Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-14 / 136. szám

8. oldal - Nócrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. JÚNIUS 14., SZOMBAT Növényvédelem - mértékkel A környezetvédelmi szem­pontok az agráriumban is mindinkább előtérbe kerül­nek. Ma az a cél, hogy ne áll­jon folyamatos „vegyszer­nyomás” alatt az ültetvény, hanem célzottan az illető károsító ellen alkalmazzuk a kemikáliákat - mondta a földművelésügyi tárca szak­értője. Korábban a felhasznált műtrá­gya, illetve növényvédő szer mennyiségével mérték a szak­emberek a mezőgazdaság fejlett­ségét. A környezetvédelmi moz­galmak viszont a kémiai anya­gok minél csekélyebb felhaszná­lását szorgalmazzák. Ám mint Gólya Gellért, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM) növényvédelmi szakértője az Europressnek el­mondta, a korábbi mennyiségi szemléletű termesztéssel szem­ben a növekvő piaci-társadalmi igények alapján egyre inkább a minőségi követelmények kerül­nek előtérbe, amelyek kulcs­kérdésként kezelik a vegyszer­használat csökkentését. így a környezetvédelmi szempontok hazánkban, az agráriumon be­lül is előtérbe kerülnek. Az el­múlt évtizedben a műtrágya- és vegyszerfelhasználás jelentősen csökkent. Napjainkban az a cél, hogy ne álljon folyamatos „vegyszernyo­más” alatt az ültetvény, hanem célzottan az illető károsító ellen alkalmazzuk a kemikáliákat. Ezért rendkívül fontos a növény- védelemben az előrejelzés: a ro­varok rajzását például egyre több helyütt a korszerű és hatékony „szexferomoncsapdák” segítsé­gével figyelik meg, amelyek a nőstény ivarillatát bocsátják ki, így a csapdába belere­pülnek a hím rovarok. A „szexcsapdába” került rovarok számából kö­vetkeztethetnek a gaz­dálkodók a rajzásra, il­letve intenzitására; az eljárás segít eldönteni, hogy kijuttassák-e a nö­vényvédő szert. Az sem cél ma már,, hogy teljes kártevőmentességet érjünk el, hanem hogy a kártevők számát a gazdaságossági veszélyességi kü­szöb alá szorítsuk. A tápanyaggal jól ellátott növény sokkal inkább ellenáll a kártevőknek, illetve könnyebben regenerálódik egy fertőzés után. A vetőmagok és szaporítóanyagok minősége is meghatározó: a korsze­rű gazdaságokban ma már alapkövetelmény a vírusmentes vetőmag és szaporítóanyag felhasz­nálása. A vetőmagcsá- vázás is elengedhetet­len; ez egyebek mellett a talajból támadó kár­okozókkal szemben nyújt védelmet. Számos kórokozó ellen ajánla­tos a megelőző védekezés. A meggy moníliás betegsége ellen például csapadékos, párás idő esetén, vagy a szőlőperonoszpó- ra ellen párás, csapadékos, meleg időben permetezéssel kell véde­kezni akkor is, ha a növények lát­szólag egészségesek. Ha egyes kártevő rovarok a növényeken már megjelentek, akkor a kezdeti időszakban még elpusztíthatók. Később behatolnak a gyümölcs, a levél belsejébe, és vegyszerekkel már nem pusztíthatók el. A gyomok az által vetik vissza a haszonnövények fejlődését, hogy elszívják a vizet és a táp­anyagot, elárnyékolják a napot, továbbá a károsítok is felszapo­rodhatnak rajtuk, s átterjednek a közelükben lévő haszonnövé­nyekre. A gyomirtásban az olcsó és környezetkímélő mechanikai módszerek szerepe is jelentős. DÓCZY LÁSZLÓ Gyenge agrárjövedelmek A mezőgazdasági egyéni vál­lalkozások többsége veszte­séges, illetve nullszaldós volt a tavalyi évben. Az agrárvál­lalkozások alkalmazottjai­nak és kisegítő családtagjai­nak átlagos jövedelme a mi­nimálbért sem érte el. Azon magánszemélyek közül, akik maguk vallják be adójukat, 10861-en adtak számot tavaly szerzett őstermelői jövedelem­ről. Ez a szám az aktív ősterme­lőknek egy százaléka, mivel az adóbevallási kötelezettség csak egy rendkívül szűk kört érint. Az önbevallók átlagosan 264 ezer forint őstermelésből származó jövedelmet vallottak be. Összesen 15953 mező-, vad- és erdőgazdálkodással, illetve halászattal foglalkozó egyéni vállalkozó bevallását dolgozta fel az adóhivatal. E vállalkozá­sok túlnyomó többsége a tételes költségelszámolást választotta, igen magas költségszint mellett. Közülük 6355-en zárták - átla­gosan 780 ezer forintos - nyere­séggel az évet. A veszteséges vállalkozók száma majdnem ugyanennyi, 6126 fő volt, ám az ő átlagos veszteségük 1 millió 111 ezer forintra rúgott. A többi vállalkozó nulla eredményt mu­tatott ki. Az átalányadózók száma a mezőgazdaságban mindössze 742 fő volt, jövedelmük átlago­san 384 ezer forintot tett ki. Az átalányadózó egyéni vállalko­zók fejenként 101 ezer forint adókötelezettséget vallottak be. Az agrárium területén műkö­dő egyéni vállalkozóknak több mint a fele főállásban, majd egy­negyede mellékállásban, egy­ötöde pedig nyugdíj mellett vé­gezte tevékenységét. Száz agrár- vállalkozás átlagosan 46 sze­mélyt foglalkoztatott. Az alkal­mazottak és a kisegítő család­tagok egy főre jutó jövedelme tavaly egynegyedével nőtt ugyan, de így is csak 520 ezer forintot tett ki. europress Nőtt a fizetési mérleg hiánya A Magyar Nemzeti Bank pénteki közlése szerint a folyó fizeté­si mérleg áprilisi hiánya 592 millió euró volt, az első négyhavi deficit 1,580 milliárd eurót tett ki. Budapest- Számítottunk a folyó fizetési mérleghiány átmeneti növeke­désére, hiszen a tavalyi állam- háztartási hiány, a magas bér­dinamika és az idegenforgalom gyengélkedése mindenképpen érezteti hatását az egyenlegben- nyilatkozta László Csaba pénz­ügyminiszter. Véleménye sze­rint mindez nem okoz komoly gondot a magyar gazdaságnak, hárommilliárd euró körüli fize- tésimérleg-deficit finanszíroz­ható.- A tavaly elindított gazdaság- politikai fordulat éppen arra irá­nyul, hogy az államháztartási hiány csökkentésével és vissza­fogott bérpolitikával ismét a fenntartható növekedés pályájá­ra állítsuk a magyar gazdaságot- mondta László Csaba. Hozzá­tette, hogy az intézkedéseknek egy-másfél éves átfutási ideje van, ezért a kedvező hatások várhatóan az idén a második félévben, de legkésőbb a jövő év elején már a fizetési mérlegben is megmutatkoznak. Elmondta: a korábbinál gyengébb forint kedvez az exportőröknek és az idegenforgalomnak, a költség- vetési kiadások csökkentése pedig biztosítja, hogy fiskális oldalról ne nehezedjen a terve­zettnél nagyobb nyomás a fize­tési mérlegre. Mihálovits Zsolt, az Inter- Európa Bank Rt. elemzője a vá­rakozásoknak megfelelően ked­vezőtlennek nevezte az áru­forgalom magas hiányát, és az export előző hónaphoz viszo­nyított csökkenését az import növekedése mellett. Úgy vélte: a „gyengébb forint” politikája kedvezően alakíthatja az árufor­galmi mérleg egyenlegét, hatá­sának mértéke azonban ma még bizonytalan. Az év egészét te­kintve Mihálovits Zsolt a tavalyi­nál is magasabb, 3,6 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleg­hiányt prognosztizál. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője kifejezetten rossz­nak nevezte az áruforgalmi egyenleg romlásának hónapok óta tartó trendjét. A nemzetközi recesszió miatt nem tartja való­színűnek, hogy a forint gyengü­lése jelentősen javíthatna az ex­port alakulásán. A magyar be­fektetők külföldi tőkebefekteté­sei ugyan pozitívan értékelhe­tők, kedvezőtlen azonban a kül­földi befektetők tőkekivonása és a portfólióbefektetések alacsony szintje. Nyeste Orsolya szerint valószínű, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére négymilliárd euró közelébe emelkedik. Ehetjük a marhahúst Hazánk csak olyan államokból importál marhahúst, ahol meg­tartják a szigorú uniós előírásokat, így nyugodtan fogyaszthat­juk e termékeket - erősítette meg az Europressnek Herpay Laura, az agrártárca főosztályvezető-helyettese. A szivacsos agyvelőgyulladást az 1900-as évek elején fedezték fel olyan embereken, akik legyengül­tek, majd megbénultak, --------­v égül fulladásos halált szenvedtek. A betegsé­get a diagnosztizáló orvosok neve alapján Kreutzfeld-Jakobs kór­nak nevezték el. A kór­okozót a mai napig nem sikerült azonosítani. A világ akkor figyelt fel a veszélyre, amikor a ’90-es évek elején az angol szarvas­marha-állományban tömegesen jelentkezett a kór. Európa ekkor összefogott. Angliában a fertő­zések több kilométeres körzeté­ben minden szarvasmarhát kiir­tottak. Az Európai Unió terüle­tén szigorú rendeletet hoztak, mi szerint az elhullott szarvasmar­hákból készült hús­lisztet tilos állatokkal megetetni. Ha kutya, macska részére készí­tenek tápot a húsliszt­ből, akkor azt 130 fo­kon kezelni kell. Végül, de nem utolsósorban valameny- nyi kétéves vagy annál idősebb levágott szarvasmarha agyvele­jét meg kell vizsgálni és meg kell semmisíteni. Ugyanez a te­endő a két éven aluli, elhullott állatokkal is. Hazánkban eddig mintegy 140 ezer vizsgálatot vé­geztek az erre felkészült intéze­tek. Ehhez PHARE-támogatást kaptunk.- Mi történik az elhullott álla­tokkal?- Sem a tetemeket, sem az el­hullott állatból készített húslisz­tet nem szabad elásni, hanem kötelező elégetni!- Mi megtartjuk az előírásokat. És a többi ország?- Tőlünk is csak akkor vásárol­nak marhahúst, ha elvégezzük az óvintézkedéseket. Mi pedig csak onnan hozunk be marhahúst, illetve marhahústermékeket, ahol szigorúan megtartják a rendelke­zéseket! Ez£rt biztonságosan fo­gyaszthatjuk a marhahúst! KOÓS TAMÁS Euró __________259,31 B olgár leva 132,95 Cseh korona 8,31 Horvát kuna 34,31 Lengyel zloty 58,35 Orosz rubel 7,23 Román lej (100) 0,68 Szlovák korona ________6,28 KÓSTO LÁS VERSAILLESBAN Pálinkamarketing-program ki­dolgozását kezdeményezte a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács az Agrármarke­ting Centrummal közösen. Háromnapos kóstolón mutatták be a pálinkát a franciaországi Versailles-ban. ■ SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 23. HÉT (forint/kg) I. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 207,47 ft Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 206,19 0 2. szövetkezeti átlagár: 211,90 ft 3. egyéni vállalkozói átlagár: 208,77 ű II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: (forint/kg) 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 217 ft 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hejdú-Bihar, Jász-Nagykurt-Szolnok): 192 ft 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 196 ft 4. Központ (Budapest, Pest megye): 200 ft 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 217 ft 208 ft 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 198 ft III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: (forint/kg) E: 274,49; U: 268,57; R: 217,57; O: 196,35; P: 188,81 ü ü ű 8 Á (Az E-U-R-O-P betűk a minőségi kategóriára utalnak: az „E” a legjobb, a „P” pedig a leggyengébb minőség jele) Forrás: húscéh OROSZORSZÁGI LEHETŐSÉGEK Az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolato­kat nem a korábbi tömegtermelés formájában kell újraéleszteni, hanem minőségi termékek exportjával és technológiák átadásával a ku­koricatermesztéssel egybekötött b<yomfi- vagy sertéstenyésztés, illetve a szőlőtermesz­tés és borfeldolgozás területén - mondta Mag­da Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a két ország parlamenti szakbizottságainak tárgyalását követően. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM STAGNÁLÓ ÁRAK A mezőgazdasági termékek ter- melőiár-szintje áprilisban 3,4 százalékkal csökkent a tavaly áprilisihoz viszonyítva, a ja­nuár-áprilisi időszakban pedig megegyezett 2002 első harmadá­nak árszintjével. A Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint az első négy hónapban a növény- termelési és kertészeti termékek árszintje 3,0 százalékkal nőtt, az élő állatok és állatí termékeké 5,5 százalékkal csökkent. FAGYKÁR UTÁN ASZÁLY Az őszi és a tavaszi vetésekben egyaránt jelentős károkat oko­zott a fagy és az aszály is - közöl­te a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium. Az árpa és a búza állománya egyaránt kedvezőtlen képet mutat. Őszi árpából a 178 ezer hektáros terü­letről 470 ezer tonnás, az 1,108 millió hektáros őszibúza-vetés- területről pedig mintegy 3,5 mil­lió tonna össztermés várható. KERESKEDELMI TAGOZAT A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségén belül várhatóan jú­nius végén megalakul a kereske­delmi tagozat - döntött a szerve­zet elnöksége. A tagozat egyik legfontosabb célja az, hogy fel­lendítse a hazai borfogyasztást. Tavaly 80-85 milliárd forint volt a szőlő- és borágazat árbevétele, és mintegy 15 müliárd forintot tett ki az export. KALÁSZOS BEMUTATÓ Csaknem félszáz kalászos gabo­nafajtát, azon belül 29 fajta őszi búzát mutatott be a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. hagyományos országos fajta- bemutatóján. A szegedi fajtalis­tán szereplő kalászosok jellem­zője az alkalmazkodó képesség, a termésbiztonság, a betegsé­gekkel szembeni ellenállóság. VÁLLALATOK ÉS PIACOK TÚLFOLYÓ TEJKÉSZLET A tej átvételi irányárát a lehető leghamarabb az európai uniós szintre kellene csökkentem, hogy véget lehessen vetni a tejpiaci felesleg további újratermelődésé­nek - mondta Szanyi Tibor, a szaktárca politikai államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Buda­pesten. Érvelése szerint az FVM- nek nem feladata az, hogy az adófizetők pénzén finanszírozza a tejfelesleg veszteséges exportját akkor, amikor az ágazat EÚ-s piacszabályozáshoz igazodására már csak 11 hónap van hátra. A magyar „tejtermelés elsorvasztá­sa, a tejivás kiszorítása” ellen emelte fel szavát pénteki sajtótá­jékoztatóján Csurka István, a MIÉP elnöke, aki a jó tejet a ma­gyar megmaradás italának nevez­te. Hozzátette, a MIÉP-nek az Eu­rópai Parlamentbe bejutó képvi­selői fel fogják vetni a magyar tej­termelés és tejfogyasztás gazda­sági függetlenségének kérdését. HÍVÁSTARTÁS, ÁTIRÁNYÍTÁS A Pannon GSM június 11-től Praktikum, illetve Bee ügyfelei számára is díjmentesen biztosít­ja a hívástartás, -várakoztatás és -átirányítás szolgáltatásokat. A hívástartás és a hívásvárakozta­tás azok számára jelent tökéletes megoldást, akik egyetlen hívás­ról sem szeretnének lemaradni. Az előbbi segítségével hívás köz­ben lehet tárcsázni egy harma­dik számot anélkül, hogy le kel­lene tenni a telefont, míg az utóbbi segítségével akkor is jelez a mobil, ha beszélgetés közben jön hívás. Júniustól a Pannon GSM arra is lehetőséget nyújt, hogy a Praktikum és Bee előfize­tők bármely tetszőleges - akár külföldi - telefonszámra átirá­nyítsák bejövő hívásaikat. A szolgáltatás a hívástartáshoz és várakoztatáshoz hasonlóan havi­díjmentes. FOTÓ: PETŐFI NÉPE/BANCZIK RÓBERT ’ermetezik a szőlőt Soltvadkerten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents