközi, a nyolcvanas években pedig általános művelődési központot hoztak létre: egybetartozott a j nógrádsápi és a legéndi iskola, mindkét falu óvodája és kultúrháza. Rédler István és felesége kultúrcsoportot is létrehozott, a Rózsa névre keresztelt nemzetiségi asszonykórussal bejárták az egész országot, s rendszeresen felléptek Szlovákiában is. Az iskola négy nagy országjáró kirándulást szervezett a tanulóknak, így azok eljuthattak a Dunántúlra, Sopronba és Szombathelyre, majd Pécs környékét látogatták meg, de bejárták Észak-Magyarországot és az Alföldet is. Minden második évben táborozni vitték a gyerekeket. Az akkori úttörőcsapat többször kiváló minősítést kapott. Rédler István amíg bírt, sokat foglalkozott sporttal, mivel testnevelő tanár is volt. A megyei sportversenyeken mindig eredményesen vettek részt a nógrádsápi gyerekek, különösen atlétikából, főleg, miután megépült a faluban a sportpálya, a teniszpálya. 1992-ben megszervezte az akkori tantestület a szakmunkásképzést, az elméleti oktatás a faluban volt, a gyakorlati képzés Balassagyarmaton folyt. ■ Óvoda a kastélyban Sokan csodájára járnak, hogy milyen gyönyörű épületben kapott helyet a helyi óvoda. Az egykori kastélyt az ezemyolcszázas évek végén emelték egy építészmérnök számára, aki nyári lakként használta. Az 1965-től az épületben működő óvodába jelenleg harminckét gyermek jár, akikkel két óvónő, egy dajka, valamint egy közhasznú pedagógiai asszisztens foglalkozik. Mivel az épület nyílászáróinak a hőszigetelése korából fakadóan igen gyenge, az ön- kormányzat pályázaton nyert összegből hamarosan új ablakokat és ajtókat építtet be. Az óvoda is több sikeres pályázatot könyvelhet el. így tudtak a gyerekek kirándulni menni Hollókőre, de így lesz a kicsiknek nemzetiségi ruhájuk is. Mivel a korábbi helyi nevelési program érvényessége hamarosan lejár, az óvoda dolgozói felülbírálják az eddigi tapasztalatokat. Az intézmény vezetője fontosnak tartja gyerekek anyanyelvi nevelését is, így nem idegen a szlovák nyelvű mesedélután sem. Példaértékű a szülők összefogása. Jótékonysági farsangot szoktak rendezni, ahol nemrégiben a felnőttek is beöltöztek és közösen adtak elő egy műsort. Az ebből befolyt összeget mindig az óvoda kapja. Legutóbb kültéri tornaszert sikerült építtetni, de tervezik, hogy a kicsik egy mini közlekedési pályát is kapnak.
