Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-21 / 142. szám

2003. JÚNIUS 21., SZOMBAT HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal KORKÉP Mádl kezében az egészségügy Az intézmények átalakulását szabályo­zó - az előző kormány elképzeléseihez képest módosított - kórháztörvény par­lamenti elfogadása óta minden korábbi­nál élesebb támadások érik a Csehák Judit vezette egészségügyi tárcát. A vita során az ellenzéki pártok mellett az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­te (EDDSZ), s még az orvosi kamara is szembe fordult az új törvénnyel. Cse­hák Judit egészségügyi, szociális és csa­ládügyi miniszter azt követően nyilat­kozott az Europressnek, hogy találko­zott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. Az államfő lapzártáig nem hozta nyilvá­nosságra a törvénnyel kapcsolatos ál­láspontját. Budapest- Mire volt kíváncsi Mádl Ferenc?- A köztársasági elnök úr számos kér­dést fogalmazott meg, és volt alkalmam részletesen válaszolni aggodalmaira. El­mondta, hogy a mi alkotmányjogi szakér­tőink szerint alkotmányossági aggály nem vethető fel a törvénnyel kapcsolat­ban, hiszen ez a törvény nem állapít meg kötelezettséget senkinek. Lehetőséget te­remt viszont a tulajdonos önkormányzat és a tulajdonos állam számára, hogy át­alakítsa a saját egészségügyi intézménye­inek gazdálkodási formáját, vagy dönt­sön a tulajdonosváltásról. Nagyon remé­lem, hogy a köztársasági elnök úr, aki ki­váló jogász, és aki személy szerint külön érdeklődik a szociális jog, az egészség- biztosítás, a társadalombiztosítás jogi kérdései iránt, jogászként szakmai szem­pontból is igényes és szép szövegű jogá­szi munkának tartja a törvényt. A köztár­sasági elnök úr rákérdezett, hogy áttekin­tettünk-e nemzetközi példákat, készítet- tünk-e hatásvizsgálatokat, s hogy van-e becslésünk arra vonatkozóan, milyen fo­lyamatot indít meg az új kórháztörvény Magyarországon. Elmondtam, hogy ren­delkezésünkre állt az Egészségügyi Világ- szervezet 2000. évi jelentése, amely azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogyan lehet a közérdeket érvényesíteni a privát befo­lyással szemben. Háttéranyagként hasz­náltuk fel a Harvard Egyetem kutatói által készített tanulmányt, amely a világ négy táján: Új-Zélandon, Délkelet-Ázsiában, a közép-európai országokban és Írország­ban vizsgálták: milyen jogi és társadalmi feltételei vannak az egészségügyi intézmények eredményes gazdasági for­maváltásának.- Ezek szerint nem igaz az ellenzék fel­vetése, hogy nincs külföldi példa az egészségügy ilyen, gazdasági áta­lakítására?- Sajnálom, hogy ezeket nem olvasta Selmeczi Gabriella; azt pedig kicsit furcsállom, hogy Mikola István sem találkozott ilyesmivel. Minden parlamen­ti képviselő kezébe adtunk egy háttér­információs füzetet, amely részletezi, hogy hány intézmény, kórház van magántulajdonban a fejlett államokban, hogy hány százalékban vásárolják a biz­tosítók a szolgáltatásokat magántulaj­donban lévő kórházakból, hogy a finan­szírozói oldal hány százaléka van magán- tulajdonban - Hollandiától Franciaor­szágig.- Hány százaléka?- Franciaországban 29 százalék körül van. Svájcban és az Egyesült Államokban magasabb az arány, de ezeket az extrém példákat nem is vettük figyelembe.- Nálunk hány százalék az arány?- Ma ez a közkórházak és a rendelőin­tézetek esetében nulla. Viszont az egészségpénztár kiadásaiból (630 mil­liárd forint) egyre nagyobb összeg jut a magánszolgáltatóktól vásárolt egészségü­gyi ellátásra (70 milliárd forint). Tehát a szolgáltatások tíz százalékát már ma a magánszolgáltatóktól veszik. A gyógysz­erellátás a magángyógyszertárakon keresztül történik, szinte teljes körűen vállalkozó a háziorvos, a házi gyermeko­rvos; a házi betegápolók több mint 80 százaléka; és a művesekezelések is 90 százalékban magánkézben vannak, akárcsak a diagnosztikai szolgáltatások zöme. Néhány vidéki kórház az ügyeletét is csak úgy tudja megoldani, hogy vál­lalkozóként szerződik az orvosaival.- Mikola István szerint a törvény profit- érdekeltté teszi az intézményeket.- Ez valótlanság, hogy finoman fogal­mazzak. Minden magánszolgáltató prof­itérdekelt. Milyen lenne is? A profitból tudják fejleszteni a szolgáltatást.- A legszembetűnőbb ellenérv az, hogy a törvény lehetőséget ad arra: a tulaj­donosok lényegében piacot vesznek.- Ki vásárol egészségügyi szolgáltatást? Az egészségpénztár. Szabályozott módon, közbeszerzéssel, és aszerint válo­gathat csak, hogy milyen áron és milyen minőségben nyújtják a szolgáltatásokat. A vizsgálati protokollok és az eljárási pro­tokollok pedig azt szolgálják, hogy a finanszírozó, tehát az egészségpénztár, a minisztérium, a szakmai szabályozó mondja meg a szakmai kollégiumok segítségével, az orvosok segítségével, milyen eljárásokat kell alkalmazni a tüdő- gyulladásnál, milyen gyógyszerre van szüksége és milyen vizsgálatokra a beteg­nek a mandulaműtétnél. Ha nem ezt kapja, akkor két dolog történik. Nem fizeti ki az eljárást az egészségpénztár, másrészt azzal a szolgáltatóval, aki nem teljesíti a feltételeket, a világ egyetlen biz­tosítótársasága sem köt további szerződést. Az orvoskamara kérésére került a törvénybe például az is, hogy a tulajdonos nem hozhat olyan döntést, amely a szakmai ellátás színvonalát veszélyeztetné. A szakmai testületnek egyetértési jogosítványa van. És vissza­térve még Mikola Istvánra. Mikola törvénye megengedte, hogy a nonprofit szervezetű kórház körül profitérdekelt szolgáltatók sorakozzanak fel. Akkor most melyikünk becsületesebb? Éppen a mi törvényünk zárja ki a „kimazsolázást”.- Ez a törvény felülírja a Mikola- törvényt?- Igen, és sokkal több garanciát tartal­maz. Ha például egy egészségügyi szol­gáltató tönkremenne, és az önkor­Csehák Judit 1940-ben született Szekszárdon. A Budapesti Orvostudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. Pá­lyáját a szekszárdi megyei kórházban kezdte. Nyolc évig körzeti orvos. 1976- tól az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete, 1978-tól a SZOT-titkára. 1984-1987 között a Minisztertanács el­nökhelyettese, 1987-1990-ig szociális és egészségügyi miniszter. 2002-től egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. mányzatnak sem lenne pénze, az állam köteles visszavásárolni. Ez a végső garan­cia arra, hogy nem maradnak ellátatlanul a betegek. Ez a törvény tehát nem priva­tizációs törvény. Csak azt írjuk elő, ki, hogyan szerezhet tőkeemeléssel tulaj­dont.- Egy rendelőhöz mennyi pénz kell?- Mondjuk, hogy 200 millió forintot ér egy rendelő. Az önkormányzat nem mondhatja azt, hogy eladja 100 millióért a felét, hanem csak azt, hogy akinek van 100 millió forintja, az résztulajdont szerezhet egy immár 300 millió forintos intézményben. De hadd említsek egy fontos dolgot, amit csak kevesen tudnak: az intézmények többsége a címzett támo­gatásról szóló törvény értelmében nem adhatja el vagyonát, mert nem lehetnek 51 százaléknál kisebb mértékben tulaj­donosok. Tehát senki sem mondhatja azt, hogy az egészségügyi törvénnyel kikerül az önkormányzati többségi befolyás alól a magyar egészségügy. Es nemcsak most nem kerülhet ki, hanem a célzott támogatásból fedezett beruházás befejezésétől 10 évig.- Mi lesz a már megkötött magánszol­gáltatói szerződésekkel?- Azokat felül kell vizsgálni 2005. január 1-jéig; összhangba kell hozni a törvénnyel. Itt persze tetten érhető az ellenérdekeltség, mert néhányan üzletü­ket talán az életük végéig biztosnak gon­dolták.- Milyen változást tapasztal az új törvény miatt az állampolgár?- Biztos vagyok abban, hogy javulnak az ellátás körülményei.- Érezhető-e majd versenyszellem az intézmények között?- Minden tulajdonos önkormányzat érdeke, hogy elégedettek legyenek a választópolgárok. Ez nekünk, a tárca vezetőinek és a kormánynak is fontos.- A péntek délutáni államfői találkozó az ön kezdeményezésére jött létre?- Igen.- Akkor meghallgatásra talált a javas­lata, hogy szívesen elmagyarázza a tör­vényt támogató érveit.- Nagyon örülök, hogy a köztársasági elnök úr fogadott, és nem azért, mert csü­törtökön találkozott Mikola Istvánnal is. Már decemberben elhatároztam ezt, ami­kor azt tapasztaltam, hogy az államfő nem kapott teljes körű tájékoztatást a szociális törvényről. Vittem neki háttér­anyagokat a szükséges információkkal.- Térjünk ki az egészségügyi dolgozók aggodalmára. Az átalakulás a tulajdo­nosváltás nélkül is az ő közalkalmazotti státusuk végét jelenti.- Minden kórházba elküldtük a mun­ka törvénykönyvének július 1-jével élet­be lépő paragrafusait. Ez módosítás azt garantálja, hogy ha bármilyen okból ki­kerülnek a munkavállalók közalkalma­zotti státusból, munkahelyük biztonság­ban marad, közalkalmazotti jogosítvá­nyaikat meg tudják őrizni; és ha úgy ala­kulna az életük, hogy a munkaviszonyos státusból újra visszakerülnek közalkal­mazotti státusba, akkor nem számít meg­szakításnak ez az idő. Ezt is elvittem a köztársasági elnök úrnak. Felesleges te­hát az aggodalom. Sehol, ahol ilyen átala­kulásra került sor, nem tapasztaltunk el­bocsátást vagy bizonytalanságot, s még feszültséget sem. Nem kell tehát attól fél­ni - ahogyan Cser Ágnes állítja -, hogy 160 ezer munkavállalónak válik bizony­talanná a munkahelye. Jelenleg is 10 ezer munkavállaló hiányzik a magyar egész­ségügyből, és még további 10 ezer mun­kavállalóra van szükség - ha valóban EU- konform módon akarjuk szabályozni és megszervezni az ügyeleteket. Az embe­reknek azt kell tudniuk, hogy az egész­ségbiztosítási törvény nem változott. Szá­mukra az ingyenes szolgáltatások to­vábbra is térítésmentesek, függetlenül at­tól, kitől vásárolja meg az egészségbizto­sító a szolgáltatásokat.- Ha mégis visszaadja a törvényt a par­lamentnek a köztársasági elnök, akkor mi a forgatókönyv?- Nincs dráma akkor sem. Benyújtot­tunk egy rövid törvényt, amelyik a Miko- la-törvény július 1-jei hatályba lépését törli. Erre azért volt szükség, mert ha az a törvény hatályba lépne, akkor július 1-jé­vel azok a szerződések szűnnének meg, amelyek ma lehetővé teszik, hogy példá­ul működhessenek a művesekezelő állo­mások és a diagnosztikai központok. Ha nem lép hatályba semmilyen új törvény, minden marad a régiben addig, amíg a köztársasági elnök alá nem írja az álta­lunk előterjesztett és az Országgyűlés ál­tal megszavazott jogszabályt. NÉMETH ZSUZSA - F. TÓTH BENEDEK Vizsgálódnának a frakcióvezetők Budapest Áder János, a Fidesz frakcióve­zetője a legfőbb ügyész „megfi­gyelési ügyével” kapcsolatban elvárja, hogy Medgyessy Péter vizsgálatot indítson a Minisz­terelnöki Hivatalban. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető­je a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyeletének (PSZÁF) ügyében kér azonnali vizsgá­latot a parlament költségvetési bizottságától. Medgyessy Péter ahelyett, hogy az elmúlt napok rendkívül súlyos kérdéseket felvető ügyeinek ki­vizsgálásával foglalkozna, össze­esküvés-elméleteket gyárt, és sa­ját szorult helyzetéből politikai ellenfelei lejáratásával, független intézmények vezetőinek hírbe hozásával próbál menekülni - mondta Áder János. A frakcióve­zető a Polt Péter legfőbb ügyész „megfigyelésével” kapcsolatos csütörtöki miniszterelnöki nyilat­kozatra válaszolt. Bizonyítéka a Fidesznek nincs arra, hogy a kor­mány, illetve a szocialisták állnak a megfigyelési és lejárató akciók mögött, de fel kell tenni a kérdést, hogy ez kinek az érdeke. Az MSZP-frakció arra kéri a Fi­deszt, hogy a Pannonplast-ügy- ben kezdeményezett vizsgálóbi­zottság tevékenységi körét a teljes PSZÁF-fal kapcsolatos kérdéskör­re terjessze ki - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. A Szász Károlyról szóló jelentés egyes elemei azonosak a köz­pénzügyi államtitkárságon készí­tett iratok szövegével, de a doku­mentum olyan elemeket is tartal­maz, amelyek nem az államtitkár­ságon készültek - mondta Keller László közpénzügyi államtitkár, aki nem tudta megmondani, ho­gyan kerültek nyilvánosságra az eredetileg titkos dokumentumré­szek. Keller leszögezte: az állam- titkárságnak, illetve a kormány­nak nem állt érdekében a nyilvá­nosságra került jelentést legyárta­ni. Keller ismertette az államtit­kárság PSZÁF elnökének tevé­kenységével kapcsolatos lépéseit. Elkészült a PSZÁF tevékenységét vizsgáló Kehi-jelentés, amely alapján Keller kezdeményezte László Csaba pénzügyminiszter­nél Szász Károly megbízásának visszavonását. Június elején a kormány megtárgyalta a Kehi-je­lentést, de nem kezdeményezte a visszahívást. Az államtitkár belső vizsgálatot rendelt el az iratok nyilvánosságra kerülése miatt. Rogán Antal (Szövetség) úgy véli, Keller László bevallotta, hogy tavaly augusztusa óta adat­gyűjtést folytat a független Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­Török Gábor, politológus: ­Valóságmagyarázatok versenyez­nek egymással. Történt valami, amit az ellenérdekelt politikai felek saját érdekeiknek megfe­lelően próbálnak magyarázni. A probléma, hogy ezek az ügyek hitté teszik a politikát. Ki mit hisz el?-A másik probléma: eltereli a lényegi kérdésekről a figyelmet. Nem zárható ki, hogy ezekkel az ügyekkel a politika kriminali­zálódik, és bárki is kezdte el, valószínűleg nem gondolt arra, hogy kölcsönösen a politikai elit vesztét okozhatja. A politika járatódhat le, amely még na­gyobb kiábrándultságot okozhat. ügyeletének vezetőjéről annak elmozdítása érdekében A politi­kus megjegyezte: döbbenettel fi­gyelik, hogy egy csütörtökön még teljes egészében ismeret­Lakner Zoltán, politológus:- Közeledünk egy újabb megfi­gyelési ügy felé, ami a valós prob­lémákról tereli el a figyelmet. Meglepő a miniszterelnök összeesküvés-elmélete, ugyanis ez már a véget jelenti. Az ellenzék irracionális támadását felhasznál­va a kormány ellenkampányt indí­tott, és megint elkezdődött a vagdal kozás. Ez a létező legrosszabb forgatókönyv. Még mindig ott tartunk, hogy a demokratikus rendszer alap­kérdéseiről vitatkozunk. Kérdés: mit kezdünk a demokráciánkkal. Valószínűleg ez az ügy is úgy fog véget érni, mint a többi: sehogy. lennek nyilvánított jelentés „nagyrészt Keller anyagain, az általa összegyűjtött adatokon alapul”. EUROPRESS Hírek Új püspök Beiktatták hivatalába pénteken Beer Miklóst. A váci egyházme­gye új püspökét II. János Pál pápa nevezte ki a tisztségre, miután Keszthelyi Ferenc, az előző püspök nyugdíjba vonult. A püspöki székházban rende­zett ünnepségen Juliusz Janusz pápai nuncius, vatikáni nagy­követ adta át a kinevezési ok­mányt. MTI Fogyatékososztályok Vizsgálatot szorgalmaz az Okta­tási Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium a fogyatékosokat oktatótagozato­kon és osztályokban a rehabili­tációhoz való jog érvényesülése, és a kiemelt fogyatékos normatí­va felhasználását illetően. Kez­deményezik az idén első osztá­lyos és a fogyatékososztályba javasolt gyermekek minősítésé­nek felülvizsgálatát, europress Javítóvizsga „Bizonyítványt” adott ki az Ok­tatási Minisztérium elmúlt két­éves munkájáról a Pedagógus Szakszervezet. A PSZ úgy véli, az OM a financiális kérdéseket tekintve figyelmetlen, jogalkotá­sa ellentmondásos, foglalkozta­táspolitikája nemtörődöm. Az OM egyeztetéseket ígér. europress Rossz a rendszer A betegek és a költségvetés számára is hatékony támoga­tási rendszerre lenne szükség a gyógyszerár-támogatási kasszánál - mondta a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója. Tavaly az új hatóanyagok és a drágább készítmények forgal­mának növekedése miatt 56 milliárd forinttal, azaz 37 szá­zalékkal lépték túl az eredeti­leg tervezett, gyógyszertámo­gatásra fordítandó összeget. MTI Csónakházügy A Gyermek-, Ifjúsági és Sport­minisztérium a beérkezett pa­naszos levelek alapján belső vizsgálatot rendelt el a minisz­tériumban a Római-parti csó­nakházak eladása miatt annak tisztázására, hogy miért kerül­tek eladásra a létesítmények, illetve az így befolyt összeget a céloknak megfelelően költöt- ték-e el. A vizsgálat eredményé­ről a GYISM július 25-én ad tájékoztatást, europress Gazdatüntetés Hétfőig vár választ kérdésére a Magyar Gazdakörök és Gazda­szövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) a miniszterelnöktől, kíván-e foglalkozni a mezőgaz­dasági termelők gondjaival. Jakab István, a szervezet veze­tője közölte: ha hétfőig nem kapnak érdemi választ, a jövő héten a MAGOSZ megkezdi a már bejelentett országos gazda- demonstráció-szervezését. mti Drogvilágnap A június 26-i kábítószer-elle­nes világnaphoz kapcsolódóan immár negyedik alkalommal rendezi meg a Gyermek- Ifjú­sági és Sportminisztérium a kábítószer-ellenes hetet június 22-29. között. Az esemény cél­ja, hogy felhívja a figyelmet a drogfogyasztás problémájának kezelésére, és az azzal kapcso­latos helyes megoldások kere­sésére. MTI Mobil posta A Magyar Posta Rt. a moderni­zációs program keretében 850 gépkocsit vásárol, az erre vonat­kozó közbeszerzési pályázatot a napokban írják ki. A csomagok házhoz szállítását körülbelül 600 autóval oldják meg, 250 jár­művet pedig a mobil postai szolgáltatásnál használnák, amelyet a 600 lakosúnál kisebb településeken kívánják bevezet­ni. Magyarországon 1200 ilyen település található, mti ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents