Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-12 / 134. szám

2003. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK SPORT TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Aszfaltszaggatás a pokoli hőségben Rallye-Túra Egyesülés bajnoki sorozat, 4. futam, Ózd Öreg Lada, nem vén Lada: Benéék kiválóan teregették a turbóval ellátott autót. Lehet, hogy nem mindenki által közismert, de a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) 1. és 2. osztályú ralibajnoksága mellett hosszú évek óta létezik egy alterna­tív versenyzési lehetőség is a ben­zingőzzel fertőzötteknek, főleg a kisebb anyagi lehetőséggel rendel­kezők részére. A Rallye-Túra Egye­sülés bajnoki sorozatában ugyan­úgy érvényes licenccel indulhat­nak a különböző csoportok külön­böző kategóriába sorolt autói és egy gépcsoportot (H3) fenntarta­nak az MNASZ-sorozatbói ide el- ruccanóknak is, bár az ő eredmé­nyük nem számít bele a szervezet év végi bajnoki összesítésébe. A tíz futamból álló sorozat 4. állomá­sát Ózdon és környékén rendezték meg, ahol a 140 induló autó között nem keve­sebb, mint nyolc Nógrád megyei páros állt rajthoz. Ha a ralisok és a rajongók meghallják mondjuk az Ózd-Borsod- bóta, vagy Sádor-Ózd gyorsasági sza­kasz nevét, tudják, itt a sportág minden szépségére és nehézségére számíthat­nak. A sorozaton indulók szokáshoz hí­ven a szombati gépátvétel után kapják meg a gyorsaságik pontos útvonalát és a pályabejárást követően másnap teljesí­tik az általában szokásosnál rövidebb etapokat, Ózdon például három körben 2-2 kurtább gyorsasági várt az aszfalt­nyüstölőkre. Az utóbbi kifejezést most szó szerint lehet venni, hisz a pokoli hő­ségben az olvadó aszfalt kellő odafigye­lést követelt meg a pilótáktól. A nógrádi­aknál nem okozott gondot mindez, hisz például az előfutóként „rendet vágó” Vajvoda Sándor legalább 33 év rutinnal rendelkezik, de a ralikrosszversenyzés- sel felhagyó Határ István és mitfárere, if­jabb Dávid Róbert - futballrajongók, ugye ismerős az apuka ugyanígy hang­zó neve! - sem mai gyerek. Bár Határ Pistának még alakítgatnia kell crossautóján és a mostani defektet sem kell remélhetőleg majd mindig beter­vezni - és ahogy elmondotta, gyorsulnia sem árt - azért nem akármilyen vissza­térés volt ez. Benééket viszont semmi sem gátolta „ámokfutásukban”, reme­kül teljesítettek és legjobb nógrádiak­ként az abszolút értékelés 4. helyén vé­geztek. Az már igazán pech, hogy kivá­ló eredményük ellenére a turbósított La­dájuk egyik géposztályba sem fért bele, így a négykerék-meghajtású és köbcen- ti-megszorítás nélküli abszolút kategóri­ában a legspécibb kocsik között értékel­ték őket. A nógrádiak eredményei. H2:4. Bene Ferenc-Balla Géza (VÁZ 2105,VAZ-GAZ ASE) 23:14. F2: 1. Határ István-ifj. Dá­vid Róbert (Peugeot 305 Maxi, Határ Motorsport) 23:32 perc. Hl: 5. Kovács Lóránt-Bata Zsolt (VÁZ 2107, VAZ-GAZ ASE) 24:26. A2: 5. Kurunczi Nándor- Gyetvai Zsolt (Suzuki Swift GTI, Balázs Rallye Team) 25:05. Hl: 12. Kiss Ró- bert-Forgó Péter (VÁZ 2105, Határ Mo­torsport) 25:47. Hl: 15. Deméndi Lajos - Lengyel Tamás (VÁZ 2105, BEBO ASE) 26:29. A2: 8. ifj. Kerék György - Mravik Judit (VÁZ 2105, VAZ-GAZ ASE) 26:44. (SATUI Párizs, a vörös salak Mekkája Francia nemzetközi teniszbajnokság, Roland Garros Serena Williams a central pályán a csodálatos Philippe Chatrier-ben Párizs. A világ fővárosa. No meg a teniszé. Igaz csak há­rom hétig, de micsoda hetek ezek! E sorok írójának volt már szerencséje például női tenisz-világbajnokságon részt venni, de hol van az a Roland Garros, a vörös sa­lak „szentélyének” egyedi hangulatához. Mert Párizs­nak varázsa van, olyan, mint mondjuk Wimbledon­nak. Talán még nagyobb is. A TENISZ MEKKÁJA „Cherchez vous ticket?” - hangzik a jól ismert és megszo­kott kérdés már a 10-es metróvo­nalon, 2-3 megállóval a Porte ’d Auteuil, előtt, mely a legköze­lebb van a boulogne-i erdő szé­lén fekvő Roland Garros tenisz­komplexumától. Aztán ha az ember kilép az egyébként szen­zációs föld alatti tömegközleke­dés félelmetesnek tűnő, de jól kitáblázott labirintusából, már csak nehezen halad a hömpöly­gő tömegben. Kérdezni, tájéko­zódni nem kell, csak sodródni a számos bejárat egyikéhez. A ke­rékpárral cirkáló rendőrök csak néha-néha állnak le egy kis be­szélgetésre a főleg színes bőrű jegyüzérek némelyikével, de lát­hatóan különösebb eredmény nélkül. Aztán.a táskák, hátizsá­kok átvizsgálása után már bent is van az ember a három nagy „betonteknő” és 17 kisebb, lelá­tóval ellátott pályák szentélyé­ben. Bent természetesen a te­niszhez valamilyen módon kap­csolódó kiállító- és árusstandok, üzletek, valamint büfék étter­mek, fagyiárusok sokasága, nem kimondottan a magyar ke­resetekhez szabott árakkal. Az emberek áradata vonul pályáról pályára, kedvence, kíváncsisága és belépőjének ára szerint. A há­rom legnagyobb stadion közül a Court 1-nek nincs külön neve, viszont a rangsorban és néző­számban másodikat a hajdan neves teniszezőnőről, Suzanne Lenglenről nevezték el. No és a central pálya, a Philippe Chatrier, ahol a 15 000 férőhely mellett a közvetítőfülkék és saj­tóközpont, valamint a különbö­ző nagyobb cégek, vállalatok, szponzorok VIP-páholyai, és ter­mészetesen légkondival ellátott minibárjai, társalgói vannak kö­rös körül. A Court I. oldalán az összes játszma eredménye lát­ható folyamatosan, míg a Chatrier falán a bent folyó mécs­esét hatalmas kivetítőn is figye­lemmel kísérhetik a Garroson, a muskétásokról elnevezett főte­rén téblábolók. „FŰTÖTT PÁLYÁK” A mérkőzéseket 11 órakor kezdték, egy pályán 4-5 meccs követi egymást naponta, a kö­zönség pedig az árnyékban 34-35 fokon ülve szurkolt, de ár­nyék persze sehol, csak tűző nap. És a játékosoknak ilyen kö­rülmények között kellett játék­tudásától függően 1-2, vagy 3, de akár majd 5 órát teniszezni­ük. Sávolt Attila - aki egyedüli magyar férfi versenyzőként há­rom, itteni selejtezőmeccse után bekerült a 128-as főtáblára és ott is ment két kört - volt amikor majd négy és fél órát töltött a pályán. De, gondolom nem adta volna ezt a szenvedést semmiért Kuti Kiss Rita, Czink Melinda, Marosi Katalin, vagy Kapros Anikó sem, akiknek nem sike­rült a kvalifikációs meccseken túljutni. Jelenlegi legsikeresebb teniszezőnőnket, Mandula Pet­rát a Garros előtt egyéniben a 75., párosban a 17. helyre rang­sorolták, így nem kellett selejte­zőket vívnia, de azért nem kell őt sem irigyelni. Három szám­ban (egyéniben, párosban és ve­gyes párosban is érdekelt volt, és bár átprogramozták az egy napra eső meccseit, így sem ke­rülhette el, hogy a világranglista 7. Rubin Chanda elleni hatalmas csatája után 1 óra múlva Graydon Olivérrel az oldalán már vegyes párosban kelljen ját­szania. Hogy miként kötött ki a nemzetközi teniszéletben telje­sen ismeretlen, semmiből jövő amerikainál Petra, annak is meg van a sztorija, és mivel nagyon rövid, íme:- Oliver (valahol, valamikor nem sokkal a verseny előtt): Nincs kedved velem Párizsban „vegyesezni”? - Petra: Oké! És kérem, ezt az igazán alkalmi du­ót csak a világhírű Black testvér­pár tudta megállítani a legjobb 8-ba kerülésnél! SPORTSZERŰSÉG ÓH...! Egyébként mind Petra, mind Attila fordulóról fordulóra nép­szerűbbek lettek, újságírók és tv-társaságok keresték őket egy­re gyakrabban. Mandula, Rubin elleni első játszmagyőzelme után például a sajtóközpontban monitoron mindent látó firká- szok azonnal ott termettek „vér­szagot”, szenzációt sejtve és bi­zony csak egy hajszál hiányzott hozzá. A médiumokban általá­ban kedvező visszhangot váltott ki magyarjaink szereplése, bár a Sávolt-Coria meccset közvetítő egyik francia tv-társaság kom­mentátora az egyébként később Agassit is kiverő 21 éves salak­kedvelő argentint a tenisz művé­szének nevezte, és a kontraszt kedvéért - nem éppen úriember­hez méltóan és elegánsan - Atti­lára a „favágó” címkét ragasztot­ta. Bár a közönség általában a gyengébb és esélytelenebb teni­szezőt támogatta, de például az amerikai sztárok ellenében sok­szor ragadtatta magát sportsze­rűtlenségre. Potyogtak is ki az amik legnagyobbjai, a nézők ka­ján mosolyától kísérve. TENISZ ÉS EGYÉB SZTÁROK Azért akikben nem láttak ri­válist a franciák, mint például a 35 éven felülieknél párosban in­duló legendát, a volt nagyszájú John McEnroe-x - aki legújabb könyvét is dedikálta a Garroson lévő híres teniszmúzeumban - azért tisztelet övezte. Még a Capriatival tartott közös edzé­sen is nézők ezrei tolongtak, A nagy edzömeccs vége: Capriati megköszöni Mc-Enroe-nak a játékot Népszerűek voltak a mieink, itt autogramosztás közben Sávolt Attila hogy láthassák a múlt és jelen megasztárjainak gyakoriómecs- csét, a gyengébb nem és már ko­pottas tenisztudás és fifika össze­hasonlítását. Sztárokból; közéleti személyiségekből, híres embe­rekből - mint például a „magas szőke férfi felemás cipőben” alias Pierre Richard, vagy Cedric Piolin, Henri Laconte vagy Yannick Noah francia teniszle­gendák és persze még nagyon hosszan folytathatnám a sort - nem volt hiány a díszpáholyok­ban, fogadásokon sem, közülük a legnépszerűbbnek talán még mindig „ Bébel.” azaz Belmondo bizonyult. Magyar szót is lehe­tett haliam elvétve, és amíg a mi­eink állva maradtak, néhány piros-fehér-zöld zászló is len­gett, a hajrá Petra, vagy Attila, vagy más keresztnév bekiabálá­sa mellett. Ugyanis a jó néhány ott lévő és pár fordulón túljutó tehetséges utánpótláskorú leány mellett György Balázs érdemelte meg legjobban a biztatást, hisz egy izraeli fiú oldalán párosban a juniorok között a Roland Garros bajnoka lett. Egyébként magát a teniszcentrumot nem egy híres játékosról, hanem egy 1918-ban hősi halált halt pilótáról Roland Garrosról nevezték el. Aki ugyan teniszezni csak módjával tudott, de a teniszvilágba kitörülhetetle- nül beírta a nevét. Örökre. ■ _____________MÁRTON (SATIS) ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents